<div dir="ltr"><h1 class="m_-6755734830998490623gmail-post-title">A boldogság 40%-ban tanulható – interjú Magyaródi Tímea boldogságkutatóval</h1>
<div class="m_-6755734830998490623gmail-lead"> <p><a href="https://csaladhalo.hu/beszelgetesek/boldogsag-40-ban-tanulhato-interju-magyarodi-timea-boldogsagkutatoval/" target="_blank">https://csaladhalo.hu/<wbr>beszelgetesek/boldogsag-40-<wbr>ban-tanulhato-interju-<wbr>magyarodi-timea-<wbr>boldogsagkutatoval/</a><br></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A boldogság nem örökké tartó, folyamatos
pozitív állapot, hanem pillanatokból áll.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A másokhoz kapcsolódó pozitív
élmények „elraktározása”, az egymáshoz kapcsolódás és szeretet
felidézése és megosztása is sokat segíthet</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> azokban a nehéz időszakokban,
amikor nem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> érezzük</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> közel magunkhoz a számunkra fontos embert </b></span>– mondja
Magyaródi Tímea, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, aki a
pozitív élményekről tartott előadást a Profil Training szervezte III.
Magyar Pozitív Pszichológia Konferencián.</p>
</div>
<div class="m_-6755734830998490623gmail-post-top">
<span class="m_-6755734830998490623gmail-author">Írta: Antal-Ferencz Ildikó</span>, <span class="m_-6755734830998490623gmail-post-date">2018. január 17.</span>
</div>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><img src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea1.jpg" class="m_-6755734830998490623gmail-alignnone m_-6755734830998490623gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="153" height="92"></span>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi a pozitív pszichológia lényege,</span> ha egyetlen összetett mondatban kellene összefoglalni?</b></p>
<p>Én egy helyett inkább kettő, sőt három gondolatot emelnék ki.
Egyrészt, már az ókori görögök is kutatták, hogy mitől boldog az ember,
tehát ez egy örök emberi kérdés.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A pozitív
pszichológia célja azonban az, hogy ne csak gondolkodjunk ezen a témán,
hanem valós, ún. evidence-based kutatásokat is végezzünk, valós
adatokkal is alátámasszuk, amit a témáról gondolunk.</b></span> Másrészt, a
2000-es évekig a pszichológia elsősorban a negatív pszichés
jelenségekre, betegségekre fókuszált, miközben a népesség jó része, az
ún. átlagember nem beteg. Az ő pszichés jóllétükkel addig senki nem
foglalkozott.</p>
<p><b>Miért kellene foglalkozni a lelkileg egészséges emberek pszichés jóllétével?</b></p>
<p>Több okból. Egyrészt azért, mert az ember nemcsak jól vagy rosszul
van, leggyakrabban valamilyen átmeneti szakaszban, érzelmi állapotban
van, amelyekről van mondanivalónk, mégis ritkán beszélünk róla. Továbbá,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldogság nemcsak lelki,
érzelmi szempontból jó, vannak előnyös fizikai is – például
egészségmegőrző –, sőt, gazdasági – például kreativitást növelő,
költségcsökkentő – hatásai is.</b></span> Mivel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a leggyakrabb pozitív érzés a szeretet, </b></span>ezért azt szoktam mondani, hogy<i> „teljes mértékben megéri szeretni”</i>. És végül azért is érdemes a jólléttel foglalkozni, mert az emberek jó része nem tudja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldogság 40%-ban tanulható.</b></span></p>
<p><b>Ez azt jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 40%-ban felelősek vagyunk a saját boldogságunkért?</span> </b></p>
<p>Igen. <i>Sonja Lyubomirsky</i> kutatásokkal igazolta, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> boldogságunk
50%-ban genetikailag, biológiailag meghatározott, 10% az
életkörülményeinkből fakad, a maradék 40% viszont tőlünk függ. </b></span>Az
elsővel nem tudunk mit kezdeni, a második nem meghatározó – itt ugyanis
nem a luxusvilla-panellakás közti különbségekre kell gondolni, hanem
„csak” az alapszükségleteinkre: van-e fedél a fejünk felett, van-e
ennivalónk, van-e munkánk, stb. – azonban 40%-ban rajtunk áll, hogyan
érezzük magunkat. Ennek ellenére általában nem szoktunk foglalkozni
vele. Pedig<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> vannak mindenki számára elérhető, tudatosan választható,
végezhető, ún. boldogságfokozó gyakorlatok.</b></span></p>
<p><a href="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea2.jpg" rel="group" target="_blank"><img class="m_-6755734830998490623gmail-alignleft m_-6755734830998490623gmail-size-large m_-6755734830998490623gmail-wp-image-86596" src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea2-1024x736.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="212" height="153"></a></p>
<p><b>Mielőtt ezekre rátérünk, ugorjunk vissza az első kérdésre. Mi volt a harmadik gondolata?</b></p>
<p>Hogy<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mi <u><i>nem</i> </u>a pozitív pszichológia lényege</span>:</b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>nem </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az, hogy
mindent csak pozitívan, amolyan rózsaszín szemüvegen keresztül lássunk
vagy éljünk meg. </b></span>Sőt, ellenkezőleg: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyon fontosnak tartjuk megélni a negatív érzelmeket, élményeket is</b></span>.
A lényeg ugyanis – és talán ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>a pozitív pszichológia legfontosabb
üzenete – a pozitív és negatív érzelmek, élmények megfelelő aránya.</b></u></span></p>
<p><b>Számszerűsíthető ez a „megfelelő arány”?</b></p>
<p>Igen, mégpedig tudományosan is megalapozott számmal. <i>Barbara Fredrickson </i>és<i> Marcial Losada</i>
kutatók megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik magukat
boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak. Ezekből az ún.
élménynaplóból számították ki <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a minimum 3:1-es (pontosabban 2,96:1-es)
arányszám</b></span>ot. Ez azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minimum háromszor annyi pozitív élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.</b></span></p>
<p><b>Ha ez egy minimum, akkor van ennek a felső határa is?</b></p>
<p>Igen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legfeljebb 10:1-es arány az egészséges</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>E</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>felett már
valószínűleg torzított valóságészlelésről beszélhetünk – arról a
bizonyos rózsaszín szemüvegről.</b></span> Az a szint már valamilyen patológiát
feltételez; nem valószínű, hogy a mentális egészség indikátora lenne.
Tehát <span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem az a boldog, akit
csak pozitív élmények érnek, ahogy az sem valószínű, hogy aki körül
látszólag minden tökéletes, az tényleg jól van.</span> Az emberi élet
természetes részei a jó és a rossz élmények, érzések; a kérdés az, hogy
ezek milyen arányban vannak jelen az életünkben, és, hogy ezekből mire
fókuszálunk tudatosan.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A szakembereknek és a médiának nagyon nagy felelőssége van abban, hogy ezt az üzenetet átadják.</span></p><p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hogyan lehet<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ez</span></span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>t </b></span>úgy</span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> elérni,</span> hogy tudatos próbálkozásunk ne legyen erőltetett?</b></p>
<p>Nem könnyen, mert<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> eleinte bizony mesterségesnek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tűnik</span>. </b></span>Mert az is.
Olyan, mint amikor az év elején megfogadunk valamit, és bizony az első
napokban, hetekben nagyon <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nehéz betartani.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De ha kitartóak vagyunk, ha
nem adjuk fel, akkor rögzül, szokássá válik és már sokkal könnyebb
betartani.</b><b> </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így válhat szokássá a pozitív életszemlélet is:</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> meg kell szokni, meg kell tanulni.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span>Az ezt segítő gyakorlatokat is jó néhány alkalommal el kell végezni,
amíg rutinszerűvé válnak, és elkezdenek hiányozni, ha éppen nem
csináljuk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha pedig
hozzászokunk, akkor bővíteni kell a repertoárt, további eszközöket kell
keresnünk</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> annak érdekében, hogy ne álljunk vissza a biológiailag
meghatározott boldogság alapszintünkre</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>– arra a bizonyos 50%-ra. A
klienseim is eleinte arra panaszodnak, hogy nehéz pozitív élményeket
„gyűjteniük”, de pár nap után megkönnyebbülve, örömmel mondják, hogy
egyre könnyebb – mert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egyre gyakrabban rájönnek arra, hogy ami éppen
velük történik, az tulajdonképpen jó dolog, azt fel lehet írni a
„listára”.</b></span></p>
<div style="float:none;margin:10px 0px;text-align:center">
<ins class="m_-6755734830998490623gmail-adsbygoogle" style="display:block;height:90px"><ins id="m_-6755734830998490623gmail-aswift_1_expand" style="display:inline-table;border-color:currentcolor;border-style:none;border-width:medium;height:90px;margin:0px;padding:0px;width:797px;background-color:transparent"><ins id="m_-6755734830998490623gmail-aswift_1_anchor" style="display:block;border-color:currentcolor;border-style:none;border-width:medium;height:90px;margin:0px;padding:0px;width:797px;background-color:transparent"></ins></ins></ins>
</div>
<p><b>Akkor ezzel vissza is értünk a tudatos boldogságfokozó
gyakorlatokhoz. Melyek azok, amelyeket pszichológusi segítség nélkül,
egyedül is el lehet végezni?</b></p>
<p>Nagyon sok ilyen van<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Sonja Lyubomirsky <i>Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben</i> című könyvében részletesen leírja őket,</span> és ezen alapulnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <i>Bagdi Bella</i> által kidolgozott és <i>Bagdy Emőke</i>
által támogatott ún. Boldogságórák</b></span> is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Boldogak lehetünk például attól,
hogy rendszeresen mozgunk, jót teszünk másokkal, foglalkozunk a
kapcsolatainkkal, használjuk erősségeinket, kitűzünk célokat és
megvalósítjuk őket, örülünk az apró örömöknek, hálát adunk, stb.</b></span></p>
<p><b>Mondana néhány konkrét technikát is?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyik legintenzívebb boldogságfokozó érzés a hála.</b></span> Ehhez kapcsolódik <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a <i>hálalevél gyakorlat</i>:
levelet írunk kézzel egy számunkra fontos, kiválasztott személynek, aki
nagy hatással volt valamiért az életünkre, arról, hogy miért vagyunk
hálásak neki. </b></span>Fontos, hogy kézzel írjuk, és hogy ha lehetőségünk van rá,
akkor személyesen olvassuk fel neki. Nagyon pozitív élményeket és
érzéseket idézhet fel egy ilyen levél. Már akkor is, amikor elkezdünk
gondolkodni róla, – tehát már azelőtt, hogy megírtuk volna. És persze
közben is, és majd akkor is, amikor felolvassuk. A hálalevélen túl
gyakran alkalmazzuk az ún. <i>három áldás gyakorlatot </i>vagy<i> a jó dolog naplót</i>,
amikor minden nap felsoroljuk, hogy mi az a három legjobb dolog, ami
aznap történt velünk, miért éppen ezeket emeltük ki, milyen pozitív
érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az élmények felidézése az ún. <i>savoring technikához</i> is kapcsolódik:
azért idézzük fel a korábbi jó élményeinket, mert az jó érzéssel tölt
el bennünket a jelenben is, ráadásul segíthet túlélni a nehezebb
időszakokat. És<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezt meg lehet tenni a jövővel kapcsolatban is</b></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>:
például előre örülhetünk annak, hogy majd nyaralni megyünk, és már attól
boldogak lehetünk most, hogy elképzeljük, milyen jó is lesz akkor
nekünk.</b></span></p>
<p><a href="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea3.jpg" rel="group" target="_blank"><img class="m_-6755734830998490623gmail-alignleft m_-6755734830998490623gmail-size-large m_-6755734830998490623gmail-wp-image-86597" src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea3-1024x763.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="232" height="173"></a></p>
<p><b>Ez ugye nemcsak írásban és nemcsak egyedül működik? <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Segíthet a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kapcsolati nehézségeken</span> is?</span></b></p>
<p>Igen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az írás azért jó, mert megmarad, és később is elővehető, segít a
pozitív élmények felidézésében, de ez természetesen szóban is
lehetséges.</b></span> Másokkal – párunkkal, barátainkkal vagy gyermekeinkkel –
megosztva további pozitív hozadéka van. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A párbeszéd – a pozitív élmények felidézése és megosztása – ugyanis bizonyítottan növeli a kapcsolatok minőségét.
</b></span> Kiderült például, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a párok a tíz leggyakoribb pozitív érzelemből
nyolcat gyakrabban élnek meg az egyedülállóknál.</b></span> A boldogság egyébként
sem egy örökké tartó, folyamatos pozitív állapot, hanem pillanatokból,
rövidebb időszakokból áll, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>senki sem boldog mindig. </b></span>Ezen élmények
„elraktározása”, felidézése és megosztása sokat segíthet azokban a nehéz
időszakokban, amikor például egyáltalán nem érezzük annyira közel
magunkhoz a számunkra fontos embert. Az pedig közismert, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a gyerekek nevelésében a legfontosabb és leghatékonyabb módszer a mintaadás:</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ha ők abban nőnek fel, hogy például minden este <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családtagok
megbeszélik és hálát adnak azért a legjobb három dologért,</span> ami aznap
történt velük, akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez számukra egy természetesen használt eszköz lehet
</span>a későbbiekben is.</b></span></p>
<p><b>Szóba került, hogy az ember nemcsak jól vagy rosszul, hanem
sokféle érzelmi állapotban lehet; és hogy <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a szeretet a leggyakoribb
pozitív érzés. M</span>elyek következnek utána?</b></p>
<p>A szakirodalom szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tíz
leggyakoribb pozitív érzelem: a szeretet, az öröm, az érdeklődés, a
remény, a hála, az élvezet-szórakozás, a megelégedettség-nyugalom, az
inspiráció, a büszkeség és a csodálat.</b></span> Egyébként mi is végeztünk
nemrég egy olyan 552 fős magyar kutatást, amely hasonló eredményre
vezetett, mint a nemzetközi kutatások: a leggyakoribb (majdnem minden
nap, a résztvevők 95,1%-a által tapasztalt) pozitív érzelem a szeretet
volt. A résztvevők 98,9%-a tudott örömérzésről beszámolni a megkérdezés
előtti kéthetes intervallumra visszaemlékezve, 65,8% háláról, 53,4%
büszkeségről, inspirációról viszont csak a minta 36,9%-a. Kiderült az
is, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">hogy szignifikáns nemi különbség van a szeretet és az élvezet-szórakozás érzések átélési gyakorisága tekintetében;</span>
az előbbiben a nők javára, az utóbbiban a férfiak javára. Gondolkodtunk
azon, hogy mi lehet ennek az oka, és arra jutottunk, hogy
szocializációs tényezők is szerepet játszhatnak ebben: a nők jobban
emlékeznek az otthoni, családi élettel kapcsolatos, a férfiak pedig a
munkával és a szórakozással kapcsolatos pozitív élményeikre. Ami még
nagyon érdekes volt, hogy a kutatásunk során beigazolódott az a tézis
is, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a pozitív élmények felidézése önmagában csökkenti a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">negatív hangulatot</span>.
</b></span>Mérésünk szerint a kérdőívet kitöltők többsége jobban érezte magát a
kitöltés után, mint előtte. Már csak ezért megérte nekik részt venni a
kutatásunkban.</p><div id="m_-6755734830998490623DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-6755734830998490623_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>