<div dir="ltr"><h1 class="m_-6755734830998490623gmail-post-title">A boldogság 40%-ban tanulható – interjú Magyaródi Tímea boldogságkutatóval</h1>
        
        <div class="m_-6755734830998490623gmail-lead"> <p><a href="https://csaladhalo.hu/beszelgetesek/boldogsag-40-ban-tanulhato-interju-magyarodi-timea-boldogsagkutatoval/" target="_blank">https://csaladhalo.hu/<wbr>beszelgetesek/boldogsag-40-<wbr>ban-tanulhato-interju-<wbr>magyarodi-timea-<wbr>boldogsagkutatoval/</a><br></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A boldogság nem örökké tartó, folyamatos 
pozitív állapot, hanem pillanatokból áll.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A másokhoz kapcsolódó pozitív 
élmények „elraktározása”, az egymáshoz kapcsolódás és szeretet 
felidézése és megosztása is sokat segíthet</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> azokban a nehéz időszakokban,
 amikor nem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> érezzük</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> közel magunkhoz a számunkra fontos embert </b></span>– mondja 
Magyaródi Tímea, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, aki a 
pozitív élményekről tartott előadást a Profil Training szervezte III. 
Magyar Pozitív Pszichológia Konferencián.</p>
</div>
        
        
                
        

        
        
                
                
                <div class="m_-6755734830998490623gmail-post-top">
        <span class="m_-6755734830998490623gmail-author">Írta: Antal-Ferencz Ildikó</span>, <span class="m_-6755734830998490623gmail-post-date">2018. január 17.</span>  



        </div>

        



                
        
        
        
        <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><img src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea1.jpg" class="m_-6755734830998490623gmail-alignnone m_-6755734830998490623gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="153" height="92"></span>    
                        <p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi a pozitív pszichológia lényege,</span> ha egyetlen összetett mondatban kellene összefoglalni?</b></p>
<p>Én egy helyett inkább kettő, sőt három gondolatot emelnék ki. 
Egyrészt, már az ókori görögök is kutatták, hogy mitől boldog az ember, 
tehát ez egy örök emberi kérdés.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A pozitív
 pszichológia célja azonban az, hogy ne csak gondolkodjunk ezen a témán,
 hanem valós, ún. evidence-based kutatásokat is végezzünk, valós 
adatokkal is alátámasszuk, amit a témáról gondolunk.</b></span> Másrészt, a 
2000-es évekig a pszichológia elsősorban a negatív pszichés 
jelenségekre, betegségekre fókuszált, miközben a népesség jó része, az 
ún. átlagember nem beteg. Az ő pszichés jóllétükkel addig senki nem 
foglalkozott.</p>
<p><b>Miért kellene foglalkozni a lelkileg egészséges emberek pszichés jóllétével?</b></p>
<p>Több okból. Egyrészt azért, mert az ember nemcsak jól vagy rosszul 
van, leggyakrabban valamilyen átmeneti szakaszban, érzelmi állapotban 
van, amelyekről van mondanivalónk, mégis ritkán beszélünk róla. Továbbá,
 <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldogság nemcsak lelki, 
érzelmi szempontból jó, vannak előnyös fizikai is – például 
egészségmegőrző –, sőt, gazdasági – például kreativitást növelő, 
költségcsökkentő – hatásai is.</b></span> Mivel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a leggyakrabb pozitív érzés a szeretet, </b></span>ezért azt szoktam mondani, hogy<i> „teljes mértékben megéri szeretni”</i>. És végül azért is érdemes a jólléttel foglalkozni, mert az emberek jó része nem tudja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldogság 40%-ban tanulható.</b></span></p>
<p><b>Ez azt jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 40%-ban felelősek vagyunk a saját boldogságunkért?</span> </b></p>
<p>Igen. <i>Sonja Lyubomirsky</i> kutatásokkal igazolta, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> boldogságunk
 50%-ban genetikailag, biológiailag meghatározott, 10% az 
életkörülményeinkből fakad, a maradék 40% viszont tőlünk függ. </b></span>Az
 elsővel nem tudunk mit kezdeni, a második nem meghatározó – itt ugyanis
 nem a luxusvilla-panellakás közti különbségekre kell gondolni, hanem 
„csak” az alapszükségleteinkre: van-e fedél a fejünk felett, van-e 
ennivalónk, van-e munkánk, stb. – azonban 40%-ban rajtunk áll, hogyan 
érezzük magunkat. Ennek ellenére általában nem szoktunk foglalkozni 
vele. Pedig<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> vannak mindenki számára elérhető, tudatosan választható, 
végezhető, ún. boldogságfokozó gyakorlatok.</b></span></p>
<p><a href="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea2.jpg" rel="group" target="_blank"><img class="m_-6755734830998490623gmail-alignleft m_-6755734830998490623gmail-size-large m_-6755734830998490623gmail-wp-image-86596" src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea2-1024x736.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="212" height="153"></a></p>
<p><b>Mielőtt ezekre rátérünk, ugorjunk vissza az első kérdésre. Mi volt a harmadik gondolata?</b></p>
<p>Hogy<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mi <u><i>nem</i> </u>a pozitív pszichológia lényege</span>:</b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>nem </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az, hogy 
mindent csak pozitívan, amolyan rózsaszín szemüvegen keresztül lássunk 
vagy éljünk meg. </b></span>Sőt, ellenkezőleg: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyon fontosnak tartjuk megélni a negatív érzelmeket, élményeket is</b></span>.
 A lényeg ugyanis – és talán ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>a pozitív pszichológia legfontosabb 
üzenete – a pozitív és negatív érzelmek, élmények megfelelő aránya.</b></u></span></p>
<p><b>Számszerűsíthető ez a „megfelelő arány”?</b></p>
<p>Igen, mégpedig tudományosan is megalapozott számmal. <i>Barbara Fredrickson </i>és<i> Marcial Losada</i>
 kutatók megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik magukat 
boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak. Ezekből az ún. 
élménynaplóból számították ki <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a minimum 3:1-es (pontosabban 2,96:1-es) 
arányszám</b></span>ot. Ez azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minimum háromszor annyi pozitív élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.</b></span></p>
<p><b>Ha ez egy minimum, akkor van ennek a felső határa is?</b></p>
<p>Igen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legfeljebb 10:1-es arány az egészséges</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>E</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>felett már 
valószínűleg torzított valóságészlelésről beszélhetünk – arról a 
bizonyos rózsaszín szemüvegről.</b></span> Az a szint már valamilyen patológiát 
feltételez; nem valószínű, hogy a mentális egészség indikátora lenne. 
Tehát <span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem az a boldog, akit 
csak pozitív élmények érnek, ahogy az sem valószínű, hogy aki körül 
látszólag minden tökéletes, az tényleg jól van.</span> Az emberi élet 
természetes részei a jó és a rossz élmények, érzések; a kérdés az, hogy 
ezek milyen arányban vannak jelen az életünkben, és, hogy ezekből mire 
fókuszálunk tudatosan.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A szakembereknek és a médiának nagyon nagy felelőssége van abban, hogy ezt az üzenetet átadják.</span></p><p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hogyan lehet<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ez</span></span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>t </b></span>úgy</span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> elérni,</span> hogy tudatos próbálkozásunk ne legyen erőltetett?</b></p>
<p>Nem könnyen, mert<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> eleinte bizony mesterségesnek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tűnik</span>. </b></span>Mert az is. 
Olyan, mint amikor az év elején megfogadunk valamit, és bizony az első 
napokban, hetekben nagyon <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nehéz betartani.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De ha kitartóak vagyunk, ha 
nem adjuk fel, akkor rögzül, szokássá válik és már sokkal könnyebb 
betartani.</b><b> </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így válhat szokássá a pozitív életszemlélet is:</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> meg kell szokni, meg kell tanulni.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
 </span>Az ezt segítő gyakorlatokat is jó néhány alkalommal el kell végezni, 
amíg rutinszerűvé válnak, és elkezdenek hiányozni, ha éppen nem 
csináljuk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha pedig 
hozzászokunk, akkor bővíteni kell a repertoárt, további eszközöket kell 
keresnünk</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> annak érdekében, hogy ne álljunk vissza a biológiailag 
meghatározott boldogság alapszintünkre</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>– arra a bizonyos 50%-ra. A
 klienseim is eleinte arra panaszodnak, hogy nehéz pozitív élményeket 
„gyűjteniük”, de pár nap után megkönnyebbülve, örömmel mondják, hogy 
egyre könnyebb – mert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egyre gyakrabban rájönnek arra, hogy ami éppen 
velük történik, az tulajdonképpen jó dolog, azt fel lehet írni a 
„listára”.</b></span></p>

<div style="float:none;margin:10px 0px;text-align:center">


<ins class="m_-6755734830998490623gmail-adsbygoogle" style="display:block;height:90px"><ins id="m_-6755734830998490623gmail-aswift_1_expand" style="display:inline-table;border-color:currentcolor;border-style:none;border-width:medium;height:90px;margin:0px;padding:0px;width:797px;background-color:transparent"><ins id="m_-6755734830998490623gmail-aswift_1_anchor" style="display:block;border-color:currentcolor;border-style:none;border-width:medium;height:90px;margin:0px;padding:0px;width:797px;background-color:transparent"></ins></ins></ins>

</div>

<p><b>Akkor ezzel vissza is értünk a tudatos boldogságfokozó 
gyakorlatokhoz. Melyek azok, amelyeket pszichológusi segítség nélkül, 
egyedül is el lehet végezni?</b></p>
<p>Nagyon sok ilyen van<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Sonja Lyubomirsky <i>Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben</i> című könyvében részletesen leírja őket,</span> és ezen alapulnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <i>Bagdi Bella</i> által kidolgozott és <i>Bagdy Emőke</i>
 által támogatott ún. Boldogságórák</b></span> is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Boldogak lehetünk például attól,
 hogy rendszeresen mozgunk, jót teszünk másokkal, foglalkozunk a 
kapcsolatainkkal, használjuk erősségeinket, kitűzünk célokat és 
megvalósítjuk őket, örülünk az apró örömöknek, hálát adunk, stb.</b></span></p>
<p><b>Mondana néhány konkrét technikát is?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyik legintenzívebb boldogságfokozó érzés a hála.</b></span> Ehhez kapcsolódik <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a <i>hálalevél gyakorlat</i>:
 levelet írunk kézzel egy számunkra fontos, kiválasztott személynek, aki
 nagy hatással volt valamiért az életünkre, arról, hogy miért vagyunk 
hálásak neki. </b></span>Fontos, hogy kézzel írjuk, és hogy ha lehetőségünk van rá,
 akkor személyesen olvassuk fel neki. Nagyon pozitív élményeket és 
érzéseket idézhet fel egy ilyen levél. Már akkor is, amikor elkezdünk 
gondolkodni róla, – tehát már azelőtt, hogy megírtuk volna. És persze 
közben is, és majd akkor is, amikor felolvassuk. A hálalevélen túl 
gyakran alkalmazzuk az ún. <i>három áldás gyakorlatot </i>vagy<i> a jó dolog naplót</i>,
 amikor minden nap felsoroljuk, hogy mi az a három legjobb dolog, ami 
aznap történt velünk, miért éppen ezeket emeltük ki, milyen pozitív 
érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az élmények felidézése az ún. <i>savoring technikához</i> is kapcsolódik:
 azért idézzük fel a korábbi jó élményeinket, mert az jó érzéssel tölt 
el bennünket a jelenben is, ráadásul segíthet túlélni a nehezebb 
időszakokat. És<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezt meg lehet tenni a jövővel kapcsolatban is</b></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>: 
például előre örülhetünk annak, hogy majd nyaralni megyünk, és már attól
 boldogak lehetünk most, hogy elképzeljük, milyen jó is lesz akkor 
nekünk.</b></span></p>
<p><a href="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea3.jpg" rel="group" target="_blank"><img class="m_-6755734830998490623gmail-alignleft m_-6755734830998490623gmail-size-large m_-6755734830998490623gmail-wp-image-86597" src="https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea3-1024x763.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="232" height="173"></a></p>
<p><b>Ez ugye nemcsak írásban és nemcsak egyedül működik? <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Segíthet a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kapcsolati nehézségeken</span> is?</span></b></p>
<p>Igen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az írás azért jó, mert megmarad, és később is elővehető, segít a
 pozitív élmények felidézésében, de ez természetesen szóban is 
lehetséges.</b></span> Másokkal – párunkkal, barátainkkal vagy gyermekeinkkel – 
megosztva további pozitív hozadéka van. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A párbeszéd – a pozitív élmények felidézése és megosztása – ugyanis bizonyítottan növeli a kapcsolatok minőségét.
</b></span> Kiderült például, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a párok a tíz leggyakoribb pozitív érzelemből 
nyolcat gyakrabban élnek meg az egyedülállóknál.</b></span> A boldogság egyébként 
sem egy örökké tartó, folyamatos pozitív állapot, hanem pillanatokból, 
rövidebb időszakokból áll, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>senki sem boldog mindig. </b></span>Ezen élmények 
„elraktározása”, felidézése és megosztása sokat segíthet azokban a nehéz
 időszakokban, amikor például egyáltalán nem érezzük annyira közel 
magunkhoz a számunkra fontos embert. Az pedig közismert, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a gyerekek nevelésében a legfontosabb és leghatékonyabb módszer a mintaadás:</b></span>
 <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ha ők abban nőnek fel, hogy például minden este <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családtagok 
megbeszélik és hálát adnak azért a legjobb három dologért,</span> ami aznap 
történt velük, akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez számukra egy természetesen használt eszköz lehet
 </span>a későbbiekben is.</b></span></p>
<p><b>Szóba került, hogy az ember nemcsak jól vagy rosszul, hanem 
sokféle érzelmi állapotban lehet; és hogy <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a szeretet a leggyakoribb 
pozitív érzés. M</span>elyek következnek utána?</b></p>
<p>A szakirodalom szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tíz
 leggyakoribb pozitív érzelem: a szeretet, az öröm, az érdeklődés, a 
remény, a hála, az élvezet-szórakozás, a megelégedettség-nyugalom, az 
inspiráció, a büszkeség és a csodálat.</b></span> Egyébként mi is végeztünk 
nemrég egy olyan 552 fős magyar kutatást, amely hasonló eredményre 
vezetett, mint a nemzetközi kutatások: a leggyakoribb (majdnem minden 
nap, a résztvevők 95,1%-a által tapasztalt) pozitív érzelem a szeretet 
volt. A résztvevők 98,9%-a tudott örömérzésről beszámolni a megkérdezés 
előtti kéthetes intervallumra visszaemlékezve, 65,8% háláról, 53,4% 
büszkeségről, inspirációról viszont csak a minta 36,9%-a. Kiderült az 
is, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">hogy szignifikáns nemi különbség van a szeretet és az élvezet-szórakozás érzések átélési gyakorisága tekintetében;</span>
 az előbbiben a nők javára, az utóbbiban a férfiak javára. Gondolkodtunk
 azon, hogy mi lehet ennek az oka, és arra jutottunk, hogy 
szocializációs tényezők is szerepet játszhatnak ebben: a nők jobban 
emlékeznek az otthoni, családi élettel kapcsolatos, a férfiak pedig a 
munkával és a szórakozással kapcsolatos pozitív élményeikre. Ami még 
nagyon érdekes volt, hogy a kutatásunk során beigazolódott az a tézis 
is, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a pozitív élmények felidézése önmagában csökkenti a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">negatív hangulatot</span>.
 </b></span>Mérésünk szerint a kérdőívet kitöltők többsége jobban érezte magát a 
kitöltés után, mint előtte. Már csak ezért megérte nekik részt venni a 
kutatásunkban.</p><div id="m_-6755734830998490623DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tbody><tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-6755734830998490623_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>