[Grem] Csángó pap / interjú /"Székelyek vagyunk, a vadabbik fajtából"

[Emoke Greschik]

Veres Stelián
Székelyek vagyunk, a vadabbik fajtából – csángó pap a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20180201_szalma_gyorgy_csango_pap_veres_stelian>
2018. február 1. 07:42
http://mandiner.hu/cikk/20180201_szalma_gyorgy_csango_pap_veres_stelian

*Írta: Szalma György*

*Kiprédikálják* *a csángó híveket* *a román papok*,* ha magyarkodni mernek,
de azért működik Csángóföldön is a magyar mozgalom – mondja Veres Stelián
csángó katolikus pap a Mandinernek*. *A csángóság, magyarság és románság
gubancos viszonyáról, és persze a hitéletről beszélgettünk a kolozsvári
román katolikusok magyar érzelmű papjával. *

*A magyar sokszínű, az erdélyi magyar nemkülönben. A nyelvek, népek,
vallások, felekezetek tengerében való hánykolódás érdekes történeteket
szül. Akit pedig csángónak teremtett a Jó Isten, annak különösen jó
kilátásai vannak arra, hogy fordulatos történetet éljen össze, akár néhány
év alatt is. Veres Stelián története, amely a Csángóföldtől a bányavidéken
át Kolozsvárig ér, éppen ilyen. A kolozsvári Szent Mihály plébániai
kormányzójával, a román római katolikusok és a közel ötszáz fős kolozsvári
olasz közösség papjával beszélgettünk.*

*****

*Erdélyi magyarok számára ismerős kérdéssel nyitok: hol tanultál meg ilyen
jól magyarul?*

*A szüleim csángók,*
*a magyar nyelv nálunk egy titkos nyelv volt,*

*mármint a csángó-magyar nyelv. Amikor titkolni akartak valamit a szüleim,
akkor csángó-magyar nyelven beszéltek egymással, mi, gyerekek pedig nem
értettük, legfeljebb egy-két szót. Otthon tehát nem volt alkalmam
megtanulni, az első igazi élményeim a magyar nyelvvel a templomhoz
kötődnek. Petrozsényben a liturgikus nyelv a magyar volt, úgyhogy
automatikusan az ember megtanulta az imádságokat és a szentmisének a
menetét magyarul. *

*Miért döntöttél úgy, hogy pap leszel, annál is inkább, hogy egy igen nehéz
nyelvvel is meg kell birkózz hozzá? *

*A líceumban döntöttem el véglegesen, hogy teológiára megyek, azonban
komoly kérdőjeleket szült az, hogy ott magyar nyelven folyik a tanítás.
Amikor bérmálás volt a városunkban, akkor édesanyám megállította a
püspököt, Tamás Józsefet, és elmondta neki, hogy a fia, aki ugyan nem tud
magyarul, szeretne szemináriumba menni. Én petrozsényi születésű vagyok,
végig minden iskolát románul végeztem. A püspök azonban azt mondta, hogy
semmi gond nem lesz ezzel, menjek nyugodtan, mert ott majd megtanulok. Ez
bátorítást adott. Gyulafehérváron minden héten volt két alkalom, amikor
Király Laci bácsival, a nagyenyedi tanár úrral tanultuk a magyar nyelvet. Ő
egy nagyon jó tanár, végtelenül jó ember, megszerettette velünk a magyar
nyelvet. Személy szerint nem jelentett valódi nehézséget az elsajátítása.
Éjjel-nappal ott voltam az évfolyamtársaimmal. *

*Milyen hitet hoztál otthonról?*

Tudni lehet, hogy* a csángó emberek jó vallásos emberek, ezt magukkal
hozták Moldvából. Én gyermekkorom óta vasárnapról vasárnapra ott voltam a
templomban, elsőáldozó voltam, ministráltam. Az elsőáldozás egy maradandó
élmény volt számomra.* Most is élő bennem az a találkozás, az a felkészítő,
az a szentmise, amikor elsőáldoztunk. Nyolcadik osztályos voltam, amikor
felkértek, hogy olvassam én a Szentleckét. Minden hónap első vasárnapján
volt román mise.

*Voltak nálunk azonban olyan papok, akinek a példaértéke, a személyisége
erősen hatott rám, az ő hatásukra kezdtem el fontolgatni komolyan magamban,
hogy a papi hivatást választom. Ez hosszú ideig érlelődött utána bennem,
amíg tizenkettedikes koromban kellett dönteni, hogy milyen pályát
választok.* Érdekes volt, hogy amikor az emberek kérdésére azt feleltem,
hogy szemináriumba készülök, akkor a visszajelzések alapján azt
tapasztaltam, hogy ez nem lepett meg igazán senkit.

*Neked mi az identitásod?*

*Már amikor megismertem a szüleim, az őseink múltját, már akkor tudtam,
hogy magyar vagyok. Még jóval a felszentelésem előtt, ha jól emlékszem,
nyolcadikos lehettem, amikor akkori plébánosunk, Oláh Dénes elhozott egy
könyvet, ami a csángók történetével foglalkozott. A könyvet Horváth
Antal lujzikalagori származású pap írta, aki Csíkszentdomokoson szolgált. Ő
kutatott utána a csángókérdésnek és kiadott egy könyvet, amelyben sorra
veszi a lujzikalagori családneveket és azokat elemzi. Leírta a nevek
változásait, illetve hogy melyek mennyire magyar eredetűek.* Oláh Dénes
plébános úr hozta ezeket a könyveket és mindenkinek osztotta, mert tudta,
hogy a közösségben sok csángó magyar van.  Ez a könyv román nyelven volt,
így el tudtam olvasni, hogy miről is van szó, hogy mi az igazság.

*A román miniszterelnök botrányt kiváltó szavai után lecserélte a
Facebook-profilképét székely zászlósra, ez miért volt fontos?*

*Szerintem fontos a kiállás, hadd lássák, hogy az a kijelentés nem volt a
helyénvaló. A múltam után kutatván, tudom, hogy az őseim, akik
Lujzikalagorba mentek, azok Csíkkarcfalváról mentek a madéfalvi
veszedelemkor, tehát az őseim székelyek. Szerettem Hajdú István volt
gyergyói főesperes mondását, ami szerint*
*mi is székelyek vagyunk, csak a vadabbik fajtából, elcsángáltunk. *

*Hogy jött létre a román római katolikus közösség Kolozsváron?*

*1948-ban megszűnt a görög katolikus egyház Romániában, és Márton Áron
püspök megengedte a görög katolikus híveknek, hogy szentségekhez járuljanak
a római katolikus templomokban. 1982-ben Denderle József piarista atya
kezdte el a román nyelvű katolikus miséket, az elején nagyon sok görög
katolikus járt ezekre a szentmisékre. Azonban 1990 után, amikor a görög
katolikus egyház újra működhetett törvényesen, akkor ők nagyjából mind
visszatértek az eredeti egyházukhoz. Voltak azonban szép számmal olyanok
is, akik már megszokták ezt a rítust, nem mentek vissza.  Őket nem lehet
kitenni, nagyon sokan közülük beiratkoztak hivatalosan is a római egyházba,
legtöbbjének az identitása is római katolikus, ez adja a közösség húsz
százalékát.*

*Ezen kívül vannak a moldvai hívek, román ajkú csángók, akik egyetem után
itt maradtak, akik közben Kolozsvárra kerültek, itt dolgoznak, ők is
nagyjából ugyanakkora részt, húsz százalékot tesznek ki a közösségből. A
fennmaradó hányadát pedig a vegyes vallású párok teszik ki, például olyan
magyarok, akiknek román házastársuk van. Hogy közös legyen a templom, román
nyelvű misére járnak. A ministránsok között is többen beszélnek magyarul.
Én bátorítom őket, hogy ne hagyják el a kétnyelvűséget, mert elveszítik a
gyökereiket. *

*A román hívek mit szólnak a csángó papjukhoz?*

*Ők elfogadták ezt, jól beszélem a román nyelvet, azt hiszem, hogy nem is
merült fel ez a kérdés problémaként. Szenteste és általában az ünnepeken,
köszöntöm magyarul is a román közösséget, tudva, hogy némelyeknek magyar
házastársa van. Ez ellen még nem emelt senki kifogást. *

*Vannak, akik az ortodox egyházból tértek át?*

Ilyen ritkán fordul elő, nem gyakori, hogy valaki bejön az utcáról, hogy át
szeretne térni a római katolikus egyházba. Természetesen megtörténik, hogy
véletlenül valaki bejön misére és egy idő után ide szokik, megtalálta a
lelki alkatához megfelelő szentmisét. De nem ez a jellemző.

*Milyen a regáti és az erdélyi katolikusok viszonya? A csángók kapcsán is
egymásnak feszült a két világ.*

*A iasii püspökség álláspontja, hogy tudják ugyan, hogy vannak olyan
közösségek, ahol beszélik a csángó-magyar nyelvet, viszont nem biztosít
nekik csángó liturgikus könyveket.*
*Szerintük a csángó nyelv nem magyar nyelv,*

*tehát akkor csángó liturgikus könyv kell, ha nincs ilyen, nincs csángó
liturgia sem. Így marad a román nyelvű misézés Csángóföldön*. *Voltak olyan
papok Erdélyből, akik jártak át hozzájuk, és házaknál tartottak misét,
talán ma is van ilyen. **Ez nem tetszik a püspökségnek, viszont vannak
hívek, akik szeretik, akarják a magyar nyelvű misét. A konfliktusnak ez az
eredete, hogy el akarják feledtetni a történelmüket, múltjukat és
imádságaikat, sajnos már a papokat is így nevelik ott. Úgy tanítják nekik,
hogy a csángók hajdanán Magyarországon dolgoztak és megtanulták ezt a
magyar nyelve, hazatértek és ezt beszélik ma is. Sok hazugság kering. *

*Milyen a csángóföldi összkép ma?*

*Csángóföldön belül nagy különbségek vannak tájegységenként. Tapasztalataim
a lujzikalagori viszonyokról vannak, mivel a szüleim onnan származnak.
Negyven év felett mindenki beszél magyarul, 20-40 között mindenki érti, de
a fiatal generáció csak értegeti, már csak elszórtan használ magyar
szavakat. A népszámlálás szerint alig pár százalék tartja magát magyarnak,
egy része csángónak, a többségi része románnak tartja magát. Nagyon sokáig
megfélemlítették őket. Volt, hogy elmentek Csíksomlyóra, és amikor a román
pap megtudta, hogy valamelyik magyar zászlót vitt magával, következő
vasárnap nagy*
*dörgedelmesen kiprédikálta, hogy amennyiben még egyszer megtörténik, akkor
nem lesz a családban se temetés, se keresztelő, se esküvő.*

*Ez már egy több évtizedes dolog, nagyon régen folyik.* *Szerencsére van az
a magyar mozgalom, amelynek segítségével magyarul tanítják a gyerekeket, a
népi kultúrát ápolják, **ezt ma már nem gáncsolják, szentmise viszont
továbbra sincs magyarul, csak románul.** A regáti és az erdélyi katolikus
között azonban elmondható hogy összhang van. Felületesen bár, de jó a
viszony. Igazából nem is sok a találkozási pont. *

*A román ortodox egyházzal milyen a viszony? *

*Itt Kolozsváron nagy barátság nincs, az ökumenikus összejövetelek vagy a
közös imák adnak alkalmat a találkozásra, karácsonykor szokott lenni egy
ökumenikus kántálás. De nincs semmi erős kapcsolat. A vallási, felekezeti
különbség mellett elválaszt minket a nyelv is, ez országos szinten is
érvényes. Az ökumenikus imahéten találkozunk. Az meglepett viszont, hogy
Kovács Sándor főesperes úr temetési szentmisén az ortodox metropolita
eljött leróni a kegyeletét. Úgy érezte, fontos, hogy jelen legyen, szép
gesztus volt. *

*Az ortodoxok hogyan tekintenek a katolikusokra?*

*Az esküvői szertartások után mindig odajönnek hozzám a násznagyok, a
rokonság tagjai, dicsérve a latin liturgiát. Sokan el is határozzák, hogy
katolikus szertartás szerint tartják ők is az esküvőjüket, csak mert szép a
ceremónia, mert tetszik nekik a piarista templomban. Erre természetesen
nincsen mód, finoman bár, de vissza kell utasítsam.*


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_1461975010196960359_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180202/b5303c03/attachment.html>