<div dir="ltr">
<div id="m_1461975010196960359gmail-head2"><div id="m_1461975010196960359gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%"><div id="m_1461975010196960359gmail-article_header" class="m_1461975010196960359gmail-nbanner"><br>
</div> </div>
</div>
<div id="m_1461975010196960359gmail-main">
<div id="m_1461975010196960359gmail-contents">
<div class="m_1461975010196960359gmail-leftcolumn m_1461975010196960359gmail-col-md-8">
<div id="m_1461975010196960359gmail-article">
<div class="m_1461975010196960359gmail-top">
<div class="m_1461975010196960359gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0245/244551_veres_stelian.jpg" alt="" title="" class="m_1461975010196960359gmail-imgw" style="margin:0px 0px 0px auto" width="348" height="174"><div class="m_1461975010196960359gmail-subtitle">Veres Stelián</div></div> <div class="m_1461975010196960359gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180201_szalma_gyorgy_csango_pap_veres_stelian" target="_blank">Székelyek vagyunk, a vadabbik fajtából – csángó pap a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_1461975010196960359gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. február 1. 07:42<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180201_szalma_gyorgy_csango_pap_veres_stelian" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20180201_szalma_gyorgy_csango_<wbr>pap_veres_stelian</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0211/210360_szalma_gyorgy.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border-color:rgb(224,224,217);border-style:solid;border-width:4px" align="left"><br><b>Írta: Szalma György</b></div><div class="m_1461975010196960359gmail-clearer"></div>
<div class="m_1461975010196960359gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_1461975010196960359gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_1461975010196960359gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kiprédikálják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a csángó híveket</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a román papok</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha magyarkodni
mernek, de azért működik Csángóföldön is a magyar mozgalom – <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mondja
Veres Stelián csángó katolikus pap a Mandinernek</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A csángóság, magyarság
és románság gubancos viszonyáról, és persze a hitéletről beszélgettünk a
kolozsvári román katolikusok magyar érzelmű papjával.
</b></span></p>
<div id="m_1461975010196960359gmail-article_billboard1" class="m_1461975010196960359gmail-nbanner">
</div><div class="m_1461975010196960359gmail-clr"></div>
<div class="m_1461975010196960359gmail-clr"></div>
<div class="m_1461975010196960359gmail-text">
<p><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar sokszínű, az erdélyi magyar nemkülönben.</b><b> A
nyelvek, népek, vallások, felekezetek tengerében való hánykolódás
érdekes történeteket szül. Akit pedig csángónak teremtett a Jó Isten,
annak különösen jó kilátásai vannak arra, hogy fordulatos történetet
éljen össze, akár néhány év alatt is. Veres Stelián története, amely a
Csángóföldtől a bányavidéken át Kolozsvárig ér, éppen ilyen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
kolozsvári Szent Mihály plébániai kormányzójával, a román római
katolikusok és a közel ötszáz fős kolozsvári olasz közösség papjá</span>val
beszélgettünk.</b></span></i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1461975010196960359gmail-ga1" class="m_1461975010196960359gmail-ga_img"></b></span></p>
<p style="text-align:center"><i>***</i><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1461975010196960359gmail-ga2" class="m_1461975010196960359gmail-ga_img"></p>
<p><b>Erdélyi magyarok számára ismerős kérdéssel nyitok: hol tanultál meg ilyen jól magyarul?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>A szüleim csángók,</b></span></p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>
</b></span><div class="m_1461975010196960359gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>a magyar nyelv nálunk egy titkos nyelv volt,</b></span></div><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>mármint a csángó-magyar nyelv. Amikor titkolni akartak valamit a
szüleim, akkor csángó-magyar nyelven beszéltek egymással, mi, gyerekek
pedig nem értettük, legfeljebb egy-két szót. Otthon tehát nem volt
alkalmam megtanulni, az első igazi élményeim a magyar nyelvvel a
templomhoz kötődnek. Petrozsényben a liturgikus nyelv a magyar volt,
úgyhogy automatikusan az ember megtanulta az imádságokat és a
szentmisének a menetét magyarul. </b></span></p>
<p><b>Miért döntöttél úgy, hogy pap leszel, annál is inkább, hogy egy igen nehéz nyelvvel is meg kell birkózz hozzá? </b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A líceumban döntöttem el véglegesen, hogy teológiára megyek, azonban
komoly kérdőjeleket szült az, hogy ott magyar nyelven folyik a tanítás.
Amikor bérmálás volt a városunkban, akkor édesanyám megállította a
püspököt, Tamás Józsefet, és elmondta neki, hogy a fia, aki ugyan nem
tud magyarul, szeretne szemináriumba menni. Én petrozsényi születésű
vagyok, végig minden iskolát románul végeztem. A püspök azonban azt
mondta, hogy semmi gond nem lesz ezzel, menjek nyugodtan, mert ott majd
megtanulok. Ez bátorítást adott. Gyulafehérváron minden héten volt két
alkalom, amikor Király Laci bácsival, a nagyenyedi tanár úrral tanultuk a
magyar nyelvet. Ő egy nagyon jó tanár, végtelenül jó ember,
megszerettette velünk a magyar nyelvet. Személy szerint nem jelentett
valódi nehézséget az elsajátítása. Éjjel-nappal ott voltam az
évfolyamtársaimmal. </b></span></p>
<p><b>Milyen hitet hoztál otthonról?</b></p>
<p>Tudni lehet, hogy<span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b> a csángó emberek jó vallásos emberek, ezt magukkal
hozták Moldvából. Én gyermekkorom óta vasárnapról vasárnapra ott voltam a
templomban, elsőáldozó voltam, ministráltam. Az elsőáldozás egy
maradandó élmény volt számomra.</b></span> Most is élő bennem az a találkozás, az a
felkészítő, az a szentmise, amikor elsőáldoztunk. Nyolcadik osztályos
voltam, amikor felkértek, hogy olvassam én a Szentleckét. Minden hónap
első vasárnapján volt román mise. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Voltak nálunk azonban olyan papok, akinek a példaértéke, a
személyisége erősen hatott rám, az ő hatásukra kezdtem el fontolgatni
komolyan magamban, hogy a papi hivatást választom. Ez hosszú ideig
érlelődött utána bennem, amíg tizenkettedikes koromban kellett dönteni,
hogy milyen pályát választok.</b></span> Érdekes volt, hogy amikor az emberek
kérdésére azt feleltem, hogy szemináriumba készülök, akkor a
visszajelzések alapján azt tapasztaltam, hogy ez nem lepett meg igazán
senkit. </p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/stelian2.jpg" style="margin-right:0px" width="292" height="218"></p>
<p><b>Neked mi az identitásod?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Már amikor megismertem a szüleim, az őseink múltját, már akkor
tudtam, hogy magyar vagyok. Még jóval a felszentelésem előtt, ha jól
emlékszem, nyolcadikos lehettem, amikor akkori plébánosunk, Oláh Dénes
elhozott egy könyvet, ami a csángók történetével foglalkozott. A könyvet
Horváth Antal lujzikalagori származású pap írta, aki Csíkszentdomokoson
szolgált. Ő kutatott utána a csángókérdésnek és kiadott egy könyvet,
amelyben sorra veszi a lujzikalagori családneveket és azokat elemzi.
Leírta a nevek változásait, illetve hogy melyek mennyire magyar
eredetűek.</b></span> Oláh Dénes plébános úr hozta ezeket a könyveket és
mindenkinek osztotta, mert tudta, hogy a közösségben sok csángó magyar
van. Ez a könyv román nyelven volt, így el tudtam olvasni, hogy miről
is van szó, hogy mi az igazság. </p>
<p><b>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> román miniszterelnök botrányt kiváltó szavai</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> után lecserélte a Facebook-profilképét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">székely zászlós</span>ra, ez miért volt fontos?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem fontos a kiállás, hadd lássák, hogy az a kijelentés nem
volt a helyénvaló. A múltam után kutatván, tudom, hogy az őseim, akik
Lujzikalagorba mentek, azok Csíkkarcfalváról mentek a madéfalvi
veszedelemkor, tehát az őseim székelyek. Szerettem Hajdú István volt
gyergyói főesperes mondását, ami szerint</b></span></p>
<div class="m_1461975010196960359gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mi is székelyek vagyunk, csak a vadabbik fajtából, elcsángáltunk. </b></span></div>
<p><b>Hogy jött létre a román római katolikus közösség Kolozsváron?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1948-ban megszűnt a görög katolikus egyház Romániában, és Márton Áron
püspök megengedte a görög katolikus híveknek, hogy szentségekhez
járuljanak a római katolikus templomokban. 1982-ben Denderle József
piarista atya kezdte el a román nyelvű katolikus miséket, az elején
nagyon sok görög katolikus járt ezekre a szentmisékre. Azonban 1990
után, amikor a görög katolikus egyház újra működhetett törvényesen,
akkor ők nagyjából mind visszatértek az eredeti egyházukhoz. Voltak
azonban szép számmal olyanok is, akik már megszokták ezt a rítust, nem
mentek vissza. Őket nem lehet kitenni, nagyon sokan közülük
beiratkoztak hivatalosan is a római egyházba, legtöbb<span style="background-color:rgb(208,224,227)">jének az identitása
is római katolikus, ez adja a közösség húsz százalékát.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezen kívül vannak a moldvai hívek, román ajkú csángók, akik egyetem
után itt maradtak, akik közben Kolozsvárra kerültek, itt dolgoznak, ők
is nagyjából ugyanakkora részt, húsz százalékot tesznek ki a
közösségből. A fennmaradó hányadát pedig a vegyes vallású párok teszik
ki, például olyan magyarok, akiknek román házastársuk van. Hogy közös
legyen a templom, román nyelvű misére járnak. A ministránsok között is
többen beszélnek magyarul. Én bátorítom őket, hogy ne hagyják el a
kétnyelvűséget, mert elveszítik a gyökereiket. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A román hívek mit szólnak a csángó papjukhoz?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ők elfogadták ezt, jól beszélem a román nyelvet, azt hiszem, hogy nem
is merült fel ez a kérdés problémaként. Szenteste és általában az
ünnepeken, köszöntöm magyarul is a román közösséget, tudva, hogy
némelyeknek magyar házastársa van. Ez ellen még nem emelt senki
kifogást. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/stelian4.jpg" style="margin-right:0px" width="420" height="280"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span></b></span></p>
<p><b>Vannak, akik az ortodox egyházból tértek át?</b></p>
<p>Ilyen ritkán fordul elő, nem gyakori, hogy valaki bejön az utcáról,
hogy át szeretne térni a római katolikus egyházba. Természetesen
megtörténik, hogy véletlenül valaki bejön misére és egy idő után ide
szokik, megtalálta a lelki alkatához megfelelő szentmisét. De nem ez a
jellemző. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Milyen a regáti és az erdélyi katolikusok viszonya? A csángók kapcsán is egymásnak feszült a két világ.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A iasii püspökség álláspontja, hogy tudják ugyan, hogy vannak olyan
közösségek, ahol beszélik a csángó-magyar nyelvet, viszont nem biztosít
nekik csángó liturgikus könyveket.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div class="m_1461975010196960359gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintük a csángó nyelv nem magyar nyelv,</b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>tehát akkor csángó liturgikus könyv kell, ha nincs ilyen, nincs
csángó liturgia sem. Így <span style="background-color:rgb(234,209,220)">marad a román nyelvű</span> misézés
Csángóföldön</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Voltak olyan papok Erdélyből, akik jártak át hozzájuk, és
házaknál tartottak misét, talán ma is van ilyen.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez nem tetszik a
püspökségnek, viszont vannak hívek, akik szeretik, akarják a magyar
nyelvű misét. A konfliktusnak ez az eredete, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">el akarják feledtetni </span>a
történelmüket, múltjukat és imádságaikat, sajnos már a papokat<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is így
nevelik ott. Úgy tanítják nekik, hogy a csángók hajdanán Magyarországon
dolgoztak és megtanulták ezt a magyar nyelve, hazatértek és ezt beszélik
ma is. Sok hazugság kering. </span></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Milyen a csángóföldi összkép ma?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Csángóföldön belül nagy különbségek vannak tájegységenként.
Tapasztalataim a lujzikalagori viszonyokról vannak, mivel a szüleim
onnan származnak. Negyven év felett mindenki beszél magyarul, 20-40
között mindenki érti, de a fiatal generáció csak értegeti, már csak
elszórtan használ magyar szavakat. A népszámlálás szerint alig pár
százalék tartja magát magyarnak, egy része csángónak, a többségi része
románnak tartja magát. Nagyon sokáig megfélemlítették őket. Volt, hogy
elmentek Csíksomlyóra, és amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a román pap megtudta</span>, hogy valamelyik
magyar zászlót vitt magával, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">következő vasárnap nagy</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="m_1461975010196960359gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>dörgedelmesen kiprédikálta, hogy amennyiben még
egyszer megtörténik, akkor nem lesz a családban se temetés, se
keresztelő, se esküvő.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez már egy több évtizedes dolog, nagyon régen folyik.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szerencsére van
az a magyar mozgalom, amelynek segítségével magyarul tanítják a
gyerekeket, a népi kultúrát ápolják, </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ezt ma már nem gáncsolják,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentmise </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">viszont továbbra sincs <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarul, </span>csak románul</span>.</b><b> A regáti és az
erdélyi katolikus között azonban elmondható hogy összhang van.
Felületesen bár, de jó a viszony. Igazából nem is sok a találkozási
pont. </b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/stelian3.jpg" style="margin-right:0px" width="387" height="258"></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A román ortodox egyházzal milyen a viszony? </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Itt Kolozsváron nagy barátság nincs, az ökumenikus összejövetelek
vagy a közös imák adnak alkalmat a találkozásra, karácsonykor szokott
lenni egy ökumenikus kántálás. De nincs semmi erős kapcsolat. A vallási,
felekezeti különbség mellett elválaszt minket a nyelv is, ez országos
szinten is érvényes. Az ökumenikus imahéten találkozunk. Az meglepett
viszont, hogy Kovács Sándor főesperes úr temetési szentmisén az ortodox
metropolita eljött leróni a kegyeletét. Úgy érezte, fontos, hogy jelen
legyen, szép gesztus volt. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az ortodoxok hogyan tekintenek a katolikusokra?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az esküvői szertartások után mindig odajönnek hozzám a násznagyok, a
rokonság tagjai, dicsérve a latin liturgiát. Sokan el is határozzák,
hogy katolikus szertartás szerint tartják ők is az esküvőjüket, csak
mert szép a ceremónia, mert tetszik nekik a piarista templomban. Erre
természetesen nincsen mód, finoman bár, de vissza kell utasítsam.</b></span></p>
</div></div></div></div></div></div></div>
<br><div id="m_1461975010196960359DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_1461975010196960359_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>