[Grem] Székely J. püspök / globalizáció, migráció, Isten, nemzet, haza, család, populizmus, a Karácsony igazi jelentése

[Emoke Greschik]

„Európa határok nélkül nem tud fennmaradni” – Székely János szombathelyi
püspök a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20181224_europa_hatarok_nelkul_nem_tud_fennmaradni_szekely_janos_szombathelyi_puspok>
2018. december 24. 09:00
*Írta: Veszprémy László Bernát
<http://mandiner.hu/szerzo/veszpremy_laszlo_bernat>*

*A globalizmus* *Isten, család és haza **halálos ellensége, a
vadkapitalizmus pedig nem egyeztethető össze* *a kereszténység**gel.* *Az
iszlámnak* *a ráció és az emberi szabadság elismerésére* *van szüksége*, *a
cigányok integrációját pedig nem kerülhetjük meg. *Karácsonyi interjúnk
Székely János szombathelyi püspökkel.

*December elején a püspök úr előadást tartott Budapesten a migráció
témájában, globalizált világunk egyik legfontosabb kérdésével kapcsolatban
nyilvánult meg.*

A migráció kapcsán két fontos értéket kell egyensúlyban látni. Az egyik
fontos érték* a nemzet: a kereszténység meggyőződése, hogy a nemzet –
vagyis anyanyelvünk, kultúránk, nemzeti közösségünk – az emberi
természetből fakad,* nem mesterséges képződmény, hanem *a Teremtőnek a
szándékából ered.*
A nemzet tehát olyan érték, amit az embernek *védenie, építeni és
erősítenie kell.*

Nemzetben való létünk abból fakad, hogy az ember lényege szerint társas és
történelmi lény. Az emberi kapcsolatok által tudjuk önmagunkat
kibontakoztatni, és merítünk az előttünk lévő nemzedékek tudásából is. Egy
híres amerikai gondolkodó szerint *a negatív értelemben vett globalizmusnak**
öt halálos ellensége van. Az első az Isten és a vallás. Ez a legerősebb
gyökérzet, ami tartást ad egy embernek. A tudás a Teremtő tökéletes,
gyönyörű törvényeiről, harmóniájáról,* amit a világba ültetett, s amit az
embernek ki kellene olvasnia. Mindenekelőtt* ezt a gyökért **akarják
elfűrészelni*.* A második a család: a szálak, amelyek szeretteinkhez
kötnek.* A szingli a legideálisabb fogyasztó, a legkönyebben manipulálható
ember. *A harmadik a nemzet, azaz a kötelék, ami múltunkhoz, őseinkhez,
anyanyelvünkhöz és az anyaföldhöz köt minket.* *A negyedik h*alálos
ellenség érdekes módon* a fizikai föld: *valaki azt mondta, hogy *az utolsó
magyar nemesek a magyar parasztok voltak, akiknek még saját földjük volt,
és így nem lehetett őket meggyőződésükből könnyen kizökkenteni*. Ezt a
földet is ki kell húzni az emberek lába alól.* Az ötödik halálos ellenség
pedig a közösségek: minden olyan hely, ahol emberek együtt álmodják,
tervezik a jövőjüket.*

*A negatív értelemben vett globalizmus elpusztítja a különbözőségeket,
elsősorban a haszon és a tőke érdekében*. A kereszténység meggyőződése,
hogy a nemzet érték. Az emberi természetből fakad, és ezért egy
közösségnek, illetve az általa választott kormánynak és államnak
kötelessége és joga is ezt az értéket védeni, a nemzet biztonságának,
kultúrájának fennmaradását óvni. Ez az egyik érték, amit fontos látni a
migrációval kapcsolatban. Ilyen értelemben *a kerítés, amelyet Magyarország
épített, keresztény szempontból is teljesen helyeselhető egy ilyen válságos
történelmi pillanatban.*

*Sokan értelmezték a magyar migrációs politikával szembeni kritikaként
Ferenc pápa sorait, miszerint hidakat kell építeni, nem pedig falakat.*

*A katolikus egyház tanítása – mint ahogyan azt megtaláljuk a katolikus
egyház katekizmusában* – mindig is* azt hangsúlyozta, **hogy *a migráció
esetében* a bevándorlónak nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak.**
Az egyik legfontosabb kötelesség például, hogy a határnál meg kell állni,
be kell mutatkozni és be kell nyújtani a kérelmet a maradásra. A befogadó
országnak pedig joga van mérlegelni, hogy hány bevándorlót, illetve milyen
végzettségű, kultúrájú egyént kíván fogadni*. Egy ország határok nélkül nem
tud létezni, mint ahogyannegy test sem tud bőr nélkül létezni.

*Európa határok nélkül hosszú távon nem tud fennmaradni.  *

*Ez tehát az egyik érték, amit említett. Mi lenne a másik?*

A nemzet megóvása mellett a másik fontos érték – és ezt a két értéket
kellene egyensúlyba hozni –, hogy *a Földet a Teremtő minden embernek
szánta. Arra teremtette a világot, hogy a Földön minden ember emberhez
méltó életet élhessen.* Bárhol a Földön *az emberi megélhetés **veszélyeztetve
van – akár háború, akár természeti katasztrófák, akár szélsőséges
szegénység miatt* –, *az az emberiség felelőssége is, és kötelessége
segíteni a helyieken.* Képzeljük el, hogy Európába 200 év múlva becsapna
egy meteor, és előre lehetne tudni erről! Az itt élő embereknek joguk lenne
arra, hogy a földön máshol túlélési lehetőséget kapjanak.
Ez a Föld az emberiség közös tulajdona.

*A Hungary Helps a helyben való segítést szolgálja? *

Nyilvánvalóan *a segítés első módja a helyben való segítés, ennek jó
példája a jelenlegi Hungary Helps program.* Nagyon helyesen teszi a
program, hogy* iskolákat és falvakat épít fel,* ez gyönyörű és nagyon is
előre mutató módja a segítésnek. Bízom benne, hogy más európai országok is
felismerik ennek a fontosságát, ahogyan néhányan – például az Aid to the
Church in Need segélyszervezet és mások – már nagyszerű programok
segítségével teszik is ezt*. Nehézségben lévő k**özel-keleti keresztény
testvéreinknek is joguk van arra, hogy megmaradjanak őseik földjén, és
saját kultúrájukban, saját hazájukban élhessenek.* Jómagam három és fél
évet tanultam Betlehemben, úgyhogy nagyon közelről láttam a közel-keleti
keresztények nehézségeit, egyben hősies hitét és helytállását is. *Azonban
vannak olyan helyzetek, amikor a probléma helyben nem megoldható*.*
Ilyenkor* nagyon fontos, hogy az egész Föld lakossága – nem csak a
szomszédos országok, nem csak a legközelebbi biztonságos államok –
segítsenek, így Magyarország is. *Fontos megőrizni határainkat, de éppen
ilyen fontos a valóban rászorulók beengedése. *

*Beszéljünk akkor azokról, akiket már beengedtek. Hogyan látja püspök úr a
keresztény-muszlim együttélés kérdését Európában?*

Ez egy nagyon komplex kérdés.* XVI. Benedek pápának volt egy nagyszerű
beszéde Regensburgban, ami miatt sokan támadták, noha ez egy rendkívül
fontos, jövőbelátó beszéd volt. Ezen beszédében arról értekezett, hogy a
vallásnak nagyon fontos eleme kell, hogy legyen az emberi értelem és a
szabad akarat elfogadása. Ő ezt teológiailag is megindokolta: nyilvánvaló,
hogy a hit és a tudás sosem állhat ellentétben egymással. Mert** a hit és a
tudás is ugyanarra az egy valóságra épül, ugyanannak a titkait tárja fel.*

Egyetlen valóság van, melyet a tudomány mérésekkel és kísérletekkel
vizsgál, a hit pedig egy fokkal mélyebbre ásva, azzal az intuícióval, amit
a szeretet, a remény és a hit ad az embereknek. Ám a valóság egy, a
tudomány és a hit között nem lehet ellentét. Éppen ezért *minden hiteles
vallás tiszteletben kell, hogy tartsa a tudományt, az értelmet, a
filozófiát és az emberi szabad akaratot, a vallásszabadságot és a keresést*.
És ez a gondolat főleg az iszlám felé volt egy üzenet, avagy kérés. És ez *ma
is a legfontosabb kérés a keresztény kultúra részéről az iszlám felé*:
hogy *legyen
helye* *az iszlámban** a kutatásnak, a kritikának, a gondolkodásnak, a
szabad akaratnak és a vallásszabadságnak.* *Ez az egyik legnehezebb pontja
a muszlim mentalitásnak:* *hogy annyira hangsúlyozzák az Isten végtelen
akaratát, illetve hogy a Korán egy az egyben Isten akaratának lediktálása,
hogy ebben a vallásban sajnos nagyon kevés tere van a szabad akaratnak, és
az emberi kutatásnak szinte semmi helye sincs, vakon el kell fogadni, amit
a Korán-versek írnak. Alig van módja a magyarázatnak, alig van helye az
emberi szabadságnak és értelemnek.* Ez okozza legmélyebb szinten a
nehézséget az iszlám és a kereszténység együttélésében.* Ezzel együtt az is
igaz, hogy hála Istennek az emberi szív erősebb, mint a rárakódott
kulturális nehézségek. Így hát az átlagos muszlim szíve ugyanúgy a teremtő
Istennek az alkotása, mint a miénk: szeretetet akar és törekszik a jóra. A
muszlim emberek többsége szívének szeretete erősebb, mint a szélsőséges
hangok. *

*A püspök úr immár hosszú évek óta a roma pasztoráció, a cigányok között
végzett misszió szónoka. Hogyan látja a cigányság helyzetét az elmúlt évek
során Magyarországon? *

*Jelenleg hazánk lakosságának körülbelül 8%-a roma, és ez az arány
jelentősen nőni fog a jövőben*. Ez is mutatja, hogy nemzetünk egyik nagy
sorskérdése: megtanulunk-e mi, cigányok és nem cigányok egymást
tiszteletben tartva együtt élni közös hazánkban? *Az egyik legnagyobb
probléma a munkanélküliség.* A rendszerváltás után hamar leépült az a
rendszer, ahol minden munkaképes roma dolgozott, *és 1993-ra már csak a
munkaképes romák csupán 28%-ának volt munkahelye, tehát alig három év alatt
a kétharmaduk elveszítette állását. Ez óriási tragédia volt. *Tulajdonképpen
*a legtöbb jelenlegi nehézség oka itt keresendő. *Ebben a nehézségben*
jelentős előrelépés volt a közfoglalkoztatási program. Ez rengeteg
hátrányos helyzetű embernek adott egyszerű munkát.* *Ezek ugyan nem igazi
munkahelyek, amelyek során rendes fizetést kap az ember, hanem a
közösségért végzett segítő munkák, amelyért nagyon szerény fizetést adnak.**
A valódi értéke a programnak, hogy sok roma átérezhette: ugyanennyi
fáradsággal, amennyivel most elkezdte a közfoglalkoztatási programot, egy
rendes munkahelyre is mehetne, ahol sokkal többet keresne.* Sokan a
közfoglalkoztatás első lépcsője után léptek be a rendes piaci munkahelyre,
tehát* elindult egy határozottan pozitív folyamat. **Ezzel együtt messze
vagyunk attól, hogy a problémát megoldottnak tekintsük,*
főképp Északkelet-Magyarországon olyan régiók és falvak vannak, ahol óriási
a nyomor és nincs munkalehetőség.

A magyar kormánynak kiemelt figyelmet kellene szentelnie például Borsod
megye északi részére, ahol széleskörű az elkeseredettség és a
kilátástalanság, piacképes munkahelyekre lenne szükség.

*Beszélgetésünk elején említette a negatív globalizmust. Létezik pozitív
globalizmus is?*

*A globalizmusnak* *pozitív eredménye, hogy tudunk egymásról és tudunk
egymásnak segíteni a kapcsolatok által. Ismerhetjük az afrikai ember bajait
és segíthetünk is rajta. Hallgathatjuk más kultúrák bölcsességét, értékeit,
művészetét és tudományát. *Ebben nagyon sok kincs is van.

*A püspök úr sokszor kritizálta a kapitalizmust, így hát adódik a kissé
talán világnézeti kérdés: mennyire egyeztethető össze a kereszténység és a
szabad piac? Lehet-e kapitalizmust csinálni keresztényi elvek mentén?*

*A kereszténység magát a magántulajdont mindig is jónak tartotta, mégpedig
azért, mert biztosítja az egyén szabadságát. Ha egy családnak van egy
kicsike telke, háza és pénze, akkor már van némi mozgástere, amivel
szabadon alakíthatják életüket, jövőjüket.* *Ha **ezt* *elveszik* *az
embertől, akkor emberségében nyomorítják meg. Éppen ezért a kommunizmust,**
a magántulajdon eltörlését az egyház mindig is negatívnak és rossznak
tartotta.*

*Pedig Tamás Gáspár Miklós éppen most örvendezett egy interjújában, hogy
szerinte sok marxista fiatal jön haza nyugatról…*

*A kommunizmus történelmi bűnei borzalmasak. Körülbelül 100 millió ember
halt meg a kommunista diktatúrák felépítése és működtetése során. Csak a
Szovjetunióban mintegy 20 millió ártatlan embert öltek és kínoztak meg a
kommunista diktatúra érdekében. Kínában és másutt is borzalmas
véráldozatokba került, s így a történelem igazolta az egyház ősi
bölcsességét.** A kommunizmus embertelen, hiszen nem tartja tiszteletben az
ember szabadságát és legalapvetőbb jogait. Embertelen, mert gyűlöli a
vallást és az Istent, aki az emberi méltóság legfőbb és egyetlen végső
megalapozója. Ám az, hogy az egyház elítéli a kommunizmust, még nem jelenti
azt, hogy a kapitalizmust egy teljesen helyes rendszernek gondolná. II.
János Pál pápa mindig úgy fogalmazott, hogy van egy harmadik út. Ferenc
pápa is nagyon éles szavakkal szokott fogalmazni a mai vadkapitalizmussal
szemben, amikor azt mondja, hogy ez a gazdasági rendszer öl, emberek és
családok életét nyomorítja meg. Jelenleg a világgazdaság rendkívül
igazságtalan*. A világ lakosságának leggazdagabb 20%-a fogyasztja el a
Földön megtermelődő javak –ásványkincsek, élelem, energia – mintegy.
84%-át, míg a legszegényebb 20%-nak csupán 1,4%-a jut. A Zürichi Egyetem
kutatása szerint a Föld magántulajdon vagyonának mintegy 40%-át 147 cég
birtokolja, és ha el tudnánk jutni a tulajdonosokig, akkor talán még kisebb
lenne ez a szám.

*Mit javasol ezzel szemben? Netán állami beavatkozással kéne kiegyenlíteni
a világvagyon eloszlását?*

*Az egyház azt gondolja, hogy a magántulajdonhoz való jog nem egy mindenek
feletti jog. Felette áll a minden ember megélhetéséhez való joga. A Föld
javainak a végső tulajdonosa a teremtő Isten, aki alkotta, és aki minden
embernek szánta ezt a gazdagságot.*
A Föld végső tulajdonosai nem a milliárdosok, hanem minden ember.

*Ezt nevezi úgy az egyház társadalmi tanítása, hogy „a javak egyetemes
rendeltetése”*.* A magántulajdon jogának korlátozása **sajnos teljességgel
hiányzik* mai jogrendszerünkből, *jelenleg a magántulajdon mindenek
feletti, korlátlan jog, és ez rendkívül kártékony. A tőke jelenleg igen
kevesek kezében koncentrálódik, így a haszon is kevesek kezébe jut*, és* e
miatt az egész világgazdaság újra meg újra válságokon megy át. **Néhány
embernek ez a gazdasági berendezkedés nagy döntési hatalmat ad a világ
alakításában,* *emberek százmilliói**nak viszont korlátozza a döntési
lehetőségeit. *Ha mára sikerült odáig eljutnunk, hogy senkinek sem lehet
magánhadserege, hanem azt egy állami monopóliumnak tekintjük, akkor *éppígy
a magántulajdonra is ki kellene találnunk korlátokat. Például meg lehetne
határozni, hogy milyen típusú javakból mennyi lehet maximum egy ember
birtokában, vagy melyek azok a javak, amelyek sosem állhatnak
magántulajdonban – gondolok például az ivóvízre. Hasonlóképp ki kellene
találni komoly vagyonadókat **a föld leggazdagabbjai vagyongyarapodásá**nak
megakadályozására. *

*Sokan a keresztény értékekre leselkedő veszélyként tekintenek a
populizmusra. Keresztényi szemmel mit lehet elmondani a Trump-jelenségről
és az európai nacionalista fellendülésről?*

*A demokratikus jogrendszer szükségszerű következménye, hogy nagy tömegeket
kell meggyőzni a választásokkor. Ennek eredménye, hogy nem nagyon lehet
árnyalt gondolatokat, bonyolult okfejtéseket átadni, egyszerűen kell
fogalmazniuk a politikusoknak. Ez önmagában nem is baj, lehetséges egyszerű
igazságokat hitelesen átadni, ez még nem tekinthető negatív populizmusnak.*
*A lényeg, hogy az üzenet valóban igaz legyen, akkor is, ha
leegyszerűsített.*

Hiteles értékeket kell átadnia, amelyek az emberek kibontakozását
segítik. *Fontos,
hogy nagyjából teljes legyen a kép a valóságról, még akkor is, ha
egyszerűen, de fontos alaptényeket kell feltárni. Ebben nagy szerepe
kellene, hogy legyen a médiának, mely segíthetne megérteni a közéleti viták
hátterét és tényeit. *

*Karácsonyhoz közeledve sajnos elharapózott a feszültség, az erőszak
Budapest utcáin, magasra szökelltek az indulatok. A püspök úr milyen
üzenettel biztatná olvasóinkat karácsony ünnepén?*

*A karácsony nem* *az ajándékok ünnepe*,* nem* *a fogyasztás*é*, de még
csak nem is* *egyszerűen az emberi szeretet ünnepe*.* Az emberi szeretet
néha nagyon gyarló, véges, sebzett. Nem önmagunkat ünnepeljük karácsonykor,
hanem az Isten szeretetét*. *Azt ünnepeljük, hogy létünk nem értelmetlen: *nem
csak úgy magától jött elő a semmiből ez a gyönyörű hatalmas világmindenség,
nem csak úgy magától sarjadt elő az élettelenből az élet, az élők közül
pedig az ember*. Létünknek oka van, a Teremtő bölcsessége és jósága áll a
világ titka mögött, Őbelőle vagyunk. Arra lettünk teremtve, hogy az életünk
kiteljesedjen és boldog legyen*. Nem elég, hogy az utcák és a kirakatok
ragyognak, *a szívünknek és a családjainknak is ragyognia kellene. Ezt csak
a Teremtő fényével lehet meggyújtani.* Kívánom a Mandiner minden kedves
olvasójának, hogy* az ünnep napjain nyissák ki szívüket felfelé, és
próbálják meg a teremtő Isten békéjéből, szépségéből eredő fényt beengedni
az életükbe.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181225/ea9c5a2c/attachment.html>