<div dir="ltr">
<div id="m_3693806579668368471gmail-head2">
<div id="m_3693806579668368471gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="m_3693806579668368471gmail-article_header" class="m_3693806579668368471gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div id="m_3693806579668368471gmail-main">
<div id="m_3693806579668368471gmail-contents">
<div class="m_3693806579668368471gmail-leftcolumn m_3693806579668368471gmail-col-md-8">
<div id="m_3693806579668368471gmail-article">
<div class="m_3693806579668368471gmail-top">
<div class="m_3693806579668368471gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0288/287085_szekely_janos.jpg" alt="" title="" class="m_3693806579668368471gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="188" height="94"><div class="m_3693806579668368471gmail-subtitle"></div></div> <div class="m_3693806579668368471gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20181224_europa_hatarok_nelkul_nem_tud_fennmaradni_szekely_janos_szombathelyi_puspok" target="_blank">„Európa határok nélkül nem tud fennmaradni” – Székely János szombathelyi püspök a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_3693806579668368471gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. december 24. 09:00</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/veszpremy_laszlo_bernat" target="_blank">Veszprémy László Bernát</a></b></div>
<div class="m_3693806579668368471gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="m_3693806579668368471gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A globalizmus</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten, család és haza </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halálos ellensége, a
vadkapitalizmus pedig nem egyeztethető össze</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténység</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gel.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
iszlámnak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a ráció és az emberi szabadság elismerésére</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>van szüksége</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
cigányok integrációját pedig nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kerülhetjük meg.</span> </b></span>Karácsonyi interjúnk
Székely János szombathelyi püspökkel.
</p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-text">
<p><b>December elején a püspök úr előadást tartott
Budapesten a migráció témájában, globalizált világunk egyik legfontosabb
kérdésével kapcsolatban nyilvánult meg.</b><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_3693806579668368471gmail-ga1" class="m_3693806579668368471gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A migráció</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> kapcsán két fontos értéket kell egyensúlyban látni. Az
egyik fontos érték</span><b> <u>a nemzet: </u>a kereszténység meggyőződése, hogy a nemzet
– vagyis anyanyelvünk, kultúránk, nemzeti közösségünk – az emberi
természetből fakad,</b></span> nem mesterséges képződmény, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Teremtőnek a
szándékából ered.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_3693806579668368471gmail-ga2" class="m_3693806579668368471gmail-ga_img"></b></span></p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-keretes">A nemzet tehát olyan érték, amit az embernek <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>védenie, építeni és erősítenie kell.</b></span></div>
<p>Nemzetben való létünk abból fakad, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ember lényege szerint
társas és történelmi lény. Az emberi kapcsolatok által tudjuk önmagunkat
kibontakoztatni, és merítünk az előttünk lévő nemzedékek tudásából is</span>.
Egy híres amerikai gondolkodó szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a negatív értelemben vett
globalizmusnak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <u>öt halálos ellensége van</u>. <u>Az első az Isten és a vallás</u>.
Ez a legerősebb gyökérzet, ami tartást ad egy embernek. A tudás a
Teremtő tökéletes, gyönyörű törvényeiről, harmóniájáról,</b></span> amit a világba
ültetett, s amit az embernek ki kellene olvasnia. Mindenekelőtt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezt a
gyökért </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akarják elfűrészelni</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u> A második a család:</u> a szálak, amelyek
szeretteinkhez kötnek.</b></span> A szingli a legideálisabb fogyasztó, a
legkönyebben manipulálható ember. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>A harmadik a nemzet, </u>azaz a kötelék,
ami múltunkhoz, őseinkhez, anyanyelvünkhöz és az anyaföldhöz köt minket.</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A negyedik h</b></span>alálos ellenség érdekes módon<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a fizikai föld: </b></span></u>valaki azt
mondta, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>az utolsó magyar nemesek a magyar parasztok voltak, akiknek
még saját földjük volt, és így nem lehetett őket meggyőződésükből
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">könnyen kizökkenteni</span></b></span>. Ezt a földet is ki kell húzni az emberek lába
alól.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az ötödik halálos ellenség pedig <u>a közösségek:</u> minden olyan hely,
ahol emberek együtt álmodják, tervezik a jövőjüket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A negatív értelemben vett globalizmus elpusztítja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a különbözőségeket</span>,
elsősorban a haszon és a tőke érdekében</b></span>. A kereszténység meggyőződése,
hogy a nemzet érték. Az emberi természetből fakad, és ezért egy
közösségnek, illetve az általa választott kormánynak és államnak
kötelessége és joga is ezt az értéket védeni, a nemzet biztonságának,
kultúrájának fennmaradását óvni. Ez az egyik érték, amit fontos látni a
migrációval kapcsolatban. Ilyen értelemben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kerítés, amelyet
Magyarország épített, keresztény szempontból is teljesen helyeselhető
egy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ilyen válságos </span>történelmi pillanatban.</b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/12/ferenc_papa.png" style="margin-right:0px" width="188" height="94"></p>
<p><b>Sokan értelmezték a magyar migrációs politikával szembeni
kritikaként Ferenc pápa sorait, miszerint hidakat kell építeni, nem
pedig falakat.</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A katolikus egyház tanítása – mint ahogyan azt megtaláljuk a
katolikus egyház katekizmusában</b></span> – mindig is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> azt hangsúlyozta, </b><b>hogy </b></span>a
migráció esetében<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a bevándorlónak nem csak jogai, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kötelességei </span>is
vannak.</b><b> Az egyik legfontosabb kötelesség például, hogy a határnál meg
kell állni, be kell mutatkozni és be kell nyújtani a kérelmet a
maradásra. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A befogadó országnak pedig joga van mérlegelni, </span>hogy hány
bevándorlót, illetve milyen végzettségű, kultúrájú egyént kíván fogadni</b></span>.
Egy ország határok nélkül nem tud létezni, mint ahogyannegy test sem tud bőr nélkül létezni.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Európa<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> határok</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> hosszú távon</span> nem tud</span> fennmaradni. </b></span></p>
<p><b>Ez tehát az egyik érték, amit említett. Mi lenne a másik?</b></p>
<p>A nemzet megóvása mellett a másik fontos érték – és ezt a két értéket
kellene egyensúlyba hozni –, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Földet a Teremtő minden embernek
szánta. Arra teremtette a világot, hogy a Földön minden ember emberhez
méltó életet élhessen.</b></span> Bárhol a Földön <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az emberi megélhetés
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>veszélyeztetve van – akár háború, akár természeti katasztrófák, akár
szélsőséges szegénység miatt</b></span> –, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az az emberiség felelőssége is, és
kötelessége segíteni a helyieken.</b></span> Képzeljük el, hogy Európába 200 év
múlva becsapna egy meteor, és előre lehetne tudni erről! Az itt élő
embereknek joguk lenne arra, hogy a földön máshol túlélési lehetőséget
kapjanak.</p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-keretes">Ez a Föld az emberiség közös tulajdona.</div>
<p><b>A Hungary Helps a helyben való segítést szolgálja? </b></p>
<p>Nyilvánvalóan <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a segítés első módja a helyben való segítés, ennek jó
példája a jelenlegi Hungary Helps program.</b></span> Nagyon helyesen teszi a
program, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> iskolákat és falvakat épít fel,</b></span> ez gyönyörű és nagyon is
előre mutató módja a segítésnek. Bízom benne, hogy más európai országok
is felismerik ennek a fontosságát, ahogyan néhányan – például az Aid to
the Church in Need segélyszervezet és mások – már nagyszerű programok
segítségével teszik is ezt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Nehézségben lévő <span style="background-color:rgb(255,242,204)">k</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>özel-keleti keresztény
testvéreinknek is joguk van arra, hogy megmaradjanak őseik földjén, és
saját kultúrájukban, saját hazájukban élhessenek.</b></span> Jómagam három és fél
évet tanultam Betlehemben, úgyhogy nagyon közelről láttam a közel-keleti
keresztények nehézségeit, egyben hősies hitét és helytállását is.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban vannak olyan helyzetek, amikor a probléma <span style="background-color:rgb(255,242,204)">helyben</span> nem
megoldható</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ilyenkor</b></span> nagyon fontos, hogy az egész Föld lakossága – nem
csak a szomszédos országok, nem csak a legközelebbi biztonságos államok –
segítsenek, így Magyarország is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fontos megőrizni határainkat, de éppen
ilyen fontos a valóban rászorulók beengedése. </b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/12/muszlimok.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="94"></p>
<p><b>Beszéljünk akkor azokról, akiket már beengedtek. Hogyan látja püspök <span style="background-color:rgb(217,234,211)">úr a keresztény-muszlim együttélés kérdését</span> Európában?</b></p>
<p>Ez egy nagyon komplex kérdés.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> XVI. Benedek pápának volt egy nagyszerű
beszéde Regensburgban, ami miatt sokan támadták, noha ez egy rendkívül
fontos, jövőbelátó beszéd volt. Ezen beszédében arról értekezett, hogy a
vallásnak nagyon fontos eleme kell, hogy legyen az emberi értelem és a
szabad akarat elfogadása. Ő ezt teológiailag is megindokolta:
nyilvánvaló, hogy a hit és a tudás sosem állhat ellentétben egymással.
Mert</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a hit és a tudás is ugyanarra az egy valóságra épül, ugyanannak a titkait tárja fel.</b></span></p>
<p>Egyetlen valóság van, melyet a tudomány mérésekkel és kísérletekkel
vizsgál, a hit pedig egy fokkal mélyebbre ásva, azzal az intuícióval,
amit a szeretet, a remény és a hit ad az embereknek. Ám a valóság egy, a
tudomány és a hit között nem lehet ellentét. Éppen ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden hiteles
vallás tiszteletben kell, hogy tartsa a tudományt, az értelmet, a
filozófiát és az emberi szabad akaratot, a vallásszabadságot és a
keresést</b></span>. És ez a gondolat főleg az iszlám felé volt egy üzenet, avagy
kérés. És ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ma is a legfontosabb kérés a keresztény kultúra részéről <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
iszlám</span> felé</b></span>: hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>legyen helye</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az iszlámban</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kutatásnak, a kritikának,
a gondolkodásnak, a szabad akaratnak és a vallásszabadságnak.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez az
egyik legnehezebb pontja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a muszlim</span> mentalitásnak:</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy annyira
hangsúlyozzák <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Isten</span> végtelen akaratát, illetve hogy a Korán egy az
egyben Isten akaratának lediktálása, hogy ebben a vallásban sajnos
nagyon kevés tere van <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szabad akaratnak, és az emberi kutatásnak</span> szinte
semmi helye sincs, vakon el kell fogadni, amit a Korán-versek írnak.
Alig van módja a magyarázatnak, alig van helye az emberi szabadságnak és
értelemnek.</b></span> Ez okozza legmélyebb szinten a nehézséget az iszlám és a
kereszténység együttélésében.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ezzel együtt az is igaz, hogy hála
Istennek az emberi szív erősebb, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rárakódott kulturális
nehézségek</span>. Így hát <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az átlagos muszlim</span> szíve ugyanúgy a teremtő Istennek
az alkotása, mint a miénk: szeretetet akar és törekszik a jóra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A
muszlim emberek</span> többsége szívének szeretete erősebb, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szélsőséges
hangok. </span></b></span></p>
<p><b>A püspök úr immár hosszú évek óta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a roma pasztoráció</span>, a
cigányok között végzett misszió szónoka. Hogyan látja a cigányság
helyzetét az elmúlt évek során Magyarországon? </b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Jelenleg hazánk lakosságának körülbelül 8%-a roma, és ez az arány
jelentősen nőni fog a jövőben</b></span>. Ez is mutatja, hogy nemzetünk egyik nagy
sorskérdése: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">megtanulunk-e mi, cigányok és nem cigányok egymást
tiszteletben tartva együtt élni közös hazánkban?</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyik legnagyobb
probléma a munkanélküliség.</b></span> A rendszerváltás után hamar leépült az a
rendszer, ahol minden munkaképes roma dolgozott, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és 1993-ra már csak a
munkaképes romák csupán 28%-ának volt munkahelye, tehát alig három év
alatt a kétharmaduk elveszítette állását. Ez óriási tragédia volt.
</b></span>Tulajdonképpen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a legtöbb jelenlegi nehézség oka itt keresendő. </b></span>Ebben a
nehézségben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> jelentős előrelépés volt a közfoglalkoztatási program. Ez
rengeteg hátrányos helyzetű embernek adott egyszerű munkát.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezek ugyan
nem igazi munkahelyek, amelyek során rendes fizetést kap az ember, hanem
a közösségért végzett segítő munkák, amelyért nagyon szerény fizetést
adnak.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A valódi értéke a programnak, hogy sok roma átérezhette:
ugyanennyi fáradsággal, amennyivel most elkezdte a közfoglalkoztatási
programot, egy rendes munkahelyre is mehetne, ahol sokkal többet
keresne.</b></span> Sokan a közfoglalkoztatás első lépcsője után léptek be a rendes
piaci munkahelyre, tehát<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">elindult egy határozottan pozitív folyamat.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezzel együtt messze vagyunk attól, hogy a problémát <span style="background-color:rgb(255,242,204)">megoldottnak </span>
tekintsük,</b></span></p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-keretes">főképp Északkelet-Magyarországon olyan régiók és falvak vannak, ahol óriási a nyomor és nincs munkalehetőség.</div>
<p>A magyar kormánynak kiemelt figyelmet kellene szentelnie például
Borsod megye északi részére, ahol széleskörű az elkeseredettség és a
kilátástalanság, piacképes munkahelyekre lenne szükség. </p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/12/ciganyok.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p><b>Beszélgetésünk elején említette a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">negatív globalizmus</span>t<span style="background-color:rgb(217,234,211)">.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Létezik pozitív globalizmus is?</span></span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A globalizmusnak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>pozitív eredménye, hogy tudunk egymásról és tudunk
egymásnak segíteni a kapcsolatok által. Ismerhetjük az afrikai ember
bajait és segíthetünk is rajta. Hallgathatjuk más kultúrák bölcsességét,
értékeit, művészetét és tudományát. </b></span>Ebben nagyon sok kincs is van.</p>
<p><b>A püspök úr sokszor kritizálta a kapitalizmust, így hát
adódik a kissé talán világnézeti kérdés: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mennyire egyeztethető össze a
kereszténység és a szabad piac? Lehet-e kapitalizmust csinálni
keresztényi elvek mentén?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kereszténység magát a magántulajdont mindig is jónak tartotta,
mégpedig azért, mert biztosítja az egyén szabadságát. Ha egy családnak
van egy kicsike telke, háza és pénze, akkor már van némi mozgástere,
amivel szabadon alakíthatják életüket, jövőjüket.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezt</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elveszik</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
embertől, akkor emberségében nyomorítják meg. Éppen ezért a
kommunizmust,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magántulajdon</span> eltörlését <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház mindig is </span>negatívnak és rossznak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tartotta.</span></b></span></p>
<p><b>Pedig Tamás Gáspár Miklós éppen most örvendezett egy interjújában, hogy szerinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sok marxista fiatal jön haza nyugatról…</span></b></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunizmus történelmi bűnei borzalmasak. Körülbelül 100 millió
ember halt meg a kommunista diktatúrák felépítése és működtetése során.
Csak a Szovjetunióban mintegy 20 millió <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ártatlan ember</span>t öltek és
kínoztak meg a kommunista diktatúra érdekében. Kínában és másutt is
borzalmas véráldozatokba került, s így <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a történelem igazolta</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház
ősi bölcsességét</span>.</b><b> A kommunizmus embertelen, hiszen nem tartja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
tiszteletben az ember szabadságát és legalapvetőbb jogait</span>. Embertelen,
mert gyűlöli <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallást és az Istent, aki az emberi méltóság legfőbb és
egyetlen végső megalapozója</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ám az, hogy az egyház elítéli</span> a
kommunizmust, még nem jelenti azt, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kapitalizmust egy teljesen
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">helyes</span> rendszernek</span> gondolná<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. II. János Pál pápa mindig úgy fogalmazott,
hogy van egy harmadik út. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ferenc pápa is nagyon éles szavakkal szokott
fogalmazni</span> a mai vadkapitalizmussal szemben, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">amikor azt mondja, hogy ez a
gazdasági rendszer öl, emberek és családok életét nyomorítja meg</span>.
Jelenleg a világgazdaság rendkívül igazságtalan</b></span>. A világ lakosságának
leggazdagabb 20%-a fogyasztja el a Földön megtermelődő javak
–ásványkincsek, élelem, energia – mintegy. 84%-át, míg a legszegényebb
20%-nak csupán 1,4%-a jut. A Zürichi Egyetem kutatása szerint a Föld
magántulajdon vagyonának mintegy 40%-át 147 cég birtokolja, és ha el
tudnánk jutni a tulajdonosokig, akkor talán még kisebb lenne ez a szám. </p>
<p><b>Mit javasol ezzel szemben? Netán állami beavatkozással kéne kiegyenlíteni a világvagyon eloszlását?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyház azt gondolja, hogy a magántulajdonhoz való jog nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
mindenek feletti jog.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Felette</span> áll a minden ember megélhetéséhez való
joga. A Föld javainak a végső tulajdonosa a teremtő Isten, aki alkotta,
és aki minden embernek szánta ezt a gazdagságot.</b></span></p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-keretes">A Föld végső tulajdonosai nem a milliárdosok, hanem minden ember.</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezt nevezi úgy az egyház társadalmi tanítása, hogy „a javak egyetemes
rendeltetése”</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A magántulajdon jogának korlátozása </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sajnos teljességgel
hiányzik</b></span> mai jogrendszerünkből, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jelenleg a magántulajdon mindenek
feletti, korlátlan jog, és ez rendkívül kártékony. A tőke jelenleg igen
kevesek kezében koncentrálódik, így a haszon is kevesek kezébe jut</b></span>, és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> e
miatt az egész világgazdaság újra meg újra válságokon megy át. </b><b>Néhány
embernek ez a gazdasági berendezkedés nagy döntési hatalmat ad a világ
alakításában,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><i> </i><b>emberek százmilliói</b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nak viszont korlátozza</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a döntési
lehetőségeit. </span></b>Ha mára sikerült odáig eljutnunk, hogy senkinek sem lehet
magánhadserege, hanem azt egy állami monopóliumnak tekintjük, akkor
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>éppígy a magántulajdonra is ki kellene találnunk korlátokat. Például meg
lehetne határozni, hogy milyen típusú javakból mennyi lehet maximum egy
ember birtokában, vagy melyek azok a javak, amelyek sosem állhatnak
magántulajdonban – gondolok például az ivóvízre. Hasonlóképp ki kellene
találni komoly vagyonadókat </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a föld leggazdagabbjai vagyongyarapodásá</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nak
megakadályozására. </b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/12/trump.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="236"></p>
<p><b>Sokan a keresztény értékekre leselkedő veszélyként tekintenek
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a populizmus</span>ra.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Keresztényi szemmel mit lehet elmondani a
Trump-jelenségről és az európai nacionalista fellendülésről?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A demokratikus jogrendszer szükségszerű következménye, hogy nagy
tömegeket kell meggyőzni a választásokkor. Ennek eredménye, hogy nem
nagyon lehet árnyalt gondolatokat, bonyolult okfejtéseket átadni,
egyszerűen kell fogalmazniuk a politikusoknak. Ez önmagában nem is baj,
lehetséges egyszerű igazságokat hitelesen átadni, ez még <u>nem tekinthető </u>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">negatív populizmus</span>nak.</b></span></p>
<div class="m_3693806579668368471gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lényeg, hogy az üzenet valóban igaz legyen, akkor is, ha leegyszerűsített.</b></span></div>
<p>Hiteles értékeket kell átadnia, amelyek az emberek kibontakozását
segítik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fontos, hogy nagyjából teljes legyen a kép a valóságról, még
akkor is, ha egyszerűen, de fontos alaptényeket kell feltárni. Ebben
nagy szerepe kellene, hogy legyen a médiának, mely segíthetne megérteni a
közéleti viták hátterét és tényeit. </b></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Karácsony</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hoz közeledve sajnos elharapózott a feszültség, az
erőszak</span> Budapest utcáin, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">magasra szökelltek az indulatok</span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A püspök úr
milyen üzenettel biztatná olvasóinkat karácsony ünnepén?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A karácsony nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ajándékok ünnepe</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a fogyasztás</b></span>é<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, de még csak
nem is</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyszerűen az emberi szeretet ünnepe</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az emberi szeretet néha
nagyon gyarló, véges, sebzett. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nem</span> önmagunkat ünnepeljük<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> karácsonykor,
hanem az Isten szeretetét</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <b>Azt ünnepeljük, hogy létünk nem értelmetlen:
</b></span>nem csak úgy magától jött elő a semmiből ez a gyönyörű hatalmas
világmindenség, nem csak úgy magától sarjadt elő az élettelenből az
élet, az élők közül pedig az ember<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Létünknek oka van, a Teremtő
bölcsessége és jósága áll a világ titka mögött, Őbelőle vagyunk. Arra
lettünk teremtve, hogy az életünk kiteljesedjen és boldog legyen</b></span>. Nem
elég, hogy az utcák és a kirakatok ragyognak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szívünknek és a
családjainknak is ragyognia kellene. Ezt csak a Teremtő fényével lehet
meggyújtani.</b></span> Kívánom a Mandiner minden kedves olvasójának, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az ünnep
napjain nyissák ki szívüket felfelé, és próbálják meg a teremtő Isten
békéjéből, szépségéből eredő fényt beengedni az életükbe.</b></span></p>
</div></div></div></div></div></div></div>
</div>