[Grem] Legjobbakat!

[Boldvai Ferenc]

Kívánok Nektek Boldog Karácsonyt és BÚÉK! Boldvai Feri
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181220/f9e0edd7/attachment-0001.html>
--------- következő rész ---------



Reményik Sándor: József, az ács, Istennel beszél

Magasságos
 Te tudod: nehéz az apaság,
 Amit az én vállamra tettél.
 Apja volnék- és mégsem az vagyok.
 Ez a gyermek… ha szemébe tekintek
 Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
 Anyja szemei s a Te szemeid,
 Istenem, a Te szemeid azok.
 Gyönyörűséges és szomorú szemek
 Oly ismerősek, s oly idegenek…
Ez az ács-műhely ezek a forgácsok…
Mit tehettem érte?… mit tehetek?
 Én tanítottam fogni a szerszámot,
 Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
 Úgy félek: mi lesz?
 Most is ki tudja, merre kóborog,
 Tekintetétől tüzet fog a műhely,
 Tüzet fog a világ, s egyszer ellobog.
 Ó, jó volt véle Egyiptomba futni,
 S azután is óvni lépteit,
 Fel a templomig, Jeruzsálemig.
 Míg egyszer elmaradt…
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
 Borzolta szürkülő szakállamat,
 Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
 Komoly nyomot parányi rózsaujja.
 S most olyan más az útja…….
Vezetném és Ő vezet engemet,
 Csak azt tudom, a Te utadon jár
 Magasságos,
 De ki tudja a Te ösvényedet?
 Te vagy az atyja —   én senki vagyok,
 Az Evangéliumban hallgatok,
 S hallgat rólam az Evangélium.