[Grem] Interjú Pál Feri atyával Öröm Vasárnapján

[Emoke Greschik]

 Éljünk úgy, hogy annak Isten is örüljön – Pál Feri atya az örömről
https://www.magyarkurir.hu/hirek/eljunk-ugy-hogy-annak-isten-is-oruljon-pal-feri-atya-az-oromrol
Pál Feri katolikus pappal, mentálhigiénés szakemberrel az örömről
beszélgettünk a Gaudete vasárnap apropóján.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92781&v=1&img=o_IMG_3445.jpg>

*– Mi az öröm? Hosszúra nyúlt infantilizmus vagy rövid ideig tartó
szenilitás?*

– Mentálhigiénés szempontból azt mondtatjuk, hogy *az öröm az egyik
alapérzés*. *A pszichológia szerint legalább négy alapérzés van: a harag, a
félelem, a szomorúság és az öröm*. Az érzéseket érdemes megkülönböztetni az
érzetektől, mint például a hideg- vagy a fájdalomérzet. Az érzeteink
közvetlenebbül kapcsolódnak a fizikai létezésünkhöz. *Az érzés ugyanakkor
nem azonos az érzelemmel.* Nézzük mondjuk *a féltékenység*et.* Ez az
érzelem **három érzést is magában foglal,* különböző mértékben: van
benne *szomorúság,
félelem és harag is*.

Érzéseket akkor és úgy is átélhetünk, ha nem ismerjük az okukat. Tudok
örülni annak, hogy reggel felkeltem, süt a nap, vagy éppen leesett a hó –
de nem tudom, hogy miért örülök, hiszen ilyesmi máskor is előfordul.
Papként pedig szívesen hozzáteszem, hogy az öröm a Szentlélekkel való
kapcsolat gyümölcse. Az Istenre hangolt élet következménye.

*– Miért jó, hogy az Egyház belopja az örömöt a látszólag szomorú
időszakokba is? Adventben ott van például az örömvasárnap.*

– Advent idején a karácsonyi öröm elővételezéséről is szó van. *A
középkorban az örömvasárnap a szigorúbb böjti fegyelem oldására is alkalmas
volt, felhívva a figyelmet arra, hogy miért, kiért is tartjuk a böjtöt. *Az
Egyház bölcsességét lélektani szempontból izgalmasnak és lényegesnek
tartom. *Mi az öröm? Az öröm egyfelől pozitív érzésekkel teli állapot,* de
ha azt mondom, hogy ma az öröm vasárnapja van, meddig érezzük ezt
valójában? Lehet, hogy csupán néhány percig. Mégis joggal állítjuk, hogy ez
egy örömteli nap. Miért? Azért, mert* mást jelent, ha azt mondom, hogy
boldognak érzem magam, és mást, ha azt, hogy boldog ember vagyok.* Ha egy
édesanya vajúdik, és húsz perce van hátra a szülésig, mi pedig a fájdalma
csúcsán megkérdezzük tőle, hogy most érzel-e örömöt, vagy boldognak érzed-e
magad, valószínűleg csúnyán fog ránk nézni. De ha azt kérdezzük tőle, hogy
boldog ember-e, akkor azt fogja mondani, hogy igen. Mégpedig joggal,
anélkül, hogy ez realitásvesztést jelentene.

Carl Rogers amerikai pszichológus is leírta, hogy* a boldogság, az
elégedettség elsősorban nem állapot, hanem folyamat; nem cél, hanem irány*.
Ha advent harmadik vasárnapján azt mondjuk, hogy ez az * örömvasárnap,*
akkor* elővételezzük a karácsony örömét – ami pedig az üdvösség
elővételezése –, jelezve, hogy ez az irányunk. *Ha így látjuk, akkor joggal
mondjuk, hogy ez egy örömteli nap, még akkor is, ha a nap során néha
szomorúak, dühösek vagy csalódottak vagyunk. Ha advent harmadik vasárnapját
örömvasárnapnak nevezzük, azzal egy lényeges dolgot tartunk elevenen: *az
életünket úgy akarjuk élni, hogy az a jó irányba tartó folyamat
legyen. *Eképpen
pedig *a folyamatjelleg miatt az élet hullámzásai, sőt drámaisága
elhordozhatóvá válik.*

* – Az öröm lélektani szempontból a boldogság szinonimája?*

– Nem, hiszen *az öröm egy érzés, a boldogság pedig érzelem.* A boldogság
összetettebb érzelmi és tudati állapot*. Az öröm egyszerűbb, ám a
boldogságban ott lehet az öröm, ahogyan  a hála, a megrendültség, az
emelkedettség, az önfeledtség és az eufória is.* Lehet, hogy valaki számára
a boldogsága középpontjában a harmónia vagy a béke áll.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92781&v=1&img=o_IMG_3444.jpg>

*– Tanulható az öröm?*

– Abban az értelemben* tanulható, ahogyan az érzelmi intelligencia
fejleszthető. Az érzelmi intelligencia része, hogy képes vagyok az
érzéseket megélni, elmélyíteni, kifejezni, átadni, vagy más örömével együtt
örülni, és képes vagyok az érzésekre figyelni, *visszaemlékezni rájuk. Ha
most elmesélnénk egymásnak egy-egy történetet, amikor örültünk, akkor
megjelenne bennünk az öröm, mégpedig a tudatos tevékenységünk révén. Nem
érdemes csak arra várnunk, hogy az ég megajándékozzon az örömmel, tehetünk
is érte.

*– Ezért fordul elő, hogy egy idősotthonban vagy egy kemoterápiás kezelés
idején valaki csak lógatja az orrát, míg más derűs lélekkel viseli a
sorsát?*

– Egy betegség kapcsán könnyű érzelmileg, gondolkodásban és tudatilag is
beszűkült állapotba kerülni. Lehet, hogy valaki ki sem lát a fájdalmából.
Nem jut el másféle tartalomig. Lehet, hogy egyébként találna olyat, ami
erőforrást jelentene a számára, de a beszűkült állapota miatt nem tud hozzá
kapcsolódni. Egy fájdalmas kezelés során is képes lehet valaki arra, hogy a
beszűkült érzelmi állapoton túl más tartalmakig is elérjen. Imádkozhat arra
gondolva: Jézus is szenvedett, többet is, mint én. A fájdalmamban nem
vagyok egyedül. Ő megért. Ez a gondolat kitágíthatja a világát,
relativizálva a szenvedését, és segíthet abban, hogy kilépjen az
énközpontúságból. Ha nagyon énközpontú vagyok, akkor az élet nehézségei
egyéni sorscsapásként nyernek értelmezést. Általában ilyenkor jelenik meg
az a kérdés, hogy miért én. Miért pont velem történik mindez? Hol van
Isten? Ezek a kérdések valójában nem várnak válaszra, már csak azért sem,
mert nincs rájuk jó válasz. Ha felmerülnek, általában egy beszűkült,
énközpontú állapot tünetei, vagyis nem a válaszra érdemes várnunk, hanem
megnyitnunk a figyelmünket a nálunk több felé. Ez lehet a másik ember, a
szeretteink, egy másik beteg vagy Jézus. Esetleg annak tudatosítása, hogy
kiért, miért érdemes vállalnom a szenvedést. Így felülmúlhatom a kérdést.

*– Milyen kapcsolatban áll az öröm a derűvel?*

– Az öröm rövid ideig tart, s a helyét átveheti más érzés. A derű inkább
hangulat, melyet a világi nyelvhasználat gyakran leértékel. Ha valakire azt
mondjuk, hogy derűs, azon azt értjük, hogy állandó benne egy bizonyos
érzelmi minőség. *A magas spirituális nívóval rendelkező személyek pozitív
szándékok, érzések és motivációk többletével élnek. Vagyis a
spiritualitásban előrehaladott személy derűsnek hat. Nem harcol a rosszal,
hanem a jó szerelmeseként él, és ezáltal alakul ki benne a derű. **Ebben az
esetben egy kialakult és megerősödött érzületről beszélhetünk.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92781&v=1&img=o_IMG_3416.jpg>

*– Keresztény szempontból van az örömnek mértéke?*

– *Mi, keresztények együtt örülünk a másik emberrel. Olyan emberek akarunk
lenni, hogy mások sok örömben részesüljenek mellettünk. *Jó, ha tudunk
örülni, de szükség van a többközpontú örömre. *Ha továbblépünk, és bevonjuk
gondolkodásunkba az istenkapcsolatot is, akkor már arról beszélünk, hogy
valaki Istennel tud együtt örülni. Élhetünk úgy is, hogy annak Isten is
örüljön.*

*– Hogyan tegyünk tanúságot az örömről?*

– Ez a kifejezés óvatosságra int engem. A tanúságtétel sokaknál minden
mástól független cselekvést jelent, mintha egyszer csak átállnánk egy
tanúságtevő működésbe. Tőlem idegen ez. Úgy gondolom, Jézus elsősorban
azzal bízott meg bennünket, hogy legyünk tanúvá. Arra hívott minket, hogy
legyünk valakivé, legyünk a követőjévé. Ha valaki tanúja egy kapcsolat
élményvilágának, akkor azt látjuk rajta, hogy személye és magatartásmódja
maga a tanúságtétel. Önmagában a létezése a tanúságtétel. Nem azért
cselekszik, mert eljött a tanúságtétel ideje, hanem azért, mert a nap
huszonnégy órájában valakivel van és valakivé vált. Törekedhetünk-e arra,
hogy hitelesek vagy természetesek legyünk? Arra érdemes törekednünk, hogy
önazonosak legyünk. Ami befelé önazonosság, az kifelé hitelesség, s ez
természetes is. Arra törekedhetünk, hogy jóban legyünk Jézussal, hogy a
vele való kapcsolat valódi öröm legyen, hogy örömteli ember legyek a vele
való kapcsolat révén.

* – Mi jelent Önnek örömöt ma?*

– Szeretem azt a kifejezést, hogy *a jól végzett munka öröme*. Ha valaki jó
minőségben, odaszántan, elmélyülten és gyümölcsözően csinál valamit, akkor
joggal éli át a jól végzett munka örömét.  Én törekszem erre. Most vasárnap
késő este van, s ha arra gondolok, hogy nemsokára jót fogok aludni, máris
örülni kezdek.

Fotó: Lambert Attila

Kuzmányi István/Magyar Kurír

*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2018. december 16-i számában
jelent meg.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181220/c0f1df58/attachment.html>