[Grem] Az Igen klub szeptemberi programjai

[Csakany Rita]

Kedves Mindenki!
Remélem, mindenki kipihente magát a nyáron.
Jövő héten kezdődnek ismét az Igen klub programjai.
Továbbra is keddenként tartjuk majd a klubprogramokat, a már
megszokott helyen, a Krisztus Király plébánián (VIII., Reviczky
u. 9.,a Kálvin tértől nem messze).
Fél héttől lehet jönni, a programok általában fél nyolckor
kezdődnek.
Csengő híján egyelőre az ablakon kell bekopogni (ki lesz téve az
Igen klub felirat).
Szendvicsekre, teára a 100 forintot kérünk. A téli fűtési
idényben adíj 300 forint lesz.

Már most jelzem, hogy a szokásos monori szüreti mulatság, illetve a
Vér Laciéknál tartott bográcsozás idén október 7-én, _vasárnap_
lesz. Részleteket majd később küldök.

Aki rendszeresen szeretne más programokról is értesítést kapni, az
jelentkezzen fel az Igen klub levelezőlistájára, ami az
igen-klub at googlegroups.com címen található meg. (Ha nem sikerülne,
írjatok nekem, küldök meghívót.) Ide főleg koncertekről, bulikról,
előadásokról szoktam értesítést küldeni, de ezt a lista bármelyik
tagja is megteheti.
Újra fenn vagyunk a facebook-on is, de most Igen Kulturális Egyesület
néven találhattok meg minket (www.facebook.com/groups/1457151724310001).

Mindenkit szeretettel várunk minden programunkra.
Sziasztok          Rita



                 AZ IGEN KLUB 2018. SZEPTEMBERI PROGRAMJA



szeptember 4, kedd:   Nyári élménybeszámoló
                        Hozzatok képeket is (papíron vagy digitálisan).


szeptember 11, kedd:  Tátra('k) esőben és nem
                        Tóth Vilmos vetített képes előadása


szeptember 18, kedd:  Törökfürdő
                         török-olasz-spanyol film, 96 perc, 1997 
 
  Francesco a magabiztos és független fiatal építész feleségével,
  Mártával dolgozik Rómában. Egy nap levelet kap a Török
  Nagykövetségtől, amelyben harminc éve Isztambulban élő nagynénje
  haláláról értesítik. Felesége sürgetésére odautazik, és kiderül,
  hogy öröksége egy törökfürdő. A kezdeti idegenkedés után
  egyszerre csak magával ragadja ez a világ, amely teljesen más,
  mint az addig megszokott életstílusa. Úgy dönt, hogy marad.

  "Szerencsés voltam, hogy két kultúrában - a törökben és az
  olaszban - nőhettem fel, mert mindkettő gazdagabbá tett, és
  hozzásegített ahhoz is, hogy jobban megértsem önmagam. Ahogyan
  ez a film szereplőivel is történik." (Ferzan Özpetek) 


szeptember 25, kedd:  Öt király szerencséje, avagy uralkodók és elitek
                        elköteleződései a tizenötödik századi
                        Magyarországon: a királyválasztások tükrében
                         Szöllősi János előadásának második része,
                          Hunyadi Mátyás megkoronázásának
                          550. évfordulója alkalmából

II. Az uralom fája: ágak és bogak
A Magyar Királyság határain belül a tizenötödik század, még ha rövid és
gyorsan hervadó virágkort is hoz, sajátos megpróbáltatások időszaka lesz:
uralkodó és elitje, ahogy az akkoriban nem volt ritka máshol sem, egymást
feltételezte, s egymás nélkül nem is tudta volna megfogalmazni sem saját,
sem pedig közös cselekvésének céljait. Már Zsigmond száznapos fogsága
idején is így volt, amikor Kanizsai János esztergomi érsek úgy döntött,
figyelmezteti királyát kötelességeire, melyeket a Regnummal szemben
elengedhetetlenül le kell rónia. E Regnum nem más, mint az ország, vagy,
ha tetszik: az uralom fája, mely az egész királyságot élteti és működteti.
Egy élő szervezet, amelynek hibás működéseit minduntalan ki kell küszöbölni:
ez a feladat az évszázad gócpontjain, mint 1437-ben, 1444-ben vagy 1458-ban.
1437-ben Zsigmond király halála az első uralkodóváltást hozza a tizenötödik
században. 1444-ben I. Ulászló temetése után bizonyos Hunyadi János, egy
gazdag, befolyásos és tehetséges államférfi ragadhatja magához a
kezdeményezést. 1458-ban pedig az ő gyámsága alatt felnövekedett V. László
hunyja le örökre szemét, s így Mátyás, Hunyadi János fia kerülhet az ország
trónjára. - Meghalt a király: éljen a király! - E gócpontok körül
rajzolódnak ki a század sajátos cselekvési tervei, melyek egyszer az elit,
másszor az uralkodó részéről érkeznek, s több-kevesebb sikerrel fedezik
fel önmaguk s a közösség számára a modus vivendit, a megoldás éppen
kitaposható útját...