[Grem] Nem vesszük komolyan a virtuális veszélyeket

[Rita Kunsay-Sipos]

https://magyaridok.hu/belfold/nem-vesszuk-komolyan-a-
virtualis-veszelyeket-3354017/



Magyar Idők: 2018. augusztus 15. szerda 05:54

*Nem vesszük komolyan a virtuális veszélyeket*

*Poór Csaba: Pár ezer forintért eladjuk a digitális személyazonosságunkat *



*Tar Hajnalka*



Az internet jobban ismer minket, mint a saját anyánk; mindig tudja hol
vagyunk és mit csinálunk, milyen titkaink, szokásaink vannak, hol
vásárolunk és eszünk szívesen, vagy milyen híreket preferálunk leginkább. A
virtuális világ árnyoldaláról valamiért még sem akarunk tudomást venni,
pedig az úgynevezett fekete böngészőkön több tízezer ember adatait árulják.
A kormány immunerősítő csomagja abban segít, hogy az X, Y és Z generációk
tudatosabban éljenek a digitális térben; Poór Csabával, az Új Nemzedék
Központ stratégiai kommunikációs tanácsadójával beszélgettünk minderről.

*– Mire az első kávémig eljutok, már megtelt az agyam a cuki kiskutyáktól a
politikai hírekig mindennel, a kijelzőmön pedig lájkok, üzenetek és
e-mailek sorakoznak. Gondolom, nem egyedi a kórképem.*
– Sőt! Egy átlag magyar fiatal naponta ötszáz megabyte személyes adatot
oszt meg a digitális térben. Ez őrült sok. Átlagban pedig 106 giga adatot
fogyasztanak egy hónapban; míg egy nagymama nyolc megabyte-nál többet nem
fogyaszt. Egy unoka adatfogyasztása tehát tizennégyezerszer több.

*– De ez még önmagában nyilván nem veszélyes.*
– Nem, de az úgynevezett filterbuborék jelenség már annál inkább. Az
emberek ugyanis – az idősek és a fiatalok egyaránt – úgy fogyasztanak hírt,
hogy a közösségi oldalukon böngésznek, tehát amit a hírfolyamukon látnak,
arra kattintanak; és bezárják magukat egy vélemény klímába. A közösségi
média ugyanis egy olyan algoritmus szerint működik, ami azt teszi elénk,
ami iránt – az eddigi szokásaink alapján szerinte – érdeklődünk.

*– Tehát ez az algoritmus jobban ismer, mint mondjuk a környezetemben élők?*
– Igen. Ezért van az, hogy ha bizonyos témában egy bizonyos véleményt
képviselek, akkor a hírfolyamban is csak egyféle állásponttal kapcsolatban
jelennek meg vélemények. Nem csak hírekre gondolok, hanem az ismerőseim
által posztolt véleményeket is így válogatja ki az algoritmus. Ha
visszaemlékszünk, a Cambridge Analytica-botrány kapcsán a Facebook
bevallotta, hogy sokáig a telefonbeszélgetéseket is figyelte, de sokak
szerint még most is figyelik: a kamerát például úgy be tudják kapcsolni,
hogy észre sem vesszük, és gond nélkül meg tudják oldani, hogy képet és
hangot is rögzítsenek.

*– Szóval, ha most éttermekről, ételekről beszélgetnénk, rövidesen
megjelennének a Facebook hírfolyamomban a különböző reggelizőhelyek és
bisztrók…*
– Ha a Beállítások menüpontban még nem kapcsolta ki, hogy a Facebook ne
férhessen hozzá a mikrofonjához, akkor van rá esély. Nekem például van egy
szoftverem, amivel láthatom a titkos csoportokat – akkor is, ha nem
ismerősöm az illető, aki tagja –, és nem kell még hackernek sem lenni, mert
bárki hozzá tud jutni könnyedén.

*– Ennek tudatában nem csodálom, hogy a digitális immunerősítő tippeken
száz szakember dolgozott egy éven át.*
– Bizony, hiszen ez már nem egy technológiai kérdés, nem csak arra kell
felkészíteni az embereket, hogy milyen vírusirtót használjanak, és hogyan
válasszanak kódot a telefonjukra, hanem egy olyan viselkedést is meg kell
tanítani, ami a virtuális térben történik. Ahhoz, hogy átfogó képet
kapjunk, és ezek az immunerősítő tanácsok gyakorlatorientáltak legyenek, az
összes iparági szereplőt felkerestük, akik a kibervédelemmel foglalkoznak:
pszichológusok, szociológusok, kiberbiztonsági szakértők és nyomozók,
valamint vírusirtók forgalmazásával foglalkozó cégek, tanácsadó cégek és
etikus hackerek is vannak a csapatban. Ez a 116 tanács megtanít a tudatos
internetezésre, hírfogyasztásra és közösségi média – felelős –
használatára, és felkészít arra is, hogyan próbálják megszerezni az
adatainkat.

[image:
https://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/08/05poorcsabaHZ-780x520.jpg]

A szakember szerint az emberek azért könnyelműek, mert nincs meg az
úgynevezett Hirosima-élmény
Fotó: Havran Zoltán

*– Mekkora a baj? Mennyire vigyázunk a személyes adatainkra?*
– Pár hete volt egy elgondolkodtató és megdöbbentő kísérletünk. Egy hamis
mozis promóciót hoztunk létre, amelynek lényege, hogy egy mindenféle
nyeremény és álomutazás fejében, csak egy rövid kérdőívet kellett
kitölteni. A 250 megszólított fiatalból 207-en minden adatukat megadták:
anyja neve, lakcím, e-mail-cím. A fiktív nyereményjáték résztvevői ráadásul
azt is kipipálták, hogy elolvasták a játékszabályt, és egyetértenek vele,
miközben semmilyen játékszabályt nem láttak. Volt például egy informatikus,
akire rákerestünk és különösebb nyomozás nélkül megtudtuk, hol dolgozik,
mióta házas, ki a felesége, hogy hívják a kislányát és milyen betegséggel
küzd.

*– Az emberekben valamiért nincs félelemérzet. De miért?*
– Mert mindenki az ősbiztonság elvét vallja, mondván, ugyan, az én adataim
kinek vagy mire kellenének? Az emberekben nincs meg az úgynevezett
Hirosima-élmény. Nincs egy olyan kollektív, társadalmakon átívelő élmény,
mint az atombomba esetében, amire azt mondjuk, vigyáznunk kell vele. Pedig
a kettő nem áll olyan messze egymástól: nemrég olvashattunk arról, hogy
orosz hackerek amerikai rendszerekbe másztak bele, és kapcsoltak le
városrészeket az energiaellátásról; de jelzőlámpákat is tudnak már
irányítani. Ma, amit internetnek nevezünk és látunk, az a valós internet
mindössze négy százaléka. A fennmaradó, „láthatatlan” fekete böngészőkön
zajlik a bűnözés, a fegyver- és emberkereskedelem, a kábítószer- és
szervkereskedelem is. Megdöbbentő tény az is, hogy több mint ötvenezer
ember adatát itt tárolják, és árulják különböző adatbázisokban,
bűncselekmények elkövetéséhez, a közösségi médiá­ról nyert információkból.

*– Vannak abszolút tiltólistás alkalmazások?*
– Azt nem tudjuk, és nem is akarjuk megtiltani, hogy ne ismerkedjenek a
fiatalok, hiszen akár a Facebook vagy a társkereső oldalak ezért jöttek
létre. Néhány tanácsot viszont érdemes megfogadni tőlünk, például azt, hogy
a férfi, akit személyesen még nem ismerünk, hova hív el első randira.
Mondhatni alapszabály, hogy kizárólag nyilvános helyen találkozzunk vele,
és ne egy parkban vagy az illető lakásán, vagy a saját otthonunkban.
Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy ne használják a drogériák telefonos
applikációit és kedvezményeit.

*– Mi a baj a drogériák kuponos lehetőségeivel?*
– Gondoljon csak bele, mennyi adatot kérnek el; néhány ezer forintért
cserébe a teljes digitális életét odaadja. Megéri, hogy háromezer forintért
hirdetéseket kap, elemzik a vásárlási szokásait, és felhasználják az
adatait?

*– De az miért veszélyes, hogy egy olyan drogéria, ahol rendszeresen
megfordulok, a vásárlási szokásaimhoz mérten küld ajánlatokat és akciókat?*
– Ha a világ techóriásainak – Yahoo, Google, Gmail – biztonsági rendszerét
képesek feltörni, akkor ne gondoljuk, hogy egy parfüméria vagy egy drogéria
rendszere kihívást jelent a hackereknek. Nem olyan régen egy állásportálon
elérhetők voltak az álláskeresők adatai. Feltöltjük az önéletrajzunkat, és
a jelenlegi munkáltatónk rá­kereshet a nevünkre és látja, hogy éppen
távozni készülünk a cégtől. Onnantól, hogy egy hacker kezébe kerülnek ezek
az információk, akár el is adhatja az adataim.

*– A legtöbb ember viszont tényleg úgy van vele, hogy kinek lennének
érdekesek az adatai?*
– Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb: bekerülök egy olyan adatbázisba,
ahol jobb esetben csak marketingcélokra, rosszabb esetben bűncselekmények
elkövetésére használják a személyazonosságom. Mivel nem csak egy kódot adok
meg, hanem a nevem, a születési helyet és időt, az anyám nevét, az
e-mailem. Egyre több olyan esetet regisztrálnak, amikor egy feltört
e-mail-címről kiküldött e-mailban azt írják: „nagy bajban vagyok, baleset
ért és nem tudok telefonálni, de erre a bankszámlára utaljatok néhány tíz
ezer forintot”; vagy lakást próbálnak kiadni az e-mail-címével, és
előlegeket kérnek a nevében. A digitális személyazonosságunkkal akár
bankszámlát vagy céget is létrehozhatnak. Azt pedig végképp érdemes
elkerülni, hogy a Facebook-profilunkkal lépjünk be más oldalakra, mivel
azonnal, minden ott található adatunkat beszippantja.

*– Késő bánat, szinte minden regisztrálást a Facebook-profilommal oldok
meg, mert így egyszerűbb.*
– Ezzel más is így van, viszont nem szerencsés. Ráadásul a Facebook most is
tudja, hol vagyunk, annak ellenére, hogy az alkalmazás nincs megnyitva.
Számomra megdöbbentő volt, hogy egy évre visszamenőleg, napra, órára,
percre lebontva egy tárképen ott van az összes hely, ahol jártam. Mivel az
én telefonom ID-ja (azonosítója) az ön telefonja közelében van, nem lepne
meg, ha rövidesen felbukkanna a profilja, hogy jelöljem ismerősnek.

*– A digitális immunerősítő kampányban influencerekkel (véleményvezérekkel)
dolgoznak együtt, akik a felelősségteljes internethasználatra hívják fel a
figyelmet. Szerintem viszont éppen ők azok, akik a fiatalokat negatív
irányba vihetik, hiszen mindent elárulnak magukról: mit esznek, hogyan
sminkelnek, hova járnak szórakozni vagy milyen környezetben élnek és hol.*
– Pont emiatt választottuk az influencereket, mert a fiatalokra iszonyú
nagy hatással vannak. Egy-egy véleményvezér Instagram-profilját vagy
Youtube-csatornáját százezer fiatal követi nap mint nap. Akikkel közösen
dolgozunk, azok már tudatos és elővigyázatos felhasználói a virtuális
életnek. Ugyanakkor a digitális immunerősítő csomag külön kitér az
influencerekre és a vloggerekre, a legtöbben ugyanis nemcsak magukat, hanem
családtagjaikat is veszélyeztetik a bejegyzéseik miatt. Kevesen tudják
például, mennyire fontos, hogy a videókat mindig egy fix helyen rögzítsék,
ami erre a célra lett kialakítva, és kontrollálni tudják, hogy mi van a
háttérben. Így nem lehet beazonosítani, hol vagyunk pontosan. Az is
alapszabály, hogy ne vonjanak be családtagokat, szülőket, barátokat – az
engedélyük nélkül – a videóbejegyzéseikbe, mert könnyen kikezdhetik a
kommentelők a szeretteiket. Legalább ennyire aggasztó a szelfizés is,
vagyis inkább azok a dolgok, amik mögöttünk vannak a fotón.

*– Azt hiszem, ideje jobban átvizsgálnom a digitális életemet.*
– Az összes immunerősítő tipp fent van a weboldalunkon (mydip.xyz), érdemes
elmélyedni bennük. Néhány hét múlva pedig elindul egy roadshow is, ahol a
szakembereink és előadóink személyesen válaszolnak a gyakorlati kérdésekre.

*Biztonsági Immunerősítő Program*

A fiatalok digitális biztonsága a célja annak a kampánynak, amelyben
összesen 116 digitális immunerősítő javaslatot fogalmaztak meg. Az Emberi
Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ programjának
kidolgozásában száz szakember dolgozott együtt több mint egy éven át: a
jelszóvédelem, a kétlépcsős azonosítás, a wifihálózat biztonságossá tétele,
a kamu nyereményjátékok és a kiberbűnözők módszerei mellett arra is
felhívják a figyelmet, miért jelenthet veszélyt egy videó vagy egy szelfi.
A program aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az X, Y és Z
generáció mintegy huszonöt százaléka folyamatosan elérhető az interneten,
miközben egyre többen válnak valamilyen kiberbűncselekmény áldozatává.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180821/526e7aad/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image001.jpg
Type: image/jpeg
Size: 55772 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180821/526e7aad/attachment.jpg>