<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br>
<div lang="HU" link="blue" vlink="purple">
<div class="m_-6086771037194177252Section1">
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1f497d"><u></u> <u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><u></u> <u></u></p>
<div>
<p class="MsoNormal"><a href="https://magyaridok.hu/belfold/nem-vesszuk-komolyan-a-virtualis-veszelyeket-3354017/" target="_blank">https://magyaridok.hu/belfold/<wbr>nem-vesszuk-komolyan-a-<wbr>virtualis-veszelyeket-3354017/</a><u></u><u></u></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1f497d"><u></u> <u></u></span></p>
</div>
<div id="m_-6086771037194177252DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<p class="MsoNormal">Magyar Idők: 2018. augusztus 15. szerda 05:54 <u></u><u></u></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:24.0pt">Nem vesszük komolyan a virtuális veszélyeket<u></u><u></u></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><u><span style="font-size:16.0pt">Poór Csaba: Pár ezer
forintért eladjuk a digitális személyazonosságunkat <u></u><u></u></span></u></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><u><span style="font-size:16.0pt"><u></u><span style="text-decoration:none"> </span><u></u></span></u></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><u><span style="font-size:16.0pt">Tar Hajnalka</span></u></b>
<u></u><u></u></p>
<p class="MsoNormal"><u></u> <u></u></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt">Az internet jobban ismer
minket, mint a saját anyánk; mindig tudja hol vagyunk és mit csinálunk, milyen
titkaink, szokásaink vannak, hol vásárolunk és eszünk szívesen, vagy milyen
híreket preferálunk leginkább. A virtuális világ árnyoldaláról valamiért még
sem akarunk tudomást venni, pedig az úgynevezett fekete böngészőkön több
tízezer ember adatait árulják. A kormány immunerősítő csomagja abban segít,
hogy az X, Y és Z generációk tudatosabban éljenek a digitális térben; Poór
Csabával, az Új Nemzedék Központ stratégiai kommunikációs tanácsadójával
beszélgettünk minderről. <u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Mire az első kávémig eljutok, már megtelt az agyam a
cuki kiskutyáktól a politikai hírekig mindennel, a kijelzőmön pedig lájkok,
üzenetek és e-mailek sorakoznak. Gondolom, nem egyedi a kórképem.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Sőt! Egy átlag magyar fiatal naponta ötszáz megabyte személyes adatot oszt
meg a digitális térben. Ez őrült sok. Átlagban pedig 106 giga adatot
fogyasztanak egy hónapban; míg egy nagymama nyolc megabyte-nál többet nem
fogyaszt. Egy unoka adatfogyasztása tehát tizennégyezerszer több.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– De ez még önmagában nyilván nem veszélyes.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Nem, de az úgynevezett filterbuborék jelenség már annál inkább. Az emberek
ugyanis – az idősek és a fiatalok egyaránt – úgy fogyasztanak hírt, hogy a
közösségi oldalukon böngésznek, tehát amit a hírfolyamukon látnak, arra
kattintanak; és bezárják magukat egy vélemény klímába. A közösségi média
ugyanis egy olyan algoritmus szerint működik, ami azt teszi elénk, ami iránt –
az eddigi szokásaink alapján szerinte – érdeklődünk.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Tehát ez az algoritmus jobban ismer, mint mondjuk a
környezetemben élők?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Igen. Ezért van az, hogy ha bizonyos témában egy bizonyos véleményt
képviselek, akkor a hírfolyamban is csak egyféle állásponttal kapcsolatban
jelennek meg vélemények. Nem csak hírekre gondolok, hanem az ismerőseim által
posztolt véleményeket is így válogatja ki az algoritmus. Ha visszaemlékszünk, a
Cambridge Analytica-botrány kapcsán a Facebook bevallotta, hogy sokáig a
telefonbeszélgetéseket is figyelte, de sokak szerint még most is figyelik: a
kamerát például úgy be tudják kapcsolni, hogy észre sem vesszük, és gond nélkül
meg tudják oldani, hogy képet és hangot is rögzítsenek.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Szóval, ha most éttermekről, ételekről
beszélgetnénk, rövidesen megjelennének a Facebook hírfolyamomban a különböző
reggelizőhelyek és bisztrók…</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Ha a Beállítások menüpontban még nem kapcsolta ki, hogy a Facebook ne
férhessen hozzá a mikrofonjához, akkor van rá esély. Nekem például van egy
szoftverem, amivel láthatom a titkos csoportokat – akkor is, ha nem ismerősöm az
illető, aki tagja –, és nem kell még hackernek sem lenni, mert bárki hozzá tud
jutni könnyedén.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Ennek tudatában nem csodálom, hogy a digitális
immunerősítő tippeken száz szakember dolgozott egy éven át.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Bizony, hiszen ez már nem egy technológiai kérdés, nem csak arra kell
felkészíteni az embereket, hogy milyen vírusirtót használjanak, és hogyan
válasszanak kódot a telefonjukra, hanem egy olyan viselkedést is meg kell
tanítani, ami a virtuális térben történik. Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk, és
ezek az immunerősítő tanácsok gyakorlatorientáltak legyenek, az összes iparági
szereplőt felkerestük, akik a kibervédelemmel foglalkoznak: pszichológusok,
szociológusok, kiberbiztonsági szakértők és nyomozók, valamint vírusirtók
forgalmazásával foglalkozó cégek, tanácsadó cégek és etikus hackerek is vannak
a csapatban. Ez a 116 tanács megtanít a tudatos internetezésre, hírfogyasztásra
és közösségi média – felelős – használatára, és felkészít arra is, hogyan
próbálják megszerezni az adatainkat.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt"><img border="0" width="780" height="520" id="m_-6086771037194177252Kép_x0020_1" src="cid:image001.jpg@01D435AC.EB7075D0" alt="https://magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/08/05poorcsabaHZ-780x520.jpg"></span><span style="font-size:14.0pt"><u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt">A szakember szerint az emberek azért könnyelműek, mert
nincs meg az úgynevezett Hirosima-élmény<br>
Fotó: Havran Zoltán<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Mekkora a baj? Mennyire vigyázunk a személyes
adatainkra?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Pár hete volt egy elgondolkodtató és megdöbbentő kísérletünk. Egy hamis mozis
promóciót hoztunk létre, amelynek lényege, hogy egy mindenféle nyeremény és
álomutazás fejében, csak egy rövid kérdőívet kellett kitölteni. A 250 megszólított
fiatalból 207-en minden adatukat megadták: anyja neve, lakcím, e-mail-cím. A
fiktív nyereményjáték résztvevői ráadásul azt is kipipálták, hogy elolvasták a
játékszabályt, és egyetértenek vele, miközben semmilyen játékszabályt nem
láttak. Volt például egy informatikus, akire rákerestünk és különösebb nyomozás
nélkül megtudtuk, hol dolgozik, mióta házas, ki a felesége, hogy hívják a
kislányát és milyen betegséggel küzd.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Az emberekben valamiért nincs félelemérzet. De
miért?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Mert mindenki az ősbiztonság elvét vallja, mondván, ugyan, az én adataim
kinek vagy mire kellenének? Az emberekben nincs meg az úgynevezett
Hirosima-élmény. Nincs egy olyan kollektív, társadalmakon átívelő élmény, mint
az atombomba esetében, amire azt mondjuk, vigyáznunk kell vele. Pedig a kettő
nem áll olyan messze egymástól: nemrég olvashattunk arról, hogy orosz hackerek
amerikai rendszerekbe másztak bele, és kapcsoltak le városrészeket az
energiaellátásról; de jelzőlámpákat is tudnak már irányítani. Ma, amit
internetnek nevezünk és látunk, az a valós internet mindössze négy százaléka. A
fennmaradó, „láthatatlan” fekete böngészőkön zajlik a bűnözés, a fegyver- és
emberkereskedelem, a kábítószer- és szervkereskedelem is. Megdöbbentő tény az
is, hogy több mint ötvenezer ember adatát itt tárolják, és árulják különböző
adatbázisokban, bűncselekmények elkövetéséhez, a közösségi médiáról nyert
információkból.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Vannak abszolút tiltólistás alkalmazások?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Azt nem tudjuk, és nem is akarjuk megtiltani, hogy ne ismerkedjenek a
fiatalok, hiszen akár a Facebook vagy a társkereső oldalak ezért jöttek létre.
Néhány tanácsot viszont érdemes megfogadni tőlünk, például azt, hogy a férfi,
akit személyesen még nem ismerünk, hova hív el első randira. Mondhatni
alapszabály, hogy kizárólag nyilvános helyen találkozzunk vele, és ne egy
parkban vagy az illető lakásán, vagy a saját otthonunkban. Ugyanakkor azt sem
mondhatjuk, hogy ne használják a drogériák telefonos applikációit és
kedvezményeit.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Mi a baj a drogériák kuponos lehetőségeivel?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Gondoljon csak bele, mennyi adatot kérnek el; néhány ezer forintért cserébe a
teljes digitális életét odaadja. Megéri, hogy háromezer forintért hirdetéseket
kap, elemzik a vásárlási szokásait, és felhasználják az adatait?<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– De az miért veszélyes, hogy egy olyan drogéria, ahol
rendszeresen megfordulok, a vásárlási szokásaimhoz mérten küld ajánlatokat és
akciókat?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Ha a világ techóriásainak – Yahoo, Google, Gmail – biztonsági rendszerét
képesek feltörni, akkor ne gondoljuk, hogy egy parfüméria vagy egy drogéria
rendszere kihívást jelent a hackereknek. Nem olyan régen egy állásportálon
elérhetők voltak az álláskeresők adatai. Feltöltjük az önéletrajzunkat, és a
jelenlegi munkáltatónk rákereshet a nevünkre és látja, hogy éppen távozni
készülünk a cégtől. Onnantól, hogy egy hacker kezébe kerülnek ezek az
információk, akár el is adhatja az adataim.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– A legtöbb ember viszont tényleg úgy van vele, hogy
kinek lennének érdekesek az adatai?</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb: bekerülök egy olyan adatbázisba,
ahol jobb esetben csak marketingcélokra, rosszabb esetben bűncselekmények
elkövetésére használják a személyazonosságom. Mivel nem csak egy kódot adok
meg, hanem a nevem, a születési helyet és időt, az anyám nevét, az e-mailem.
Egyre több olyan esetet regisztrálnak, amikor egy feltört e-mail-címről
kiküldött e-mailban azt írják: „nagy bajban vagyok, baleset ért és nem tudok
telefonálni, de erre a bankszámlára utaljatok néhány tíz ezer forintot”; vagy
lakást próbálnak kiadni az e-mail-címével, és előlegeket kérnek a nevében. A
digitális személyazonosságunkkal akár bankszámlát vagy céget is létrehozhatnak.
Azt pedig végképp érdemes elkerülni, hogy a Facebook-profilunkkal lépjünk be
más oldalakra, mivel azonnal, minden ott található adatunkat beszippantja.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Késő bánat, szinte minden regisztrálást a
Facebook-profilommal oldok meg, mert így egyszerűbb.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Ezzel más is így van, viszont nem szerencsés. Ráadásul a Facebook most is
tudja, hol vagyunk, annak ellenére, hogy az alkalmazás nincs megnyitva.
Számomra megdöbbentő volt, hogy egy évre visszamenőleg, napra, órára, percre
lebontva egy tárképen ott van az összes hely, ahol jártam. Mivel az én
telefonom ID-ja (azonosítója) az ön telefonja közelében van, nem lepne meg, ha
rövidesen felbukkanna a profilja, hogy jelöljem ismerősnek.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– A digitális immunerősítő kampányban influencerekkel
(véleményvezérekkel) dolgoznak együtt, akik a felelősségteljes
internethasználatra hívják fel a figyelmet. Szerintem viszont éppen ők azok,
akik a fiatalokat negatív irányba vihetik, hiszen mindent elárulnak magukról:
mit esznek, hogyan sminkelnek, hova járnak szórakozni vagy milyen környezetben
élnek és hol.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Pont emiatt választottuk az influencereket, mert a fiatalokra iszonyú nagy
hatással vannak. Egy-egy véleményvezér Instagram-profilját vagy Youtube-csatornáját
százezer fiatal követi nap mint nap. Akikkel közösen dolgozunk, azok már
tudatos és elővigyázatos felhasználói a virtuális életnek. Ugyanakkor a
digitális immunerősítő csomag külön kitér az influencerekre és a vloggerekre, a
legtöbben ugyanis nemcsak magukat, hanem családtagjaikat is veszélyeztetik a
bejegyzéseik miatt. Kevesen tudják például, mennyire fontos, hogy a videókat
mindig egy fix helyen rögzítsék, ami erre a célra lett kialakítva, és
kontrollálni tudják, hogy mi van a háttérben. Így nem lehet beazonosítani, hol
vagyunk pontosan. Az is alapszabály, hogy ne vonjanak be családtagokat,
szülőket, barátokat – az engedélyük nélkül – a videóbejegyzéseikbe, mert
könnyen kikezdhetik a kommentelők a szeretteiket. Legalább ennyire aggasztó a
szelfizés is, vagyis inkább azok a dolgok, amik mögöttünk vannak a fotón.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">– Azt hiszem, ideje jobban átvizsgálnom a digitális
életemet.</span></b><span style="font-size:14.0pt"><br>
– Az összes immunerősítő tipp fent van a weboldalunkon (<a href="http://mydip.xyz" target="_blank">mydip.xyz</a>), érdemes
elmélyedni bennük. Néhány hét múlva pedig elindul egy roadshow is, ahol a
szakembereink és előadóink személyesen válaszolnak a gyakorlati kérdésekre.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:14.0pt">Biztonsági Immunerősítő Program<u></u><u></u></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt">A fiatalok digitális biztonsága a célja annak a
kampánynak, amelyben összesen 116 digitális immunerősítő javaslatot fogalmaztak
meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ programjának
kidolgozásában száz szakember dolgozott együtt több mint egy éven át: a
jelszóvédelem, a kétlépcsős azonosítás, a wifihálózat biztonságossá tétele, a
kamu nyereményjátékok és a kiberbűnözők módszerei mellett arra is felhívják a
figyelmet, miért jelenthet veszélyt egy videó vagy egy szelfi. A program
aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az X, Y és Z generáció
mintegy huszonöt százaléka folyamatosan elérhető az interneten, miközben egyre
többen válnak valamilyen kiberbűncselekmény áldozatává.<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt"> <u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt;color:#1f497d"> </span><span style="font-size:14.0pt"><u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt"><u></u> <u></u></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div><br></div>