[Grem] Klímaváltozás?? - történelmi áttekintés

[Emoke Greschik]

 Klímaaggodalmak: apokalipszis most?
<http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most>
http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most

Máthé Áron
Mandiner
<http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>

Az írott emberi történelem időszakában is *voltak már hidegebb és melegebb
periódusok, amikhez alkalmazkodni tudott az emberiség.* Mai tudásunkkal
talán még könnyebben menne az alkalmazkodás, *nem kellene* *hát világvégét
kiáltani **a klíma alakulása kapcsán. *

*Vannak, akik szerint kész tény a globális felmelegedés végítélete: 1 vagy
2 fok átlaghőmérséklet-emelkedés és a Szahara házhoz jön, továbbá a
tengerszint elmossa a part menti városokat. Ráadásul minden baj forrása az
emberi tevékenység, és különösen a fehér ember a tettes. Hiába jönnek a
képek Kína szmogban fuldokló ipari városairól vagy a legeltetéssel
lepusztított Száhel-övezeti sivatagos pusztaságairól, mindegy: ez is a
Nyugat hibája a méregzöldek és a rózsaszínbe átmenő vörösek szerint.*

*Velük **szemben állnak a klímaváltozás tagadói,* akiket az előbbiek
természetesen a különböző nagyvállalatok zsoldosainak és áltudományos
félremagyarázóknak tekintenek.

*Van egy középutas vélemény is,** miszerint a Föld klímájának felmelegedése
ugyan tény, de ehhez az emberi tevékenység legfeljebb csak hozzájárul,
vagyis nem primer ok.*

Egy dolog biztos: az első vélemény bevett szófordulat: még az elnyomó,
haladásellenes, kizsákmányoló „Orbán-fasizmus
<http://mandiner.hu/cikk/20180815_trombitas_kristof_fasiszta_lenne_az_orban_kormany?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>”
köztévéjének híradójában is felbukkan a globális felmelegedés, mint az
ember által okozott, visszafordíthatatlan természeti csapás.

Jelen sorok írója arra is emlékszik, hogy az 1989-ben megjelent
„Civilization” nevű játékban – játékmódtól függően – nagyjából a kétezres
évek elejének (vagyis az akkori közeli jövőnek) az ipari-technológiai
szintjéhez passzították a globális felmelegedést a következő üzenettel: „A
globális hőmérséklet emelkedik! A jégsapkák olvadnak. Komoly aszály.”

*

Érdekes, hogy az ügy történeti vonatkozásairól ritkán esik szó – pedig a
tudomány művelői próbálnak ezzel is foglalkozni.

*Mi a helyzet a valós történelemmel? Az utolsó, valódi jégkorszak vége a
legkorábbi, történetileg még belátható klimatikus hatás. Ezt követően az
európai civilizáció változásának egyes fordulópontjainál is szokás
tárgyalni a hőmérséklet emelkedését vagy süllyedését. *Az egyetlen lényeges
bökkenő, hogy precízen feljegyzett, időjárásra vonatkozó adatok csak bő
évszázadnyi távlatban állnak rendelkezésre.

De mi a helyzet a régebbi időkkel?

*Amszterdam* városának honlapján az* 1540-es nagy hőhullámról** olvashatunk*
egy érzékletes leírást
<https://www.amsterdam.nl/actueel/nieuws/warm-zomer-1540-pas/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>.
*Ebben az évben sok amszterdami polgár halt meg a hőguta, szívroham vagy a
fertőzött ivóvíz miatt. Az utóbbi a várost átszelő csatornák mellett
természetesen kutakból is származott – de ez sem változtatott a tényen,
hogy az ivóvíz gusztustalan és szennyezett lett az alacsony vízszint miatt*.
Tekintettel arra, hogy a csatornákon nem csak közlekedés zajlott, de más
értelemben is „csatornának” számítottak – a hulladék is ide került –,* a
városban iszonyatos bűz uralkodott. Mindez rendkívül szokatlan volt az
egyébként esős, óceáni klímájú városban.*

*Ekkor érkezett az Európa jelentős részén uralkodó V.Károly császár
Amszterdamba.* A Habsburgok Németalföldjét vizitáló császár a
legrosszabbkor kereste fel a várost. A nyár második fele volt, augusztus
13. Ez még a holland időjárás szerint is inkább meleg időszak, bár ebben az
évben a szokásos esőzések sem olyanformán történtek, mint addig. Károly
amúgy sem volt jó hangulatban, mivel egy évvel korábban özvegy lett. Az
ezzel járó fekete ruha nem segített a hőség elviselésében.* Éjjel sem
tudott aludni a császár: a kivételes nyári forróság, a zaj, a bűz és a
szúnyogok megakadályozták ebben.*

*Egy fullasztó éjszaka után végül elhatározta: ha másnap valamicske iható
vizet tud szerezni, elhagyja a várost és soha többé nem tér vissza.* Az
egyik városi tanácsos, Van der Goes feljegyzése szerint *„mivel
Amszterdamban mind a négy elem – levegő, víz, föld, tűz – megromlott, hogy
Őfelsége egészségét megmentsék, akik véle jöttek vala, vizet akartanak
inni, de ebben Amszterdam megcsalta vala őket, és meg is betegedtek, hogy
már arra is gondoltak, hogy halált ittak maguknak”*. Nem meglepő, hogy
rövid úton arra jutottak, hogy Amszterdam piszkos és egészségtelen, és a
császár kísérete a lehető leggyorsabb a távozásról intézkedett.

Nem ismerjük 1540 nyarának pontos hőmérsékletét, de a leírások kiszáradt
(!) folyókról, rengeteg erdőtűzről és hosszabb ideig tartó hőségről és
aszályról szólnak.

A gabona a földeken égett meg, a betakarítás sovány eredményt hozott. Az
ivóvíz általános probléma volt, a betegségek és járványok természetesen
felütötték a fejüket. Az egerek a mezőkről a házakba futottak. Egy naplót
vezető limburgi lelkész leírta, hogy a szántóföldeken vagy a kaszálókon
gazdálkodók a hőség miatt ájultan vagy éppen holtan hullottak a földre.

Gondolhatjuk, hogy az átlaghőmérséklet nem lehetett alacsonyabb, mint a
jelenlegi nyár folyamán tapasztalt meleg.* 1540-ben hőség olyan hosszú
ideig tartott, hogy ez az év ettől kezdve úgy került be a krónikákba, mint
a Tűző Napsütés Éve. Az akkori nemzedékek még sokáig a legmelegebb nyárról
beszéltek, és a modern klimatológusok számára is egyfajta hivatkozási pont
1540 nyara. A következő évben, 1541 azután ismét „amszterdamira” fordult az
időjárás: vagyis hűvös és esős volt.*

*A fent tárgyalt forró nyár egyébként a „Kis Jégkorszak” néven ismert rövid
lehűlési periódus első felére esett. *Gondoljunk bele: a befagyott Temzén
1608-ban tartották meg az első vásárt, majd 1814-ben az utolsót.* A svéd
hadseregek a 17. században rendszeresen télen rohanták le Dániát, mivel a
Sund szorosain könnyűszerrel át tudtak kelni a jégen. 1622-ben még a
Boszporusz egyes részei is befagytak.*

*Az európai középkor második felétől tapasztalható lehűlés elég gyorsan
jött ahhoz, hogy komoly, nagyon komoly – mondhatni, halálos – gondot
okozzon Európában. A legszélsőségesebb példa az északi széleken
jelentkezett: a 15. század elejére a Grönlandon megtelepedett norvégok
kolóniáját elvágta a jég*, a hosszabb és zordabb telek egy generáció
leforgása alatt eltüntették Grönland skandináv telepeseit – amihez persze
az eszkimó rajtaütések is hozzájárultak. *A Nyugat-Európában 1314-17 között
tomboló „Nagy Éhínség” a lakosság legalább 10%-át vitte el. Az éhínségek
ezt követően szinte menetrendszerűen követték egymást. Hosszú időre volt
szükség, amíg a középkor embere alkalmazkodni tudott a megváltozott
körülményekhez*.
*A hidegnek a 19. századi klímaváltozás vetett véget. *

*Az 1816-os évet ugyanakkor még a Nyár Nélküli Évnek nevezik
<https://en.wikipedia.org/wiki/Year_Without_a_Summer?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>,
mert valószínűleg vulkáni aktivitás miatt az északi féltekét súlyos
klíma-kilengések és ezzel járó élelmiszer-termelési problémák sújtották*.

*A felmelegedés később már szinte biztosan megkezdődött. *Mindez *látszatra
egybeesik az ipari korszak elejével, de* azért csak ne felejtsük el, hogy
az iparosodás ekkoriban nagyon-nagyon gyerekcipőben járt még. *Ok-okozati
viszony tehát nem tételezhető fel.*

*

Ami pedig a mai felmelegedést illeti, nos, valóban tény, hogy* az 1970-es,
1980-as években születettek vissza tudnak emlékezni a nagy havazásokra, a
kemény telekre, a jóval gyakoribb és hosszabb balatoni és Velencei-tavi
korcsolyaszezonokra.* Sőt, a városokban a fellocsolt salakpályákból
kialakított jégpályákra vagy akár a normafai szánkósok és síelők között
egész télen zajló konfliktusokra is emlékezhetünk.

*Manapság a nagy telek kétségtelenül megritkultak. *Nem kívánok állást
foglalni az ember és vele szemben Gaia anyát képviselni vélők
perlekedésében, de nem nyújt vonzó látványt a Csendes-óceánon úszó
szemétsziget vagy a bősi erőmű levezetésének kátránnyal szennyezett, halott
vize.
*De nem áll már rendelkezésünkre a technológia, hogy egy valódi
felmelegedést túléljünk?*

Ha a középkor emberének generációk kellettek, amíg elsajátították a
megfelelő tudást, vajon nem tudnánk ezt a mai tudásunkkal lerövidíteni?

Egyrészt a válasz közel sem biztos, másrészt visszagondolva a Katrina
hurrikán 2005-ös pusztítására New Orleans városában, és az azt követő,
valóban Mad Max-hez méltó jelenetekre,* talán azt is megkockáztathatjuk:
nem is a technológiával vagy a tudásunkkal van a baj. Hanem azzal, hogy a
nyugati ember cselekvésképtelen, felelőtlen, fogyasztó proletárrá süllyedt.*

Erre persze csattanós választ kínálna a 2006-os székelyföldi árvizet követő
összefogás és újjáépítés. Talán nem is olyan elvetendő az a fránya
tradicionális („zárt”) társadalom. A 2013-as dunai árvíz kezelésének
magyarországi példája is azt mutatta, hogy az összefogás egy-egy kiemelt
pillanatban igenis meg tud valósulni.

A kiemelt pillanatokon túl azonban *nyugodtabb lenne az ember, ha a
felmelegedés esetén kincset érő víz minél gyorsabb levezetésének vízmérnöki
rögeszméjétől a víz megtartásának koncepciója felé mozdulnánk el. Akár lesz
olyan környezeti katasztrófa-sorozat, amelyet a globális felmelegedés okoz,
akár nem.*
kül <http://mandiner.hu/tag/kulfold/>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180816/d6270c1a/attachment.html>