<div dir="ltr">
<div class="gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most">Klímaaggodalmak: apokalipszis most?</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most">http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0041/40874_mathe_aron.jpg" style="margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Máthé Áron</span> <br><span><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180816_mathe_aron_klimaaggodalmak_apokalipszis_most?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank" id="gmail-count" class="gmail-count">Mandiner</a></span></div><div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="gmail-lead">
Az írott emberi történelem időszakában is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>voltak már
hidegebb és melegebb periódusok, amikhez alkalmazkodni tudott az
emberiség.</b></span> Mai tudásunkkal talán még könnyebben menne az alkalmazkodás,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem kellene</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hát világvégét kiáltani<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a klíma alakulása kapcsán. </b></span><br></p><div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Vannak, akik szerint kész tény a globális felmelegedés
végítélete: 1 vagy 2 fok átlaghőmérséklet-emelkedés és a Szahara házhoz
jön, továbbá a tengerszint elmossa a part menti városokat. Ráadásul
minden baj forrása az emberi tevékenység, és különösen a fehér ember a
tettes. Hiába jönnek a képek Kína szmogban fuldokló ipari
városairól vagy a legeltetéssel lepusztított Száhel-övezeti sivatagos
pusztaságairól, mindegy: ez is a Nyugat hibája a méregzöldek és a
rózsaszínbe átmenő vörösek szerint.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Velük </b></span><span style="background-color:rgb(111,168,220)"><b>szemben állnak a klímaváltozás tagadói,</b></span> akiket az előbbiek
természetesen a különböző nagyvállalatok zsoldosainak és áltudományos
félremagyarázóknak tekintenek.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Van egy középutas vélemény is,</b></span><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> miszerint a Föld klímájának felmelegedése ugyan tény, de ehhez az emberi tevékenység legfeljebb csak hozzájárul, vagyis nem primer ok.</b></span></p>
<p>Egy dolog biztos: az első vélemény bevett szófordulat: még az elnyomó, haladásellenes, kizsákmányoló „<a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180815_trombitas_kristof_fasiszta_lenne_az_orban_kormany?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808">Orbán-fasizmus</a>”
köztévéjének híradójában is felbukkan a globális felmelegedés, mint az
ember által okozott, visszafordíthatatlan természeti csapás.</p>
<p>Jelen sorok írója arra is emlékszik, hogy az 1989-ben megjelent
„Civilization” nevű játékban – játékmódtól függően – nagyjából a
kétezres évek elejének (vagyis az akkori közeli jövőnek) az
ipari-technológiai szintjéhez passzították a globális felmelegedést a
következő üzenettel: „A globális hőmérséklet emelkedik! A jégsapkák
olvadnak. Komoly aszály.”</p>
<p style="text-align:center">*</p>
<p>Érdekes, hogy az ügy történeti vonatkozásairól ritkán esik szó – pedig a tudomány művelői próbálnak ezzel is foglalkozni.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mi a helyzet a valós történelemmel? Az utolsó, valódi jégkorszak vége
a legkorábbi, történetileg még belátható klimatikus hatás. Ezt követően
az európai civilizáció változásának egyes fordulópontjainál is szokás
tárgyalni a hőmérséklet emelkedését vagy süllyedését. </b></span>Az egyetlen
lényeges bökkenő, hogy precízen feljegyzett, időjárásra vonatkozó adatok csak bő évszázadnyi távlatban állnak rendelkezésre.</p>
<p>De mi a helyzet a régebbi időkkel?</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amszterdam</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> városának honlapján az</span><b> 1540-es nagy hőhullámró<span style="background-color:rgb(217,234,211)">l</span></b><b> olvashatunk</b></span> egy érzékletes <a target="_blank" href="https://www.amsterdam.nl/actueel/nieuws/warm-zomer-1540-pas/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808">leírást</a>.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ebben az évben sok amszterdami polgár halt meg a hőguta, szívroham vagy
a fertőzött ivóvíz miatt. Az utóbbi a várost átszelő csatornák mellett
természetesen kutakból is származott – de ez sem változtatott a tényen,
hogy az ivóvíz gusztustalan és szennyezett lett az alacsony vízszint
miatt</b></span>. Tekintettel arra, hogy a csatornákon nem csak közlekedés zajlott,
de más értelemben is „csatornának” számítottak – a hulladék is ide
került –,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a városban iszonyatos bűz uralkodott. Mindez rendkívül
szokatlan volt az egyébként esős, óceáni klímájú városban.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ekkor érkezett az Európa jelentős részén uralkodó V.Károly császár
Amszterdamba.</b></span> A Habsburgok Németalföldjét vizitáló császár a
legrosszabbkor kereste fel a várost. A nyár második fele volt, augusztus
13. Ez még a holland időjárás szerint is inkább meleg időszak, bár
ebben az évben a szokásos esőzések sem olyanformán történtek, mint
addig. Károly amúgy sem volt jó hangulatban, mivel egy évvel korábban
özvegy lett. Az ezzel járó fekete ruha nem segített a hőség
elviselésében.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Éjjel sem tudott aludni a császár: a kivételes nyári
forróság, a zaj, a bűz és a szúnyogok megakadályozták ebben.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy fullasztó éjszaka után végül elhatározta: ha másnap valamicske
iható vizet tud szerezni, elhagyja a várost és soha többé nem tér
vissza.</b></span> Az egyik városi tanácsos, Van der Goes feljegyzése szerint <em>„mivel
Amszterdamban mind a négy elem – levegő, víz, föld, tűz – megromlott,
hogy Őfelsége egészségét megmentsék, akik véle jöttek vala, vizet
akartanak inni, de ebben Amszterdam megcsalta vala őket, és meg is
betegedtek, hogy már arra is gondoltak, hogy halált ittak maguknak”</em>.
Nem meglepő, hogy rövid úton arra jutottak, hogy Amszterdam piszkos és
egészségtelen, és a császár kísérete a lehető leggyorsabb a távozásról
intézkedett.</p>
<p>Nem ismerjük 1540 nyarának pontos hőmérsékletét, de a leírások kiszáradt (!) folyókról, rengeteg erdőtűzről és hosszabb ideig tartó hőségről és aszályról szólnak.</p>
<p>A gabona a földeken égett meg, a betakarítás sovány eredményt hozott.
Az ivóvíz általános probléma volt, a betegségek és járványok
természetesen felütötték a fejüket. Az egerek a mezőkről a házakba
futottak. Egy naplót vezető limburgi lelkész leírta, hogy a
szántóföldeken vagy a kaszálókon gazdálkodók a hőség miatt ájultan vagy
éppen holtan hullottak a földre.</p>
<p>Gondolhatjuk, hogy az átlaghőmérséklet nem lehetett alacsonyabb, mint
a jelenlegi nyár folyamán tapasztalt meleg.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> 1540-ben hőség olyan hosszú
ideig tartott, hogy ez az év ettől kezdve úgy került be a krónikákba,
mint a Tűző Napsütés Éve. Az akkori nemzedékek még sokáig a legmelegebb
nyárról beszéltek, és a modern klimatológusok számára is egyfajta
hivatkozási pont 1540 nyara. A következő évben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1541 azután ismét </span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">„amszterdamira” fordult az időjárás: vagyis hűvös és esős volt.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A fent tárgyalt forró nyár egyébként a „Kis Jégkorszak” néven ismert
rövid lehűlési periódus első felére esett. </b></u></span>Gondoljunk bele: a befagyott
Temzén 1608-ban tartották meg az első vásárt, majd 1814-ben az utolsót.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A
svéd hadseregek a 17. században rendszeresen télen rohanták le Dániát,
mivel a Sund szorosain könnyűszerrel <u>át tudtak kelni a jégen. 1622-ben
még a Boszporusz egyes részei is befagytak.</u></b></span></p>
<p><u><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az európai középkor második felétől tapasztalható lehűlés elég
gyorsan jött ahhoz, hogy komoly, nagyon komoly – mondhatni, halálos –
gondot okozzon Európában. A legszélsőségesebb példa az északi széleken
jelentkezett: a 15. század elejére a Grönlandon megtelepedett norvégok
kolóniáját elvágta a jég</b></span></u>, a hosszabb és zordabb telek egy generáció
leforgása alatt eltüntették Grönland skandináv telepeseit – amihez
persze az eszkimó rajtaütések is hozzájárultak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Nyugat-Európában
1314-17 között tomboló „Nagy Éhínség” a lakosság legalább 10%-át vitte
el. Az éhínségek ezt követően szinte menetrendszerűen követték egymást.
Hosszú időre volt szükség, amíg a középkor embere alkalmazkodni tudott a
megváltozott körülményekhez</b></span>.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A hidegnek a 19. századi klímaváltozás vetett véget. </b></u></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Az 1816-os évet ugyanakkor még <a target="_blank" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Year_Without_a_Summer?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808">a Nyár Nélküli Évnek nevezik</a>,
mert valószínűleg vulkáni aktivitás miatt az északi féltekét súlyos
klíma-kilengések és ezzel járó élelmiszer-termelési problémák sújtották</b></u></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A felmelegedés később már szinte biztosan megkezdődött. </b></u></span>Mindez
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>látszatra egybeesik az ipari korszak elejével, de</b></span> azért csak ne
felejtsük el, hogy az iparosodás ekkoriban nagyon-nagyon gyerekcipőben
járt még. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ok-okozati viszony tehát nem tételezhető fel.</b></span></p>
<p style="text-align:center">*</p>
<p>Ami pedig a mai felmelegedést illeti, nos, valóban tény, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az
1970-es, 1980-as években születettek vissza tudnak emlékezni a nagy
havazásokra, a kemény telekre, a jóval gyakoribb és hosszabb balatoni és
Velencei-tavi korcsolyaszezonokra.</b></span> Sőt, a városokban a fellocsolt
salakpályákból kialakított jégpályákra vagy akár a normafai szánkósok és
síelők között egész télen zajló konfliktusokra is emlékezhetünk.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Manapság a nagy telek kétségtelenül megritkultak. </b></span>Nem kívánok állást
foglalni az ember és vele szemben Gaia anyát képviselni vélők
perlekedésében, de nem nyújt vonzó látványt a Csendes-óceánon úszó
szemétsziget vagy a bősi erőmű levezetésének kátránnyal szennyezett,
halott vize.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De nem áll már rendelkezésünkre a technológia, hogy egy valódi felmelegedést túléljünk?</b></span></div>
<p>Ha a középkor emberének generációk kellettek, amíg elsajátították a
megfelelő tudást, vajon nem tudnánk ezt a mai tudásunkkal lerövidíteni?</p>
<p>Egyrészt a válasz közel sem biztos, másrészt visszagondolva a Katrina
hurrikán 2005-ös pusztítására New Orleans városában, és az azt követő,
valóban Mad Max-hez méltó jelenetekre,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">talán azt is megkockáztathatjuk:
nem is a technológiával vagy a tudásunkkal van a baj. </span>Hanem azzal, hogy a
nyugati ember cselekvésképtelen, felelőtlen, fogyasztó proletárrá
süllyedt.</b></span></p>
<p>Erre persze csattanós választ kínálna a 2006-os székelyföldi árvizet
követő összefogás és újjáépítés. Talán nem is olyan elvetendő az a
fránya tradicionális („zárt”) társadalom. A 2013-as dunai árvíz
kezelésének magyarországi példája is azt mutatta, hogy az összefogás
egy-egy kiemelt pillanatban igenis meg tud valósulni.</p>
<p>A kiemelt pillanatokon túl azonban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nyugodtabb lenne az ember, ha a
felmelegedés esetén kincset érő víz minél gyorsabb levezetésének
vízmérnöki rögeszméjétől<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a víz megtartásának koncepciója felé mozdulnánk
el.</span> Akár lesz olyan környezeti katasztrófa-sorozat, amelyet a globális
felmelegedés okoz, akár nem.</b></span></p>
</div>
<div id="gmail-article_billboard2" class="gmail-nbanner">
<ins class="gmail-adsbygoogle" style="display:inline-block;width:640px;height:360px"><ins id="gmail-aswift_2_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"><ins id="gmail-aswift_2_anchor" style="display:block;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"></ins></ins></ins>
</div><div class="gmail-clr"></div>
</div>
<div class="gmail-taglist"><a href="http://mandiner.hu/tag/kulfold/">kül</a></div>
<br></div>