[Grem] Pénzügyi anarchia uralkodik az egészségügy egyes területein

[Emoke Greschik]

Pénzügyi anarchia uralkodik az egészségügy egyes területein
https://magyaridok.hu/gazdasag/penzugyi-anarchia-uralkodik-az-egeszsegugy-
egyes-teruletein-3359749/?utm_source=mandiner&utm_medium=
link&utm_campaign=mandiner_201808

*A szabálytalanságok miatt nem lehet megmondani*,* valójában mennyi
forrásra van szükség *
Jakubász Tamás
*Pénzügyi szempontból** botrányos, anarchiára jellemző állapotok
uralkodnak* *az
egészségügy egyes területein –* erre a megállapításra jutott *az Állami
Számvevőszék elnöke*, miután a szervezet számos kórházat és szakrendelőt
ellenőrzött. Utóbbiaknál például rendszerszintű, hogy *a vezetők nem
tartották be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem, a kórházaknál
pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről.* *Domokos László
lapunknak úgy vélekedett: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad
leváltani,** de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben,* *új
gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.* Az
elnök szerint az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan
működik.

*– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakemberei hosszabb ideje ellenőrzik a
hazai egészségügy különféle intézményeinek pénzügyeit, gazdálkodását. Ha
röviden kellene összefoglalnia az eddigi tapasztalatokat, hogyan
fogalmazna?*
– *Anarchia. Botrány. *Ez a két szó, ami először eszembe jut.

*– Erős kifejezések. Ezek szerint nem bánnak különösebben jól az adófizetők
pénzével az egészségügyi intézményeknél.*
– Az Állami Számvevőszéknek az a feladata, hogy – a parlament pénzügyi
ellenőrző szervezeteként – őrködjön a közpénzek szabályos elköltése felett,
s határozott jelzést adjon, ha problémás gyakorlatokat észlel. Ennek
szellemében végeztük és végezzük a jövőben is ellenőrzéseinket az
egészségügyben. Megállapításaink közül érdemes néhány példát külön is
megemlíteni.* Találtunk olyan kórházat, ahol szinte minden fontos terméket
és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott
le közbeszerzést, vagyis a vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt
figyelmen kívül hagytak.* Számos olyan kórház is akadt, ahol nem vezettek
hiteles leltárt bizonyos eszközökről, így *gyakorlatilag nem tudták
megmondani, hogy adott pillanatban mekkora a készletük, s miből mennyi
fogy. Néhol az elszámolások egyszerűen átláthatatlanok voltak*. De *kaotikus
viszonyokat találtunk egyes szakrendelőknél is. Számos esetben hamis
nyilatkozatokat tettek az intézményvezetők a gazdálkodásról,* így esély sem
volt arra, hogy kiderüljön, mekkora vagyonnal gazdálkodtak és a forrásokat
mire fordították. Az eddigiek alapján azt kell mondjam:* rendszerszintű,
hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem
tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem*. *Elképzelhetetlen
pénzügyi viszonyok uralkodnak néhol* *az egészségügyben*.* Ráadásul a
korrupció ellen védelmet nyújtó kontrollrendszereket gyakorlatilag egyik
ellenőrzött egészségügyi intézményben sem alakították ki megfelelően.*

*– Érdekes, amit mond. Különösen annak fényében, hogy rendszeresen azt
hallhatja az adófizető: azért nem mennek jól a dolgok az egészségügyben,
mert a kormány kevés pénzt fordít erre a célra. Az ellenzék állandóan a
hiányzó vécépapírral példálózik.*
– A pénz mennyiségét érintő kritika lehet, hogy jogos, de az is lehet, hogy
nem. A helyzet úgy áll, hogy* a súlyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt
nem tudhatjuk,* *valójában mennyi pénz kell az egészségügynek. *A vécépapír
kapcsán pedig – a tapasztalatok alapján – elmondok egy nagyon is
elképzelhető eseménysort, ami más eszközökre és szolgáltatásokra is
behelyettesíthető*. A kórház vásárol hatalmas mennyiségben vécépapírt, de
fel sem merül, hogy ezt közbeszerzési eljárásban tegye. Valahogyan
kiválasztja a beszállítót, amelyik – a szabálytalan beszerzés miatt –
minden bizonnyal jóval áron felül szállítja le az árut az intézménynek. A
kórháznál a megérkező mennyiséget elfelejtik felvenni a leltárba, aztán
amikor a beteg bemegy az illemhelyre, felháborodva tapasztalja, hogy nincs
guriga. Teszem hozzá, teljesen jogosan. Leltár, nyilvántartás hiányában
viszont senki nem tudja, mi lett a nagy mennyiségű vécépapír sorsa: lehet,
hogy az összeset kitették a mosdókba és elfogyott, így többre lenne
szükség, de az is előfordulhat, hogy egy részét ellopták*. *Mivel az egész
folyamat teljesen szabálytalan, sajnos a lopás lehetősége mellett felmerül
a korrupcióé is.** A kórház újra rendel vécépapírt, a szállító pedig újra
szállít, holott szinte biztos lehet benne, hogy csak később, az állami
konszolidáció idején kapja meg a pénzt, a kórház ugyanis elköltötte, amit
az államtól kapott. A szállító ezzel nyilván számol, beépíti a késedelmet
az árba. S megteheti, mert nincs közbeszerzés, szabálytalan az egész
folyamat.*

*– Adódik rögvest a kérdés: mi a megoldás?*
– Érdemes ezt a helyzetet alaposan végiggondolni. A szakrendelők
ellenőrzésekor *két olyan intézményt is találtunk – érdekes módon éppen a
fővárosban –, ahol minden megfelelően ment, a szabályokat betartották, a
közpénzt eredményesen és hatékonyan költötték el, s ki is jöttek a
keretükből*.* Olyan kórház is akadt, amely nagyjából szabályszerűen
működött, ahol törekedtek az előírások betartására.** Vagyis lehet jól
csinálni. Ezeknek az intézményeknek a vezetőit megítélésem szerint nem
szabad leváltani, hiszen a feladatukat el tudják látni. Ott kell
beavatkozni,** ahol a gazdálkodásban súlyos szabálytalanságok vannak. *
Lehet, hogy az ottani vezető egyébként kiváló orvos, remekül ért a
gyógyításhoz és nincs párja a műtőben. De akkor csak azzal foglalkozzon, a
pénzügyekkel, a logisztikával ne törődjön, azokat vigye valaki más.

*– Ha jól értem a szavait, ezeken a helyeken változtatásra volna szükség.
De milyen típusúra?*
–* A szakminiszter megannyi megoldás közül választhat, s hiszem, hogy
Kásler Miklósnak megfelelő tapasztalata és tudása van ahhoz, hogy
megtalálja a célra vezető módszert. A lehetőségek tárháza ez ügyben szinte
végtelen. Például leválthatja az érintetteket és másokat nevezhet ki. Vagy
összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, esetleg külön
pénzügyest küldhet oda, de ezek mellett sok más módszer is szóba jöhet. A
kérdés megválaszolásához egyébként, úgy vélem, érdemes egy lépést hátrébb
lépnünk. Először is szemléletváltás kell az egészségügyben.* Mit
tapasztalunk jelenleg?* Ha egy kórház betartja a szabályokat, s nem költi
el az összes rendelkezésére álló pénzt,* *akkor jó eséllyel megtörténhet,
hogy a megmaradt összeget elvonják tőle. **A másik intézmény, amelyik
viszont jóval többet költ, mint lehetne, ahelyett az állam idővel jót áll,
s kifizeti a tartozását. Ez körülbelül olyan, mintha azt büntetné meg a
környezetvédelmi hatóság, aki kidobja a szemetet a kukába, annak pedig
pénzt adna, aki az erdő szélére hordja az építési sitte*t. Nincs ez így
rendben.* A szemléletváltásnak tehát egyrészt abban kell állnia, hogy az
egészségügyi vezetők megfelelően bánjanak az állami pénzzel, az adófizetők
pénzével, s ezt a kormány szigorúan ellenőrizze.* Az az intézményvezető
pedig, aki ennek az elvárásnak nem tud megfelelni, ne hozhasson több
gazdasági döntést. *A törvényeket ugyanis be kell tartani.*

Domokos László: Az ágazat vezetőinek felelősséget kell vállalniuk az
esetleges kudarcok miatt
Fotó: Kurucz Árpád

*– Mi volna a szemléletváltás másik területe?*
– *Az egészségügynek az ember, a beteg védelme kell az első legyen*.
Említek egy példát. *Ma a sürgősségi ellátással szemben az a kritérium él,
hogy 12 órán belül lássa el a pácienst. Ez szerintem rettenetesen hosszú
idő. *A mentők húsz percen belül megérkeznek a helyszínre, akkor az
egészségügyi intézménynek miért van fél napja arra, hogy megkezdje a
veszély elhárítását?* Az Állami Számvevőszék most készíti elő ennek a
területnek a rendszerszintű vizsgálatát, az ellenőrzés-sorozathoz hamarosan
hozzáfogunk. Úgy vélem, az volna a megfelelő, ha lenne az ország minden
pontján olyan intézmény, amely a hét minden napján, ünnepnapokon is fogadná
a sürgős ellátást igénylőket, mégpedig úgy, hogy azonnal megkezdi a bevitt
személy ellátását, a veszélyhelyzet elhárítását. Akár úgy is, hogy valaki
odalép az érintetthez, hogy felvegye az adatait, ezután pedig – de nem
órákkal később – jönne egy orvos, aki megnézné, s ha kell, elvégeznék a
halaszthatatlan beavatkozást.** Az úgynevezett vészhelyzeti betegellátás
lesz tehát a következő terület, amelyet áttekintünk, és a
kockázatelemzésünk alapján ezen a területen is bőven vannak megoldásra váró
feladatok.*

*– Szakmai szempontokat is vizsgálnak majd? Az ÁSZ-tól viszonylag távol
esnek a gyógyítás szakkérdései.*
–* Valóban, a számvevőszéki ellenőrzések ezért is nem terjeszkednek túl
azokon a pontokon, amelyeket számunkra a jogszabályok, köztük az
alaptörvény kijelöl. **Az ÁSZ feladata annak áttekintése, hogy az állami,
az önkormányzati szervezetek szabályosan, eredményesen és hatékonyan
költik-e a közpénzt, és ezeket az alapelveket szem előtt tartva kezelik-e a
rájuk bízott közvagyont. Az egészségügy százmilliárdos összegekből
gazdálkodik évente, s nagyon nem mindegy, hogy mi lesz ennek a summának a
sorsa. Ráadásul az egészségügyi szereplőknek is észre kell venniük, hogy a
versenyképesség számukra is új kihívást jelent. *Az ország nem lehet
versenyképes, ha *az egészségügy pazarlóan működik. S nem elég, hogy
pazarlóan működik, de az emberek, az adófizetők még csak meg sem kapják a
megfelelő ellátást*. *Az állami egészségügynek minőségi szolgáltatást kell
kínálnia, s ezért az ágazat vezetőinek is tenniük kell,* ahogy felelősséget
is kell vállalniuk az esetleges kudarcok miatt. Nem lehet mindenben az
államra mutogatni. *A szemléletváltásra persze az állam képviselőinél, a
kormányzatnál is szükség van: az államnak a betegek oldalára kell állnia, a
betegek érdekeit kell az első helyre tennie.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180807/795828fe/attachment.html>