[Grem] Kereszténység, ahogy a balosok elképzelik / Szilvay Gergely

[Emoke Greschik]

 Kereszténység, ahogy a balosok elképzelik
<http://mandiner.hu/cikk/20180802_szilvay_gergely_keresztenyseg_ahogy_balosok_elkepzelik>
2018. augusztus 2. 12:00

Szilvay Gergely
Mandiner
<http://mandiner.hu/cikk/20180802_szilvay_gergely_keresztenyseg_ahogy_balosok_elkepzelik?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>
http://mandiner.hu/cikk/20180802_szilvay_gergely_
keresztenyseg_ahogy_balosok_elkepzelik

*A baloldalnak egymásnak ellentmondó elképzelései vannak* *a
kereszténység**ről,
**és úgy akarják megmondani, hogy szerintük mi lenne az autentikus, hiteles*
kereszténység, hogy egyébként eszük ágában sin*c*s belépni az egyházba,
felvállalni a keresztény hitet.

*Mindig mulatságos, amikor balról megmondják
ateista-agnosztikus-**egyházellenes
avagy maguk módján (nem) hívők, hogy szerintük milyen az autentikus
kereszténység,* aztán ráküldik az inkvizíciót a magukat kereszténynek mondó
jobbosokra.* Megszólal a szekuláris tanítóhivatal.*

Ilyenkor általában az állapíttatik meg, hogy a magukat kereszténynek nevező
politikusok és a hívek is igencsak távol állnak a keresztény eszménytől,
nem követik a pápai útmutatásokat (különösen érdekes ez, miközben utálják a
pápai hivatalt; különösen érdekes ez a megjegyzés protestáns politikusoknak
címezve), és hogy igazából sem életpéldájuk, sem az általuk védelmezett
értékek nem keresztényiek. Mint* legutóbb TGM, aki kifejti
<https://merce.hu/2018/07/30/tgm-keresztyen-demokrataknak/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808>,
hogy a kereszténység univerzális, antietnicista, nem evilágból való dolog.*

*A végkövetkeztetés általában az szokott lenni, hogy a kereszténységnek
igazából nem lehet keresnivalója a közéletben.*

Persze ha a kereszténységre hivatkozó politikusokat szembesíteni lehet
azzal, hogy nem folytatnak keresztény politikát, akkor a kereszténységnek
rögtön van politikai relevanciája. Ez máskor is előfordul: ha a papok
választások idején politizálnak a szószéken, akkor *nem szabadna
politizálni*uk.* Ha azonban az egyház némán nem határolódik el a
szélsőjobbtól, *nem teszi magáévá a balos narratívát bevándorlásügyben, nem
végez olyan mértékben szociális munkát, amilyen mértékben kellene neki, és
nem dorgálja meg a kormányt annak nem keresztényi magatartása miatt,* akkor
az egyház igenis politizáljon. Avagy: ha az egyház felemeli a szavát a
felmelegedés ügyében, akkor nagyon helyesen teszi, hogy politizál, csak
miért nem elég radikális? *

Amikor ateista-agnosztikus-egyházellenes balosok számon kérik a keresztény
alapelveket a politikusokon, olyankor esetleg gondolnak-e arra, hogy számon
kérjék rajtuk, hogy nem tiltották még be az abortuszt és nem tették
kötelezővé mindenkinek a vasárnapi misére, istentiszteletre járást? Nem
volt-e keresztényi dolog *a vasárnapi boltzár? Mert ugye most akkor a
keresztények tartsák meg elképzeléseiket maguknak*, vagy a magát
kereszténynek mondó politikus politizálhat keresztény elvek mentén? Esetleg*
a baloldali keresztényezők mazsoláznak a kereszténységből?*

Kalotaszentkirály, református templom



*A baloldali elképzelés *a kereszténységről és a jobboldali politikáról*
valahogy így néz ki: a létező jobboldali politika csak retorikában
hivatkozik a kereszténységre, cinikus módon kihasználja a híveket
szavazatszerzésre, egyébként meg elvei nem keresztényiek és a politikusaik
sem azok, maximum névleg. A jobboldali politika nem felel meg az egyházak
által hirdetett elveknek – azonban az egyházak, a létező kereszténység sem
felel meg a kereszténység eredeti elveinek, a létező egyházak
ugyanis annyira korrumpálták és rántották sárba a krisztusi alapelveket,
mint amennyire a politikusok.*
Ilyenkor általában* megjelennek bibliai idézetek, majd az őskeresztényekre
való hivatkozás. *

*Az őskereszténységet baloldalon úgy képzelik el, hogy azt egyrészt
korrumpálta Szent Pál, másrészt az őskereszténység nem is vallás volt,
hanem forradalmi, szociális mozgalom. *Vagy mégsem szociális mozgalom volt,
hanem naiv, aszkéta ábrándozók idealista szektája, ami nem várt semmit a
világtól, hanem várta a siralomvölgy végét, addig pedig a tökéletes életre
törekedett a világot megvetve és attól elvonultan, szegénységben és
egyszerűségben*. Vagy esetleg az igazi kereszténység a Moralisztikus
Terapeutikus Deizmus, ami szerint a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a
világban, és ha kell, kérjünk segítséget Istenről, Ő pedig pusztán annyit
akar, hogy legyünk jó emberek – és ennyi.*

*Aztán ahogy a kereszténység meggyökeresedett a Római Birodalomban* és
megtörtént a konstantini fordulat, azzal *elkövetkezett Szent Pál után a
kereszténység második korrumpálódása, mert szövetséget mert kötni a világi
hatalommal. Aztán  jött a sötét középkor, amikor divatba jöttek az
aranyozott miseruhák.*

New York, Szent Patrik-katedrális

 Pusztán forradalmi, szociális mozgalom biztos, hogy soha volt a
kereszténység, ahogy nyálas hippiklub sem. *A világban való élésről,
világtól való elfordulásról, aszketizmusról és nagyvonalúságról, pompáról
és egyszerűségről azóta is viták vannak, avagy eltérőek a hangsúlyok. Ha
pedig igaza van Carl Schmidtnek, aki legalább nem volt kívülálló kibic,*
*az egyház complexio oppositorum, az ellentétek összessége – és
meghaladása. *

*Ezért vannak az egyházban világi hívek és szerzetesek, a szerzetesek közt
világtól elvonulók és a világban élők, keményebbek, lazábbak, közösségibbek
és individualistábbak. Ezért vannak reformmozgalmak. Bizonyos keretek közt
mindenki megtalálhatja a magáét. Szent Ferenc, a ciszterek és már
reformerek pedig végsőkig ragaszkodtak a korrumpált, pompás Rómához, sőt
addig nem tartották igazán legitimnek tevékenységüket, míg az aranyruhába
öltözött, tiarás pápa úr, aki akkoriban ráadásul földi hatalma teljében
volt (a VII. Gergely-III. Ince-VIII. Bonifác időszak), áldását nem adta
rájuk.* A reformáció persze elszakadt a pápa úrtól és fehérre meszelte a
templomokat, de azért nem mászott vissza a katakombákba és a világtól se
vonult el, ahogy a hierarchiáról se mondott le teljesen.

*Tekintély és felhatalmazás*

Mert ahogy gyarapodott a hívők serege és az elnyomás is megszűnt, miért is
kellett volna továbbra is úgy tenni, mintha a keresztények el lennének
nyomva? *Az őskereszténység a hitelességigazoló időszak volt. A középkori,
aranymiseruhás egyház saját helyzetét tekintve legitim módon volt
triumfalista és aranyozott. Hiszen ugye a lámpást sem azért gyújtják meg,
hogy véka alá tegyék. Az egyházi pompa a Mindenható, Egy Igaz Isten
dicsőségét hirdeti (aki az első vatikáni zsinat szerint „természetes emberi
értelemmel biztosan felismerhető”)*. Mostanában sajnos kicsit
teszkógazdaságos módon. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hatvanas évek óta
divatos „egyszerűség” épp a világhoz való közeledés jegyében is született
meg, akkor a pompa a világtól való elfordulást is szolgálhatja amúgy.

Ugyanabban a Bibliában van, amiből TGM idézget, hogy* „szegények mindig
lesznek veletek”, és hogy míg itt a vőlegény, ünnepelni kell. Nem lehet
minden pompát és ünnepet feláldozni azért, mert amíg egy szegény is van a
Földön, addig ne aranyozzunk be semmit és ne ünnepeljünk. Adakozni különben
is jobban tud egy gazdag egyház, mint egy szegény.*

Két pápai tiara és két püspöksüveg



*TGM odáig megy a hevületben, hogy kifejti: „tudjuk, mi lett ebből:
katedrálisok”. *Most komolyan, *hiteles kereszténység nem épített volna
katedrálisokat? Mert a gyökerekhez és egyszerűséghez visszatérő ciszterek
is ugyanúgy építettek katedrálisokat, mint a cluny-i bencés mozgalom,
maximum a díszítés egyszerűbb volt. A katakombákba ők sem másztak vissza.
Nem csak az ősegyház elnyomott egyszerűsége és szegénysége a hiteles.
Érdemes elolvasni John Henry Newman dogmafejlődésről szóló munkáját ez
ügyben, már csak azért is, mert a 19. századi anglikán egyházfi épp az
ősegyházzal való folytonosság vizsgálata okán katolizál. Épp akkor, amikor
mind az anglikán, mind a katolikus egyház tobzódik az aranyban. Nem azt
nézi tehát, hol kevesebb az arany.*

*Igenis az autentikus kereszténység része a Vatikáni Múzeum, a kalotaszegi
református templomok, az evangélikus brassói Fekete-templom, a régi és az
új Szent Péter-bazilika, Salisbury, Cambridge, a Westminster, a washingtoni
anglikán és a katolikus katedrális, a manhattani pápista Szent Patrik- és a
harlemi anglikán Istenes Szent János-katedrális. Akárcsak a máramarosi
görög katolikus fatemplomok és az Athosz-hegyi szerzetesek
megközelíthetetlen végvárai. Autentikusan keresztény a debreceni
Nagytemplom és Csempeszkopács Árpád-kori kis templomocskája is.*

*Vagy a balosok ezt úgy képzelik, mint a szocializmust? Hogy a létező
szocializmus sosem képviselte a valódi kommunizmust, amit még ki kéne
próbálni, végre egyszer emberi gyarlóságtól mentesen, ugyanígy vannak a
kereszténységgel?*

*A kereszténység évszázadok alatt bontakozik ki. Emberek vallása, emberek
egyháza, ezért sok gyarlóságot lehet tapasztalni soraiban.*

*És igen, univerzális, nemzetek feletti eszméket hirdet. *Szélsőséges
esetben egy nemzetek nélküli világmasszában is tudna működni – ám ugyanez a
kereszténység* elismeri, hogy az ember természete szerint való
kisközösségekben és nemzetekben élnie, s ezek a közösségek megmondhatják,
kit fogadnak be és kit nem. A kereszténységnek megfelel a világ nemzetek
nélkül is, az embernek viszont nem.*

Csempeszkopács Árpád-kori temploma



Sok feszültség van itt persze, ez kétségtelen.* A szélsőbal viszont
elképzel magának egy sosem volt egyházat és kereszténységet, ami persze
véletlenül épp a szélsőbal elképzeléseivel van összhangban*. Eközben *ha az
őskeresztények fegyelmi elveit bevezetnénk országos szinten, akkor* *ők
sipákolnának a legjobban, hogy a nagyképű és persze álszent keresztények
másokra erőltetik igazolhatatlan elképzeléseike*t. Mert azt ne higgyük,
hogy az őskeresztények nem lépték volna a keresztény állam létrehozását, ha
tehették volna. A szélsőbalnak az őskereszténységből annak elképzelt
demokráciája, egyenlősége és szociális érzékenysége kell csak. Semmi más.
Hogy *„tegyetek tanítványommá minden népet”? Meg a szentekre jellemző
keménység? Több éves vezeklések, szigorú fegyelem?*

Az egyik fő kérdésem az: *a nem hívő balosok milyen felhatalmazással,
milyen tekintéllyel rendelkeznek a kereszténység, a keresztények
kritikájához és a Biblia értelmezéséhez? Mi az a felhatalmazás, ami miatt
el kéne fogadnunk, amit mondanak?*
Idézgetni mindenki tud a Bibliából.

*A pápisták azért tartják többek közt a pápát és a tanítóhivatalt, hogy
szakértő módon, egységesen, a korábbi évszázadokkal összhangban értelmezze
a Bibliát. A Bibliát, ami nem volt készen az első oldaltól az utolsóig,
amikor a kereszténység létrejött, tehát nem arra „alapult”, mintha találták
volna a kövek között. A Bibliát a kereszténység állította össze az első
évszázadok hagyománya alapján. **A balosok által oly kedvelt gnosztikus és
mindenféle más evangéliumok tudományos értékükön kívül semmit sem érnek:
kuka. Hogy TGM mit válogat ki a Bibliából és hogyan értelmezi mindazt:
kuka. Érdektelen. Okoskodás önfelhatalmazás által. *

*És hogy ki a hiteles keresztény? *

Biztos, hogy csak a tökéletességet teljesen megvalósítók azok? Csak mert
amúgy *a kereszténység a bűnösök vallásaként tekint magára. Törekedni kell
persze, de van megbocsátás. *Én még Michael Corleonénak is elhiszem, hogy
miközben emberei másokat kaszabolnak le, de ő a fia keresztelőjén ül, nem
cinizmusból teszi, sem puszta megszokásból. Én elhiszem, hogy Corleone
valóban hívő, hogy VI. Sándor pápa valóban és komolyan hívő volt,
Adenauerről nem is beszélve. Talleyrand és Metternich mondjuk nem voltak
azok. Franco és Pinochet viszont megint csak az volt. Már amennyire tudjuk.
George W. Bush elnökségét és személyét meg lehet bárhogy ítélni, de
keresztény ember és tényleg az. Bárkinek bármennyire döcög a hite, vagy
néha el is veszik, ha egyetért azzal, amit a kereszténység tanít a világról
és Istenről, akkor kereszténynek mondható. Akár tudatosan teszi ezt, akár
csak a miliő miatt egyszerűen ebbe nőtt fel és elfogadja spontán, magától
értetődő módon – bár ilyen egyre kevesebb van.
*Szent Ágoston nem hiába szkeptikus a politikával szemben.*

*Az egyház is óvatos volt királyok, államférfiak, politikusok szentté
avatásával, tudván, hogy nehezített terepről van szó*. Ágoston szerint akár
még az is elég lehet, ha csak megtűrik a keresztényeket valahol. De ez csak
a minimalista program. *A progresszívek is meg akarják téríteni a világot
és a saját képükre akarják formálni,* *miért is ne tehetnék meg ezt a
keresztények is, akik legalább az ember természetével kapcsolatban nem
kergetnek illúziókat? Miközben tudják, hogy van örök és állandó emberi
természet. *

Pápai tiara és Szent Péter kulcsai a Vatikánban



És tudjuk, *mi lett a kereszténység elvesztéséből: jakobinus diktatúra több
halottal mint az előző kétszáz év alatt, párizsi kommün, kommunizmus,
gulág, holokauszt, Hitler, gázkamrák, ÁVH és körömletépés. Akkor inkább az
„aranyozott oltárok, reneszánsz művészet”.*

*A kereszténység hit, de kultúra is, tradíció is és„értékvilág” is:
abszolútumokkal dolgozik, ezért áll a legmagasabban. A keresztyénség lehet
politika is, fontos lehet neki a haza és főleg a család. A keresztyénség –
mint történelmileg létező vallás – értéknek tartja a szüzességet és
önmegtartóztatást, és a lelket helyezi a test elé, de nem testellenes,
főleg nem annyira, mint a manicheusok. A világ, a test Isten teremtése,
szeretni kell és élvezni is lehet. Így aztán család, szexus és
népszaporulat sem érdektelen a kereszténység számára. *

Szélsőséges helyzetben, minimalista programként persze félre lehet tenni
ezeket.
*A kereszténység számára nem a nyugati keresztény kultúra megőrzése az
elsődleges, hanem a lelkek megmentése,*

*akkor is, ha lerombolják összes európai katedrálisát. De utóbbiba azért
mégsem nyugodna bele könnyen,  megsiratná kultuszhelyeit, amelyek nem az
eltorzult, hanem a kiteljesedett kereszténység ujjongó alkotásai voltak. Az
nem hiteles kereszténység, hogy a katedrálisokba ölték a pénzt? Az nem
hiteles kereszténység, hogy egész életek mentek rá egy katedrális
felépítésére? Az nem hiteles kereszténység és önfeláldozás, amikor valaki
ablaküveget, szobrot, oltárt adományoz egy templomhoz? A tobzódó keresztény
művészet igenis a Mindenható dicsőségét szolgálja. A szakrális művészetnek
át kell hatnia a világot.*

*T. S. Eliot úgy tartotta, hogy egy keresztény társadalomhoz nem feltétlen
szükséges, hogy mindenki hívő legyen benne. Főleg nem tökéletes hívőnek.
Még a keresztény társadalom keresztény vezetőinek sem kell feltétlenül,
tételesen hívőknek lenniük. A lényeg, hogy legyenek benne valóban hívők is,
és legyen átitatva a keresztény kultúrával. Hogy akad benne bordélyház,
attól még nem lesz egy az egyben hiteltelen. *
*Az ember tökéletlen és esendő, így a kereszténysége is tökéletlen és
esendő.*

*Néha alábbhagy benne a lelkesedés, máskor felbuzog, és vannak visszatérő
hibái, bűnei. A vasárnapi keresztények is keresztények, és legalább
felvállalják azt a tagságot, amit a kibicek nem vállalnának semmi pénzért.
Az ecclesia militans és a triumfáló egyház egyben a megbocsátás egyháza is,
nem áll távol tőle a nagyvonalúság. Az egyház pedig semper reformanda,
mindig reformra szorul, nem feltétlen intézményes szinten, hanem tagjaiban
(katolikuséknál a gyónás például ezt is szolgálja), egyben semper idem is,
mindig ugyanaz: ha tényleg a Szentlélek vezeti, akkor miért is kéne kidobni
az ablakon az őskereszténység óta mindent, ami történt? *Számon lehet kérni
akár létező, akár elképzelt keresztény elveket bárkin, ritka, hogy ez ne
lenne jogos, de azért mégis visszatetsző, hogy ha ezt egyházellenes kibicek
teszik. *Nem csak elrettentő példákat lehet találni ugyanis a kereszténység
történelmében, hanem minden korban, mindenhol meg lehet találni a
hitelesség példáit is. *

A kereszténységet kóstolgató, abból mazsolázó balosok feltehetnék maguknak
a kérdést: csatlakoznának-e a keresztény egyházhoz, ha az minden kérésüknek
eleget tenne? Mert az a tippem, hogy nem.

*Szent Péter kulcsai a folytonosságot képviselő, létező, történelmi
kereszténységnél vannak, nem **náluk. *

Szentmise Rómában
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180802/962cb534/attachment.html>