[Grem] A vallásosság közgazdasági hatásai

[Emoke Greschik]

 Miért támogassa az állam a keresztény közösségeket?
http://magyarhirlap.hu/cikk/116646/Miert_tamogassa__az_allam
_a_kereszteny_kozossegeket
Fontos, hogy kiálljunk az egyházak által lényegesnek tartott olyan erkölcsi
értékek, elvek mellett, mint a házasság férfi és nő között, a szülői
szerepek „hagyományos” értelmezése

Horváth Péter
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=691>
– 2018.04.26. 03:42
Régebben olvastam egy cikket, amely a hit és az egészség kapcsolatáról
megrendezett konferenciáról számolt be. Azóta, másfél évtizede éve
érlelődik bennem a gondolat, hogy továbbgondolva az ott elhangzottakat,
megvizsgáljam annak közvetett közgazdasági hatásait is.

[image: hatter]
<http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/7/5/4/3/4/wimage/hatter.jpg>

Ég és föld között. Az emberiség jövőjének legfontosabb szereplői a
gyerekek (Fotó: MH)
*A 300–400 magyar orvos és több külföldi neves előadó részvételével
megrendezett szakmai fórumon olyan tudományos kutatási eredményeket
*ismertettek,
amelyek arra világítottak rá, hogy* a hitnek jóval szerteágazóbb (kedvező)
élettani hatásai vannak, mint azt gondolnánk. *

*Vallás és egészség*

A teljesség igénye nélkül felsorolva, arról számoltak be a kutatók, hogy
*azoknál a személyeknél, akik hetente legalább egyszer eljárnak valamilyen
vallási közösségbe, és naponta egyszer imádkoznak, mérhetően fiatalabb az
immunrendszerük, a vérnyomásuk statisztikailag alacsonyabb, kevesebb az
agyvérzés és a szívinfarktus.*
A nyitott szívműtétek után tizennégyszer magasabb a mortalitása azoknak,
akik nem hisznek Istenben. Megfigyelték, hogy a bevezetőben említett adat
szerint *a mélyen hívő emberek átlagosan hét évvel élnek tovább,* mint nem
hívő társaik. Ugyanezeket az adatokat támasztja alá a Berkley Egyetem
ötezer fős kutatása, amely arra világít rá, hogy azok az emberek, akik a
’60-as években templomba jártak, nagyságrendekkel többen voltak életben,
mint a nem hívők, holott a ’60-as években jellemzően azok jártak inkább
templomba, akik valamilyen betegségben szenvedtek. Ezeket az adatokat
elemzi és egészíti ki újabb kutatási eredményekkel kiváló doktori
értekezésében Forgács Anna. Az általa hivatkozott tizenhét felmérés újabb
bizonysággal szolgál a hit és az egészség kapcsolatára. Eszerint a Yale
Egyetemen folytatott kutatások alapján megállapították, hogy a kevésbé
vallásos idős emberek mortalitási rátája kétszerese a vallásosabbakénak.

A Duke University által készített vizsgálat megállapította, hogy *a hetente
egyszer templomba járóknak fele akkora eséllyel lesz – a bizonyos daganatos
megbetegedésekért felelős – megemelkedett interleukin-6-szintjük a vérben,
mint* *a vallásukat ilyen rendszerességgel nem gyakorlóké*. Tovább
folytatva a sort, a University of Texas kutatói arra jutottak, hogy *a
gyakran templomba járók csoportja egészségesebb, mint* *a ritkán járóké*,
sőt még azt a hipotézist is felállították, hogy a lanyha vallásgyakorlás a
különböző megbetegedések, illetve halálozások kockázati tényezője lehet. *Több
kutatás igazolja * azt,* hogy a vallásos betegek gyorsabban gyógyulnak. *Az
American Journal of Psychiatry vizsgálatai alapján kimutatták, hogy *a
vallásosan elkötelezett emberek kevésbé voltak depresszívek, rövidebb ideig
tartózkodtak kórházban, és hosszabb sétát tudtak tenni, mint **kevésbé
vallásos társaik.*

*Mindezeket megerősíti egy magyar kutatás is*: a SOTE Magatartás-kutató
Intézetének egykori professzor asszonya, *Kopp Mária férjével, Skrabski
Árpáddal közösen végzett vizsgálatai meglepően összecsengenek az amerikai
adatokkal. A 12 500 személy bevonásával készült vizsgálat szerint akik
rendszeresen járnak templomba, negyvenkét százalékkal kevesebb cigarettát
szívnak el naponta, mint a nem hívők. A töményital-fogyasztásban csaknem
kétszeres a különbség a két csoport között.*

*A munkából lényegesen kevesebbet hiányoznak azok, akik rendszeres
vallásgyakorlók.* Érdekes módon *a maguk módján vallásos emberek vannak
táppénzen a legtöbbet. *Nem meglepő, hogy a hívők sokkal kevésbé
depressziósak, mint a társadalom többi része, és saját megítélésük szerint
az általános egészségi állapotuk is jobb. Négyszer annyi maga módján
vallásos ember szed a nehéz élethelyzetekben nyugtatót, mint ahány
templomba járó, és még ennél is nagyobb a különbség aszerint, hogy
bánatukban evésnek-ivásnak adják-e a fejüket. Természetesen ebben a
kategóriában is azok vezetnek, akik nem tartoznak egyházi közösségekhez. *Aki
napi szinten tartja a kapcsolatot Istennel, kooperatívabb, kevésbé*
*ellenséges*,* nehéz helyzetben számíthat a szüleire és a munkatársaira*.
Ez utóbbi kategóriákban nagyságrendekkel rosszabb a nem hívők eredménye,
noha az ellenségesség és a munkatársi rivalizálás sokat csökkent az utóbbi
évtizedekben.

*A kulcs a gyerek*

Mindezeket kiegészítve, egyházi tapasztalatok alapján kimutatható, hogy *az
elkötelezett keresztény közösségekben nagyobb a gyermekvállalási
hajlandóság, több a gyermek.* Egy mikro adatfelvétel adatait idehozva:
egyik egyházi közösségünkben az átlag gyermekszám 3,6, a másik kis
közösségünkben kerek 4, míg a gyermekeim közösségében 4,2 a családonkénti
gyermekátlag. Azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy ha ez a tendencia
érvényesülne ma Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben,
akkor a népességfogyás kérdésével vajmi keveset kellene foglalkozni.

Fontos megemlíteni, hogy ezek az eredmények főként keresztény közegben
születtek, azaz a kutatások rávilágítanak arra, hogy *a keresztény tanítás
nemcsak spirituális téren értelmezhető, hanem a mindennapi életben is
kifejti jótékony hatását gyakorlati alkalmazhatóságával, mely nemcsak a
földöntúli üdvösséget hirdeti, hanem a földi jólétre és boldogulásra is van
válasza. *

*Így kifizetődőbb*

Mindezen kedvező hatások mögé nézve sorba vehetjük, hogy az egyes
folyamatoknak milyen közgazdasági kihatásai vannak. *Azzal, hogy az állam
polgárainak egy csoportja ritkábban betegszik meg, vagy ha megbetegszik is,
gyorsabban felgyógyul, egészségesebb mind mentálisan, mind fizikálisan,
kisebb a mortalitása, azzal kevesebb költséget jelent a
társadalombiztosításnak, beleértve a gyógyszerkasszát is. A keresztény
emberek azáltal, hogy stabilabb (férfi és nő között létrejött) házasságban
élnek, kevesebb a válás a körükben, így a gyermekeiket (és magukat) sem
teszik ki azoknak a traumáknak, amelyeket egy válás okoz.*

*A stabilabb háttérnek és a hit személyiségformáló erejének köszönhetően
ezek a gyermekek az oktatási rendszerbe és a társadalomba is könnyebben
beilleszkednek, ott jobban megállják a helyüket. Mivel a keresztény
egyházak hazánkban egyértelműen elutasítják az azonos neműek házasságát és
együttélését, ezáltal egészségesebb és jobban teljesítő gyermekeket
nevelnek (erről Mark Regnerus és Paul Sullins tett közzé bizonyító erejű
kutatási eredményeket).  Így az oktatás is jobb színvonalon működtethető,
és a pszichés és értelmi zavarok kezelésére létrehozott állami és
magánellátórendszerek leterheltsége – és ezzel együtt költségigénye – is
kisebb. *Mindemellett azáltal, hogy a keresztény emberek kevesebbet
hiányoznak a munkahelyükről, és lelkiismeretesebben végzik el a
feladatukat, toleránsabbak és kooperatívabbak a munkatársaikkal szemben,
ezáltal hatékonyabb, jobb munkaerőnek bizonyulnak, melynek forintosítható
eredményei vannak. A kutatások mindemellett arra engednek következtetni,
hogy* minél erősebb egy egyházi közösség, annál jobban érvényesülnek ezek a
hatások. *Mi következik mindebből? Alapvetően az, hogy a balliberális és
neomarxista csoportok követeléseivel szemben *az államnak *nemhogy meg kell
szüntetnie az egyházak támogatását, hanem *egyenesen elemi érdeke a
keresztény közösségek támogatása! *Érdeke azért is, mert a teljes
társadalomnak, a támogatásban közvetlenül nem érintett állampolgároknak is
közvetett haszna származik a keresztény közösségek támogatásából a cikkben
felsorolt pozitívumok miatt! Terjedelmi okokból most nem hozom ide *az
egyházak társadalomra gyakorolt egyéb kedvező hatását, mint például a
szociális, oktatási területen, szenvedélybeteg-ellátásban, idősgondozásban
folytatott tevékenységeket. *

*Értékek mértéke*

A támogatást persze többféleképpen lehet érteni, de elmondható, hogy
mindaz, ami az adott keresztény közösség gyarapodását, bővülését,
tevékenységének szabadabb kifejtését elősegíti, azt ezek az elvek és logika
alapján az államnak támogatnia kell. Ez a támogatás lehet anyagi, erkölcsi,
és jogi is. Ez utóbbi két feltételhez egyáltalán nem mellékesen
hozzáfűzném, fontos, hogy az állam kiálljon az egyházak által lényegesnek
tartott olyan erkölcsi értékek, elvek mellett, mint a házasság férfi és nő
között, a szülői szerepek „hagyományos” értelmezése, az abortusz
visszaszorítása, az eutanázia elutasítása, a hagyományos családmodell
melletti határozott kiállás és a nyugaton egyre nagyobb teret hódító
genderdiktatúra elleni küzdelem.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki, aki keresztény (vagy
annak tartja magát!), az jó munkaerő, aki nem betegszik meg, és tovább él,
és aki nem keresztény, az a „futottak még” kategóriába tartozik. Ezek a
kutatások irányokat, tendenciákat rögzítettek, melyek egy értékrend, egy
világkép és a transzcendens szerepének jelentőségét mutatták be.

*Bibliai hétköznapok*

Összegezve mindezt: a kutatási eredmények és az ebből levont
következtetések alapján megállapítható, hogy keresztény állampolgáraira
kevesebbet kell költenie az államnak, emellett a hívő emberek
többletértéket állítanak elő, ezért közgazdasági értelemben a keresztény
embereknek egyfajta „többlethasznosságuk” van a vallásukat nem
gyakorlókkal, a maguk módján gyakorlókkal és az ateistákkal szemben.
Igazolódik, hogy az Isten sugalmazására megalkotott Biblia nemcsak elvont
elméleti tanítás, hanem a mindennapi boldogsághoz és boldoguláshoz is a
legjobb receptet adja.

Manapság, amikor egy kimutatás alapján 4–5 percenként ölnek meg a világon
egy keresztény embert a hitéért, tudatában kell lennünk a keresztény vallás
értékeinek, ez azonban nem vezethet sem elbizakodottsághoz, sem
felsőbbrendűségi tudathoz, ehelyett átérezve mindezek felelősségét, kellő
alázattal, szerénységgel, de határozottan kell vállalni meggyőződésünket!

*A szerző közgazdász, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és
Archívum főigazgató-helyettese.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180428/cb5f76ae/attachment.html>