<div dir="ltr">
<header>
<h1>Miért támogassa az állam a keresztény közösségeket?</h1>
<h2><a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/116646/Miert_tamogassa__az_allam_a_kereszteny_kozossegeket" target="_blank">http://magyarhirlap.hu/cikk/11<wbr>6646/Miert_tamogassa__az_allam<wbr>_a_kereszteny_kozossegeket</a><br></h2><h2>Fontos, hogy kiálljunk az egyházak által lényegesnek tartott olyan
erkölcsi értékek, elvek mellett, mint a házasság férfi és nő között, a
szülői szerepek „hagyományos” értelmezése</h2>
<p class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-meta">
<a href="http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=691" target="_blank">Horváth Péter</a> – 2018.04.26. 03:42 <a class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-printit"></a></p>
<div class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-lead">Régebben olvastam egy cikket, amely a hit és az
egészség kapcsolatáról megrendezett konferenciáról számolt be. Azóta,
másfél évtizede éve érlelődik bennem a gondolat, hogy továbbgondolva az
ott elhangzottakat, megvizsgáljam annak közvetett közgazdasági hatásait
is.</div>
</header><p><a class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-zoomable" href="http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/7/5/4/3/4/wimage/hatter.jpg" target="_blank"><img class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-zoomable" src="http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/7/5/4/3/4/wimage/hatter.jpg" alt="hatter" style="margin-right:0px" width="297" border="0" height="183"></a><span class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-picsub"><br></span></p><p><span class="m_1843579952219264967m_-2030749733567482269m_-5982519969212315354gmail-picsub">Ég és föld között. Az emberiség jövőjének legfontosabb szereplői a gyerekek (Fotó: MH)</span><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
300–400 magyar orvos és több külföldi neves előadó részvételével
megrendeze<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span></span></span>tt szakmai fórumon olyan tudományos kutatási eredményeket
</b></span>ismertettek, amelyek arra világítottak rá, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a hitnek jóval
szerteágazóbb (kedvező) élettani hatásai vannak, mint azt gondolnánk. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vallás és egészség</b></span><br><br>A
teljesség igénye nélkül felsorolva, arról számoltak be a kutatók, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azoknál a személyeknél, akik hetente legaláb<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span></span></span>b egyszer eljárnak
valamilyen vallási közösségbe, és naponta egyszer imádkoznak, mérhetően
fiatalabb az immunrendszerük, a vérnyomásuk statisztikailag alacsonyabb,
kevesebb az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">agyvérzés és a szívinfarktus.</span><br></b></span><br>A nyitott szívműtétek
után tizennégyszer magasabb a mortalitása azoknak, akik nem hisznek
Istenben. Megfigyelték, hogy a bevezetőben említett adat szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
mélyen hívő emberek átlagosan hét évvel élnek tovább,</b></span> mint nem hívő
társaik. Ugyanezeket az adatokat támasztja alá a Berkley Egyetem ötezer
fős kutatása, amely arra világít rá, hogy azok az emberek, akik a ’60-as
években templomba jártak, nagyságrendekkel többen voltak életben, mint a
nem hívők, holott a ’60-as években jellemzően azok jártak inkább
templomba, akik valamilyen betegségben szenvedtek. Ezeket az adatokat
elemzi és egészíti ki újabb kutatási eredményekkel kiváló doktori
értekezésében Forgács Anna. Az általa hivatkozott tizenhét felmérés
újabb bizonysággal szolgál a hit és az egészség kapcsolatára. Eszerint a
Yale Egyetemen folytatott kutatások alapján megállapították, hogy a
kevésbé vallásos idős emberek mortalitási rátája kétszerese a
vallásosabbakénak. <br><br>A Duke University által készített vizsgálat
megállapította, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hetente egyszer templomba járóknak fele akkora
eséllyel lesz – a bizonyos<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> daganatos megbetegedésekért felelős –
megemelkedett </span>interleukin-6-szintjük a vérben, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vallásukat ilyen
rendszerességgel nem gyakorlóké</b></span>. Tovább folytatva a sort, a University
of Texas kutatói arra jutottak, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyakran templomba járók csoportja
egészségesebb, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a ritkán járóké</b></span>, sőt még azt a hipotézist is
felállították, hogy a lanyha vallásgyakorlás a különböző megbetegedések,
illetve halálozások kockázati tényezője lehet. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Több kutatás igazolja </b></span>
azt,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hogy a vallásos betegek gyorsabban gyógyulnak. </b></span>Az American Journal
of Psychiatry vizsgálatai alapján kimutatták, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a vallásosan
elkötelezett emberek kevésbé voltak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">depresszívek,</span> rövidebb ideig
tartózkodtak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kórházban</span>, és hosszabb sétát tudtak tenni, mint </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kevésbé
vallásos társaik.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindezeket megerősíti egy magyar kutatás is</b></span>: a
SOTE Magatartás-kutató Intézetének egykori professzor asszonya, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kopp
Mária férjével, Skrabski Árpáddal közösen végzett vizsgálatai meglepően
összecsengenek az amerikai adatokkal. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 12 500 személy bevonásával
készült vizsgálat szerint</span> akik rendszeresen járnak templomba, negyvenkét
százalékkal kevesebb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">cigarettát</span> szívnak el naponta, mint a nem hívők. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
töményital-fogyasztásban</span> csaknem kétszeres a különbség a két csoport
között.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A munkából lényegesen kevesebbet hiányoznak azok, akik
rendszeres vallásgyakorlók.</b></span> Érdekes módon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a maguk módján vallásos
emberek vannak táppénzen a legtöbbet. </b></span>Nem meglepő, hogy a hívők sokkal
kevésbé depressziósak, mint a társadalom többi része, és saját
megítélésük szerint az általános egészségi állapotuk is jobb. Négyszer
annyi maga módján vallásos ember szed a nehéz élethelyzetekben
nyugtatót, mint ahány templomba járó, és még ennél is nagyobb a
különbség aszerint, hogy bánatukban evésnek-ivásnak adják-e a fejüket.
Természetesen ebben a kategóriában is azok vezetnek, akik nem tartoznak
egyházi közösségekhez. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aki napi szinten tartja a kapcsolatot Istennel,
kooperatívabb, kevésbé</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellenséges</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nehéz helyzetben számíthat a szüleire
és a munkatársaira</b></span>. Ez utóbbi kategóriákban nagyságrendekkel rosszabb a
nem hívők eredménye, noha az ellenségesség és a munkatársi rivalizálás
sokat csökkent az utóbbi évtizedekben.<br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><br><b>A kulcs a gyerek</b></span><br><br>Mindezeket
kiegészítve, egyházi tapasztalatok alapján kimuta<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span></span></span>tható, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
elkötelezett keresztény közösségekben nagyobb a gyermekvállalási
hajlandóság, több a gyermek.</b></span> Egy mikro adatfelvétel adatait idehozva:
egyik egyházi közösségünkben az átlag gyermekszám 3,6, a másik kis
közösségünkben kerek 4, míg a gyermekeim közösségében 4,2 a
családonkénti gyermekátlag. Azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy
ha ez a tendencia érvényesülne ma Magyarországon és a határon túli
magyar közösségekben, akkor a népességfogyás kérdésével vajmi keveset
kellene foglalkozni.<br><br>Fontos megemlíteni, hogy ezek az eredmények
főként keresztény közegben születtek, azaz a kutatások rávilágítanak
arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény tanítás nemcsak spirituális téren értelmezhető,
hanem a mindennapi életben is kifejti jótékony hatását gyakorlati
alkalmazhatóságával, mely nemcsak a földöntúli üdvösséget hirdeti, hanem
a földi jólétre és boldogulásra is van válasza. </b></span><br><br><b>Így kifizetődőbb</b><br><br>Mindezen
kedvező hatások mögé nézve sorba vehetjük, hogy az egyes folyamatoknak
milyen közgazdasági kihatásai vannak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azzal, hogy az állam polgárainak
egy csoportja ritkábban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">betegszik meg</span>, vagy ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megbetegszik is</span>,
gyorsabban felgyógyul, egészségesebb mind mentálisan, mind fizikálisan,
kisebb a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mortalitása,</span> azzal kevesebb költséget jelent a
társadalombiztosításnak, beleértve a gyógyszerkasszát is. A keresztény
emberek azáltal, hogy stabilabb (férfi és nő között létrejött)
házasságban élnek, kevesebb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a válás</span> a körükben, így a gyermekeiket (és
magukat) sem teszik ki azoknak a traumáknak, amelyeket egy válás okoz.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
stabilabb háttérnek és a hit személyiségformáló erejének köszönhetően
ezek a gyermekek az oktatási rendszerbe és a társadalomba is könnyebben
beilleszkednek, ott jobban megállják a helyüket. Mivel a keresztény
egyházak hazánkban egyértelműen elutasítják <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az azonos neműek</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">házasságát
és együttélését,</span> ezáltal egészségesebb és jobban teljesítő gyermekeket
nevelnek (erről Mark Regnerus és Paul Sullins tett közzé bizonyító erejű
kutatási eredményeket). Így az oktatás is jobb színvonalon
működtethető, és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a pszichés és értelmi zavarok</span> kezelésére létrehozott
állami és magánellátórendszerek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> leterheltsége </span>– és ezzel együtt
költségigénye – is kisebb. </b></span>Mindemellett azáltal, hogy a keresztény
emberek kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről, és lelkiismeretesebben
végzik el a feladatukat, toleránsabbak és kooperatívabbak a
munkatársaikkal szemben, ezáltal hatékonyabb, jobb munkaerőnek
bizonyulnak, melynek forintosítható eredményei vannak. A kutatások
mindemellett arra engednek következtetni, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> minél erősebb egy egyházi
közösség, annál jobban érvényesülnek ezek a hatások. </b></span>Mi következik
mindebből? Alapvetően az, hogy a balliberális és neomarxista csoportok
követeléseivel szemben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az államnak </b></span>nemhogy meg kell szüntetnie az
egyházak támogatását, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyenesen elemi érdeke a keresztény
közösségek támogatása! </b></span>Érdeke azért is, mert a teljes társadalomnak, a
támogatásban közvetlenül nem érintett állampolgároknak is közvetett
haszna származik a keresztény közösségek támogatásából a cikkben
felsorolt pozitívumok miatt! Terjedelmi okokból most nem hozom ide <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
egyházak társadalomra gyakorolt egyéb kedvező hatását, mint például a
szociális, oktatási területen, szenvedélybeteg-ellátásban,
idősgondozásban folytatott tevékenységeket. </b></span><br><br><b>Értékek mértéke</b><br><br>A
támogatást persze többféleképpen lehet érteni, de elmondható, hogy
mindaz, ami az adott keresztény közösség gyarapodását, bővülését,
tevékenységének szabadabb kifejtését elősegíti, azt ezek az elvek és
logika alapján az államnak támogatnia kell. Ez a támogatás lehet anyagi,
erkölcsi, és jogi is. Ez utóbbi két feltételhez egyáltalán nem
mellékesen hozzáfűzném, fontos, hogy az állam kiálljon az egyházak által
lényegesnek tartott olyan erkölcsi értékek, elvek mellett, mint a
házasság férfi és nő között, a szülői szerepek „hagyományos”
értelmezése, az abortusz visszaszorítása, az eutanázia elutasítása, a
hagyományos családmodell melletti határozott kiállás és a nyugaton egyre
nagyobb teret hódító genderdiktatúra elleni küzdelem.<br><br>Mindez
természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki, aki keresztény (vagy annak
tartja magát!), az jó munkaerő, aki nem betegszik meg, és tovább él, és
aki nem keresztény, az a „futottak még” kategóriába tartozik. Ezek a
kutatások irányokat, tendenciákat rögzítettek, melyek egy értékrend, egy
világkép és a transzcendens szerepének jelentőségét mutatták be.<br><br><b>Bibliai hétköznapok</b><br><br>Összegezve
mindezt: a kutatási eredmények és az ebből levont következtetések
alapján megállapítható, hogy keresztény állampolgáraira kevesebbet kell
költenie az államnak, emellett a hívő emberek többletértéket állítanak
elő, ezért közgazdasági értelemben a keresztény embereknek egyfajta
„többlethasznosságuk” van a vallásukat nem gyakorlókkal, a maguk módján
gyakorlókkal és az ateistákkal szemben. Igazolódik, hogy az Isten
sugalmazására megalkotott Biblia nemcsak elvont elméleti tanítás, hanem a
mindennapi boldogsághoz és boldoguláshoz is a legjobb receptet adja. <br><br>Manapság,
amikor egy kimutatás alapján 4–5 percenként ölnek meg a világon egy
keresztény embert a hitéért, tudatában kell lennünk a keresztény vallás
értékeinek, ez azonban nem vezethet sem elbizakodottsághoz, sem
felsőbbrendűségi tudathoz, ehelyett átérezve mindezek felelősségét,
kellő alázattal, szerénységgel, de határozottan kell vállalni
meggyőződésünket! <br><br><i>A szerző közgazdász, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese.</i></p>
<br></div>