[Grem] Fwd: Bayer Zsolt: Ludas Matyi lázadása

[Baján Nóra]

Kedves Mőci!
Tényleg igazad van, nem érdekel a kampány és még egy csomó más bizonyság se, bár jó hogy összegyűjtöttétek!
Ez most a tét, amit Bayer és Pilhal idéznek! Nóra


Továbbított levél kezdete:

> Feladó: Bajan Peter <bajanp at t-online.hu>
> Dátum: 2018. április 7. 8:17:50 CEST
> Címzett: Bajánné Babics Nóra <bajannora at gmail.com>, Baján Domonkos <doma_bajan at yahoo.com>, Gergely Baján <gergely.bajan at gmail.com>, Baján András <bajan.andras at gmail.com>, Baján Kristóf <kbkrisa3 at gmail.com>, Baján Zsuzsi <zsuzsi.bajan at gmail.com>, Babics Zsófia <babics.zsofi at t-online.hu>, Babics Miklósné <nagyanya89 at gmail.com>
> Tárgy: Bayer Zsolt: Ludas Matyi lázadása
> 
> https://magyaridok.hu/ahelyzet/ludas-matyi-lazadasa-2971669/
> 
> Bayer Zsolt: Ludas Matyi lázadása
> 
> „Talán jogot tanuljak? Nem, (…) nem akarom a jogot tanulmányozni, nem akarom az ész ingadozó, bizonytalan, kétértelmű jogait tanulmányozni, hanem a szívem jogaihoz akarom tartani magam, és ezeket akarom gyakorolni, bármi kifogása legyen is ellene a filozófusok valahány rendszerének.” Ezt írta Kleist, mintha csak hősének, Kohlhaas Mihálynak bőrébe bújt volna. Ám hiába a jog, a törvény megvetése, Kohlhaas Mihály élete és tragédiája akkor is a jog és a törvény körül forog. Mert ez (volt) a nyugati út.
> 
> S amikor a brandenburgi lócsiszárt méltánytalanság, jogtalanság éri, a legutolsó pillanatig jogi úton akar elégtételt venni. Miután jogtalanul elveszik két lovát, előbb a szászországi választófejedelemtől vár jogi elégtételt, majd a várkapitány segítségét kéri, ezután a brandenburgi választófejedelemnél akarja érvényesíteni igazát – és a jogot. A törvényt. S amikor mindenhol kudarcot vall, ámokfutó lesz, gyilkos és gyújtogató, így válik a „legderekabb emberből” a „legnagyobb szörnyeteggé”.
> 
> Amikor a mi Ludas Matyinkat jogtalanság, sérelem éri, meg sem próbál jogi úton igazságot keresni. A mi Ludas Matyink nem bízik jogban és törvényben. Ő mindjárt a legelején kijelenti, hogy maga kezébe veszi sorsát, a bosszút, és háromszor veri vissza Döbrögin a jogtalanságot. Igen, ez a keleti út. És Matyi a szavát tartva háromszor is elveri Döbrögit. Bosszút áll – de nem öl. Nem lesz gyújtogató, gyilkos szörnyeteg, csak amolyan kópé, betyárféle legény, törvényen kívüli ott, ahol nincs is törvény.
> 
> Két út, két habitus, kétféle lázadás, kétféle néplélek.
> 
> Talán nem lepek meg senkit, hogy én a miénket jobban szeretem. Jobban szeretem ezt az örök magyar rebellis világot, amely mindig lázad, de csak nagyon ritkán öl. Mi vagyunk az örök rebellisek, a zabolátlanok – ám csak ritkán gyilkosok. Szeretünk háromszor visszaütni, s csak ritkán  szeretünk háromszor bizalmat szavazni bárkinek is.
> 
> Mert lázadni jó.
> 
> Éppen ezért kell most tisztában lennünk azzal, hogy mi az igazi lázadás. Ma nincs nagyobb lázadás, nincs nagyobb rebellió, nincs nagyobb és elkötelezettebb reformáció annál, mint körömszakadtáig ragaszkodni a hagyományokhoz, jottányit sem engedni a tradíciókból. Ez ma a lázadás maga. Ma nem Petőfi a forradalom, ma Babits a forradalom.
> 
> Mert eljött az „új, barbár század”, s immár a poeta doctus intelme a legnagyobb lázadás: „Te csak maradj a tavaly őre! s ha a jövevény / lenézve így szól: »Én vagyok az Új!« – feleld: / »A Régi jobb volt«. »Tradition!«” – Reb Tevje, a tejesember örök kiáltása a forradalom. Ugyanis ma az európai, fehér, keresztény civilizációt és kultúrát űzik el éppen szülőföldjéről, éspedig a legbrutálisabb pogrommal. Igen, pogrommal. És nincs hova menekülni, legfeljebb Anatevkába. Pogrom idején pedig nincs nagyobb lázadás, mint ragaszkodni a hagyományokhoz, és maradni.
> 
> Ludas Matyi, a rebellis, betyár magyar ma is lázad. S éppen harmadszor veri vissza a jogtalanságot Döbrögin. Döbrögin, aki ma nyugatra költözött, és úgy döntött, elveszi az európai életet, az európai civilizációt, az európai életteret az európaiaktól. S úgy döntött, aki ellent mer állni, azt megbünteti.
> 
> Ludas Matyi ellenáll. Mert ő mindig előbb magyarként, s csak azután gondolt magára európaiként. Ludas Matyi nem tűri az új Döbrögi jogsértését sem. Úgyhogy fellázad: harmadszor is megszavazza a kormányt, amely kormánynak tiszta és világos a harc lényege. A harc – vagyis a hagyomány, a mindenáron magyarság, s a parancs: „Mi egy vérből valók vagyunk!”
> 
> S ha továbbra is ebben az országban akarunk élni, akkor most minden Ludas Matyinak el kell menni szavazni. Ugyanis el fog menni Döbrögi minden háza népe.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180407/46c90c19/attachment.html>