[Grem] Soltész M.államtitkár - egyház és állam kapcsolata, egyházi közösségek támogatása, húsvét hite

[Emoke Greschik]

 Az egyházi közösségek kiteljesedéséért – Interjú Soltész Miklós
államtitkárral
2018. április 3. kedd 10:53
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-egyhazi-kozossegek-
kiteljesedeseert-interju-soltesz-miklos-allamtitkarral
Soltész Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi
és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával a keresztény hit
társadalomformáló szerepéről, az egyház és az állam kapcsolatáról, az
egyházi közösségek támogatásáról és húsvét hitéről beszélgettünk.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0345.jpg>

*– Milyen szerepe van a keresztény hitnek a XXI. század társadalmában?*

– Ez az abroncs, ami összetartja az életünket, hiszen *egyedül a hit képes
arra, hogy igazán megerősítsen bennünket.* Az elmúlt kétezer év történelme
bizonyítja, hogy *gazdag és erős birodalmak zuhantak össze azért, mert
száműzték a hitet.* *A szovjet birodalom vagy a náci rendszer is fel akarta
számolni* *a kereszténységet*. *Nem véletlen,* h*ogy a világégést követően* *az
Európai Uniót kereszténydemokrata emberek alkották meg, mint ahogy arra is
rá kell mutatni, hogy az Unió zászlajában látható tizenkét csillag
eredetileg Szűz Máriára utalt. * *Sajnos ma *azt tapasztaljuk, hogy
*Nyugat-Európa
jelentős része mindezt el akarja felejteni.* Az európai ember soha nem
tapasztalt jómódban él, ugyanakkor a társadalomból sokan teljes mértékben
száműzni akarják a hit megnyilvánulásait. Mindennek súlyos következményei
vannak. *Létrejött egy űr, ahova a legkülönfélébb nézetek kerülhetnek be,* *a
kereszténység **térvesztésével pedig a muszlim vallás megerősödését
tapasztalhatjuk.*

*– Négy éve vezeti az egyházi ügyekért is felelős államtitkárságot. Hogyan
értékelné ezt az időszakot?*

– Családi hátteremnél és regnumi neveltetésemnél fogva mindig a Katolikus
Egyházhoz kötődtem. A piarista gimnázium is sok erőt és lendületet adott.
Kinevezésemkor az egyházi közeg nem volt számomra ismeretlen. Nagy kihívást
jelentett, hogy pont a kellős közepébe kerültünk annak a küzdelemnek, ami a
keresztény értékrend és a nyugat-európai, észak-amerikai liberális
gondolkodás és cselekvés között kialakult. *Az elmúlt négy év sokféle
feladatott adott a számunkra. Az egyik oldala látványosabb: ide tartoznak
azok a támogatások, melyek során több mint ötezer egyházi iskola, szociális
intézmény, templom és közösségi épület megújításához járultunk hozzá.
Fontos, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében.*

Az anyagi támogatás nem csak azt jelenti, hogy fejlődik a környezetünk.
Mindez nem csak a külső, de a belső szempontjából is fontos, hiszen
hozzájárul a közösségek működéséhez, kiteljesedéséhez.

Két területet említenék. *Egy hazai közvélemény-kutatás szerint az emberek
nyolcvan százaléka értéknek tartja a kereszténységet.* E mögött elsősorban
a társadalmi szerepvállalás erősödése és a családok támogatása áll.
Bizonyítja ezt az is, hogy* az elmúlt nyolc évben 45%-kal nőtt a
házasságkötések száma, a termékenységi arányszám 1,25-ről 1,5-re nőtt, **az
abortuszok száma* 25%-kal,* a válások száma* pedig 20%-kal *csökkent.* *Ezek
azt mutatják, hogy a keresztény értékeken alapuló döntések és az erősebb
egyházi jelenlét pozitív hatással van a közgondolkodásra.* Ma
kétszázhúszezer diák tanul egyházi intézményekben, kétszer annyian, mint
2010-ben. Az egyházi szociális intézményekben százhuszonkétezer embert
gondoznak, ez szintén kétszer annyi, mint nyolc éve. *A gyermekvédelem
területén meghatszorozódott az egyházi jelenlét. Ha jobban belegondolunk,
világossá válik, hogy az Egyház társadalmi szerepvállalásának mintája Jézus
Krisztus, hiszen ő is tanított és gyógyított.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0365.jpg>

*– Mit emelne ki e négy év eseményei közül?*

– A különböző korosztályokat megszólító közösségi eseményeket. Támogattuk*
a krakkói ifjúsági világtalálkozó* résztvevőit, akik életre szóló
élménnyel, hitükben megerősödve tértek haza. Kiemelném *a gitáros
flashmobot,* aminek a videóját több mint egy millióan nézték már meg az
interneten*. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón minden évben több mint ezer
fiatal vesz részt.* Ez a találkozó az erdélyi, székelyföldi magyarság
összetartozását is erősíti, de üzenete van a családok számára és
előmozdítja a leendő papi hivatásokat is. Nagy örömmel vettem részt tavaly*
az Erdő Péter bíboros, prímás vezette tanévnyitó szentmisén a bazilika
előtt.* *A csíksomlyói búcsúba vagy a Czestochowába induló zarándokvonatok*at
is említhetem, ezekkel is sok száz fiatalnak tudtunk segíteni. És persze
ott van a* több ezer hittanos-, családos- vagy cserkésztábor, amelyek bár
nem szerepelnek a hírekben, fontosak keresztény közösségeink életében*.
Ezek rámutatnak arra: vagyunk, a keresztények nem csak a plébánia falai
között tevékenykednek. Akár egy kis összegű hozzájárulás is fontos lehet.

*– Személyesen mire emlékszik vissza szívesen?*

–* Húsvét előtt hadd hozzam fel Jézus példáját. Három évig tanított,
tanítványai mindent láttak abból, amit tett, ám amikor mesterüket
meghurcolták, elmenekültek. A Szentlélek azonban összegyűjtötte őket, és
segítségével kereszténnyé tették az akkor ismert világot.* Mit üzen ez a
számunkra? Azt, hogy vállalnunk kell a kereszténységünket. Nagyon sok
átadási ünnepségen, közösségi eseményen voltam ott személyesen. Számomra
nem az a fontos, hogy hányan vesznek részt ezeken az alkalmakon. Jelen
voltam kis falu templomának a felszentelésén ugyanúgy, ahogyan egy
szerzetesrend nagyberuházásának az átadásán is. *Vallom, hogy állami
vezetőként jelenlétemmel is erősítenem kell azokat, akik hitüket vállalva
hoznak létre valami fontosat ott, ahol élnek.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0503.jpg>

*– Milyennek értékeli az állam és az Egyház kapcsolatát?*

– *A francia forradalom nagy vívmányának szokták tartani az Egyház és az
állam szétválasztását.* *Érdemes azonban ezt a képet árnyalni egy kicsit*.
Az természetes, hogy az egyházak nem szólnak bele a politika direkt
irányításába, de javaslatokat adhatnak például a jogszabályok
megalkotásához. Ugyanakkor *mi, politikusok az Egyházban is élünk.
Véleményünk van, de az Egyház belső ügyeibe nem szólunk bele. A teljes
szétválasztás azért nem életszerű, mert az emberek jelentős része
valamelyik egyházhoz tartozónak vallja magát, még ha nem is jár
rendszeresen templomba.* Mivel ők a társadalom részét is képezik,
ezért *képtelenség
az Egyház és az állam ügyeit tökéletesen elkülöníteni egymástól. *A*
kommunista diktatúra alatt megtapasztaltuk, mit jelent az, amikor ez a
szétválasztás már sokkal inkább üldöztetést jelent. Ezért is félelemkeltő,
amikor napjaink egyes politikusai azzal fenyegetnek, hogy kizavarják a
papokat az iskolákból vagy majd ők megtanítják nekik, mi a Szentírás.*

*Biztosan mi is követhetünk el hibát, hiszen a történelemben Jézus
Krisztuson és Szűz Márián kívül senki nem volt hiba nélküli.* *Az azonban
biztos, hogy a keresztény értékeket támogatva, azokra támaszkodva hozzuk
meg a döntéseinket.*

*– Ön ott volt az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a
Fülöp-szigeteki Cebu városában, amikor Ferenc pápa egy videoüzenetben
bejelentette, hogy a következő, 2020-as kongresszust Budapesten rendezik
meg.*

– Óriási élmény volt. Érdekes volt a hivatalos rész is, melynek során az
Egyház körvonalazta üzenetét a világ számára. Számomra mégis az a körmenet
volt a lenyűgöző, amelyen több mint egymillió ember vett részt Cebu
belvárosában. A záró szentmisén is milliós tömeg volt, ennek során
hallhattuk a Szentatya üzenetét. Ezután lépett fel a magyar küldöttség az
oltárhoz. Éreztük a felénk sugárzó szeretetet, és persze az a felelősség is
tudatosult bennünk, ami egy ilyen esemény megszervezésével jár. Már a
repülőtéren megkezdtük a közös gondolkodást, terveztük, hogy mire lesz
szükség. A kongresszusra számos templom megújul, új közösségi terek jönnek
létre. Mindez nem csak az Egyházat szolgálja, de hozzájárul például a
turizmus fejlődéséhez is.

Úgy érzem, hogy térségünkben az első és második világháború által okozott
feszültségek kezdenek lecsillapodni. Kelet-Közép-Európa népei kezdenek
egymásra találni. Ezt a közeledést az Egyház is segíti, és *az
Eucharisztikus Kongresszus is előmozdíthatja. De az ökumené szempontjából
is fontos lesz ez az esemény.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0369.jpg>

*– Húsvét Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának az ünnepe. Mit
emelne ki húsvét rendkívül gazdag szimbolikájából?*

– *Az első talán a szenvedés misztériuma.** Nagyon sok, fogyatékos emberrel
foglalkozó intézményben, súlyos betegeket ápoló otthonban jártam. Az itt
élők és dolgozók lelki-fizikai megpróbáltatásait látva azt gondolom, hogy
mindezt csak Isten segítségével lehet feldolgozni. * Azt is
tapasztalhatjuk, hogy a gazdagság ellenére sok ember szenved, ugyanakkor *a
szenvedéssel, szegénységgel teli élet még nem jelent boldogtalanságot.*

Húsvét üzenete e mellett a remény is. Tulajdonképpen még Krisztus
feltámadása előtt, *már a Golgotán tapasztalhatjuk, hiszen a jobb lator
élete utolsó pillanatában bánja meg a bűneit és kapja meg a megváltás
ígéretét.** Nagyon sokan keresik az Istent, mindez pedig valódi reményt
kínál a számukra.*

Természetesen húsvét középpontjában Krisztus feltámadása áll, melyről Pál
apostol írja, hogy* „ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi
igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is” (1Kor 15,14)*. *E titok áll
annak a hátterében, hogy kétezer év múltán is létezik a kereszténység*.* A
kommunizmus idején betiltották a szerzetesrendeket, elvették az iskolákat,
üldözték papjainkat – és mi mégis megmaradtunk.** Nekünk,
kelet-közép-európaiaknak napjainkban az a feladatunk, hogy megújítsuk a
kereszténységet, úgy, ahogyan azt Szent II. János Pál pápa többször is
megfogalmazta.*

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

*Az int*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180403/61dc043f/attachment.html>