<div dir="ltr">
<h1 class="m_-4865110776031432995gmail-cim">Az egyházi közösségek kiteljesedéséért – Interjú Soltész Miklós államtitkárral </h1>
<div class="m_-4865110776031432995gmail-datum">2018. április 3. kedd 10:53<br><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-egyhazi-kozossegek-kiteljesedeseert-interju-soltesz-miklos-allamtitkarral" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/az-egyhazi-kozossegek-<wbr>kiteljesedeseert-interju-<wbr>soltesz-miklos-allamtitkarral</a><br></div>
<h3 class="m_-4865110776031432995gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Soltész Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma
egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős
államtitkárával a keresztény hit társadalomformáló szerepéről, az egyház
és az állam kapcsolatáról, az egyházi közösségek támogatásáról és
húsvét hitéről </span>beszélgettünk.</h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0345.jpg" rel="lightbox['g86277']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&p=1&img=c_398A0345.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Milyen szerepe van a keresztény hitnek a XXI. század társadalmában?</b></p>
<p>– Ez az abroncs, ami összetartja az életünket, hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyedül a hit
képes arra, hogy igazán megerősítsen bennünket.</b></span> Az elmúlt kétezer év
történelme bizonyítja, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gazdag és erős birodalmak zuhantak össze
azért, mert száműzték<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a hitet.</span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szovjet birodalom vagy a náci rendszer
is fel akarta számolni</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem véletlen,</b></span> h<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ogy a
világégést követően</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az Európai Uniót kereszténydemokrata emberek
alkották meg, mint ahogy arra is rá kell mutatni, hogy az Unió
zászlajában látható tizenkét csillag eredetileg Szűz Máriára utalt. </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnos ma </b></span>azt tapasztaljuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyugat-Európa jelentős része mindezt el
akarja felejteni.</b></span> Az európai ember soha nem tapasztalt jómódban él,
ugyanakkor a társadalomból sokan teljes mértékben száműzni akarják a hit
megnyilvánulásait. Mindennek súlyos következményei vannak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Létrejött
egy űr, ahova a legkülönfélébb nézetek kerülhetnek be,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténység <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>térvesztésével pedig a muszlim vallás megerősödését tapasztalhatjuk.</b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Négy éve vezeti az egyházi ügyekért is felelős államtitkárságot. Hogyan értékelné ezt az időszakot?</span></b></p>
<p>– Családi hátteremnél és regnumi neveltetésemnél fogva mindig a
Katolikus Egyházhoz kötődtem. A piarista gimnázium is sok erőt és
lendületet adott. Kinevezésemkor az egyházi közeg nem volt számomra
ismeretlen. Nagy kihívást jelentett, hogy pont a kellős közepébe
kerültünk annak a küzdelemnek, ami a keresztény értékrend és a
nyugat-európai, észak-amerikai liberális gondolkodás és cselekvés között
kialakult. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az elmúlt négy év sokféle feladatott adott a számunkra. Az
egyik oldala látványosabb: ide tartoznak azok a támogatások, melyek
során több mint ötezer egyházi iskola, szociális intézmény, templom és
közösségi épület megújításához járultunk hozzá. Fontos, hogy nemcsak
Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében.</b></span></p>
<p>Az anyagi támogatás nem csak azt jelenti, hogy fejlődik a
környezetünk. Mindez nem csak a külső, de a belső szempontjából is
fontos, hiszen hozzájárul a közösségek működéséhez, kiteljesedéséhez.</p>
<p>Két területet említenék. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy hazai közvélemény-kutatás szerint az
emberek nyolcvan százaléka értéknek tartja a kereszténységet.</b></span> E mögött
elsősorban a társadalmi szerepvállalás erősödése és a családok
támogatása áll. Bizonyítja ezt az is, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az elmúlt nyolc évben 45%-kal
nőtt a házasságkötések száma, a termékenységi arányszám 1,25-ről 1,5-re
nőtt, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az abortuszok száma</b></span> 25%-kal,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a válások száma</b></span> pedig 20%-kal
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csökkent.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezek azt mutatják, hogy a keresztény értékeken alapuló
döntések és az erősebb egyházi jelenlét pozitív hatással van a
közgondolkodásra.</b></span> Ma kétszázhúszezer diák tanul egyházi intézményekben,
kétszer annyian, mint 2010-ben. Az egyházi szociális intézményekben
százhuszonkétezer embert gondoznak, ez szintén kétszer annyi, mint nyolc
éve. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A gyermekvédelem területén meghatszorozódott az egyházi jelenlét.
Ha jobban belegondolunk, világossá válik, hogy az Egyház társadalmi
szerepvállalásának mintája Jézus Krisztus, hiszen ő is tanított és
gyógyított.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0365.jpg" rel="lightbox['g86277']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&p=1&img=c_398A0365.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Mit emelne ki <span style="background-color:rgb(208,224,227)">e négy év eseményei közül?</span></b></p>
<p>– A különböző korosztályokat megszólító közösségi eseményeket.
Támogattuk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a krakkói ifjúsági világtalálkozó</b></span> résztvevőit, akik életre
szóló élménnyel, hitükben megerősödve tértek haza. Kiemelném <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gitáros
flashmobot,</b></span> aminek a videóját több mint egy millióan nézték már meg az
interneten<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón minden évben több mint
ezer fiatal vesz részt.</b></span> Ez a találkozó az erdélyi, székelyföldi
magyarság összetartozását is erősíti, de üzenete van a családok számára
és előmozdítja a leendő papi hivatásokat is. Nagy örömmel vettem részt
tavaly<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az Erdő Péter bíboros, prímás vezette tanévnyitó szentmisén a
bazilika előtt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A csíksomlyói búcsúba vagy a Czestochowába induló
zarándokvonatok</b></span>at is említhetem, ezekkel is sok száz fiatalnak tudtunk
segíteni. És persze ott van a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> több ezer hittanos-, családos- vagy
cserkésztábor, amelyek bár nem szerepelnek a hírekben, fontosak
keresztény közösségeink életében</b></span>. Ezek rámutatnak arra: vagyunk, a
keresztények nem csak a plébánia falai között tevékenykednek. Akár egy
kis összegű hozzájárulás is fontos lehet.</p>
<p><b>– Személyesen mire emlékszik vissza szívesen?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Húsvét előtt hadd hozzam fel Jézus példáját. Három évig tanított,
tanítványai mindent láttak abból, amit tett, ám amikor mesterüket
meghurcolták, elmenekültek. A Szentlélek azonban összegyűjtötte őket, és
segítségével kereszténnyé tették az akkor ismert világot.</b></span> Mit üzen ez a
számunkra? Azt, hogy vállalnunk kell a kereszténységünket. Nagyon sok
átadási ünnepségen, közösségi eseményen voltam ott személyesen. Számomra
nem az a fontos, hogy hányan vesznek részt ezeken az alkalmakon. Jelen
voltam kis falu templomának a felszentelésén ugyanúgy, ahogyan egy
szerzetesrend nagyberuházásának az átadásán is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vallom, hogy állami
vezetőként jelenlétemmel is erősítenem kell azokat, akik hitüket
vállalva hoznak létre valami fontosat ott, ahol élnek.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0503.jpg" rel="lightbox['g86277']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&p=1&img=c_398A0503.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Milyennek értékeli az állam és az Egyház kapcsolatát?</span></b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A francia forradalom nagy vívmányának szokták tartani az Egyház és
az állam szétválasztását.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Érdemes azonban ezt a képet árnyalni egy
kicsit</b></span>. Az természetes, hogy az egyházak nem szólnak bele a politika
direkt irányításába, de javaslatokat adhatnak például a jogszabályok
megalkotásához. Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi, politikusok az Egyházban is élünk.
Véleményünk van, de az Egyház belső ügyeibe nem szólunk bele. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A teljes
szétválasztás</span> azért nem életszerű, mert az emberek jelentős része
valamelyik egyházhoz tartozónak vallja magát, még ha nem is jár
rendszeresen templomba.</b></span> Mivel ők a társadalom részét is képezik, ezért
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>képtelenség <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span> és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az állam</span> ügyeit tökéletesen elkülöníteni
egymástól. </b></span>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kommunista diktatúra alatt megtapasztaltuk, mit jelent az,
amikor ez a szétválasztás már sokkal inkább üldöztetést jelent. Ezért is
félelemkeltő, amikor napjaink egyes politikusai azzal fenyegetnek, hogy
kizavarják <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a papokat</span> az iskolákból vagy majd ők megtanítják nekik, mi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
Szentírás.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Biztosan mi is követhetünk el hibát, hiszen a történelemben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jézus
Krisztus</span>on és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szűz Máriá</span>n kívül senki nem volt hiba nélküli.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az azonban
biztos, hogy a keresztény értékeket támogatva, azokra támaszkodva hozzuk
meg a döntéseinket.</b></span></p>
<p><b>– Ön ott volt az 51. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus</span>on a
Fülöp-szigeteki Cebu városában, amikor Ferenc pápa egy videoüzenetben
bejelentette, hogy a következő, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">2020-as kongresszust Budapesten rendezik
meg.</span></b></p>
<p>– Óriási élmény volt. Érdekes volt a hivatalos rész is, melynek során
az Egyház körvonalazta üzenetét a világ számára. Számomra mégis az a
körmenet volt a lenyűgöző, amelyen több mint egymillió ember vett részt
Cebu belvárosában. A záró szentmisén is milliós tömeg volt, ennek során
hallhattuk a Szentatya üzenetét. Ezután lépett fel a magyar küldöttség
az oltárhoz. Éreztük a felénk sugárzó szeretetet, és persze az a
felelősség is tudatosult bennünk, ami egy ilyen esemény megszervezésével
jár. Már a repülőtéren megkezdtük a közös gondolkodást, terveztük, hogy
mire lesz szükség. A kongresszusra számos templom megújul, új közösségi
terek jönnek létre. Mindez nem csak az Egyházat szolgálja, de
hozzájárul például a turizmus fejlődéséhez is.</p>
<p>Úgy érzem, hogy térségünkben az első és második világháború által
okozott feszültségek kezdenek lecsillapodni. Kelet-Közép-Európa népei
kezdenek egymásra találni. Ezt a közeledést az Egyház is segíti, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
Eucharisztikus Kongresszus is előmozdíthatja. De az ökumené
szempontjából is fontos lesz ez az esemény.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&img=o_398A0369.jpg" rel="lightbox['g86277']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86277&p=1&img=c_398A0369.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Húsvét Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának az ünnepe. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mit emelne ki húsvét rendkívül gazdag szimbolikájából?</span></b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az első talán a szenvedés misztériuma.</b><b> Nagyon sok, fogyatékos
emberrel foglalkozó intézményben, súlyos betegeket ápoló otthonban
jártam. Az itt élők és dolgozók lelki-fizikai megpróbáltatásait látva
azt gondolom, hogy mindezt csak Isten segítségével lehet feldolgozni. </b></span>
Azt is tapasztalhatjuk, hogy a gazdagság ellenére sok ember szenved,
ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szenvedéssel, szegénységgel teli élet még nem jelent
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">boldogtalanságot.</span></b></span></p>
<p>Húsvét üzenete e mellett a remény is. Tulajdonképpen még Krisztus
feltámadása előtt, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>már a Golgotán tapasztalhatjuk, hiszen a jobb lator
élete utolsó pillanatában bánja meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűneit</span> és kapja meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a megváltás
ígéretét.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nagyon sokan keresik az Istent, mindez pedig valódi reményt
kínál a számukra.</b></span></p>
<p>Természetesen húsvét középpontjában Krisztus feltámadása áll, melyről
Pál apostol írja, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor
hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is” (1Kor
15,14)</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>E titok áll annak a hátterében, hogy kétezer év múltán is
létezik a kereszténység</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A kommunizmus idején betiltották a
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerzetesrendeket,</span> elvették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az iskolákat</span>, üldözték<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> papjainkat</span> – és mi
mégis megmaradtunk.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nekünk, kelet-közép-európaiaknak napjainkban az a
feladatunk, hogy megújítsuk a kereszténységet, úgy, ahogyan azt Szent
II. János Pál pápa többször is megfogalmazta.</b></span> </p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Baranyai Béla/Magyar Kurír</p>
<p><i>Az int</i></p>
<br></div>