[Grem] Csókay A. agysebész / hit és tudomány / a kereszténység tanítja egyedül, h. a test is feltámad

[Emoke Greschik]

Csókay András előadása a Loyola Caféban
2017. szeptember 16. szombat 13:31
https://www.magyarkurir.hu/hirek/hallgassunk-bennunk-elo-szentharomsag-isten-hangjara-csokay-andras-eloadasa-loyola
Szeptember 14-én, csütörtökön este a Loyola Kávézóban „A feltámadás biztos
tudata segíti az agysebészet megújítását” címmel tartott előadást Csókay
András idegsebész a boncműtétek kritikus nehézségeiről. Beszélgetőpartnere
Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának igazgatója volt.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs9.jpg>

Bevezetőjében Szabolcs atya felidézte, hogy egy korábbi beszélgetésükben
Csókay doktor azt mondta:* „Minden sebésznek szüksége van tanulóidőre
ahhoz, hogy el tudjon sajátítani egy-egy műtéti technikát. Ez különösen
életbevágó a mikroszkópos idegsebészet területén.* *A mai gyakorlat
Európában – így itthon is –, hogy nem boncolásra váró elhunytakon, hanem
élő betegeken történik a gyakorlás, * természetesen felügyelettel.
Szakvizsga után, *ügyeletben, viszont már sokszor egyedül. *Ez *nem egyszer
súlyos szövődményekhez vagy akár tragédiához is vezethet.* Sürgősen be
kellene szüntetni ezt a gyakorlatot, de a külföldi és a hazai idegsebészek
körében* kevés a hajlandóság* *a lelkileg nagyon megviselő
boncműtétek* *végzéséhez,
amiknek a végzéséhez viszont sokat segít az élő hit.”* Tényleg ennyire
sötét a helyzet? – tette fel a kérdést Sajgó Szabolcs.

Az ismert idegsebész kifejtette: ez a beszélgetés egy kicsit arról is fog
szólni, amilyen körülmények között idejött.* Példaképeként említette a
jezsuita Boulad atyát, aki szerint van egy tizenegyedik parancsolat: legyél
intuitív, engedd, hogy följöjjenek belőled az ötletek, valósítsd meg
azokat, legyél bátor.* Mindez párhuzamba állítható Kölcsey Ferenccel:
„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!*” **Ez a szemlélet kell,
hogy áthassa az életünket,* még az olyan apró dolgokban is, mint ami vele
történt, útban a Párbeszéd Háza felé. Kocsijával hatalmas dugóba
keveredett, és az Oktogonnál egyértelművé vált számára, hogy nem tud ebből
belátható időn belül kikeveredni, ezért kiugrott az autóból – amit a
felesége vezetett –, és villamosra szállt. Így végül időben megérkezett. A
továbblépés kulcsa az, hogy adott helyzetben felismerjem: az út, amin
járok, nem vezet sehová. Ezután szükség van *egy ötletre, hogyan tovább.* A
harmadik pedig, hogy *legyen bátorságom ezt végrehajtani.* Ehhez *szükséges
az intuitív gondolkodás, amire a hit vezet rá.* Ezt sokszor megtapasztalta
az életében.* Az imádság, az Isten-kapcsolat keresése, a bennem élő
Krisztussal való szoros kapcsolat visz le azokba a lelki mélységekbe, ahol
találkozom az igazsággal,* és ez nemcsak a hit igazságaira vonatkozik,
hanem minden egyébre. A csöndes, szemlélődő imádság révén biztosan eljutok
odáig, hogy választ kapok egy problémára. Ez *egy mélyről jövő belső hang,
a Szentlélek hangja *– mondta Csókay András.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs8.jpg>

Sajgó Szabolcs atya közbevetette: nagy dolgokat véghezvivő emberek közül
sokan vallják, hogy a transzcendens nyitottság, a belső titokzatos mag –
ahol ott van Isten jelenléte – amiből fakadnak a nagy gondolatok, nagy
felfedezések. Megemlítette egy rendtársát, aki Stockholmban doktorált
csillagászatból, és olyan kérdést kapott, amire nem nagyon volt válasz. Ő
azonban zseniálisan megválaszolta, és utólag úgy emlékezett vissza erre,
hogy a benne lévő Isten hangja nélkül nem lett volna erre képes. A
Párbeszéd Házának igazgatója megdöbbenését fejezte ki, hogy *a kezdő
idegsebészek műtéteinél **rendkívül magas a mortalitások száma, minden
ötödik beteg meghal a kezük között.*

Csókay professzor nyomatékosította, hogy *nem* *orvosi műhibá*król van
szó, *hanem
komplikációk*ról. Ezek a legnehezebb agyműtétek, az agy mélyén lévő
elváltozásokról, operációkról vagy a koponyabázisnak a belső, illetve külső
oldaláról. Itt* egy rossz mozdulat is végzetes következményekkel járhat. *Egy
híres idegsebész, már túl a nyolcvanon, elismerte, hogy amikor kinevezték
őt professzornak, akkor ezeket a legnehezebb agyműtéteket tizennyolc
százalékos halálozási arányról kezdte, majd a műtétek számának
emelkedésével fokozatosan csökkent ez a szám az igen jónak mondható négy
százalék alá. Ezek a különösen nehéz agyműtétek a sebészeti beavatkozások
mintegy tíz százalékát teszik ki. *Minden hivatásnak megvan ez a tíz
százaléka, ami virtuozitást kíván.* A zseniális képességű idegsebészek
száma azonban nagyon kevés, a betegek részéről viszont jogos elvárás, hogy
ne csak a világ kevés elitkórházában, hanem bárhol másutt is megkapják a
megfelelő ellátást. Mit tehetünk mi ezért, orvosok? – tette fel a kérdést
az idegsebész*. Idézte az ismert szívsebészt, Papp Lajost, aki szerint soha
nem fogadható el az a halál, ami ellen a legkisebbet is megtehettük volna.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs3.jpg>

Csókay András felidézte, hogy kezdő orvosként naponta látta a súlyos
szövődményeket a legnehezebb agyműtéteknél. Látta, hogy mindez milyen
súlyos lelki megrázkódtatást okoz a betegnek, a hozzátartozónak és magának
az operáló orvosnak is. Évek teltek el, amikor találkozott egy olyan
esettel, amikor a klinikák elutasítottak egy beteget, azzal az indokkal,
hogy a rossz helyen lévő rosszindulatú daganat kiújult, az onkológia
szabályai szerint nem kell műteni, három-négy hónapon belül az illető
mindenképpen meghal. *Ez az ötvenöt éves asszony azonban még élni szeretett
volna, mert úgy érezte, van még dolga a földön.** Csókay András ekkor
imádkozni kezdett, és a lelkében lévő belső hang azt sugallta neki, menjen
be a boncterembe.* Így is tett, és *a reguláris boncoláson belül
ötször-hatszor modellezve elvégezte ezt a műtétet, majd ha nehezen is, de
élesben is az operációt, így a beteg még hat-hét hónapig élt. * *Mindez
elindította Csókay doktort egy teljesen új irányba.* Emlékeztetett rá, hogy
Michelangelo vagy Leonardo da Vinci művész létükre folyamatosan látogatták
a bonctermeket, hogy anatómiailag is pontos testet tudjanak rajzolni,
festeni. Minden bizonnyal az orvosok is ezt tették, már a reneszánsz
korában is.* Az elmúlt öt évben Csókay András minden nap 75 percen
keresztül agyi és boncműtéteket végez halottakon, és legnagyobb
megdöbbenésére azt tapasztalta, hogy ez a teljesen triviális dolog, hogy ne
élőkön gyakoroljanak, hanem frissen elhunytakon*, *mennyire nincs benne az
orvosok, a rezidensek képzésében. * Nemcsak Magyarországon, de Európában
sem. Az ismert idegsebész felhívta a figyelmet, hogy a sportolók vagy a
zongoristák mindennap gyakorolnak. Nem a versenyeken, vagy a koncerteken
edzenek. Odáig állandó, szorgalmas gyakorlással jutnak el. Az orvosok vajon
miért nem teszik ezt? Miért van az, hogy *tizenöt év alatt csak egyetlen
tanítványt tudott maga mellé állítani,** aki hajlandó vele mindennap agyi
műtétet végezni a frissen elhunytakon?* Csókay András szerint ennek* oka:
az orvos lelki gyötrelme a halott testekkel való állandó együttlét miatt.*
Annak tehát, hogy ez a módszer elterjedjen Magyarországon és Európában,
spirituális akadálya van. Az orvosok félnek a haláltól, a holtaktól, mert
nem hisznek a halottak feltámadásában. Számára viszont* a végső lelki
megerősítést a feltámadás biztos hite, reménye adta, ez teszi teljesen
barátivá, örömtelivé a halott felebarátainkkal lévő „testi” együttlétet.*
Az idegsebész emlékeztetett rá, hogy jelenleg állítólag* háromezer vallás
van, és azt, hogy a lélek halhatatlan, mindegyik tanítja.* Ám *azt, hogy a
testünk is feltámad, csak a kereszténység.* Ez a feltámadás dicsőséges
lesz, és ha ezt valaki meglátja, onnantól kezdve semmiféle nehézséget nem
okozhat a halottakon napi rendszerességgel elvégzett műtét. Olyan ez, mint
egy lelkigyakorlat. Ennél a pontnál a spiritualitás beköt a
tudományba, és *igazolódik
Szent II. János Pál pápa mondása, hogy a hit és az ész, a tudomány a madár
két szárnya. A hit generálja a tudományt. Az imádság az, ami átsegít minden
nehézségen. Ahol erős lesz a kereszténység, ott lesz erős az
idegsebészet. *Csókay
doktor minden nap *bőrérintéssel fejezi ki köszönetét, hogy elhunyt
testvére engedi, hogy gyakorolhasson rajta, természetesen a kegyeleti
szempontok figyelembe vételével.* A holtak tanítják az élőket, s ezáltal az
oktatás és a betegellátás is jobb lesz, és jobbak lesznek a tudományos
eredmények is, mert rengeteg kreatív sebészeti ötlet születik a holtakon
való gyakorlás közben.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs6.jpg>

Végezetül Csókay András elmondta: *abban, hogy lehatoljon a lelke
legmélyére, ahol találkozott a benne élő Szentháromság Egyistennel, a
legjobban az átélt szenvedés segítette, amit azt követően érzett, hogy
2014. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, tízévesen meghalt
a kisfia. **A ránk mért, elfogadott szenvedésből, amit nem utasítunk el,
hanem megpróbáljuk integrálni az életükbe, teremtő energia születhet. *Nem
kell a szenvedés elé mennünk, de *ne féljünk attól, ami sorsszerűen ránk
zuhan. Ha szembenézünk ezzel, és túljutunk rajta, őrületesen magas szinten
találkozunk Istennel.* Csókay professzor nem tudja, hogy milyen orvos, de
abban biztos, hogy sokkal jobb, mint a kisfia halála előtt volt.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170916/f87b81fc/attachment.html>