<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Csókay András előadása a Loyola Caféban </h1>
<div class="gmail-datum">2017. szeptember 16. szombat 13:31</div><div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/hallgassunk-bennunk-elo-szentharomsag-isten-hangjara-csokay-andras-eloadasa-loyola">https://www.magyarkurir.hu/hirek/hallgassunk-bennunk-elo-szentharomsag-isten-hangjara-csokay-andras-eloadasa-loyola</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Szeptember 14-én, csütörtökön este a Loyola Kávézóban 
„<span style="background-color:rgb(255,242,204)">A feltámadás biztos tudata segíti az agysebészet megújítását</span>” címmel 
tartott előadást<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Csókay András idegsebész</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">boncműtétek kritikus 
nehézségei</span>ről. Beszélgetőpartnere Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának 
igazgatója volt.</h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs9.jpg" rel="lightbox['g80935']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&p=1&img=c_cs9.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Bevezetőjében Szabolcs atya felidézte, hogy egy korábbi 
beszélgetésükben Csókay doktor azt mondta:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> „Minden sebésznek szüksége 
van tanulóidőre ahhoz, hogy el tudjon sajátítani egy-egy műtéti 
technikát. Ez különösen életbevágó a mikroszkópos idegsebészet 
területén.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mai gyakorlat Európában – így itthon is –, hogy nem 
boncolásra váró elhunytakon, hanem élő betegeken történik a gyakorlás, </b></span>
természetesen felügyelettel. Szakvizsga után, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ügyeletben, viszont már 
sokszor egyedül. </b></span>Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem egyszer súlyos szövődményekhez vagy akár 
tragédiához is vezethet.</b></span> Sürgősen be kellene szüntetni ezt a 
gyakorlatot, de a külföldi és a hazai idegsebészek körében<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kevés a 
hajlandóság</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a lelkileg nagyon megviselő boncműtétek</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>végzéséhez, amiknek a
 végzéséhez viszont sokat segít az élő hit.”</b></span> Tényleg ennyire sötét a 
helyzet? – tette fel a kérdést Sajgó Szabolcs.</p>
<p>Az ismert idegsebész kifejtette: ez a beszélgetés egy kicsit arról is
 fog szólni, amilyen körülmények között idejött.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Példaképeként említette
 a jezsuita Boulad atyát, aki szerint van egy tizenegyedik parancsolat: 
legyél intuitív, engedd, hogy följöjjenek belőled az ötletek, valósítsd 
meg azokat, legyél bátor.</b></span> Mindez párhuzamba állítható <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kölcsey Ferenccel:
 „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!<b>” </b><b>Ez a szemlélet kell, 
hogy áthassa az életünket,</b></span> még az olyan apró dolgokban is, mint ami vele
 történt, útban a Párbeszéd Háza felé. Kocsijával hatalmas dugóba 
keveredett, és az Oktogonnál egyértelművé vált számára, hogy nem tud 
ebből belátható időn belül kikeveredni, ezért kiugrott az autóból – amit
 a felesége vezetett –, és villamosra szállt. Így végül időben 
megérkezett. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">A továbblépés kulcsa az, hogy adott helyzetben felismerjem:
 az út, amin járok, nem vezet sehová. Ezután szükség van <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy ötletre, 
hogyan tovább.</b></span> A harmadik pedig,</span> hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>legyen bátorságom ezt 
végrehajtani.</b></span> Ehhez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szükséges az intuitív gondolkodás, amire a hit vezet
 rá.</b></span> Ezt sokszor megtapasztalta az életében.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az imádság, az 
Isten-kapcsolat keresése, a bennem élő Krisztussal való szoros kapcsolat
 visz le azokba a lelki mélységekbe, ahol találkozom az igazsággal,</b></span> és 
ez nemcsak a hit igazságaira vonatkozik, hanem minden egyébre. A 
csöndes, szemlélődő imádság révén biztosan eljutok odáig, hogy választ 
kapok egy problémára. Ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy mélyről jövő belső hang, a Szentlélek 
hangja </b></span>– mondta Csókay András.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs8.jpg" rel="lightbox['g80935']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&p=1&img=c_cs8.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Sajgó Szabolcs atya közbevetette: nagy dolgokat véghezvivő emberek 
közül sokan vallják, hogy a transzcendens nyitottság, a belső titokzatos
 mag – ahol ott van Isten jelenléte – amiből fakadnak a nagy gondolatok,
 nagy felfedezések. Megemlítette egy rendtársát, aki Stockholmban 
doktorált csillagászatból, és olyan kérdést kapott, amire nem nagyon 
volt válasz. Ő azonban zseniálisan megválaszolta, és utólag úgy 
emlékezett vissza erre, hogy a benne lévő Isten hangja nélkül nem lett 
volna erre képes. A Párbeszéd Házának igazgatója megdöbbenését fejezte 
ki, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kezdő idegsebészek műtéteinél </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rendkívül magas a mortalitások 
száma, minden ötödik beteg meghal <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kezük között.</span></b></span></p>
<p>Csókay professzor nyomatékosította, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>orvosi műhibá</b></span>król van 
szó, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanem komplikációk</b></span>ról. Ezek a legnehezebb agyműtétek, az agy mélyén
 lévő elváltozásokról, operációkról vagy a koponyabázisnak a belső, 
illetve külső oldaláról. Itt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> egy rossz mozdulat is végzetes 
következményekkel járhat. </b></span>Egy híres idegsebész, már túl a nyolcvanon, 
elismerte, hogy amikor kinevezték őt professzornak, akkor ezeket a 
legnehezebb agyműtéteket tizennyolc százalékos halálozási arányról 
kezdte, majd a műtétek számának emelkedésével fokozatosan csökkent ez a 
szám az igen jónak mondható négy százalék alá. Ezek a különösen nehéz 
agyműtétek a sebészeti beavatkozások mintegy tíz százalékát teszik ki. 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Minden hivatásnak megvan ez a tíz százaléka, ami <span style="background-color:rgb(255,242,204)">virtuozitást </span>kíván.</b></span> A 
zseniális képességű idegsebészek száma azonban nagyon kevés, a betegek 
részéről viszont jogos elvárás, hogy ne csak a világ kevés 
elitkórházában, hanem bárhol másutt is megkapják a megfelelő ellátást. 
Mit tehetünk mi ezért, orvosok? – tette fel a kérdést az idegsebész<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. 
Idézte az ismert szívsebészt, Papp Lajost, aki szerint soha nem 
fogadható el <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az a halál, ami</span> ellen a legkisebbet is megtehettük <span style="background-color:rgb(234,209,220)">volna.</span></b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs3.jpg" rel="lightbox['g80935']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&p=1&img=c_cs3.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Csókay András felidézte, hogy kezdő orvosként naponta látta a súlyos 
szövődményeket a legnehezebb agyműtéteknél. Látta, hogy mindez milyen 
súlyos lelki megrázkódtatást okoz a betegnek, a hozzátartozónak és 
magának az operáló orvosnak is. Évek teltek el, amikor találkozott egy 
olyan esettel, amikor a klinikák elutasítottak egy beteget, azzal az 
indokkal, hogy a rossz helyen lévő rosszindulatú daganat kiújult, az 
onkológia szabályai szerint nem kell műteni, három-négy hónapon belül az
 illető mindenképpen meghal. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez az ötvenöt éves asszony azonban még élni
 szeretett volna, mert úgy érezte, van még dolga a földön.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Csókay András
 ekkor imádkozni kezdett, és a lelkében lévő belső hang azt sugallta 
neki, menjen be a boncterembe.</b></span> Így is tett, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a reguláris boncoláson 
belül ötször-hatszor modellezve elvégezte ezt a műtétet, majd ha nehezen
 is, de élesben is az operációt, így a beteg <span style="background-color:rgb(208,224,227)">még hat-hét hónapig élt</span>. </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindez elindította Csókay doktort egy teljesen új irányba.</b></span> Emlékeztetett
 rá, hogy Michelangelo vagy Leonardo da Vinci művész létükre 
folyamatosan látogatták a bonctermeket, hogy anatómiailag is pontos 
testet tudjanak rajzolni, festeni. Minden bizonnyal az orvosok is ezt 
tették, már a reneszánsz korában is.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az elmúlt öt évben Csókay András 
minden nap 75 percen keresztül agyi és boncműtéteket végez halottakon, 
és legnagyobb megdöbbenésére azt tapasztalta, hogy ez a teljesen 
triviális dolog, hogy ne élőkön gyakoroljanak, hanem frissen 
elhunytakon</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mennyire nincs benne<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az orvosok, a rezidensek képzésében. </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span>Nemcsak Magyarországon, de Európában sem. Az ismert idegsebész felhívta a
 figyelmet, hogy a sportolók vagy a zongoristák mindennap gyakorolnak. 
Nem a versenyeken, vagy a koncerteken edzenek. Odáig állandó, szorgalmas
 gyakorlással jutnak el. Az orvosok vajon miért nem teszik ezt? Miért 
van az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tizenöt év alatt csak egyetlen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> tanítványt tudott maga mellé
 állítani,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> aki hajlandó vele mindennap agyi műtétet végezni a frissen 
elhunytakon?</b></span> Csókay András szerint ennek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> oka: az orvos lelki gyötrelme a
 halott testekkel való állandó együttlét miatt.</b></span> Annak tehát, hogy ez a 
módszer elterjedjen Magyarországon és Európában, spirituális akadálya 
van. Az orvosok félnek a haláltól, a holtaktól, mert nem hisznek a 
halottak feltámadásában. Számára viszont<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a végső lelki megerősítést a 
feltámadás biztos hite, reménye adta, ez teszi teljesen barátivá, 
örömtelivé a halott felebarátainkkal lévő „testi” együttlétet.</b></span> Az 
idegsebész emlékeztetett rá, hogy jelenleg állítólag<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> háromezer vallás 
van, és azt, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a lélek halhatatlan</span>, mindegyik tanítja.</b></span> Ám <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azt, hogy a
 testünk is feltámad, csak a kereszténység.</b></span> Ez a feltámadás dicsőséges 
lesz, és ha ezt valaki meglátja, onnantól kezdve semmiféle nehézséget 
nem okozhat a halottakon napi rendszerességgel elvégzett műtét. Olyan 
ez, mint egy lelkigyakorlat. Ennél a pontnál a spiritualitás beköt a 
tudományba, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>igazolódik Szent II. János Pál pápa mondása, hogy a hit 
és az ész, a tudomány a madár két szárnya. A hit generálja a tudományt. 
Az imádság az, ami átsegít minden nehézségen. Ahol erős lesz a 
kereszténység, ott lesz erős az idegsebészet. </b></span>Csókay doktor minden nap 
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>bőrérintéssel fejezi ki köszönetét, hogy elhunyt testvére engedi, hogy 
gyakorolhasson rajta, természetesen a kegyeleti szempontok figyelembe 
vételével.</b></span> A holtak tanítják az élőket, s ezáltal az oktatás és a 
betegellátás is jobb lesz, és jobbak lesznek a tudományos eredmények is,
 mert rengeteg kreatív sebészeti ötlet születik a holtakon való 
gyakorlás közben.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&img=o_cs6.jpg" rel="lightbox['g80935']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80935&p=1&img=c_cs6.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Végezetül Csókay András elmondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>abban, hogy lehatoljon a lelke 
legmélyére, ahol találkozott a benne élő Szentháromság Egyistennel, a 
legjobban az átélt szenvedés segítette, amit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt követően</span> érzett, hogy 
2014. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tízévesen 
meghalt</span> a kisfia. </b><b>A ránk mért, elfogadott szenvedésből, amit nem 
utasítunk el, hanem megpróbáljuk integrálni az életükbe, teremtő energia
 születhet. </b></span>Nem kell a szenvedés elé mennünk, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ne féljünk attól, ami 
sorsszerűen ránk zuhan. Ha szembenézünk ezzel, és túljutunk rajta, 
őrületesen magas szinten találkozunk Istennel.</b></span> Csókay professzor nem 
tudja, hogy milyen orvos, de abban biztos, hogy sokkal jobb, mint a 
kisfia halála előtt volt.</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>