[Grem] iskolakezdés / U-né Pécsi Rita neveléskutató

2017. Sze. 2., Szo, 05:54:11 CEST

Az élet kerekebb, több, mint az iskola – Beszélgetés Uzsalyné Pécsi Rita
neveléskutatóval
2017. augusztus 31. csütörtök 19:58
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elet-kerekebb-tobb-mint-
az-iskola-beszelgetes-uzsalyne-pecsi-rita-neveleskutatoval-tanevkez
Nem könnyű visszarázódni a nyár után a korán kelős, tanulós hétköznapokba.
Sosem volt könnyű – a gyerekeknek sem, a szülőknek sem. Az Új Emberben
néhány hónapja „Életre nevelő” címmel rovatot indító Uzsalyné Pécsi Rita
neveléskutató ennek ellenére azt mondja: nem kell feltétlenül borúsan
látnunk a szeptemberi újrakezdést.

*– *Amennyire lehet, próbáljunk meg *a tanév kezdetéig egy lassú átvezetési
időszakot biztosítani a gyerekek számára!* Ne a nyaralásból érkezzenek meg
az iskolapadba. Jó volna szépen, fokozatosan felvenni a kapcsolatot az
iskolai barátokkal, akikkel majd szívesen találkoznak az első szeptemberi
napokban. *Várjuk együtt a tanévkezdést! * Ne csak a gyerekek, hanem mi,
szülők is. Nem mindegy, hogyan állunk ehhez a kérdéshez. Tudnunk kell, hogy
a kisgyerekek rajtunk keresztül várják, vagy nem várják az iskolát. Ha
előre sajnáljuk őket és az egész családot, akkor biztosan nehéz is lesz.
Inkább kezdjünk el beszélgetni velük az osztálytársakról, a kedves
tanáraikról, erről-arról, ami számukra érdekes lehet, vonjuk be őket a
készülődésbe, vásároljunk együtt színes ceruzákat, kössük be a füzeteket,
készítsük elő az ünneplős ruhát, ilyenekre gondolok.

*– Vezessünk be rövid kis tanulóidőket, napi tíz perc matek?*

*– *Na, ezt én semmiképpen sem tenném, hacsak nem kedvence a gyereknek a
matek! Ezzel ugyanis azt sugalljuk, hogy valami nagy-nagy nehézség előtt
áll... Nézzünk magunkba! Mi is így edzünk a szabadságunkról visszatérve?
Minden nap tíz perc számlabefizetés? Úgy gondolom,* történhetnek jó dolgok
az iskolában, próbáljuk meg ezekre rávezetni a gyerekeket. Részben rajtunk,
szülőkön múlik, hogy milyen lesz a hozzáállásuk a tanévkezdéshez.*

*– Olyan, amilyen a mi hozzáállásunk…*

*– *Egy bölcs gondolat: amit teszel, az olyan hangosan beszél, hogy nem
hallom tőle azt, amit mondasz. Nekünk, szülőknek is rá kell hangolódnunk az
új napi rutinra, az új feladatkörre, ami szeptemberben elkezdődik. S ez
bizony önneveléssel jár. Persze rengeteg a munka, de nekünk is fontos lenne
átélnünk, hogy van mit várni, jó újra készülődni. *A várakozás az ember
kitörölhetetlen ösztöne, segítsük megőrizni gyermekeinkben! Varázsa van az
újrakezdésnek.* Ne feledjük, az élet kerekebb, több mint az iskola.

Tudom, hogy a felnőtteknek is nehéz a tanévkezdés, sok aggódással,
rohangálással, kapkodással, türelmetlenkedéssel jár, de azt is tudom, hogy
manapság számos iskola segíti a szülőket az elindulásban. Több olyan
intézményt láttam, ahol jól működik a lassú visszavezetés, és a tanárok nem
ismétlődolgozatokkal indítanak, hanem közös kirándulással, bevezető
órákkal, élménymeséléssel.

*– A korán kelést azonban nem lehet megúszni…*

*– Ez esetben is a fokozatosság a lényeg. *Augusztus vége felé érdemes szép
lassan visszaállítani a korai felkelést. Családi feladat ez, és jó lenne,
ha ez sem fenyegető előjellel történne: „Ne félj, jön még kutyára dér!
Kezdődik az iskola, nincs több alvás, már nem döfönyézhetünk
reggelente!" *Próbáljuk
inkább valami jó dologgal indítani a reggelt!  *Persze* divat manapság
negatívnak lenni,* de *ne engedjük meg* *ezt *magunknak!  Kelhetünk korán
azért is, mert úszni megyünk, sütit készítünk, még elmegyünk ide vagy oda.

*– Hamar túl leszünk ezen az időszakon, és néhány nap múlva már szakkörök,
különórák közül kell választanunk, nő a tanulnivaló mennyisége, egy nap
pedig továbbra is huszonnégy órából áll, s ebbe a pihenésnek is bele kell
férnie – az edzés meg a szolfézs mellett. Ön minden előadásán és írásában
az életre tanítás mellett érvel. Hogyan szakítsunk időt erre?*

*– *Azt gondolom,* a mostani hajszoló trendet* *nem szabad * *bebetonozott
adottságnak tekinteni*. Felelős szülőként rajtunk áll, hogy gyerekünk hány
különórára fog járni, és nem úgy, hogy „majd meglátjuk bírja-e”.

A neveléstudományi kutatások azt mutatják, hogy *az az ismeret, amit nem
kísérnek élmények, ami nem kapcsolódik az énemhez, érzelmi hálómat nem
érinti meg (érdekes számomra, rám figyeltek közben stb.), az nem épül be a
hosszú távú memóriába.* Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.  Az igazán jó
szülői mesterséghez az is hozzátartozik, hogy mérlegeljük, mit is akarunk
igazán. *Ha nap nap után – akár a legjobb – különórákra zavarom a
gyerekemet, az ismeretek nem tudnak leülepedni, és hamar beköszönt a
fáradtság, a szétesés érzése, majd a csömör.*

Talán éppen most, az előkészület idején kellene leszögeznünk: egy héten
hány délutánba engedünk be szakköröket vagy különórákat. *A kevesebb
sokszor több*. Válogassunk bölcsen a kínálatból, mert* ahogy a Schönstatt
mozgalom alapítója, a nagy nevelő, Kentenich atya mondja: nem kell minden
nyúl után futni.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80429&img=o_398A8349.jpg>

Szülői önmérsékletre van szükség, és segítsünk a gyerekünknek választani. A
sok ember, a sok – mégoly jó – program, a sok tanóra, a sok feldolgozatlan
információ nem engedi életté válni a tudást. *Úgy gazdálkodjunk a
programokkal, hogy legyen időnk beszélgetni is a gyerekkel.* A legfontosabb
szülői feladat, hogy* kiválasszuk azokat a tevékenységeket, amelyekben
elmélyülhet a gyermekünk*, és *megtaláljuk azt, ami illik az
érdeklődéséhez, ami motiválja őt, *amihez kedvet érez. Fontos, hogy amivel
foglalkozik, az örömös tevékenység legyen, meg tudja mutatni, hogy jó
benne, mert ebből fog erőt nyerni.

*– Mégis mit tehetünk konkrétan ennek érdekében?*

*– *Elsősorban magunkat kell visszafognunk.* Ne akarjuk megmászatni
gyermekünkkel a hegyet, amikor még a dombokon kell megtanulnia járni. *Ha
teljesen tele van egy nap, ha percről percre be van osztva, akkor nem
tanulja meg alkalmazni a megszerzett tudást, és az ismeret fölöslegessé
válik, nem tapad meg, ráadásul a hajszában mindenki tönkremegy.

A hétköznapokon nem tudjuk biztosítani a kisiskoláskorban szükséges napi
két-három óra szabad mozgást (nem az edzésről van szó!), de legalább a
hétvégén törekedjünk erre!

*Jó lenne funkcióba helyeznünk a gyerek tudását, hogy az érintkezhessen a
valósággal. Például a biológiai ismereteket. Erdő, kiskert, állatok –
szánjunk időt erre. Vagy a pénzkezelést. Küldjük a gyereket boltba,
kérdezzük meg, hogy sikerült a vásárlás, tanítsuk meg beosztani a
zsebpénzét, felkészülni egy születésnapra. És legyen alkalom együtt lenni a
barátainkkal vagy ajándékot készíteni egy ünnepre, megfigyelni egy-egy
természeti jelenséget, hangversenyre menni, élőzenét hallgatni.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80429&img=o_398A8366.jpg>

*– Gondolom a hitéletre is igaz ez. Nem elég a heti két hittanóra.*

*– *Segítenünk kell a gyerekeket abban, hogy* kisközösségekbe kerüljenek,
cserkészetcsapatba vagy kórusba, hogy tartozzanak egy jó szellemű
„bandához”. A gyerek ezekben a csoportokban tudja kipróbálni magát, a
szolgálatkészségét, az együttműködést, az érdekérvényesítő készségét, a
ráhangolódást a másik emberre.* A hittanóra ezt nem oldja meg, és *a
természetfölötti bizony a természetesre épül*.* Ha nem tanulok meg figyelni
a másik emberre, a testvéremre, a játszótársamra, a szüleimre, akkor a
Jóistenre is kevésbé fogok tudni odafigyelni.*

*– A gyerekeink érdekében gondolkodunk. Talán ezért lenne fontos, hogy a
kötelességérzetet is kialakítsuk bennük, ez nélkülözhetetlen a leendő
felnőtt élethez. Hogyan tegyük ezt?*

*– *Jó, ha a gyereknek átlátható feladatai vannak. Nem kell sok, és bontsuk
le napokra. Lehet *önellenőrző füzete *is (semmiképpen nem családi
dicsőségtábla!), elsősorban a visszajelzés miatt. Banálisan egyszerű
dolgokról van szó. Például a kisgyereknél:* a vonalzót, a ceruzát és a
radírt is betette-e a tolltartóba? Ki lehet pipálni a füzetben, ha igen.
Nem kell percről percre a sarkában lenni, s amikor tíz-tizenegy éves, akkor
már elég hetente egyszer átnézni a dolgait.* *Ha valamit nem tesz meg,
akkor viselnie kell a következményeket, *és *ha jól sikerül valami, azt
ünnepeljük meg*. De ügyeljünk arra, hogy* ne csak a sulival kapcsolatosan
legyenek feladatai.*

Le is ülhetünk *megbeszélni vele, mi fér majd bele a napjaiba a tanulás
mellett.* Nagyon lényeges, hogy *ezeket a kis felelősségeket hagyjuk is a
kezében, viselhesse a jó és a rossz következményeit egyaránt.* (Erről is
szólunk majd az Új Ember *Életre nevelő* rovatának további cikkeiben.)

*– Például rakjon rendet a szobájában?*

*– *Vagy legalábbis *hetente egyszer porszívózzon, vagy például keddenként
segítsen a mosogatásban, a terítésben. Nagyon fontos, hogy a feladatait
tervszerűen bontsa le kisebbekre, így kézben tudja tartani őket. *Ebben
segíthetünk neki. Vezetői tréningeken is ajánlják: írjuk le *a teendőinket,
és rangsoroljuk, mi az, ami semmiképpen sem maradhat el.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80429&img=o_398A8513.jpg>

„*Te csak tanulj!” – ezzel a hozzáállással minden kötelességtudatot
elfojthatunk *a gyerekben. *Az egyoldalú terhelés* miatt este hatkor a
tanulástól teljesen kimerülve joggal mondja a szülőnek, hogy most már ne
jöjjön semmilyen kötelező tennivalóval, mert nincs hozzá ereje.

*Jó lenne tehát, ha az iskolai feladatok mellett az otthoni feladatoknak is
lenne helyük, idejük. Mert a kötelességérzetet iskoláskorban kell
kialakítani. *Persze *legyen alkalom a lazításra is, például hétvégén,
amikor aludhat, mondjuk akár tízig is. Így átélheti, hogy van, amikor
belehúzunk, és van, amikor kiengedünk*. S ez a szülőkre is igaz. Lehet és*
kell is egy kicsit lazítani, beszélgetni, meghívni a barátokat,
meglátogatni a nagyszülőket, színházba menni, közösen kirándulni vagy
sétálni, **hancúrozni*. Érezzük át az élet ritmusát, és így mindennek
egészen érdekes színfoltja lehet az iskola és a kötelességteljesítés is!
Lehet, hogy alig várjuk már?

Fotó: Merényi Zita

Körössy László

*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. augusztus 27-i számában
jelent meg. *

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_5846777959181252615_m_-6973756124431140410_m_-5004264126191636261_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170902/7b6aa15c/attachment.html>