[Grem] Az új globális etika sunyi beszivárgása,-ogtatása a keresztények gondolkodásába is
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2017. Okt. 28., Szo, 15:30:21 CEST
Marguerite A. Peeters: Az új, globális etika: az Egyház előtt álló
feladatok (letölthető PDF)
<http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/25/marguerite_a_peeters_az_uj_globalis_etika_az_egyhaz_elott_allo_feladatok_letoltheto_pdf>
http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/25/marguerite_a_peeters_az_uj_globalis_etika_az_egyhaz_elott_allo_feladatok_letoltheto_pdf
Marguerite A. Peeters, a Lateráni Pápai Egyetem, a Pápai Orbán Egyetem, a
Kongói Katolikus Egyetem professzora, valamint a Világiak Pápai Tanácsa és
a Kultúra Pápai Tanácsa szakértője,* dolgozatában átfogó képet nyújt *arról,
milyen feladatok elé állítja a keresztényeket *az az új etika, amely a
hidegháború vége óta jutott érvényre a világban.*
*A dolgozat magyar nyelven letölthető* az alábbi linkre kattintva.
http://cdn.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/marguerite_a_peeters_az_uj_globalis_etika_2.pdf
*Az új, globális etika: az Egyház előtt álló feladatok (letölthető PDF)*
<http://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/marguerite_a_peeters_az_uj_globalis_etika_2.pdf>
A fordítást Sallai Gábornak köszönjük!
A KV szerkesztősége által *kiemelt néhány bekezdés mutatja, hogy a szerző
milyen éleslátással nyúl a témához. Az **új globális etika fonákjának**
felismerése feltétele annak, hogy igazi evangelizációra legyünk képesek **a
posztmodern világban.*
http://cdn.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/marguerite_a_peeters_az_uj_globalis_etika_2.pdf
[image: o-united-nations-facebook.jpg]
*"*
*Egyes új fogalmak globális paradigmákká váltak. A fogalmak spontán
megjelenéséből olyan normaképző folyamat lett tehát, amely által a hatalmon
levő kisebbségek mindenkire rákényszerítették azt, ahogyan ők az új
fogalmakat a maguk ideológiája szerint értelmezték: a normaképzést az
ideológia radikalizációja kísérte. Ha például valaki nyilvánosan bűnnek
mondja a homoszexualitást, az új kultúra egyik legfőbb normájával
helyezkedik szembe: a választás abszolút jogával és a
diszkriminációmentesség elvével.*
*Az új paradigmák azt a drámai paradigmaváltást tükrözik, amely a nyugati
civilizáció átmenetelét jellemzik a modernitásból a posztmodernbe. Az új,
posztmodern paradigmák megingatják a régi, modern paradigmákat"*
*"*
*Elképesztő hatékonysága ellenére a kulturális forradalom csaknem teljesen
észrevétlenül ment végbe. Csendes forradalom volt. Nem kísérte vérontás,
nem került sor nyílt konfliktusra, puccsra vagy az intézmények
megbuktatására. Sehol a világon nem folytattak nyílt és átfogó demokratikus
vitát az új fogalmak jelentéséről. Szervezett ellenállás sehol sem
jelentkezett. Minden suba alatt történt, konszenzusképzéssel, lobbizással,
tudatosság-növelő és érzékenyítő kampányokkal, hagyományos és új
módszerekkel, úgynevezett „kortárs segítők” bevonásával, az „értékek
tisztázásával” (a „szakértők” majd megcsinálják helyettetek, és megmondják,
mi a jó nektek), párbeszéddel, partnerségekkel, párhuzamos folyamatokkal, a
társadalom manipulálásával, kulturális adaptációval és a társadalom
megváltoztatásának más kifinomult technikáival, amelyek azért
manipulatívok, mert titkos programot kívánnak megvalósítani, hogy a kevesek
akaratát a többségre kényszerítsék."*
*...*
*"*
*A szabad akarat fogalma azonban ellentmond a posztmodern értékek normatív
jellegének, különösen a választáshoz való jognak, az új kultúra legfőbb
értékének. A posztmodern radikalizmus abból indul ki, hogy az egyén csak
akkor tudja gyakorolni a választáshoz való jogát, ha minden normatív
kerettől megszabadul, legyenek azok akár szemantikaiak (egyértelmű
definíciók), ontológiaiak (a létezés, az adottságok), politikaiak (az állam
önrendelkezési joga), erkölcsiek (a transzcendens normák), társadalmiak (a
tabuk, a tiltott dolgok), kulturálisak (a hagyományok) vagy vallásiak (az
Egyház tanítása). Ez az állítólagos „megszabadulás” az új etika
imperatívusza. Ehhez el kell bizonytalanítani és le kell bontani a nyelv
szilárd jelentését, meg kell kérdőjelezni a hagyományokat, a létezést, az
intézményeket, az objektív tudást, az értelmet, az igazságot, a törvényes
alá- és fölérendeltségi rendszereket, a tekintélyt, a természetet, a
növekedést, a személyes, genetikai, nemzeti, kulturális, vallási stb.
önazonosságot, amelyek egytől egyig egyetemes dolgok, és a zsidókeresztény
értékekre és az isteni kinyilatkoztatásra vezethetők vissza."*
*...*
*"*
*Az új, globális nyelv valamennyi szavát és kifejezését – csakúgy, mint
minden posztmodern paradigmát – a világos definíciók hiánya jellemzi. Az új
fogalmakat megalkotó szakértők kifejezetten elutasították, hogy
egyértelműen meghatározzák őket, mivel szerintük a világos definíciók
korlátoznák az ember értelmezési lehetőségeit, és sértenék a választáshoz
való jog normáját. Ezért az új fogalmaknak nincs egyértelmű és biztos
jelentése: az állandó változás folyamatai, amelyek egyre tágulnak,
valahányszor a társadalom értékei megváltoznak, és valahányszor új
választási lehetőségek jelentkeznek. A társadalom-átalakító aktivisták azt
mondják, hogy az új paradigmák azért „holisztikusak”, mert valamennyi
lehetséges választási lehetőséget magukban foglalják."*
*...*
*"*
*A választás posztmodern etikája azzal büszkélkedik, hogy megszünteti a
fölé- és alárendeltségek rendszerét. Amikor azonban az egész világra az
önkényes választás legfőbb elvét kényszeríti, egyben az értékek új rendjét
is meghatározza. Az élvezetet a szeretet fölé helyezi, az egészséget és a
kényelmet az élet szentsége fölé, a különböző érdekcsoportok részvételét a
kormányzásban a demokratikus képviselet fölé, a nők jogait az anyaság fölé,
az önző egyén önrendelkezésének előmozdítását a törvényes tekintély
valamennyi formája fölé, az új etikát az erkölcs fölé, a választáshoz való
jogot az ember szívébe írt örök törvény fölé, a demokráciát és a
humanizmust az isteni kinyilatkoztatás fölé – röviden: az immanenciát a
transzcendencia fölé, az embert Isten fölé, a „világot” a „mennyország”
fölé."*
*...*
*"*
*A keresztények olykor nem tesznek különbséget az új, mesterségesen
létrehozott, önmagát „holisztikusnak” beállító etikai rendszer és Isten
holisztikus (vagyis az egész ember üdvösségére irányuló), örök üdvözítő
terve között, és nem veszik észre, hogy a két logika nem ugyanabba az
irányba mutat. Számtalan olyan partnerségben vállalnak részt, melyet a
globális etika aktivistái irányítanak. Az Egyháznak önérzetesnek kell
lennie, és távol kell tartania magát a radikális programtól. A globális
etika posztkeresztény humanizmusát egy világ választja el a valódi és
teljes keresztény humanizmustól, amely a Krisztusban való üdvösségre épül,
és amelyet az Egyház támogat. Sok keresztény egyáltalán nincs tisztában
ezzel a különbséggel. Az Egyház sürgető feladata, hogy visszanyerje
keresztény önazonosságát és kiszabaduljon a kétértelmű célok fogságából."*
*...*
*"*
*Másodszor, ha a keresztény vezetők az új etika fogalmait használják, és
nem tisztázzák azt, mi különbözteti meg ezeket az Egyház társadalmi
tanításától és az evangéliumtól, amint az sajnos gyakorta történik, a hívek
össze fognak zavarodni, és nem fogják észrevenni a különbséget. Ez pedig
olyan zűrzavarhoz vezet, amely fokozatosan kikezdi a keresztény nyáj
hitét."*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171028/dae5406e/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról