[Grem] Magy.Nagyasszonya ünnepe az erdélyi Máriaradnán, a magyar Jeruzsálemben

[Emoke Greschik]

Tanuljuk meg Máriától a szeretet művészetét – Magyarok Nagyasszonyát
ünnepelték Máriaradnán
2017. október 7. szombat 21:51
https://www.magyarkurir.hu/hirek/magyarok-nagyasszonyat-unnepeltek-mariaradnan
Magyarok Nagyasszonya ünnepén Veres András püspök mutatott be a szentmisét
Máriaradnán, a történelmi Magyarország jelentős kegyhelyén október 7-én. A
katolikusok többségét alkotó magyarok mellett az itt élő román, német,
cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek közös otthonuknak érzik a kegyhelyet.

*A Maros-völgye fölé emelkedő, tölgyerdők borította domb oldalában fekszik
Máriaadna, a „magyar Jeruzsálem"*, – ahogy Bálint Sándor nevezte *Arad-Hegyalja
legfőbb ékességé*t.* A hatvanhét méter magas, kéttornyú barokk kegytemplom
és a mellette lévő háromszintes hatalmas kolostor, * fenségesen uralkodik a
tájon. A korábban ferencesek lakta rendház három-négy vármegye katolikus
népét szolgálta népmissziók tartásával. Ma, a szentelése 250. évfordulóját
ünneplő* kegytemplomba messzi vidékekről járnak a Szűzanya soknemzetiségű
tisztelői, lelki megnyugvást, kegyelmet keresve.*

Magyarok Nagyasszonya ünnepe hagyományosan a magyar zarándoklat napja.
Reinholz András, a kegyhely igazgatója elmondta, az egykori csanádi
egyházmegye területe ma sok nemzetiség otthona, templomaiban, így *a
kegytemplomban is hét nyelven – román, magyar, német, szlovák, horvát,
bolgár és cseh - miséznek.* Az utóbbi évtizedben alakult ki az a szokás,
hogy *a nagyobb búcsúkat többnaposra szervezik meg, és az egyes anyanyelvű
közösségek egy-egy napot kapnak ünnepelni. *„Azért láttuk ezt szükségesnek,
mert az elvándorlással drasztikusan lecsökkent az egyes nemzetiségekhez
tartozók száma, valamint a vegyesházasságok következtében a román nyelv
vált a meghatározóvá, így a szentmise lehetőséget ad összegyűjtve a híveket
ápolni az anyanyelvet. Mivel a hatvanas évek óta a településen magyar
iskola sincs, így a gyerekek a hittanórán gyakorolhatják anyanyelvüket” –
magyarázta a németajkúként felnőtt plébános, aki azt szeretné, ha mindenki
megtanulna anyanyelvén imádkozni. Reinholz András hangsúlyozta,* itt
évszázadok óta együtt élnek a nemzetiségek, összefogja őket a katolicitás,
megtanulták egymást kölcsönösen tisztelni.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6508.jpg>

Magyarok Nagyasszonya ünnepére nagy sokaság gyűlt össze Máriaradnán. A
Maros menti falvak plébániái mellett érkeztek buszok távolabbi
településekről és Magyarországról is. *A szentmisére zsúfolásig megtelt a
templom. A főcelebráns és szónok Veres András püspök, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt*, koncelebrált Roos Márton, a
Temesvári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora és a közösségekkel
érkezett számos paptestvér.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6241.jpg>

Veres András szentbeszédében azt az örömét fogalmazta meg, milyen sokan
voltak, akik lemondtak minden más tennivalójukról, és eljöttek a Szűzanya
szentélyébe. *„Égi édesanyánkhoz jöttünk, őt köszönteni, hálát adni és
közbenjárását kérni. Hitünk és szeretetünk hozott ide minket, és a hitünk
megadja nekünk az öröm ajándékát.”* A főpásztor utalt *korunk
kedélybetegségére, az örömtelenségre, mely éppen a hit gyengeségéből ered*.

„Ha hiszek, Jézus minden rosszat legyőző erejében, így nem ereszthet hosszú
távon gyökeret életemben az örömtelenség.” A püspök arra figyelmeztetett*,
ha hittel nézzük életünk sok esetben nehéz, fájdalmas, szenvedést jelentő
időszakait, megbékélést találhatunk.* „Mária is megtanulta másképp, a hit
szemével látni a világot, ez adott neki erőt, amikor pusztán emberi
közelítésben kétségbeesés uralkodott volna el benne fia szenvedését látva.”*
Mária abban hitt, hogy Isten számára mi mindennél többet érünk* – mondta
Veres András, és biztatott, hogy* ez a szeretet a legsúlyosabb szenvedésből
is fel tud emelni. *„*Fogadjuk el, hogy minden szenvedésnek van értelme, ha
azt hittel hordozzuk. Felemelkedhetünk a béke és az öröm állapotába, így
visz minket a szenvedés mindig közelebb Istenhez.* Nézzünk ezzel a hittel a
szenvedésre, és megtaláljuk a szív örömét.” A püspök arra emlékeztetett,
itt, Máriaradnán,* fordulhatunk bizalommal Égi édesanyánkhoz, kérve tőle a
hit és béke ajándékát. *De figyelmeztetett is: *meg kell tanulnunk Máriától
a szeretet művészetét, mely nem szab feltételeket, nem személyválogató,
elfogadja azt is, aki esetleg ellenséges, rosszindulatú. Nekünk a szeretet
tanúivá kell válnunk abban a világban, mely annyira szenved a hűtlenségtől,
az elhagyatottságtól *– buzdított a főpásztor.

A szentmisét követően *a búcsús sokaság keresztutat járt a templom mögötti
dombra felvezető stációknál imádkozva.* Az 1889-ben felállított majd
1914-ben felújított stációk Maros menti és anyaországi egyházközségek,
hívek adományai, tanúskodnak arról a szeretetről, ami a kegyhelyet
évszázadok óta körbeveszi.

Erről tanúskodnak a gyóntatófolyosón és a kolostor más részein elhelyezett
votív képek, amelyek a Szűzanya közbenjárásáért adnak hálát a vidék
valamennyi nyelvén közvetítve a hívek köszönetét. De *a radnai templom
mögött elterülő erdős hegyoldal is tele van kápolnákkal, szobrokkal,
keresztekkel, *amelyeknek mindegyikét jámbor szándékból emelték a Radnát
járó búcsúsok.

*Máriaradna története hosszú évszázadokra tekint vissza. Már a Szent István
előtti időből vannak keresztény emlékei, *melyekről a szegedi piarista,
Dugonics András számol be 1810-ben megjelent *Radnai történetek* címmel. A
piarista történésznek köszönhető *a Máriaradnához kapcsolódó
legendárium *legteljesebb
feldolgozása. Ez a legendárium csodás események gazdag tárháza.* mesél a
menekülő Szent István király mögött összezáródó sziklafalról, **Máriaradna
kegyképe *– 1668-ban Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő
ajándéka – c*sodálatos megmeneküléséről egy tűzvész során, számtalan
gyógyulásról.* Így arról az esetről, *amikor 1709-ben az Aradon pusztító
pestis azonnal megszűnt, amint Bumer Mária tanácsára az egész város ide
zarándokolt imádkozni. *De beszédes a néphagyomány is.* Bálint Sándor arról
számol be, íratlan törvény volt, hogy a legények és leányok addig nem
léphettek házasságra míg meg nem járták Radnát*.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6597.jpg>

*A kegyhely története évszámokban*

*Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára*. A ferences atyák
1727-ben megépítették a ma is álló rendházat. A templom alapkövét 1756-ban
tették le. 1767-ben a munkálatok annyira előrehaladtak, hogy
istentiszteletet tarthattak benne. 1782-re a tornyok felépítésével készült
el teljesen. 1820. április 9-én Rudnai Sándor esztergomi érsek,
Magyarország prímása ünnepélyesen felszentelte. 1911-ben a templom mindkét
tornyát megmagasították harminc méterrel, így azok ma 67 méter magasak.

*A templom ma a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozik. **
2003-ban ugyanis utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort
és a templomot.*

* <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6570.jpg>*

*A 21. század a templom és a kolostor felújításával gazdagította az
évszázados történetet. *Ferenc pápa különleges küldötteként* Joachim
Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek áldotta meg az uniós támogatásból
felújított máriaradnai kegytemplomot és egykori ferences kolostort 2015.
augusztus 2-án.*

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171008/2892ba66/attachment.html>