<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Tanuljuk meg Máriától a szeretet művészetét – Magyarok Nagyasszonyát ünnepelték Máriaradnán </h1>
<div class="gmail-datum">2017. október 7. szombat 21:51</div><div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/magyarok-nagyasszonyat-unnepeltek-mariaradnan">https://www.magyarkurir.hu/hirek/magyarok-nagyasszonyat-unnepeltek-mariaradnan</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Magyarok Nagyasszonya ünnepén <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Veres András püspök
mutatott be a szentmisét Máriaradnán</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a történelmi Magyarország jelentős
kegyhelyén </span>október 7-én. A katolikusok többségét alkotó <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarok
mellett az itt élő román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek
közös otthonuknak érzi<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style=""></span></span>k a kegyhelyet.</span></h3><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Maros-völgye fölé emelkedő, tölgyerdők borította domb oldalában
fekszik Máriaadna, a „magyar Jeruzsálem"</b></span>, – ahogy Bálint Sándor nevezte
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Arad-Hegyalja legfőbb ékességé</b></span>t.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A hatvanhét méter magas, kéttornyú
barokk kegytemplom és a mellette lévő háromszintes hatalmas kolostor, </b></span>
fenségesen uralkodik a tájon. A korábban ferencesek lakta rendház
három-négy vármegye katolikus népét szolgálta népmissziók tartásával.
Ma, a szentelése 250. évfordulóját ünneplő<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kegytemplomba messzi
vidékekről járnak a Szűzanya soknemzetiségű tisztelői, lelki
megnyugvást, kegyelmet keresve.</b></span></p>
<p></p>
<p>Magyarok Nagyasszonya ünnepe hagyományosan a magyar zarándoklat
napja. Reinholz András, a kegyhely igazgatója elmondta, az egykori
csanádi egyházmegye területe ma sok nemzetiség otthona, templomaiban,
így <u>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kegytemplomban is hét nyelven – román, magyar, német, szlovák,
horvát, bolgár és cseh - miséznek</b></span>.</u> Az utóbbi évtizedben alakult ki az a
szokás, hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nagyobb búcsúkat többnaposra szervezik meg, és az egyes
anyanyelvű közösségek egy-egy napot kapnak ünnepelni. </b></span></u>„Azért láttuk ezt
szükségesnek, mert az elvándorlással drasztikusan lecsökkent az egyes
nemzetiségekhez tartozók száma, valamint a vegyesházasságok
következtében a román nyelv vált a meghatározóvá, így a szentmise
lehetőséget ad összegyűjtve a híveket ápolni az anyanyelvet. Mivel a
hatvanas évek óta a településen magyar iskola sincs, így a gyerekek a
hittanórán gyakorolhatják anyanyelvüket” – magyarázta a németajkúként
felnőtt plébános, aki azt szeretné, ha mindenki megtanulna anyanyelvén
imádkozni. Reinholz András hangsúlyozta,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> itt évszázadok óta együtt élnek
a nemzetiségek, összefogja őket a katolicitás, megtanulták egymást
kölcsönösen tisztelni.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6508.jpg" rel="lightbox['g81611']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&p=1&img=c_IMG_6508.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Magyarok Nagyasszonya ünnepére nagy sokaság gyűlt össze Máriaradnán. A
Maros menti falvak plébániái mellett érkeztek buszok távolabbi
településekről és Magyarországról is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szentmisére zsúfolásig megtelt a
templom. A főcelebráns és szónok Veres András püspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt</b></span>, koncelebrált Roos
Márton, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora és a
közösségekkel érkezett számos paptestvér.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6241.jpg" rel="lightbox['g81611']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&p=1&img=c_IMG_6241.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Veres András szentbeszédében azt az örömét fogalmazta meg, milyen
sokan voltak, akik lemondtak minden más tennivalójukról, és eljöttek a
Szűzanya szentélyébe. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Égi édesanyánkhoz jöttünk, őt köszönteni, hálát
adni és közbenjárását kérni. Hitünk és szeretetünk hozott ide minket, és
a hitünk megadja nekünk az öröm ajándékát.”</b></span> A főpásztor utalt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korunk
kedélybetegségére, az örömtelenségre, mely éppen <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hit </span></u>gyengeségéből
ered</b></span>.</p>
<p></p>
<p>„Ha hiszek, Jézus minden rosszat legyőző erejében, így nem ereszthet
hosszú távon gyökeret életemben az örömtelenség.” A püspök arra
figyelmeztetett<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, ha hittel nézzük életünk sok esetben nehéz, fájdalmas,
szenvedést jelentő időszakait, megbékélést találhatunk.</b></span> „Mária is
megtanulta másképp, a hit szemével látni a világot, ez adott neki erőt,
amikor pusztán emberi közelítésben kétségbeesés uralkodott volna el
benne fia szenvedését látva.”<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> Mária abban hitt, hogy Isten számára mi
mindennél többet érünk</b></u></span> – mondta Veres András, és biztatott, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> ez a
szeretet a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">legsúlyosabb s<span style=""></span>zenvedés</span>ből is fel tud emelni. </b></u></span>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fogadjuk el,
hogy minden szenvedésnek van értelme, ha azt hittel hordozzuk.
Felemelkedhetünk a béke és az öröm állapotába, így visz minket a
szenvedés mindig közelebb Istenhez.</b></span> Nézzünk ezzel a hittel a
szenvedésre, és megtaláljuk a szív örömét.” A püspök arra emlékeztetett,
itt, Máriaradnán,<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> fordulhatunk bizalommal Égi édesanyánkhoz, kérve tőle
a hit és béke ajándékát. </b></span></u>De figyelmeztetett is: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>meg kell tanulnunk
Máriától a szeretet művészetét, mely nem szab feltételeket, nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">személyválogató,</span> elfogadja azt is, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">esetleg ellenséges,
rosszindulatú.</span> Nekünk a szeretet tanúivá kell válnunk abban a világban,
mely annyira szenved<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a hűtlenségtől, az elhagyatottságtó</span>l </b></u></span>– buzdított a
főpásztor.</p>
<p></p>
<p>A szentmisét követően <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a búcsús sokaság keresztutat járt a templom
mögötti dombra felvezető stációknál </span>imádkozva.</b> Az 1889-ben felállított
majd 1914-ben felújított stációk Maros menti és anyaországi
egyházközségek, hívek adományai, tanúskodnak arról a szeretetről, ami a
kegyhelyet évszázadok óta körbeveszi.</p>
<p></p>
<p>Erről tanúskodnak a gyóntatófolyosón és a kolostor más részein
elhelyezett votív képek, amelyek a Szűzanya közbenjárásáért adnak hálát a
vidék valamennyi nyelvén közvetítve a hívek köszönetét. De <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a radnai
templom mögött elterülő erdős hegyoldal is tele van kápolnákkal,
szobrokkal, keresztekkel, </b></span>amelyeknek mindegyikét jámbor szándékból
emelték a Radnát járó búcsúsok.</p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Máriaradna története hosszú évszázadokra tekint vissza. Már a Szent
István előtti időből vannak keresztény emlékei, </b></span>melyekről a szegedi
piarista, Dugonics András számol be 1810-ben megjelent <em>Radnai történetek</em>
címmel. A piarista történésznek köszönhető <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a Máriaradnához kapcsolódó
legendárium </b></span>legteljesebb feldolgozása. Ez a legendárium csodás események
gazdag tárháza.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mesél a menekülő Szent István király mögött összezáródó
sziklafalról, </b><b>Máriaradna kegyképe </b></span>– 1668-ban Vrichonassa György
katolikus bosnyák kereskedő ajándéka – c<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sodálatos megmeneküléséről egy
tűzvész során, számtalan gyógyulásról.</b></span> Így arról az esetről, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amikor
1709-ben az Aradon pusztító pestis azonnal megszűnt, amint Bumer Mária
tanácsára az egész város ide zarándokolt imádkozni. </b></span>De beszédes a
néphagyomány is.<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b> Bálint Sándor arról számol be, íratlan törvény volt,
hogy a legények és leányok addig nem léphettek házasságra míg meg nem
járták Radnát</b></span>.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6597.jpg" rel="lightbox['g81611']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&p=1&img=c_IMG_6597.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>A kegyhely története évszámokban</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára</b></span>. A ferences
atyák 1727-ben megépítették a ma is álló rendházat. A templom alapkövét
1756-ban tették le. 1767-ben a munkálatok annyira előrehaladtak, hogy
istentiszteletet tarthattak benne. 1782-re a tornyok felépítésével
készült el teljesen. 1820. április 9-én Rudnai Sándor esztergomi érsek,
Magyarország prímása ünnepélyesen felszentelte. 1911-ben a templom
mindkét tornyát megmagasították harminc méterrel, így azok ma 67 méter
magasak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A templom ma a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozik. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
2003-ban ugyanis<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> utánpótlás </span>hiánya miatt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a ferencesek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> elhagyták </span>a
kolostort és a templomot.</span></b></span></p>
<p><b><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&img=o_IMG_6570.jpg" rel="lightbox['g81611']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=81611&p=1&img=c_IMG_6570.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A 21. század a templom és a kolostor felújításával gazdagította az
évszázados történetet. </b></span>Ferenc pápa különleges küldötteként<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Joachim
Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek áldotta meg az uniós
támogatásból felújított máriaradnai kegytemplomot és egykori ferences
kolostort 2015. augusztus 2-án.</b></span></p>
</div>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>