[Grem] Javul a cigányság helyzete / Forgács I. interjú

[Emoke Greschik]

Javul a cigányság helyzete – Forgács István a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20171113_forgacs_istvan_interju_ciganysag>
2017. november 15. 13:39
http://mandiner.hu/cikk/20171113_forgacs_istvan_interju_ciganysag

*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

„*Évek óta hangoztatom azt, hogy cigányügyben komoly baj van.* De el kell
ismernem azt, hogy a pár évvel ezelőtti világvége-hangulatom elmúlt” –
mondja Forgács István a Mandinernek. *A cigányügyek szakértője szerint **az
oktatási és gazdasági fejlesztéseknek köszönhetően igenis javult **a
cigányság helyzete *az előző években. Interjúnk.

*Járóka Lívia, Osztolykán Ágnes, Mohácsi Erzsébet, Farkas Flórián:
szükségszerű, hogy egy cigány politikus vagy közéleti ember cigányüggyel
foglalkozzon?*

*Nyilván nem.* Minden pártnak elmondom, hogy ne a saját pártprogramjukhoz,
ideológiájukhoz igazítsák a cigányügyet, hanem a meglévő cigányügyhöz
igazítsák a programjukat. Szerintem ezrével vannak ma már olyan cigányok,
akik jó politikusok lehetnének. Örök vita, hogy ha te cigány vagy, akkor
„cigány jelöltnek” kell-e lenned.  *Ha egy cigányember egy párt jelöltje,
tagja, akkor elsősorban a pártot képviseli.*

*De a pártban képviseli a cigányságot.*

Így van: és neki hozzáadott értéknek kell lennie a párt meglévő ideológiai
közösségéhez. Ő legyen az az ember, aki azt a fajta változást véghez tudja
vinni egy párt belső ideológiájában, ami szükséges ahhoz, hogy egy párt a
valósággal szembesüljön. Mindig azt javaslom a pártoknak, hogy olvassanak
kommenteket a hozzájuk köthető médiumok felületein. Tanulságos. Nézzük meg,
hogy a Népszava, a 168 Óra és a HVG Facebook-oldalán, ha szóba kerül a
cigányügy, miként vélekednek az olvasók.  Ezekből az tükröződik, hogy a
baloldali pártok támogatói nem feltétlenül úgy gondolkodnak kérdésről,
ahogy a pártok vezetősége azt rájuk akarja erőltetni.

*Lehet, hogy a saját közegüknek és elképzeléseiknek való megfelelési
kényszer miatt ezügyben elvesztették a kapcsolatot a választóikkal?*

Pontosan.
*Az ellenzéki pártok nem látják, nem értik a valóságot.*

Múltkor megkérdezte tőlem valaki, hogy *miért van a Fidesznek még mindig
ilyen mértékű támogatottsága, főleg vidéken*. Azt válaszoltam neki, hogy *a
Fidesz-szavazók három perc alatt teleírnak egy lapot azzal,** hogy mi lett
jobb az előző években. Megújultak a közösségi terek, orvosi rendelők,
válogathatnak az üzletláncok között, munkát talált szinte mindenki, a
vonatok korszerűek, igényesek lettek…*

*Attól függ, hol.*

Nagyon *sok helyen azt látni, hogy pozitív irányban változtak a dolgok.*
Itt bebizonyítani azt az embereknek, hogy minden szar, minden tönkrement,
az bizony egyre nehezebb lesz. *Ha Nyírbátorban vagy Szigetváron el tudsz
gurulni a Tescóig, be tudsz vásárolni hétvégére, otthon jól érzed magad,
családod van, felújítottad a hátsó kisszobát, ha akarod, van munkád – akkor
ezek jó dolgok, és ezeket jó megélni. *Egy ilyen embert nehéz arról
győzködni, hogy iszonyú rosszul áll az ország. És több százezer ilyen
család van. Alapjában véve az* a katasztrófahangulat, amit rá akarnak
erőltetni* *az emberekre, nem létezik*. Rengeteget járok *Kelet-Magyarországon,
és azt látom, hogy sok bizakodásra okot adó dolog történt.* Egy most
felszerelt rendőr nettó 160 ezer forintot keres, ami a magyar átlag,
Kelet-Magyarországon viszont kifejezetten jónak számít. Tíz év szolgálat
után nettó 250-270 ezer felett jár. Erőszakkal győzködni az embereket, hogy
mennyire rossz nekik – ez a legszánalmasabb ellenzéki magatartás. Ha innen
nézem, akkor komplex módon vesztették el a valósággal és a választóikkal a
kapcsolatot, és a cigányügy is egy ilyen kérdés lesz majd a kampányban.

*Akkor milyen közegekben van katasztrófahangulat?*

Én nem nagyon látok egyértelmű közegeket. Még a leghátrányosabb helyzetű
környékeken sincs akkora mértékű letargia, mint amit mások látni szeretnék.
Számos járás nyilván nagyon komoly gondban van, de az is általában sok
szereplő egyszerre megjelenő felelőssége kellene, hogy legyen. Cselekedni
is mindannyiuknak kellene majd.

*Pár éve ön is arról beszélt, hogy ránk fog szakadni a teljes katasztrófa.*

Így van, és szentül meg voltam győződve, hogy igazam van. Ma már nem látom
így. Nem jött be, hogy úgy fognak elsüllyedni a cigányközösségek, ahogy én
prognosztizáltam, bár nem lett sokkal kevesebb az olyan körülmény, ami
végül valóban ehhez vezethet akár. Viszon*t a romlás ** lassul, egyes
helyeken pedig meg is tud állni.** Ezt a lassítást kell vállvetve
mindenkinek segítenie.  *

*Négy-öt éve mondott ilyeneket, de gondolom tíz-húsz évre gondolt előre,
nem négy-ötre. Máris látszik, hogy tévedett?*

*Azok a folyamatok, amelyek kapcsán én durva víziókat láttam *magam
előtt, *most
valóban lassulnak*.* Továbbra is nagyon komoly gondban vagyunk, továbbra is
úgy látom, hogy két-három nemzedéken belül komoly nehézségekkel kell
szembenéznünk,* *de *mindettől függetlenül *az elmúlt hét esztendő igenis
kínált kapaszkodókat.*

*Mi által, hogyan?*

*A cigányügy elsősorban gazdasági kérdés,* évek óta szajkózom. *Ahhoz, hogy
valaki termeljen, értéket állítson elő, ahhoz végzettség kell.  A
munkaerőpiacon több végzett emberre lenne szükség,* mint amennyi van, de
nem jönnek azok, akikre pedig szükség lenne. Akiket segíteni kellene, hogy
megjelenjenek ott, az elsősorban a cigányközösségekben lévő tartalékot
jelentik.
*El kell érni, hogy végzettségük legyen és dolgozni tudjanak, sőt, egyes
helyeken, akarjanak is.*

A javuló gazdasági folyamatok következtében *az a cigányember, aki tenni
akar saját magáért, és szakmája lett, igenis dolgozhat és tehet önmagáért,
a családjáért. *

*Rengetegen bent vannak a közfoglalkoztatásban.*

Igazából nincsenek statisztikáink, de biztosan sokan vannak ebben cigányok.
Ott viszont egyrészt többet keresnek a munkanélküli segélynél, sőt,
motiválhat arra, hogy szakmát szerezve kétszer-háromszor annyit keressen
valaki. A*kinek volt végzettsége, az az előző években el is tudott
helyezkedni. Ők ma a 25-30 felettiek. A gond azokkal van, akik most 15-20
évesek, és a következő években lehet, hogy nem teszik oda magukat azért,
hogy szakmát tudjanak szerezni.* *Erőltetni kell, hogy szakma, szakma,
szakma! **Az Orbán-kormánynak mindig jellemzője volt, hogy kicsit
tudatosabb irányba tereli az embert; és a rendpártisággal az is jár, hogy
aki be tudja látni, hogy miként jusson előbbre a kínált lehetőségek között,
az juthat is. Az szja-t alacsonyan tartja, s lehet vitatkozni a
járulékokról, de ennek következtében az emberek reálértéken többet
keresnek, mint évekkel ezelőtt.** Persze akinek nincs végzettsége, az még
mindig nagyon nehéz helyzetben van. **De ha csak 15-20 ezer emberrel többen
dolgoznak ma a cigányok közül, mint 2010 környékén, akkor is ennyivel több
cigányember érzi azt, hogy a sorsa a saját kezében van.*

*Ragadós a példa?*

Lassú ez a folyamat.  Hogy valakinek lett egy Suzukija, az nem tudom, hogy
mennyire társadalmi mobilitás a klasszikus elméleti szociológia szerint, de
ettől még igenis, nagy dolog, előrébb van egy kicsivel. Lehet, hogy a
gyerekeik még jobban meg fogják becsülni a lehetőséget, hogy lehet tanulni.*
A tudatosságnak kell beköltöznie a fejekbe. Az állam azt mondta, hogy
kötelező az óvoda. Ez az elmúlt húsz év egyik legjobb döntése volt.** Nehéz
sorsú **gyerekek *nem tanulják meg otthon a viselkedési szabályokat, a
sztenderd életben jellemző keretek, feltételeket, környezetet. *Az óvoda
segítségével tudnak előre lépni, ha az óvoda igenis nevelhet.*

*Érdekes, hogy azt mondja, a segélyrendszer megújítása segített a
cigányságon. Az szokott lenni a vád az Orbán-kormány ellen, hogy azoknak
ad, akiknek amúgy is van, és nem segíti a szegények felemelkedését.*

A jogvédői gondolkodás abból indul ki, hogy semmi sincs eleve elrendelve,
amivel persze egyetértek magam is; de a meglévő körülmények félig-meddig
igenis determinálnak, kijelölik azt a szűk életutat, ahová, és amin
keresztül el lehet jutnia valakinek.* Az fantazmagória, hogy a következő
húsz évben százezer cigány egyetemista lesz*. Én inkább azt mondanám, *legyen
ötezer egyetemista, már annak is nagyon fogok örülni, legyen 15 ezer
érettségiző és legyen 80 ezer, aki szakmát szerez.* Nem én döntöm el, hogy
mi legyen velük, és a kormány sem zárja el a karrier-utakat, viszont* nem
mehetünk végig a cigánysoron és jelenthetjük ki, hogy a hazai cigány
felemelkedés záloga az, hogy mindenki egyetemre menjen.*
*Ha a kormány elősegíti, hogy a cigányok szakmát tanuljanak vagy
szakmunkások legyenek, az már kimondottan jó. És ami nagyon fontos:
realista.*

*Teljesíthető. Sőt, ebben a pillanatban szükséges is.* Erre persze az a
reakció, hogy nekem szegezik a kérdést, miért akarom kijelölni, hogy a
cigányok csak összeszerelő üzemben dolgozhatnak? Én ezt nem jelölöm ki, de
szükségesnek látnám, éspedig azért, mert tömegével a cigányok még most
sincsenek ott, és majd az ő unokáiknak lesz esélyük az egyetemre. A jó
szakik ma igen jól keresnek és nagyon keresettek.

*Azt a kérdést is feltehetnénk: az nem determinálás, ha egyetemistának
akarom őket besorolni, szakmunkás helyett? *

Most az érdemi felzárkózásra a gazdasági helyzet és a kormány által
kialakított keretrendszer kínál esélyt. Kecskeméten például hatalmas a
munkaerőhiány, a szakképzési centrum kampányol a tanfolyamaival, mert
azonnal el lehet velük helyezkedni, a multik sorban állnak a munkaerőért. A
cigányoknak és általában a hátrányos helyzetűeknek azt kell megérteniük
most, hogy a lehetőség megvan, élni viszont nekik kell vele. A
szakmatanulás mellé ráadásul gyakran ösztöndíj jár.

Cigány fiatalok százaival találkoztam az előző években, akik mélységesen
megbánták, hogy otthagyták az iskolát. 25 éves kor alatt vissza is
mehetnének nappalin tanulni, *két szakma megszerzése ma ingyenes
Magyarországon. Keresztféléves képzések is vannak, 15 főtől indulnak a
szakképzési központokban. Van esti képzés. A szakmunkásképzés iszonyú
rugalmas. Cigány fiatalok százezreinek kellene ehhez a rendszerhez
csatlakoznia. Az iskolában meg a rászorulók számára ingyenes étkezés és
ingyen tankönyv van, több mint egy évtizedig is akár. Az iskolai étkezés a
szünidőben is meg van oldva.* Múltkor amerikai egyetemista diákoknak
mondtam el ezt, akiket a cigányok diszkriminációja foglalkoztatott
leginkább, de erre ők is csak elismerően bólogattak.

*Nem szegregál háromszáz borsodi iskola, plusz a Huszár-telep és még mások?*

*A spontán, passzív szegregációt nem* *visszaszorítani **kell, hanem
elfogadni*.* Egy 60-70 százalékban cigányok lakta faluban közel 100
százalék a cigányok aránya az iskolában.* De nem ezen kell változtatni,
hanem* azt kell elérni, hogy legyen az iskola színvonalas. Legyen a járás,
a megye legjobb iskolája. Felújított épülettel, jó technikai eszközökkel,
megfizetett tanárokkal, tanulmányiverseny-**győzelmekkel.* A CFCF szerint
sosem lesz igazán jó színvonalú iskola egy szegregálódott intézményből,
mert a színvonlat csak az integráció biztosítja. Gyöngyöspatán
feljelentették az iskolát, hogy a gyerekek nem tanulnak az iskolában, és a
tanárok a hibásak, amiért nem szereztek a továbbtanuláshoz megfelelő
végzettséget – azaz a tanár a hibás azért, hogy nincs érdemi tudása egy
adott korábbi diáknak és most nem tud mit kezdeni az életével. *Szerintem
viszont a szegregálódott iskolában is meg kéne tanulni a dolgokat, ez
viszont nem kizárólag a tanáron múlik. Nem hiszem, hogy csakis a pedagógus
felelőssége, hogy hányan jutnak el érettségiig.* Ne várjam egy tizenéves
gyerektől, hogy felfogja, hogy milyen jelentősége van annak, hogy
megtanulja-e az anyagot vagy sem? Ne várjam el egy szülőtől, hogy maga is
ösztönözze a gyerekét arra, hogy tanuljon fizikát, matematikát,
történelmet, függetlenül attól, hogy ki a padtársa, hm?

*Nem kellene az iskolának egyenlősítenie?*

*Ez felesleges hiszti,* túl sokat várunk el az iskolától ebben a
tekintetben. De ha egyenlősíteni kell, akkor felvetem, hogy vigyék be a
gyereket Csepelről és Hős utcából a Lauderbe meg az AKG-ba. Hiszen
máshogyan sosem találkoznának és nem ismernék, nem szeretnék meg egymást –
teljes párhuzam a cigány gyerekek szegregációját érintő felvetésekre. Vagy
legyen a Fazekasban minden évfolyamon húsz kvótahely külső kerületekből
jövő gyermekek számára. Mert azok sosem találkoznának különben. Ez nagyon
erőltetett dolog. Nem igaz az, hogy ha a cigány gyerek nem lát többségit az
iskolában/osztályban és fordítva, akkor az nekik eleve és örökre rossz
lesz. Együtt nőnek fel ugyanis az iskolán kívül is akár, és pont ez erősíti
meg az egymás iránti bizalmat vagy bizalmatlanságot.* Egy 12 éves többségi
gyerek nem azért lesz bizalmatlan a cigányokkal szemben egy elcigányosodó
iskolában, mert apa otthon Kárpátiát hallgat, hanem azért, mert ő maga 12
éves korára már megélt dolgokat a falujában, az iskolában vagy épp a
padtársával kapcsolatosan. Ha pedig ő netalántán azt tapasztalja, hogy az
iskolában a cigány gyerekek erőszakoskodnak,  akkor ebből is levonja a
következtetéseit. Ha pedig jó dolgokat él meg velük, mert vicces valaki,
vagy jól focizik, vagy jól tanul, akkor pozitív lesz a véleménye – akkor
is, ha apa Kárpátia-pólót hord otthon.*
Nem lehet rájuk erőltetni, hogy szeressék egymást, de ha lesz indokuk rá,
szeretni fogják egymást.

Az alkalmi érzékenyítő látogatásoknak nincs érdemi hatásuk, hiszen nem egy
élettérben élnek sokszor, még ha látványos is Bagra vagy Borsodba egy jó
nevű iskolából ellátogatni. Egy délután közösen kerítést festeni, mint
ahogyan azt a Prezi tette néhány éve, az szép, de nem valódi segítség.
Nagyon magasztos, ha az év egy napján csinálunk együtt valami felemelőt, de
az év többi napja nem erről szól.

*Minek van akkor értelme?*

*A kormány megteremtette a lehetőséget a mindennapi, apró felzárkózásra.
Rengeteg közösségi házat újítottak fel, s ezeket elhivatott emberek
vezetik. Múltkor még a legutolsó borsodi kistelepülésen is modern projektor
várt egy tréningen.* Az sem igaz, hogy a vidék kulturális feltételrendszere
halálnak halálán lenne. Kecskeméten, Ercsiben, vagy éppen Hajdúhadházon
nagyon mély elköteleződést tapasztalok mind a városvezetés, mind a helyi
cégek, mind az iskolák részéről aziránt, hogy a cigány fiatalok érdemi
szereplői legyenek a városi életnek, gazdasági folyamatoknak. De ehhez
kizárták az ideológiai alapú kifogásokat. Az ilyen ideológiai kifogásokra
jó példa Nyíregyháza, Huszár-telep. Nincs liberális ismerősöm, aki nem
ismerné el, hogy jó dolog az ingyenes étkezés az iskolában, és hogy a
munkaerőpiacon való elhelyezkedés nem azon múlik, hogy rasszista és
kirekesztő a munkaadó, hanem hogy van-e megfelelő végzettséged. Ugyanakkor
mégis fontos a számukra, hogy ideológia-fantomokkal küzdjenek.

*Csak az nem jut előre, aki nem akar, és nem lehet senkit megváltani saját
maga ellenére?*

Valahogy így. *Volt a napokban egy Index-cikk, ami azon lamentált, hogy 60
ezer ember nem tud elhelyezkedni, ha megszakad, akkor sem. Na most 4,4
millió munkavállalóhoz képest egy tízmilliós országban szerintem ez elég jó
szám. Sőt, nézzük ezt onnan, hogy ha megyénként csak háromezer ember nem
tud elhelyezkedni, akkor nagyon jól állunk. De felvetem egyébként, hogy*
*előbb-utóbb az önkéntes alapú, bentlakásos iskolák gondolatával komolyan
foglalkozni kell.*

Ha egy megyében lenne ezer ilyen férőhely, akkor az 19 ezer hátrányos
helyzetű gyereken segítene. Lehetne a megyeszékhelyen meg még egy helyen
kollégium. De ezt a tudatosodást tovább kell erőltetnie a kormánynak:
kötelező óvoda, iskola, ilyenek. Kell a kampány, hogy elmenjünk szakmát
tanulni, a rásegítés, hogy utána el tudjunk helyezkedni.

*Mi az, ami még jelentős probléma?*

Például hogy a* cigányok jelentős részének még a postás viszi ki a családi
pótlékot. Nincs bankszámlájuk, nincs biztosításuk. Éreznie kellene a
pénzügyi szektornak, hogy piac van a cigányokban. Erre azonban az államnak
is rá kellene segítenie. **Több tízezer család nem tudja eltemetni, ha
meghal a cigány nagyszülő. A cigány fiataloknak is van okostelefonjuk,
Facebook-profiljuk, de nem használják okosan, tudatosan.* Az informatikai
fejlesztés, a nethozzáférés fontos lépése a felzárkózásnak. Kell hozzá net,
e-mail cím, ügyfélkapu. Ha Deutsh Tamásig eljut egy javasolt koncepcióm,
akkor *okos eszközök mentén okos közösségeket kell szervezni a legnehezebb
helyzetű 200 településen, és ingyen nethozzáférés mellett komoly lépést
tehetnénk azért, hogy a magukért tenni akaró legalsóbb társadalmi
csoportok, közösségek lehetőséget kapjanak. Tanulniuk kell adóbevallást
írni, jogszabályt értelmezni, munkahelyet keresni – egyáltalán arra
ráébredni, hogy mi történik a világban.* Van 900 ezer-egymillió
cigányember. Ha ebből motiválttá és tudatossá tudunk tenni
két-háromszázezret, akkor a maradékot, vagy a maradék jelentős részét talán
már kicsit ők is húzzák majd magukkal.

*Hogy tartanák meg a cigányok a kultúrájukat?*

Ez is kicsit túl van dimenzionálva. *A kultúravesztésen már rég túl
vagyunk, az megtörtént abban a modernizációban, amit a szocializmus kínált.
**A világháború előtt természetes dolog volt, hogy öregapám a meggyfa alatt
mutatott három lépést*. *De aztán a kommunizmus alatt bezavarták a téeszbe,
és attól kezdve hogyan tudott volna tánclépéseket mutogatni?* Vannak persze
hagyományőrzők és vannak cigány Kossuth-díjasok is, minden elismerés
megilleti őket. De* ahol társadalmi átalakulás van, ott nem nagyon lehet
megtartani kultúrát.*
Itt és most *a folyamatos túlélés a cél, valamint a kitörés a szegénységből
és az áldozati kultúrából.*

Nem szabad komplett kultúrát építeni arra, hogy el vagyunk nyomva, ki
vagyunk rekesztve kollektíven. Nem szabad a „ti és mi” szembenállására
olyan kultúrát építeni, ami a különállást erősíti.

*Elégedettek a cigányok ma?*

*Amerre én járok, arrafelé a cigányok elégedettek a közmunkával,
elégedettek az iskolai közétkeztetéssel. *Persze bőven nagy és hangzatos,
látványos az elégedetlenség önmaguk előtt, hogy mennyire szegények, ez se
jó, az se jó, de négyszemközt beszélgetve mindig előjönnek a pozitív
dolgok. *Mesélte nekem egy cigány vízszerelő, hogy másfél éve Pesten
dolgozik, és rossz, hogy csak hétvégén látja a családot. De hozzátette,
hogy sokkal jobb, mint Gyurcsány alatt volt. Kérdezem, miért? Azért, mert
tudott venni egy használt kisautót, meg biciklit a gyereknek karácsonyra.
Kompromisszumot a cigányok is tudnak kötni. *

*Mi van a cigány politikai elittel? Lungo Drom, Farkas Flórián, Kamarás
István, Mohácsi-testvérek és a többiek?*

A magas közbeszédben nyilván beszélni kell róluk.
Autonómiatörekvések, Farkas hitelessége, ki kerül majd be listáról
cigányként a parlamentbe – remek témák. És ezek nélkül éhen halna az
újságíró, meg nem lehetne behívni senkit az esti műsorba. Inkább az a
kérdés, hogy miként tudnának a pártok valódi cigány hátországot építeni
maguknak. Dolgozik-e a Momentum azon, hogy cigány fiatalok százai
szimpatikusnak találják őket és programjukat? Ha ez lesz, akkor majd nem
lesz olyan könnyű kétségbe vonni a cigánypolitikusok hitelességét, mert
eddig ez történt. *Ma a pártok olyan cigány pszeudopolitikusokkal vannak
körülvéve, akik nem értik a politikát. Kamarás István legalább aktív volt,
az alapjövedelmes ötletét kidolgozta, elment vele ameddig tudott, és van
egy elképzelése valamiről. Az autonómiaötletét is szépen alátámasztotta
azzal, hogy legyenek többen a cigányok a közszolgáltatásban, legyenek ők
polgármesterek, művház-vezetők és talált vállalható Nyugat-Európai
példákat.* A *többieknek még ennyi felvetésük sincs, hogy mit kellene
tenni.  *

*Ön most bejelentkezett valamilyen posztra?*

Évek óta hangoztatom azt, hogy cigányügyben komoly baj van. De el kell
ismernem azt, hogy a pár évvel ezelőtti világvége-hangulatom elmúlt. Azt
gondoltam akkor, hogy a kormány nem kínál segítséget, a cigányok meg nem
akarják, hogy segítsék őket. Viszont a kormány mára megteremtett egy
egészen jó eszközrendszert a felzárkózáshoz, elsősorban az oktatásban és a
gazdaság élénkítésével. Ráadásul a cigányok egy részénél van erre
nyitottság, megteremthető a tudatosság, a változtatási szándék, bár nagyon
komoly erőt is sok időt emészt fel. De a kettő közelít egymáshoz. *Kétmilliárd
forintot kínál a kormány arra, hogy az iskolában tartsanak
cigánylányokat.* *Korábbi,
balos kormányoknak eszükbe sem jutott akár egy fillért sem **ilyen célokra
adni.* *Kistelepüléseken szociális bérlakások épülnek, ezek közül számos
majd cigány családoknak is felemelkedést kínálhat. A cégek várják a képzett
munkaerőt. Igenis el lehet hinni, hogy 2-300 ezer cigány végre lassú
építkezésbe, felemelkedésbe kezdhet.* Feladat rengeteg van, én pozícióra
nem jelentkezem, feladatra jelentkeztem sokáig, de azok meg jó ideje meg is
találtak. Új feladat mindig lesz – azokra örömmel jelentkezem. Addig is azt*
szeretném, ha végre egyre többen lennének, akik értik, látják és
támogatják, hogy a valódi megoldásokhoz szükséges valós, gyakorlati
megközelítés legyen végre jellemző cigányügyben*.

*Nyitófotó: Horváth Péter Gyula.*

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_5605307215219001279_m_4127377269855315203_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171116/c84f250f/attachment.html>