[Grem] Fwd: Kiadók és olvasók a Ferenciek terén – Kezdődik a Szent István Társulat huszonötödik ünnepi könyvhete

[Levente Vihar]

http://szit.katolikus.hu/index.php?m=konyvhet_2017

http://www.magyarkurir.hu/hirek/kiadok-es-olvasok-ferenciek-teren-kezdodik-
szent-istvan-tarsulat-huszonotodik-unne

Kiadók és olvasók a Ferenciek terén – Kezdődik a Szent István Társulat
huszonötödik ünnepi könyvhete
2017. május 20. szombat 13:00
A Szent István Társulat immár 25. alkalommal rendezi meg a keresztény
szellemiségű könyvkiadók hagyományos seregszemléjét május 22. és 27.
között. A budapesti Ferenciek terén 32 könyvkiadó közel 8 ezer kiadvánnyal,
köztük 76 újdonsággal várja az olvasókat. Farkas Olivérrel, a Társulat
igazgatójával beszélgettünk.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A4998.jpg>

*– Hogyan született meg negyedszázaddal ezelőtt annak az ötlete, hogy a
keresztény könyvkiadók minden évben ünnepi könyvhetet rendezzenek?*

– A rendszerváltoztatás utáni években sokan megtapasztalták a
felszabadultság érzését, különösen igaz volt ez a keresztény
intézményeknél, így a könyvkiadóknál is. 1989 előtt minden kiadásra szánt
kéziratot be kellett küldeni az Állami Egyházügyi Hivatalba ellenőrzésre.
Ez a politikai fordulatot követően megszűnt, a könyveink eredeti
formájukban és tartalmukban jelenhettek meg. Akkoriban kevés keresztény
kiadó létezett még, ám 1991–1992-ben a számuk gyarapodott, és egyre jobb
minőségű könyvek jelentek meg. Szándékosan használom a keresztény jelzőt,
mert a Szent István Könyvhéten nem csak a katolikus kiadók vannak jelen.
1993 elején Kindelmann Győzővel, a Társulat jelenlegi főszerkesztőjével
elérkezettnek láttuk az időt egy, az ünnepi könyvhéthez hasonló keresztény
könyvhét megszervezésére, hagyományteremtés céljából. A helyszín – a
Ferenciek tere – kézenfekvő volt, hiszen a katolikus intézmények, kiadók és
szerkesztőségek akkoriban még a közeli Kárpátia udvarban voltak. A Fővárosi
Önkormányzatnak sem volt ellenvetése, készségesen megadta számunkra az
engedélyt.

Az első könyvhetünkön, 1993 májusában még csak nyolc-tíz kiadó vett részt,
néhány száz kiadvánnyal. Akkoriban még nem szabályoztuk a megjelenés
feltételeit, mindenki hozta, amije volt. Ma már minden kiadónak meg kell
jelentetnie új kiadványt a Szent István Könyvhétre. Eleinte a Makovecz-féle
jurtasátrakban helyeztük el a kiadókat, mert azok voltak a legolcsóbban
bérelhető pavilonok. Ez fontos szempont volt, hiszen a könyvhéten történő
megjelenés jelentős anyagi terhet ró a kiadókra. A Makovecz-sátrak teteje
ugyan zárt, de oldalai nyitottak voltak, így ha lezúdult egy kisebb zápor,
azonnal össze kellett pakolni a könyveket, s becipelni a Társulat
raktárába, ahol minden kiadónak külön erre a célra kialakított helye volt.
A kiadványok tárolása egyébként sokáig problémát jelentett. Az utóbbi
időben éppen azért tértünk át a zárt pavilonra, hogy ne kelljen naponta
költöztetni a kiadványokat. Ez jelentősen megemelte a költségeket. Közben a
kezdeti nyolc-tíz kiadó száma évről évre emelkedett, az idei, 25. jubileumi
rendezvényünkön már harminckét kiadó közel nyolcezer kötettel várja az
olvasókat. Annak, hogy hány kiadó lehet jelen, csak a tér nagysága szab
határt. A Ferenciek terére engedélyezetten telepíthető pavilonok száma
huszonnégy, ezekben kell elhelyezni harminckét könyvkiadót. A meg­újult
Ferenciek tere – bár szép – sajnos kisebb lett, emiatt már nem tudunk
szabadtéri színpadot felállítani, mint régen. Az a nagyjából
harminc-harminckét kiadó, amely most már évről évre rendszeresen részt vesz
a Szent István Könyvhéten, a hazai keresztény könyvkínálat érdemi és
jelentős részét lefedi. Az elmúlt negyedszázadban mindvégig tartottuk
magunkat az eredeti elképzelésünkhöz: a könyvhetünkön a keresztény
történelmi egyházak kiadói vannak jelen, a katolikusok és a protestánsok,
valamint azok a világiak, akiknek kiadói profiljukban hitelesen jelenik meg
az előbbiekhez való kötődés.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5022_2.jpg>

*– Miben látja a Szent István Könyvhét jelentőségét?*

– A keresztény szellemiségű könyvkiadók évente mintegy
százhatvan-száznyolcvan kötetet adnak ki, olykor többet is. Ez vékony
szegmense a teljes hazai könyvtermésnek, annak másfél-két százalékát teszi
ki. Ugyanakkor ez a százhatvan-száznyolcvan könyv mégis olyan speciális
üzenetet hordoz, amit érdemes megjeleníteni egy ilyen központi
rendezvényen. Amint említettem, a Szent István Társulat idei, jubileumi
rendezvényén nyolcezer könyv közül válogathatnak az olvasók. Szólnom kell –
mert a könyvhét szerves része – a Stepha­nus Könyvesházról is, amely a
könyvbemutatók helyszíne lesz. Közel a Ferenciek teréhez, a Kossuth Lajos
utca 1. szám alatt működő kis könyvesbolt kínálatát tekintve Magyarország
legnagyobb egyházi könyvesboltja; itt egész évben kaphatók nemcsak a
katolikusok, de a reformátusok és az evangélikusok könyvei is. Ez egyfajta
ökumenikus metszéspont a Gutenberg-galaxisban, itt, Magyarországon, a
világnak ezen a parányi helyén… Ahol nagyon erős a könyvkiadás. Nem csupán
a világi ünnepi könyvhét bizonyítja ezt, hanem a Szent István Könyvhét is,
amely – idősebb testvéréhez hasonlóan – világviszonylatban is egyedülálló.
Sehol nincs olyan keresztény könyves rendezvény, amely hat napon át
tartana. Ez nálunk valósult meg. Egy ilyen rendezvény természetesen nem kis
áldozattal jár, és támogatást, támogatókat igényel. Szponzoraink közül
kiemelném pályázataival a kulturális kormányzatot és a Fővárosi
Önkormányzatot, amely kedvezményes területhasználati díjjal támogatja
rendezvényünket. Így elmondható, hogy a Szent István Könyvhét szellemi és
anyagi értelemben egyaránt nyereséges vállalkozás. Az olvasók oldaláról is
az, amit jól mutat a könyvhetet látogatók magas száma; ilyenkor mintegy
harmincezer példányban fogy el a Szent István Könyvklub újság, amely a
Könyvhét kiadványait ismerteti. S az olvasók, ahogy minden évben, ezúttal
is találkozhatnak a szerzőkkel: több mint hatvan szerző, író, költő,
teológus dedikálja majd régi és új műveit a Ferenciek terén. Most először
önálló weboldala is lesz a Szent István Könyvhétnek, ahol részletes
tájékoztatást adunk a részt vevő kiadókról, kiadványaikról, a
dedikálásokról és könyvbemutatókról.

*– Jézus mondta, hogy gyümölcseiről ismerszik meg a fa. A jó fa jó
gyümölcsöt terem. Igaz ez a Szent István Társulat kezdeményezésére is,
hiszen már a 25. könyvhetére készül…*

– Hiszem, hogy igaz. Az elmúlt negyedszázadban több hasonló
kezdeményezésnek voltunk szemtanúi, de ezek többsége elhalt. Huszonöt év
azért már ad egy perspektívát, ennyi idő alatt kiderül, hogy milyen
gyümölcsöt terem a fa. Fontosak a vásárlói visszajelzések, és ezek évről
évre kedvezőek. Nemcsak a keresztény olvasók látogatnak el a könyvhetünkre,
hanem más világnézetű érdeklődők is. Bizonyított tény, hogy például a
Bibliát sokkal többen veszik meg ilyenkor, mint máskor, nyilvánvalóan nem
csupán a gyakorló hívők, hiszen nekik már biztosan van Szentírásuk.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5033.jpg>

*– A Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány jóvoltából minden
évben átadják a Stepha­nus-díjat, teológiai és irodalmi kategóriában. Az
idén kik lesznek a díjazottak?*

– Teológiai kategóriában Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem rektora, kánonjogász kapja a díjat. Ebből az alkalomból jelentetjük
meg *Az egyházi intézményrendszer története* című alapvető művét, a Szent
István Kézikönyvek 15. köteteként. Az irodalmi díjat a híres francia
történész, Pierre Riché kapja, akinek tavaly adtuk ki 1963-ban írt, Ádám
Anikó és Sághy Marianne kiváló fordításában magyarul először
megjelenő, *Oktatás
és művelődés a barbár Nyugaton – 6–8. század* című, mára már klasszikussá
nemesedett művét.

*– Kérem, mutasson be néhány könyvet a könyvhét újdonságai közül.*

– A keresztény könyvkiadás egyik elhanyagolt területe a kortárs
szépirodalom. Ezért fontos, hogy kiadjuk Tarbay Ede *Éjszakai halászat*
című verseskötetét, amely az elmúlt tíz évben született költeményeit
tartalmazza. Czigány Györgynek egy esszékötete jelenik meg *A nyár
feltámadása* címmel. Ebben Weöres Sándorról, Nemes Nagy Ágnesről és
mindenekelőtt Ottlik Gézáról értekezik. Különösen figyelemre méltó a Tűz
Tamásról írt esszéje, jelentőségéhez képest róla sajnálatosan kevés szó
esik az utóbbi időben.

Nagyon régóta készítjük elő a *Naplójegyzetek Kodolányi Jánosról* című
kötetet, amelyben az író és Zimándi Pius István 1952 és 1969 közötti
levelezését adjuk közre. Ez eddig csupán kéziratban létezett, nyomtatásban
most jelenik meg először, az időközben elhunyt Kodolányi-szakértő, Csűrös
Miklós irodalomtörténész szerkesztésében és előszavával. Kodolányi olyan
kiváló, bibliai témájú regényeposzok szerzője, mint az *Égő csipkebokor*
vagy az *Én vagyok*. Korábban mindkettőt kiadtuk a Szent István Társulat
által gondozott életműsorozatban. A naplójegyzeteket ránk hagyományozó
Zimándi Pius eredetileg premontrei szerzetes volt, majd latin–magyar szakos
diplomát szerzett. A szerzetesrendek feloszlatása után az MTA
Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett, s Kodolányi János barátja,
életművének kutatója volt.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5039.jpg>

Folytatva a memoárirodalom sorát, szeretném többszörösen aláhúzva kiemelni
Dávid Katalin *Vasfüggönyös kereszténység* című kötetét. Köztudott, hogy a
művészettörténész az emlékiratain dolgozik. Ebből publikáltuk 2014-ben a *Soah
– emlékeim a vészkorszak idejéből* című részt, amelyben a 20. század
harmincas-negyvenes éveinek emlékeit idézi fel. A mostani kötet az
ötvenes-hatvanas évekről szól, az általa alapított Művészettörténeti
Dokumentációs Központ legendás intézményéről, ahol egyházi személyek,
papok, szerzetesek kaptak munkát az 1950-es szét­szóratás után, Dávid
Katalin jóvoltából. Nagy művészekről, csodálatos emberekről, tanulságos
történetekről olvashatunk ebben a könyvben.

Miként a könyvhétre megjelenő harmadik memoárkötetben is, amely Ullmann
Péter Ágoston premontrei szerzetes Ö. Kovács József történész által
rögzített és szerkesztett emlékezéseit tartalmazza Szabó Csaba
rendtörténeti bevezetőjével, s gazdag képanyaggal a függelékben, *Inkább
létezni, mint látszani* címmel.

Itt kell megemlítenem Palánki Ferenc *Az élet a szeretetben teljes* című
kötetét; a debrecen–nyíregyházi megyéspüspökkel Elmer István készített
interjút a *Pásztorok* című sorozatunkban.

*– Idén emlékezünk meg a fatimai jelenések századik évfordulójáról. Ebből
az alkalomból megjelentet-e a Szent István Társulat kötetet a könyvhétre?*

– Kifejezetten a jelenésekről nem, de a centenárium apropóján három
Mária-könyvet is kiadtunk. A közelmúltban jelent meg Diós István
fordításában a látnok Emmerich Anna Katalin hatkötetes művéből a *Jézus
tanító évei* két kötete, most pedig a sorozat első darabját, a *Szent Szűz
Mária életé*t jelentettük meg. Nemrég látott napvilágot a Szűz Máriáról
szóló legszebb novellákat tartalmazó kötetünk *Mária álma* címmel, és
a *Boldogasszony
Anyánk* című gyűjtemény, amely kétezer év leggyönyörűbb Mária-imáit közli.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5117.jpg>

*– Olvasgatva a Szent István Könyvhétre megjelenő kiadványokról szóló
előzetes ajánlókat, alighanem nagy érdeklődésre számíthat Sáry Pál A
forradalmár Jézustól a terrorista Szent Cirillig című könyve.*

– Sáry Pál egykor piarista diák volt, most a Miskolci Egyetemen tanít
jogot, eddig négy könyve jelent meg nálunk. Ebben a kötetében az ókori
egyháztörténet terén folyó liberális történelemhamisításra kívánja felhívni
a figyelmet, illetve ezekre reflektál tudományos alapon, konzervatív
szemszögből. Művének címe is két ilyen állítást tartalmaz, s a könyvben
folytatódik a sor… Az összegyűjtött hamis állítások forrásainak kritikai
vizsgálata során pontos információkat nyerhetünk arról, hogyan folyik a
munka a történelemhamisítás keresztényellenes műhelyeiben.

*– Végezetül: mit vár a SZIT jubileumi könyvhetétől?*

– Hosszan tartó érdeklődést a kiadványaink, sőt a könyvhéten részt vevő
valamennyi kiadó kiadványai iránt. Bíboros úr szokta mondani a megnyitón –
mint a Szent István Társulat fővédnöke, hagyományosan ő nyitja meg a
könyvhetet –, hogy a lélek épülésére szolgáló hasznos olvasmányokat kíván
az olvasóknak. Ezt remélem, ezt kívánom én is.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír


*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. május 21-i számának
Mértékadó mellékletében jelent meg. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170522/5d06578a/attachment.html>