<div dir="ltr"><a href="http://szit.katolikus.hu/index.php?m=konyvhet_2017">http://szit.katolikus.hu/index.php?m=konyvhet_2017</a><br><br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/kiadok-es-olvasok-ferenciek-teren-kezdodik-szent-istvan-tarsulat-huszonotodik-unne" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/kiadok-es-olvasok-<wbr>ferenciek-teren-kezdodik-<wbr>szent-istvan-tarsulat-<wbr>huszonotodik-unne</a><div class="gmail_quote">
</div><br><h1 class="gmail-cim">Kiadók és olvasók a Ferenciek terén – Kezdődik a Szent István Társulat huszonötödik ünnepi könyvhete </h1>
<div class="gmail-datum">2017. május 20. szombat 13:00</div>
<h3 class="gmail-lead">A Szent István Társulat immár 25. alkalommal rendezi 
meg a keresztény szellemiségű könyvkiadók hagyományos seregszemléjét 
május 22. és 27. között. A budapesti Ferenciek terén 32 könyvkiadó közel
 8 ezer kiadvánnyal, köztük 76 újdonsággal várja az olvasókat. Farkas 
Olivérrel, a Társulat igazgatójával beszélgettünk.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A4998.jpg" rel="lightbox['g78116']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&p=1&img=c_398A4998.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Hogyan született meg negyedszázaddal ezelőtt annak az 
ötlete, hogy a keresztény könyvkiadók minden évben ünnepi könyvhetet 
rendezzenek?</strong></p>
<p>– A rendszerváltoztatás utáni években sokan megtapasztalták a 
felszabadultság érzését, különösen igaz volt ez a keresztény 
intézményeknél, így a könyvkiadóknál is. 1989 előtt minden kiadásra 
szánt kéziratot be kellett küldeni az Állami Egyházügyi Hivatalba 
ellenőrzésre. Ez a politikai fordulatot követően megszűnt, a könyveink 
eredeti formájukban és tartalmukban jelenhettek meg. Akkoriban kevés 
keresztény kiadó létezett még, ám 1991–1992-ben a számuk gyarapodott, és
 egyre jobb minőségű könyvek jelentek meg. Szándékosan használom a 
keresztény jelzőt, mert a Szent István Könyvhéten nem csak a katolikus 
kiadók vannak jelen. 1993 elején Kindelmann Győzővel, a Társulat 
jelenlegi főszerkesztőjével elérkezettnek láttuk az időt egy, az ünnepi 
könyvhéthez hasonló keresztény könyvhét megszervezésére, 
hagyományteremtés céljából. A helyszín – a Ferenciek tere – kézenfekvő 
volt, hiszen a katolikus intézmények, kiadók és szerkesztőségek 
akkoriban még a közeli Kárpátia udvarban voltak. A Fővárosi 
Önkormányzatnak sem volt ellenvetése, készségesen megadta számunkra az 
engedélyt.</p>
<p>Az első könyvhetünkön, 1993 májusában még csak nyolc-tíz kiadó vett 
részt, néhány száz kiadvánnyal. Akkoriban még nem szabályoztuk a 
megjelenés feltételeit, mindenki hozta, amije volt. Ma már minden 
kiadónak meg kell jelentetnie új kiadványt a Szent István Könyvhétre. 
Eleinte a Makovecz-féle jurtasátrakban helyeztük el a kiadókat, mert 
azok voltak a legolcsóbban bérelhető pavilonok. Ez fontos szempont volt,
 hiszen a könyvhéten történő megjelenés jelentős anyagi terhet ró a 
kiadókra. A Makovecz-sátrak teteje ugyan zárt, de oldalai nyitottak 
voltak, így ha lezúdult egy kisebb zápor, azonnal össze kellett pakolni a
 könyveket, s becipelni a Társulat raktárába, ahol minden kiadónak külön
 erre a célra kialakított helye volt. A kiadványok tárolása egyébként 
sokáig problémát jelentett. Az utóbbi időben éppen azért tértünk át a 
zárt pavilonra, hogy ne kelljen naponta költöztetni a kiadványokat. Ez 
jelentősen megemelte a költségeket. Közben a kezdeti nyolc-tíz kiadó 
száma évről évre emelkedett, az idei, 25. jubileumi rendezvényünkön már 
harminckét kiadó közel nyolcezer kötettel várja az olvasókat. Annak, 
hogy hány kiadó lehet jelen, csak a tér nagysága szab határt. A 
Ferenciek terére engedélyezetten telepíthető pavilonok száma huszonnégy,
 ezekben kell elhelyezni harminckét könyvkiadót. A meg­újult Ferenciek 
tere – bár szép – sajnos kisebb lett, emiatt már nem tudunk szabadtéri 
színpadot felállítani, mint régen. Az a nagyjából harminc-harminckét 
kiadó, amely most már évről évre rendszeresen részt vesz a Szent István 
Könyvhéten, a hazai keresztény könyvkínálat érdemi és jelentős részét 
lefedi. Az elmúlt negyedszázadban mindvégig tartottuk magunkat az 
eredeti elképzelésünkhöz: a könyvhetünkön a keresztény történelmi 
egyházak kiadói vannak jelen, a katolikusok és a protestánsok, valamint 
azok a világiak, akiknek kiadói profiljukban hitelesen jelenik meg az 
előbbiekhez való kötődés.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5022_2.jpg" rel="lightbox['g78116']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&p=1&img=c_398A5022_2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Miben látja a Szent István Könyvhét jelentőségét?</strong></p>
<p>– A keresztény szellemiségű könyvkiadók évente mintegy 
százhatvan-száznyolcvan kötetet adnak ki, olykor többet is. Ez vékony 
szegmense a teljes hazai könyvtermésnek, annak másfél-két százalékát 
teszi ki. Ugyanakkor ez a százhatvan-száznyolcvan könyv mégis olyan 
speciális üzenetet hordoz, amit érdemes megjeleníteni egy ilyen központi
 rendezvényen. Amint említettem, a Szent István Társulat idei, jubileumi
 rendezvényén nyolcezer könyv közül válogathatnak az olvasók. Szólnom 
kell – mert a könyvhét szerves része – a Stepha­nus Könyvesházról is, 
amely a könyvbemutatók helyszíne lesz. Közel a Ferenciek teréhez, a 
Kossuth Lajos utca 1. szám alatt működő kis könyvesbolt kínálatát 
tekintve Magyarország legnagyobb egyházi könyvesboltja; itt egész évben 
kaphatók nemcsak a katolikusok, de a reformátusok és az evangélikusok 
könyvei is. Ez egyfajta ökumenikus metszéspont a Gutenberg-galaxisban, 
itt, Magyarországon, a világnak ezen a parányi helyén… Ahol nagyon erős a
 könyvkiadás. Nem csupán a világi ünnepi könyvhét bizonyítja ezt, hanem a
 Szent István Könyvhét is, amely – idősebb testvéréhez hasonlóan – 
világviszonylatban is egyedülálló. Sehol nincs olyan keresztény könyves 
rendezvény, amely hat napon át tartana. Ez nálunk valósult meg. Egy 
ilyen rendezvény természetesen nem kis áldozattal jár, és támogatást, 
támogatókat igényel. Szponzoraink közül kiemelném pályázataival a 
kulturális kormányzatot és a Fővárosi Önkormányzatot, amely kedvezményes
 területhasználati díjjal támogatja rendezvényünket. Így elmondható, 
hogy a Szent István Könyvhét szellemi és anyagi értelemben egyaránt 
nyereséges vállalkozás. Az olvasók oldaláról is az, amit jól mutat a 
könyvhetet látogatók magas száma; ilyenkor mintegy harmincezer 
példányban fogy el a Szent István Könyvklub újság, amely a Könyvhét 
kiadványait ismerteti. S az olvasók, ahogy minden évben, ezúttal is 
találkozhatnak a szerzőkkel: több mint hatvan szerző, író, költő, 
teológus dedikálja majd régi és új műveit a Ferenciek terén. Most 
először önálló weboldala is lesz a Szent István Könyvhétnek, ahol 
részletes tájékoztatást adunk a részt vevő kiadókról, kiadványaikról, a 
dedikálásokról és könyvbemutatókról.</p>
<p><strong>– Jézus mondta, hogy gyümölcseiről ismerszik meg a fa. A jó 
fa jó gyümölcsöt terem. Igaz ez a Szent István Társulat kezdeményezésére
 is, hiszen már a 25. könyvhetére készül…</strong></p>
<p>– Hiszem, hogy igaz. Az elmúlt negyedszázadban több hasonló 
kezdeményezésnek voltunk szemtanúi, de ezek többsége elhalt. Huszonöt év
 azért már ad egy perspektívát, ennyi idő alatt kiderül, hogy milyen 
gyümölcsöt terem a fa. Fontosak a vásárlói visszajelzések, és ezek évről
 évre kedvezőek. Nemcsak a keresztény olvasók látogatnak el a 
könyvhetünkre, hanem más világnézetű érdeklődők is. Bizonyított tény, 
hogy például a Bibliát sokkal többen veszik meg ilyenkor, mint máskor, 
nyilvánvalóan nem csupán a gyakorló hívők, hiszen nekik már biztosan van
 Szentírásuk.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5033.jpg" rel="lightbox['g78116']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&p=1&img=c_398A5033.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– A Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány 
jóvoltából minden évben átadják a Stepha­nus-díjat, teológiai és 
irodalmi kategóriában. Az idén kik lesznek a díjazottak?</strong></p>
<p>– Teológiai kategóriában Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter 
Katolikus Egyetem rektora, kánonjogász kapja a díjat. Ebből az 
alkalomból jelentetjük meg <em>Az egyházi intézményrendszer története</em>
 című alapvető művét, a Szent István Kézikönyvek 15. köteteként. Az 
irodalmi díjat a híres francia történész, Pierre Riché kapja, akinek 
tavaly adtuk ki 1963-ban írt, Ádám Anikó és Sághy Marianne kiváló 
fordításában magyarul először megjelenő, <em>Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton – 6–8. század</em> című, mára már klasszikussá nemesedett művét.</p>
<p><strong>– Kérem, mutasson be néhány könyvet a könyvhét újdonságai közül.</strong></p>
<p>– A keresztény könyvkiadás egyik elhanyagolt területe a kortárs szépirodalom. Ezért fontos, hogy kiadjuk Tarbay Ede <em>Éjszakai halászat</em>
 című verseskötetét, amely az elmúlt tíz évben született költeményeit 
tartalmazza. Czigány Györgynek egy esszékötete jelenik meg <em>A nyár feltámadása</em>
 címmel. Ebben Weöres Sándorról, Nemes Nagy Ágnesről és mindenekelőtt 
Ottlik Gézáról értekezik. Különösen figyelemre méltó a Tűz Tamásról írt 
esszéje, jelentőségéhez képest róla sajnálatosan kevés szó esik az 
utóbbi időben.</p>
<p>Nagyon régóta készítjük elő a <em>Naplójegyzetek Kodolányi Jánosról</em>
 című kötetet, amelyben az író és Zimándi Pius István 1952 és 1969 
közötti levelezését adjuk közre. Ez eddig csupán kéziratban létezett, 
nyomtatásban most jelenik meg először, az időközben elhunyt 
Kodolányi-szakértő, Csűrös Miklós irodalomtörténész szerkesztésében és 
előszavával. Kodolányi olyan kiváló, bibliai témájú regényeposzok 
szerzője, mint az <em>Égő csipkebokor</em> vagy az <em>Én vagyok</em>. 
Korábban mindkettőt kiadtuk a Szent István Társulat által gondozott 
életműsorozatban. A naplójegyzeteket ránk hagyományozó Zimándi Pius 
eredetileg premontrei szerzetes volt, majd latin–magyar szakos diplomát 
szerzett. A szerzetesrendek feloszlatása után az MTA Nyelvtudományi 
Intézetének munkatársa lett, s Kodolányi János barátja, életművének 
kutatója volt.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5039.jpg" rel="lightbox['g78116']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&p=1&img=c_398A5039.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Folytatva a memoárirodalom sorát, szeretném többszörösen aláhúzva kiemelni Dávid Katalin <em>Vasfüggönyös kereszténység</em> című kötetét. Köztudott, hogy a művészettörténész az emlékiratain dolgozik. Ebből publikáltuk 2014-ben a <em>Soah – emlékeim a vészkorszak idejéből</em>
 című részt, amelyben a 20. század harmincas-negyvenes éveinek emlékeit 
idézi fel. A mostani kötet az ötvenes-hatvanas évekről szól, az általa 
alapított Művészettörténeti Dokumentációs Központ legendás 
intézményéről, ahol egyházi személyek, papok, szerzetesek kaptak munkát 
az 1950-es szét­szóratás után, Dávid Katalin jóvoltából. Nagy 
művészekről, csodálatos emberekről, tanulságos történetekről olvashatunk
 ebben a könyvben.</p>
<p>Miként a könyvhétre megjelenő harmadik memoárkötetben is, amely 
Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetes Ö. Kovács József történész 
által rögzített és szerkesztett emlékezéseit tartalmazza Szabó Csaba 
rendtörténeti bevezetőjével, s gazdag képanyaggal a függelékben, <em>Inkább létezni, mint látszani</em> címmel.</p>
<p>Itt kell megemlítenem Palánki Ferenc <em>Az élet a szeretetben teljes</em> című kötetét; a debrecen–nyíregyházi megyéspüspökkel Elmer István készített interjút a <em>Pásztorok</em> című sorozatunkban.</p>
<p><strong>– Idén emlékezünk meg a fatimai jelenések századik 
évfordulójáról. Ebből az alkalomból megjelentet-e a Szent István 
Társulat kötetet a könyvhétre?</strong></p>
<p>– Kifejezetten a jelenésekről nem, de a centenárium apropóján három 
Mária-könyvet is kiadtunk. A közelmúltban jelent meg Diós István 
fordításában a látnok Emmerich Anna Katalin hatkötetes művéből a <em>Jézus tanító évei</em> két kötete, most pedig a sorozat első darabját, a <em>Szent Szűz Mária életé</em>t jelentettük meg. Nemrég látott napvilágot a Szűz Máriáról szóló legszebb novellákat tartalmazó kötetünk <em>Mária álma</em> címmel, és a <em>Boldogasszony Anyánk</em> című gyűjtemény, amely kétezer év leggyönyörűbb Mária-imáit közli.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&img=o_398A5117.jpg" rel="lightbox['g78116']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=78116&p=1&img=c_398A5117.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Olvasgatva a Szent István Könyvhétre megjelenő 
kiadványokról szóló előzetes ajánlókat, alighanem nagy érdeklődésre 
számíthat Sáry Pál <em>A forradalmár Jézustól a terrorista Szent Cirillig</em> című könyve.</strong></p>
<p>– Sáry Pál egykor piarista diák volt, most a Miskolci Egyetemen tanít
 jogot, eddig négy könyve jelent meg nálunk. Ebben a kötetében az ókori 
egyháztörténet terén folyó liberális történelemhamisításra kívánja 
felhívni a figyelmet, illetve ezekre reflektál tudományos alapon, 
konzervatív szemszögből. Művének címe is két ilyen állítást tartalmaz, s
 a könyvben folytatódik a sor… Az összegyűjtött hamis állítások 
forrásainak kritikai vizsgálata során pontos információkat nyerhetünk 
arról, hogyan folyik a munka a történelemhamisítás keresztényellenes 
műhelyeiben.</p>
<p><strong>– Végezetül: mit vár a SZIT jubileumi könyvhetétől?</strong></p>
<p>– Hosszan tartó érdeklődést a kiadványaink, sőt a könyvhéten részt 
vevő valamennyi kiadó kiadványai iránt. Bíboros úr szokta mondani a 
megnyitón – mint a Szent István Társulat fővédnöke, hagyományosan ő 
nyitja meg a könyvhetet –, hogy a lélek épülésére szolgáló hasznos 
olvasmányokat kíván az olvasóknak. Ezt remélem, ezt kívánom én is.</p>
<p>Fotó: Lambert Attila<br> <br>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p>
<p><em>Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. május 21-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg. <br></em></p></div>