[Grem] Mária Terézia / 300 éve született

[Emoke Greschik]

Lenézett fiatal nő indította be újra Magyarországot

https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_
Magyarorszagot.html
Váratlan, különös és nagy hatású szereplője született meg a magyar és az
európai történelemnek kerek három évszázada. Bár a Mária Terézia Walpurga
Amália Krisztina névre keresztelt gyerektől senki semmi jelentőset nem
remélt,* már fiatal korától alapvetően befolyásolta, főleg a kontinens
középső részének, és azon belül Magyarországnak a sorsát. *A neve Habsburg
uralkodóként és nőként is legendává vált, joggal, mert egy teljes mértékben
férfiak uralta világban* új fejlődési pályára állította országait, még ha
több intézkedését vitatta is vagy félreértette az utókor.*
2017. május 13. 15:23
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#>

Öröm, és talán egy kis dohogás is belengte a bécsi császári palota kora
reggelét 1717. május 13-án, amikor csecsemősírás ébresztette a Hofburg
lakóit. A kellemetlen érzéseket nem az újszülött hangoskodása okozhatta
környezetének, inkább a hazája jövője miatt érzett aggodalmak. Csalódást
okozhatott, hogy lány volt, és senki nem gondolta, hogy ő adhat majd új
lendületet a Habsburg-birodalomnak. Nagyot tévedtek a fiút váró rokonok.

*Politizálás helyett vőlegény*

*1717. május 13-án született Magyarország és Ausztria egyik legismertebb,
legnagyobb hatású uralkodója, Habsburg Mária Terézia Walpurga Amália
Krisztina osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő, valamint német-római
császárné.*

A röviden Mária Teréziaként, hivatalosan, magyar királynőként címezve pedig
II. Máriaként is ismert uralkodó* III. Károly második gyermeke *volt.
Bátyja még csecsemőként meghalt, így *születésekor ő volt a legidősebb
császári és királyi gyermek, de apja – német-római császárként VI. Károly –
egyáltalán nem őt szánta utódjául.*

*Mária Terézia Andreas Möller dán festő 1729 környéki portréján, a
főhercegnő tizenkét éves kora körül*

*A birodalom feje sokáig reménykedett abban, hogy születik még egy fia,
ezért a kis Treslt – ahogyan lányát becézte – nem neveltette
uralkodónak.* *Mária
Terézia
<https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91>
tanult matematikát, történelmet, táncot, zenét, és lövészetet is, valamint
elsajátított több nyelvet,* de* az államügyek intézésével apja nem nagyon
akarta megismertetni. Egy fiatal vőlegénnyel azonban mindenképp*, *miután a
fél Európát behálózó Habsburg-dinasztia több évszázados sikerének egyik, ha
nem legfontosabb alapja a megfelelő partnerválasztás volt.*

*Az első furcsaság*

*Mária Teréziának a nála kilenc ével idősebb Lotharingiai Ferenc Istvánt
szemelték ki, aki később szinte minden szempontból a lehető legjobb
döntésnek bizonyult. *A megismerkedésükkor még csak hétéves lány
szempontjából elsősorban azért, mert egy igazi szőke herceg érkezett az
életébe, és a nagyon korán kialakult,* hamarosan kölcsönössé váló szerelem
a korabeli források szerint halálukig tartott.*

Ez volt talán az első igazán furcsa dolog a későbbi királynő
pályafutásában, a gyengéd érzéseken alapuló házasságok ugyanis igen ritkák
voltak ebben a korban, főleg az európai uralkodók világában. *A férj a
lotaringiai trónigényéről is hajlandó volt lemondani, hogy elvegye
kedvesét, és ezzel beházasodhasson a Habsburg-családba.*

A három évtizedig tartó frigyből – a korban nem szokatlan módon – *
tizenhat gyermek született.* (Közülük II. József és II. Lipót is uralkodó
lett, Mária Terézia több lánya pedig kiházasodott Európába,  ezért később a
kontinens anyósának is nevezték.  A kor mércéjével tehát jellemzően sikeres
pályát futottak be a gyermekei, kivéve legfiatalabb lányát, aki ennek
ellenére, vagy épp ezért a legismertebb közülük.* A tizenötödiknek
született Mária Antónia, vagyis Marie Antoinette tragikus sorsú francia
királynéként fejezte be életét, a francia forradalom idején a jakobinusok
guillotine alá küldték,* a propagandájukban pedig önző, pazarló,
kicsapongó, sőt vérfertőző nőszemélynek állították be, ami máig hatással
van a róla kialakult képre.)

*Mária Terézia és Ferenc István gyermekeikkel*

*A prédát látták a férfi szomszédok*

Mária Terézia és Ferenc István 1736-ban házasodott össze, majd néhány évnyi
viszonylagos gondtalanságuk után *váratlanul meghalt a birodalom feje, a
fiatal hercegnő apja.  III. Károly egy magyarországi vadászkirándulásán
lett rosszul – állítólag gyilkos galócát evett – majd néhány nappal később,
1740. október 20-án 55 éves korában hunyt el.*

Halála felkészületlenül érte a török háborúktól egyébként is megviselt, és
csőd szélén táncoló birodalmat, a leánya, Mária Terézia főhercegnő trónra
lépése pedig nagyrészt az európai hatalmak jóindulatától függött. Ami
azonban hiányzott – teljes mértékben – még úgy is, hogy a külföldi
monarchiák nagy része korábban azt ígérte Károlynak, nem akadékoskodnak, ha
netán fiú utód nélkül halna meg, és lányára kellene örökítenie az
impériumát.

A valóság más lett – ahogy kiderült, hogy egy nőnek kellene ott hagyni a
Habsburg-birodalmat, aki ráadásul nagyon fiatal és az államügyekben is
járatlan, *a szomszédok szinte azonnal kardot rántottak, hogy
felszeleteljék a gazdátlannak gondolt, és prédának tekintett országot. „Mit
jelent a megállapodás a jó lehetőségekhez képest?”* – foglalta össze a
helyzet lényegét az elsőként támadó, és egyébként szintén csak pár hónapja
trónra lépett porosz király, II. Nagy Frigyes.

*Komoly sérülésekkel, de túlélte*

Megindultak a szomszédos bajorok és a franciák is, majd a nőnemű, így
lenézett örökös színrelépése miatt kitört *harcok végül Európa jelentős
részére kiterjedtek, és szinte minden korabeli hatalom részt vett benne,
Angliától Oroszországig. A véres tömegbirkózás*ból *a Habsburg-birodalom
végül komoly sérüléssel, de stabil állapotban tudott kikerülni *– egyik
leggazdagabb tartományát, Sziléziát ugyan vitték a poroszok, de a
nagyhatalmi státusza megmaradt, és *Mária Terézia is megőrizte trónját.*

Sőt, még az osztrák örökösödési háború
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k_%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6s%C3%B6d%C3%A9si_h%C3%A1bor%C3%BA>
alatt, 1745-ben azt is kicsikarta, hogy férjét
<https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r>német-római
császárrá válasszák. Ő, mint nő nem jöhetett szóba a poszton, de császárné
lett, társuralkodóként pedig a birodalom tényleges irányítása az ő kezébe
került.A szerelmi házassága után ez a nőként megszerzett erős politikai
státusz volt a második és még nagyobb furcsaság a nemek egyenlőségét hírből
sem ismerő korszakban.Jellemző, hogy *ő volt az egyetlen nő, aki valaha
Ausztria élén állt. Abban pedig, hogy mindez így alakulhatott,
Magyarországnak kitüntetett szerepe volt.*

*Mit lépnek a magyarok?*

A szomszédos országok uralkodóival ellentétben, *a Habsburg-birodalom
rendjei elismerték a nőági utódlást. A dinasztia tagjai már 1703-ban
szerződést kötöttek a trónöröklés rendjéről az örökös tartományokban, az
erről szóló, és 1713-ban nyilvánosságra hozott Pragmatica Sanctióra
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Pragmatica_sanctio#A_III._K.C3.A1roly-f.C3.A9le_pragmatica_sanctio_.281723.29>
pedig tíz év múlva a magyar rendek is rábólintottak. A fiatal uralkodónő
számára sorsdöntő volt, hogy miközben birodalmába több irányból idegen
hadseregek nyomultak be, miként viselkednek a sokszor csak rebellisként
elkönyvelt magyarok.*

Egyértelműen kijelenthető, hogy a szorongatott Mária Terézia jól járt a
pozsonyi utazásaival. *1741 nyarán – a történelemben másodikként – nagy
pompa közepette magyar királynővé koronázták, majd hamarosan következett a
szeptemberi diéta, ahol a magyar rendek segítségét kérte.*

*Nagyon hatásos volt*

*„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert
áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a
birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét*” –*
mondta latinul a 23 éves királynő.* Egyes beszámolók szerint a hatás
kedvéért gyászruhában, a csecsemő II. Józseffel a karján lépett eléjük, sőt
a legenda szerint bele is csípett a kisdedbe, hogy az sírva fakadjon.
Kutatók azonban arra jutottak, hogy a kérés – vagy inkább könyörgés – ugyan
valóban megtörtént, de a csecsemő nem volt jelent, őt csak később mutatta
be a királynő a magyar rendeknek.

Mindenesetre *utóbbiak „életüket és vérüket”, vagyis pénzt és katonákat
ajánlottak fel a királynőnek
<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/maria_terezia>, így negyvenezer
újonccal bővülhetett a hadsereg.* Mária Terézia később sokszor
kijelentette, hogy a magyar rendek mentették meg uralmát, akiknek azonban a
szóbeli hála kevés lett volna – az országnak kedvező döntéseket vártak
cserébe. *A királynő igyekezett is meghálálni a támogatást, megerősítette a
rendeket addigi jogaikban, később visszacsatolta Magyarországhoz a
Partiumot és a Délvidéket, továbbá biztosította a nemesi föld
adómentességét, valamint engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű
vezényletet.*

*Mária Terézia magyar királynővé koronázása 1741. június 25-én a pozsonyi
Szent Márton-székesegyházban*

*Új szisztéma a hadseregben*

A katonaság állapota kulcsfontosságú volt Mária Terézia uralma, de
általában a Habsburg-birodalom jövője szempontjából is. Ezt fogalmazta meg
az idős, nagy tekintélyű császári hadvezér, a törökverő Savoyai Jenő még
Mária Terézia trónra lépése előtt, amikor kijelentette, a potenciális új
királynő jövője szempontjából az erős ármádia többet jelent, mint bármilyen
szerződés – és persze a katonaság szerepének fontosságát bizonyították a
negyvenes évektől kezdődő nagy háborúk is.

*Mária Terézia ezért folytatta a hadsereg elődei által is fontosnak tartott
fejlesztését. A reformok legfontosabb eleme az állandó, egységes, könnyen,
gyorsan bevethető haderő megteremtése volt. Korábban ugyanis minden
háborúhoz  nagy számú zsoldost kellett toborozni, a meglévő katonai
alakulatokat pedig a városokban és falvakban szétszórva tartották, és
maguknak kellett gondoskodniuk az ellátásukról.* Addig minden ezrednek
külön szabályzata volt, annak alapján gyakorlatozott és harcolt, még az
egyenruhájuk sem volt egységes. Az új szisztémában a csapatokat nagyobb
egységekben, általában ezredenként együtt állomásoztak, és az állam
gondoskodott a központi ellátásukról.

*Tragikus epizód*

*Nem mindenkinek vannak azonban jó emlékei a Mária Terézia-féle hadügyi
reformokról. A székelyeknek biztosan nem. A bécsi udvar már az ötvenes
évektől kísérletezni kezdett a birodalom peremén élő, lényegében nemesi
státusú népcsoport kiváltságainak megnyirbálásával. Adómentességük ellenére
önkényesen kivetett adókat fizettetett velük, majd amikor Mária Terézia
újraszervezte a határőrséget, az erőszakos sorozás az 1764-es madéfalvi
vérengzésbe torkollott. A császári katonaság lemészárolt több száz székelyt
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelyek>, mert azok megtagadták a
hadseregbe való bevonulást.*

*Az ellenállás oka, hogy nem akarták elveszíteni addigi szabadságukat. E
szerint ugyan kötelesek voltak a hadi szolgálatra, de csak akkor, ha az
országot külső ellenség támadta meg, laktanyákba nem lehetett zárni őket.*

A mészárlás után, amelyben felnőtt férfiak mellett, gyerekeket és
asszonyokat is legyilkoltak, a székelyek tömegestül vándorolt ki Moldvába.

*Erősnek gondolta magát, aztán elege lett*

*Hadseregreformjait követően  Mária Terézia annyira erősnek érezte magát,
hogy reális esélyét látta a revánsnak, Szilézia visszaszerzésének, amiből
aztán* *újabb, immár több földrészre kiterjedő, XVIII. századi világégés
lett – a hétéves háború
<https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9t%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA>*. Az
újabb alkalom, hogy az európai hatalmak elszámolhassanak egymással, jól
beleillett az kontinens hatalmi harcainak sorába, amely folyamatos *oda-vissza
rendeződésekkel, ilyen-olyan szövetségek kialakulásával és szétesésév*el
járt.

A bonyolult taktikai és stratégiai játszmák folyamatának kétségkívül egyik
legfontosabb szereplőjévé vált a nagyhatalmú királynő, de ez túl sok életbe
és vérbe, meg pénzbe került a birodalomnak, miközben a kezdeti helyzeten
nem sikerült változtatni.* A Habsburg uralkodó* ezért *a későbbikben*,
legalábbis háborúkkal már nemigen akart a status quo ellen tenni, s*okkal
inkább békés fejlődésre vágyott. Célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy
kimerült országai felvehessék a versenyt a felvilágosodás, abszolutizmus,
valamint a társadalmi és gazdasági újítások által egyre inkább
meghatározott korban.*

*Lassú reformokat indított el a közigazgatás, az oktatás és az egyházi élet
területén. Könnyített a jobbágyi terheken, kataszteri felmérést rendelt el
az örökös tartományokban, listákat vezettetett a besorozható férfiakról, új
törvényeket hozott és hivatalokat nyitott meg a polgári származású
hivatalnokok előtt. Hitvallása szerint az állam szolgálatára és az emberek
iránti gondoskodásra tette fel életét*.

Utóbbihoz egyébként éppúgy hozzátartoztak a lakosságnak látványosságot
nyújtó hosszú kocsikázásai és ünnepségei Bécsben, mint a himlő elleni oltás
népszerűsítése vagy az uralkodó tulajdonát képező, v*adászat céljából
tartott vadak lelövetése és húsuk jutányos áron történő áruba bocsátása az
éhínség idején.*

*Új pályára állította Magyarországot is*

*Egyértelművé vált, hogy Magyarország fejlődése is új pályára áll, Mária
Terézia alatt folyamatossá vált az anyagi és demográfiai gyarapodás,
valamint beindult az ország és az államirányítás korszerűsítése, a rendek
hatalmának visszaszorítása. Igaz, több ellentmondásos vagy Magyarország
számára hátrányos intézkedés is született.*

*Mária Terézia a koronázási dombon*

Fontos megjegyezni, hogy* politikáját nagyban meghatározták jó érzékkel
kiválasztott szakértői, újdonságnak tekinthető az uralkodót támogató
tekintélyes és képzett tanácsadói gárda* mérete. A fő helyet közöttük
Kaunitz herceg foglalta el, aki új vágányra terelte a külpolitikát is, és a
régóta fennálló franciaellenesség után tető alá hozta Franciaország és
Ausztria szövetségét. Kiemelkedő szerepe volt a belpolitikában is, többek
között ő dolgozta ki az uralkodónő magyarországi politikájának alapelveit.

*Másképp tanított*

*Mária Teréziának szívügye volt az oktatás, az ő uralkodása alatt történt
meg először – 1777-ben a Ratio Educationis nevű rendelettel –, hogy az
állam a saját irányítása alá helyezte és szabályozta a területet, amely
azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult
abszolutizmus gondolatvilágából következett, miszerint az iskolák a közjót
kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az
iskolarendszer, a tananyag, valamint a tanárok és diákok feladatainak
meghatározására.*

A Nagyszombati Egyetemet 1777-ben Budára helyeztette, növelte az állami
iskolák számát, erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban, és
kísérletet tett az egységes tananyag bevezetésére – elrendelte a közhasznú
tárgyak felvételét, gyakorlatiasabbá tette az iskolai tananyagot. *A
gimnázium megteremtésével összekötötte az elemi és a felsőfokú oktatást,
tanítóképzőket állított fel, bővítette az egyetemi karokat, illetve újakat
alapított.*

*Őrzött királynő, ellenőrzött papok*

Hálás lehet az utókor Mária Teréziának* a magyar királyi nemesi testőrség
1760-as megalakításá*ért is. Ennek fiatal tagjai több, a szemléletüket
vélhetően jelentősen formáló évet tölthettek a magyarországi viszonyokhoz
képest kulturálisan is igen fejlett császárvárosban, amellyel a
középnemességnek addig nem sok kapcsolata volt. *A nagy presztízsű
elitalakulatban „nőttek fel” a modern magyar irodalom alapjait lerakó
testőrírók, mint Bessenyei György, Orczy Lőrinc, Gvadányi József, Dugonics
András vagy Pálóczi Horváth Ádám.*

Bár, a királynő elkötelezett, mélyen hívő katolikus volt, egyúttal
abszolutista uralkodóként is működött, aki nem csak a rendek hatalmát
akarta visszaszorítani, hanem* az egyházat is igyekezett az állam
ellenőrzése alatt tartani. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével
lehetett kihirdetni, az egyházi bíróságok hatáskörét szigorúan egyházi
ügyekre korlátozta. A szerzetesrendek külföldön székelő főnökeinek a
birodalomba való látogatását megtiltotta, az egyházi ünnepek számát
csökkentette.*

*Birkahasonlat*

Ugyancsak nagy hatású törekvése volt az ország lakosságának és gazdaságának
döntő részét adó* jobbágyok helyzetének rendezése*. *1767-ben adta ki az
úrbéri pátenst, amiben a földesurakkal szemben akarta megvédeni a
jobbágyokat, illetve azok adózóképességét. Ez azért volt fontos, mert a
magyar nemesek, osztrák társaikkal ellentétben az udvar többszöri kísérlete
ellenére is meg tudták őrizni az adómentességüket, tőlük tehát pénzre nem
számíthatott az udvar.* *A földbirtokosok ráadásul gyakorta túl nagy, már
lázadásokat provokáló terheket raktak jobbágyaikra, valamint, szintén az ő
kárukra egyre jobban növelték saját kezelésű, így tehermentes földjeik
arányát*.

*A kincstár elemi érdeke volt tehát, hogy a jobbágytelkek ne zsugorodjanak,
és azok művelőit ne zsigerelhessék ki uraik, mert azzal apasztanák az
állami bevételek forrásait. „Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk”
*– mondta a királynő.

*Az urbárium többek közt szabályozta a földesúr által igénybe vehető robot
és megkövetelhető ajándékok mértékét,* amit a rendelet a földbirtok
méretéhez és a föld nélküli zsellérek anyagi helyzetéhez igazított. A
rendelet továbbá azt is meghatározta, hogy *a telkes jobbágyoknak 1 forint
füstadót is fizetniük kellett. A királynő komoly terheket szabott meg
ugyan, de minimalizálta a földesúri visszaélések lehetőségét. Más kérdés,
hogy az újonnan bevezetett járandóságok nem mindenhol hoztak könnyebbséget.
*Például az agyonadóztatott felvidéki jobbágynál jelentős enyhülésnek
számított, több más vidéken azonban a terhek növekedését jelentette a
pátens.

*Mária Terézia magyar ruhában című festmény a Gödöllői Királyi Kastélyban,
az uralkodó egykori hálószobájában MTI Fotó: Földi Imre*

*Magyar ipar helyett magyar tenger*

Ennél rosszabb és egyöntetűbb volt a királynő által *1754-ben bevezetett
kettős vámrendszer* megítélése, amely magyar szempontból, legalábbis az
iparfejlődés tekintetében rendkívül hátrányos volt. Az impérium nyugati
fele és a Magyarország közti munkamegosztást bebetonozó szabályok alapján
az itteni agrártermékekre a birodalmon belül – *ha csak az osztrák vagy
cseh tartományokig küldték az árut, és nem külföldre – alacsony kiviteli
vámot szabtak, a magyar iparcikkekre azonban annál nagyobbat. Ezzel szemben
a nyugati tartományokból Magyarországra érkező ipari termékekre alacsony
behozatali vámot kellett fizetni.*

Ezt az intézkedést azonban, bármily hátrányos is volt magyar szempontból,
vélhetően nem a magyarellenesség* motiválta, hanem a birodalom
önellátásának biztosítása, illetve a merkantilista szemlélet, amelynek
lényege, hogy olcsón kell vásárolni és drágán eladni, ezáltal minél több
aranyat felhalmozni. A drága áru az iparcikk, amiből tehát minél többet
kell eladni, olcsó a mezőgazdasági termék, amiből pedig minél kevesebbet.*

*Az uralkodónő olajfestménye Matthias de Visch flamand festő alkotásán
1749-ben*

Kicsit árnyalja csak az uralkodó Lajtán innenről nézve hátrányos
iparpolitikáját, hogy *1776-ban elrendelte Fiume Magyarországhoz csatolását
<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1779_aprilis_23_maria_terezia_magyarorszaghoz_csatolja_fiumet/>,
amitől a magyar kereskedelem és gazdaság fellendülését várta. A királynő
abban is bízhatott, hogy a kikötőváros, amelyet Horvátországtól a határ,
Magyarországtól pedig Horvátország választott el, viszonylagos önállóságra
tehet szert, ami meggyorsítja majd a fejlődését, és így több adót lehet
tőle beszedni.*

A pénzek begyűjtésében egyébként Mária Terézia, illetve a pénzügyeket vivő
férje nagyon jó teljesítményt nyújtott. A házaspár rendbe tette az
államháztartást, és Ferenc István kitűnő üzletemberként hatalmas
magánvagyont is felhalmozott. Birtokain *mintagazdaságokat, méneseket
létesített, fellendítette az állattenyésztést, pártolta az ipartelepítést,
manufaktúrákat szervezett. A magyarországi (ma Szlovákiához tartozó)
Holicson híressé vált kerámiaüzemet, Sasváron textilgyárat alapított.*

*Kisebbségbe kerültek a magyarok *

Szintén évszázadokra meghatározó jelentőségűk volt, a már régebb óta zajló,
de Mária Terézia alatt még magasabb fokozatba kapcsoló betelepüléseknek és
betelepítéseknek. *A XVIII. század középső évtizedeiben újabb nagy
hullámokban érkeztek a németek és románok az országba, ami a többi idegen
ajkú nép térfoglalásával együtt teljesen átalakította a Magyar Királyság
etnikai viszonyait.* *A török idők pusztításai során demográfiai mélypontra
jutott magyarság félig üres országába érkező betelepülőkkel **majdnem
kétharmados többségre jutottak a nem magyar népelemek. Ez a folyamat
alapozta meg az ország későbbi, talán legnagyobb problémáját, a nemzetiségi
ellentéteket, és az abból következő trianoni döntést.*

Ugyanakkor Mária Terézia nevéhez fűződik az is, hogy az akkor már
körülbelül nyolcvan éve zajló állami betelepítéseket 1773-ban leállították
Magyarországon, majd hamarosan a földbirtokosok ilyen irányú tevékenységét
is beszüntették.* 1778-ban ugyancsak ő az, aki megengedi, hogy a Bánság
újból magyar fennhatóság alá kerüljön, és ott magyarok is
letelepedhessenek.*

*A cigányokról és zsidókról is rendelkezett*

Mária Terézia korában nem csak a betelepítés, hanem hangsúlyozottan a
letelepítés is fontos cél volt, ami elsősorban a vándorló cigányokat
célozta meg a korban kevéssé vitatott, ám nem túl eredményes módszerekkel.

A királynő 1761-ben kiadott rendeletében
<http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/kortanc_sorozat/magyarorszagi_ciganyok/pages/004_maria.htm>
megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát, és az új
elnevezésüket tette kötelezővé – újlakosok, újmagyarok, újparasztok,
németül Neubauer. Ezzel együtt megkezdték a letelepítésüket a Bánságba, de
viszonylag kevés sikerrel. Ezt követően, *az 1767-ben meghozott újabb és
szigorúbb döntésével megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát,
valamint elrendelte, hogy a cigánygyermekeket vegyék el a szüleiktől, és
más nemzetbelieknek adják át őket nevelésre.*

Összességében elmondható, hogy ezzel a cigányok* erőszakos integrálása és
asszimilálása* kezdődött meg Magyarországon. Az intézkedések egyik fő
indoka az volt, hogy a *vándorló életmódot folytató emberek nehezen
ellenőrizhetők, adóztathatók és szankcionálhatók – ha valamilyen
bűncselekményt követnek el. Ráadásul nem csak a törvény alá, de az
oktatásba sem lehet bevonni őket, ami szembe ment az abszolutista,
központosuló állam érdekeivel.*

A buzgó katolikus királynő *zsidókat érintő szabályokat is hozott, akiktől
– akárcsak a protestánsoktól – vallási okokból kifejezetten viszolygott.
1746-ban kitiltotta őket Budáról, és szintén a negyvenes években
úgynevezett türelmi adót vetett ki rájuk, aminek összege folyamatosan
emelkedett. Ezzel együtt a század közepétől változni, enyhülni kezdett a
központi kormányzat zsidókkal kapcsolatos álláspontja. Mária Terézia
például 1762-ben rendeletileg eltiltotta a zsidó gyermekek erőszakos
áttérítését.*

*Már-már idilli*

Minden vitatható, ellentmondásos, és – főleg mai szemmel – elítélendő
döntése ellenére, *az összkép egyértelműen pozitív a rendhagyó uralkodóról,
amiben a kortársak és az utókor is javarészt egyetért.  A kedvező imázshoz
nagyban hozzájárult személyisége is, nőként való helytállása. Az európai
újkori történelem egyik első női „felső vezetőjeként” működött, de családi
élete, férjével való viszonya is már-már idillinek mondható.*

A házaspár sikeresen működő feladatmegosztás szerint élt. Míg az érzelmes,
domináns és szigorúan vallásos, de nem bigott feleség a minisztertanácsokon
ült, diplomatákat fogadott, reformokat vezetett be vagy éppen hadjáratot
vezetett, addig a kissé ingatag, gyakran flegmatikus szabadkőműves férj a
gazdaságot és a pénzügyeket tette rendbe.

*A teljes császári család 1763-ban a bécsi Hofburg palotában előadás
közben, az első sorban középen Mária Terézia, jobboldalán férje, I. Ferenc
császár Martin van Meytens festményén, Bécsi Szépművészeti Múzeum*

*A szörny is elismerte*

*Mária Terézia arra is hajlandó lett volna, hogy személyesen hadba
vonuljon, és megjelenjen a csatatereken, ám egymást követő terhességei ezt
nem tették lehetővé. Ennek ellenére „a porosz szörny”, Nagy Frigyes is
elismerte erényeit, egy alkalommal kijelentette: „Végre van a Habsburgoknak
egy férfijuk, és ez egy nő!”*

A házaspár életének jellemző epizódja volt a Ferenc István német-római
császárrá koronázást követő frankfurti városházi díszebéd. Ezen
hagyományosan a Német-Római Birodalom főméltóságai szolgáltak fel, és az
eseményen csak férfiak vehettek részt. Mária Terézia azonban – hetedik
hónapos terhesen – kierőszakolta a bejutást, és férje oldalán részt vett a
díszebéden.

*Jobb, mint egy férfi*

A kortársak részéről nem sok bizodalommal megkezdett uralkodása során *Mária
Terézia végül bebizonyította, hogy egy nő épp olyan jó, vagy akár jobb
uralkodó lehet, mint egy férfi. A központosított állam alapjait lerakó, és
egy lassú, de minden téren előrevivő reformfolyamatot beindító királynőt
már ellenfelei is elismerték. „Dicsőséget szerzett mind a trónnak, mind a
nemének”* – jelentette ki szintén a nagy vetélytárs porosz király.

Történészi megítélés <http://ujkor.hu/content/maria-terezia-okf-rendezveny>
szerint tehát Márai Terézia úttörő volt saját területén és saját korában.*
Nem csak megújította birodalmát, hanem mondhatni, véghezvitte a
lehetetlent, és még a női egyenjogúság felé vezető úton is megtette az első
lépéseket.*

*„Tudod, hogy mindenben alá vagyunk rendelve”*

Ezzel együtt, az uralkodónő gondolkodása *nem tudott teljesen elszakadni a
korszellemtől.  Ő is elfogadta, hogy a férfiak a nők fölött állnak, amit
természetesnek tartott. Férje és társuralkodója, Ferenc, annak ellenére,
hogy alig kapott szerepet a politikában, sosem érezhette úgy, hogy ez a
hierarchia megfordult volna. Mária Terézia, a lányainak írt leveleiben
hosszan oktatta őket erről. „Tudod, hogy mindenben alá vagyunk rendelve
férjünknek, engedelmességgel tartozunk neki, egyetlen törekvésünk az kell,
legyen, hogy kiszolgáljuk, hasznosak legyünk számára, legjobb barátunkká
tegyük” – írta 1766-ban Mária Krisztina nevű gyermekének.*

*Szomorú is, vidám is*

*Férje 1765-ös halála után Mária Terézia vigasztalhatatlan volt, hosszú
haját levágatta, drága ékszereit eladta vagy elosztogatta. Élete hátralevő
részében özvegyhez illő feketében járt. Az innsbrucki várnak azt a
szobáját, ahol Ferenc István meghalt, emlékkápolnává építette át, és
gyakran látogatta férje nyughelyét. Idős korában, amikor már nem tudott
lépcsőt járni, kötélre függesztett karosszékben eresztették le a
Császár-kriptába.*

* A királynő visszavonult a társasági élettől, fiát, II. Józsefet vette
maga mellé társuralkodónak, de nézetkülönbségeik támadtak. A megfontolt
reformerként viselkedő Mária Terézia nem tudta elfogadni fia reformeszméit,
amelyeket túlzónak ítélt, például a vallási tolerancia gondolatát is.*

* 1778-1779-ben egészsége megromlott, köhögési rohamok gyötörték, és egy
megfázás után már nem épült fel. Élete 1780. november 29-én ért véget
Bécsben, teste a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a Kapucinusok
kriptájában nyugszik férje oldalán.*

Mária Terézia ügyelt rá, hogy szerelmével közös végső földi állomása, annak
megjelenése összhangban legyen a múltjukkal, személyiségükkel, ezért már
jóelőre elkészítette nyughelyüket. A díszes, kettős márvány szarkofág a
házaspár egész alakos szobrát ábrázolja – vidám társalgás közben.
hirado.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170514/d2d23990/attachment.html>