<div dir="ltr"><div class="m_-1589688719514322015gmail-cim">Lenézett fiatal nő indította be újra Magyarországot<br><br><a href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/<wbr>105546-Lenezett_fiatal_no_<wbr>inditotta_be_ujra_<wbr>Magyarorszagot.html</a><br></div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-lead"><span class="m_-1589688719514322015gmail-text">Váratlan, különös és nagy hatású
szereplője született meg a magyar és az európai történelemnek kerek
három évszázada. Bár a Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina névre
keresztelt gyerektől senki semmi jelentőset nem remélt,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> már fiatal
korától alapvetően befolyásolta, főleg a kontinens középső részének, és
azon belül Magyarországnak a sorsát. </b></span>A neve Habsburg uralkodóként és
nőként is legendává vált, joggal, mert egy teljes mértékben férfiak
uralta világban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> új fejlődési pályára állította országait, még ha több
intézkedését vitatta is vagy félreértette az utókor.</b></span></span></div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-megjelenes">
2017. május 13. 15:23
</div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-ikonok">
<div class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_toolbox m_-1589688719514322015gmail-addthis_default_style">
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_email m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_print m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_twitter m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_gmail m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_google_plusone m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_-1589688719514322015gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_pinterest_share m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_myspace m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_favorites m_-1589688719514322015gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1589688719514322015gmail-addthis_button_expanded m_-1589688719514322015gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/105546-Lenezett_fiatal_no_inditotta_be_ujra_Magyarorszagot.html#" target="_blank"><span class="m_-1589688719514322015gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-fb-share-button m_-1589688719514322015gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:61px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/104480.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-leadkep"></div>
<p>
Öröm, és talán egy kis dohogás is belengte a bécsi császári palota kora
reggelét 1717. május 13-án, amikor csecsemősírás ébresztette a Hofburg
lakóit. A kellemetlen érzéseket nem az újszülött hangoskodása okozhatta
környezetének, inkább a hazája jövője miatt érzett aggodalmak. Csalódást
okozhatott, hogy lány volt, és senki nem gondolta, hogy ő adhat majd új
lendületet a Habsburg-birodalomnak. Nagyot tévedtek a fiút váró
rokonok.</p>
<p>
<b>Politizálás helyett vőlegény</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1717. május 13-án született Magyarország és Ausztria egyik
legismertebb, legnagyobb hatású uralkodója, Habsburg Mária Terézia
Walpurga Amália Krisztina osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő,
valamint német-római császárné.</b></span></p><div id="m_-1589688719514322015gmail-billboardbanner"><span class="m_-1589688719514322015gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
A röviden Mária Teréziaként, hivatalosan, magyar királynőként címezve
pedig II. Máriaként is ismert uralkodó<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> III. Károly második gyermeke
</b></span>volt. Bátyja még csecsemőként meghalt, így <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>születésekor ő volt a
legidősebb császári és királyi gyermek, de apja – német-római
császárként VI. Károly – egyáltalán nem őt szánta utódjául.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104481.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C" style="margin-right:0px" width="232" height="289"></p>
<p>
<i>Mária Terézia Andreas Möller dán festő 1729 környéki portréján, a főhercegnő tizenkét éves kora körül</i></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A birodalom feje sokáig reménykedett abban, hogy születik még egy fia,
ezért a kis Treslt – ahogyan lányát becézte – nem neveltette
uralkodónak.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91" target="_blank">Mária Terézia</a>
tanult matematikát, történelmet, táncot, zenét, és lövészetet is,
valamint elsajátított több nyelvet,</b></span> de<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az államügyek intézésével apja
nem nagyon akarta megismertetni. Egy fiatal vőlegénnyel azonban
mindenképp</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>miután a fél Európát behálózó Habsburg-dinasztia több
évszázados sikerének egyik, ha nem legfontosabb alapja a megfelelő
partnerválasztás volt.</b></span></p>
<p>
<b>Az első furcsaság</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Teréziának a nála kilenc ével idősebb Lotharingiai Ferenc Istvánt
szemelték ki, aki később szinte minden szempontból a lehető legjobb
döntésnek bizonyult. </b></span>A megismerkedésükkor még csak hétéves lány
szempontjából elsősorban azért, mert egy igazi szőke herceg érkezett az
életébe, és a nagyon korán kialakult,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> hamarosan kölcsönössé váló
szerelem a korabeli források szerint halálukig tartott.</b></span></p>
<p>
Ez volt talán az első igazán furcsa dolog a későbbi királynő
pályafutásában, a gyengéd érzéseken alapuló házasságok ugyanis igen
ritkák voltak ebben a korban, főleg az európai uralkodók világában. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
férj a lotaringiai trónigényéről is hajlandó volt lemondani, hogy
elvegye kedvesét, és ezzel beházasodhasson a Habsburg-családba.</b></span></p>
<p>
A három évtizedig tartó frigyből – a korban nem szokatlan módon – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
tizenhat gyermek született.</b></span> (<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Közülük II. József és II. Lipót is uralkodó
lett, Mária Terézia több lánya pedig kiházasodott Európába, ezért
később a kontinens anyósának is nevezték.</span> A kor mércéjével tehát
jellemzően sikeres pályát futottak be a gyermekei, kivéve legfiatalabb
lányát, aki ennek ellenére, vagy épp ezért a legismertebb közülük.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A
tizenötödiknek született Mária Antónia, vagyis Marie Antoinette tragikus
sorsú francia királynéként fejezte be életét, a francia forradalom
idején a jakobinusok guillotine alá küldték,</b></span> a propagandájukban pedig
önző, pazarló, kicsapongó, sőt vérfertőző nőszemélynek állították be,
ami máig hatással van a róla kialakult képre.)</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104482.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C" style="margin-right:0px" width="319" height="355"></p>
<p>
<i>Mária Terézia és Ferenc István gyermekeikkel</i></p>
<p>
<b>A prédát látták a férfi szomszédok</b></p>
<p>
Mária Terézia és Ferenc István 1736-ban házasodott össze, majd néhány
évnyi viszonylagos gondtalanságuk után <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>váratlanul meghalt a birodalom
feje, a fiatal hercegnő apja. III. Károly egy magyarországi
vadászkirándulásán lett rosszul – állítólag gyilkos galócát evett – majd
néhány nappal később, 1740. október 20-án 55 éves korában hunyt el.</b></span></p>
<p>
Halála felkészületlenül érte a török háborúktól egyébként is megviselt,
és csőd szélén táncoló birodalmat, a leánya, Mária Terézia főhercegnő
trónra lépése pedig nagyrészt az európai hatalmak jóindulatától függött.
Ami azonban hiányzott – teljes mértékben – még úgy is, hogy a külföldi
monarchiák nagy része korábban azt ígérte Károlynak, nem akadékoskodnak,
ha netán fiú utód nélkül halna meg, és lányára kellene örökítenie az
impériumát.</p>
<p>
A valóság más lett – ahogy kiderült, hogy egy nőnek kellene ott hagyni a
Habsburg-birodalmat, aki ráadásul nagyon fiatal és az államügyekben is
járatlan, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szomszédok szinte azonnal kardot rántottak, hogy
felszeleteljék a gazdátlannak gondolt, és prédának tekintett országot.
„Mit jelent a megállapodás a jó lehetőségekhez képest?”</b></span> – foglalta össze
a helyzet lényegét az elsőként támadó, és egyébként szintén csak pár
hónapja trónra lépett porosz király, II. Nagy Frigyes.</p>
<p>
<b>Komoly sérülésekkel, de túlélte</b></p>
<p>
Megindultak a szomszédos bajorok és a franciák is, majd a nőnemű, így
lenézett örökös színrelépése miatt kitört <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>harcok végül Európa jelentős
részére kiterjedtek, és szinte minden korabeli hatalom részt vett benne,
Angliától Oroszországig. A véres tömegbirkózás</b></span>ból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Habsburg-birodalom
végül <span style="background-color:rgb(234,209,220)">komoly sérüléssel,</span> de stabil állapotban tudott kikerülni </b></span>– egyik
leggazdagabb tartományát, Sziléziát ugyan vitték a poroszok, de a
nagyhatalmi státusza megmaradt, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Terézia is megőrizte trónját.</b></span></p>
<p>
Sőt, még az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k_%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6s%C3%B6d%C3%A9si_h%C3%A1bor%C3%BA" target="_blank">osztrák örökösödési háború</a> alatt, 1745-ben azt is kicsikarta, hogy <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" target="_blank">férjét </a>német-római
császárrá válasszák. Ő, mint nő nem jöhetett szóba a poszton, de
császárné lett, társuralkodóként pedig a birodalom tényleges irányítása
az ő kezébe került.A szerelmi házassága után ez a nőként megszerzett
erős politikai státusz volt a második és még nagyobb furcsaság a nemek
egyenlőségét hírből sem ismerő korszakban.Jellemző, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ő volt az
egyetlen nő, aki valaha Ausztria élén állt. Abban pedig, hogy mindez így
alakulhatott, Magyarországnak kitüntetett szerepe volt.</b></span></p>
<p>
<b>Mit lépnek a magyarok?</b></p>
<p>
A szomszédos országok uralkodóival ellentétben, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Habsburg-birodalom
rendjei elismerték a nőági utódlást. A dinasztia tagjai már 1703-ban
szerződést kötöttek a trónöröklés rendjéről az örökös tartományokban, az
erről szóló, és 1713-ban nyilvánosságra hozott <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pragmatica_sanctio#A_III._K.C3.A1roly-f.C3.A9le_pragmatica_sanctio_.281723.29" target="_blank">Pragmatica Sanctióra</a>
pedig tíz év múlva a magyar rendek is rábólintottak. A fiatal
uralkodónő számára sorsdöntő volt, hogy miközben birodalmába több
irányból idegen hadseregek nyomultak be, miként viselkednek a sokszor
csak rebellisként elkönyvelt magyarok.</b></span></p>
<p>
Egyértelműen kijelenthető, hogy a szorongatott Mária Terézia jól járt a
pozsonyi utazásaival. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1741 nyarán – a történelemben másodikként – nagy
pompa közepette magyar királynővé koronázták, majd hamarosan következett
a szeptemberi diéta, ahol a magyar rendek segítségét kérte.</b></span></p>
<p>
<b>Nagyon hatásos volt</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert
áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a
birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét</b></span>” –<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
mondta latinul a 23 éves királynő.</b></span> Egyes beszámolók szerint a hatás
kedvéért gyászruhában, a csecsemő II. Józseffel a karján lépett eléjük,
sőt a legenda szerint bele is csípett a kisdedbe, hogy az sírva
fakadjon. Kutatók azonban arra jutottak, hogy a kérés – vagy inkább
könyörgés – ugyan valóban megtörtént, de a csecsemő nem volt jelent, őt
csak később mutatta be a királynő a magyar rendeknek.</p>
<p>
Mindenesetre <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>utóbbiak „életüket és vérüket”, vagyis pénzt és katonákat ajánlottak fel a <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/maria_terezia" target="_blank">királynőnek</a>,
így negyvenezer újonccal bővülhetett a hadsereg.</b></span> Mária Terézia később
sokszor kijelentette, hogy a magyar rendek mentették meg uralmát,
akiknek azonban a szóbeli hála kevés lett volna – az országnak kedvező
döntéseket vártak cserébe. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A királynő igyekezett is meghálálni a
támogatást, megerősítette a rendeket addigi jogaikban, később
visszacsatolta Magyarországhoz a Partiumot és a Délvidéket, továbbá
biztosította a nemesi föld adómentességét, valamint engedélyezte a
hadseregben a magyar nyelvű vezényletet.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104483.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C" style="margin-right:0px" width="264" height="299"></p>
<p>
<i>Mária Terézia magyar királynővé koronázása 1741. június 25-én a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban</i></p>
<p>
<b>Új szisztéma a hadseregben</b></p>
<p>
A katonaság állapota kulcsfontosságú volt Mária Terézia uralma, de
általában a Habsburg-birodalom jövője szempontjából is. Ezt fogalmazta
meg az idős, nagy tekintélyű császári hadvezér, a törökverő Savoyai Jenő
még Mária Terézia trónra lépése előtt, amikor kijelentette, a
potenciális új királynő jövője szempontjából az erős ármádia többet
jelent, mint bármilyen szerződés – és persze a katonaság szerepének
fontosságát bizonyították a negyvenes évektől kezdődő nagy háborúk is.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Terézia ezért folytatta a hadsereg elődei által is fontosnak
tartott fejlesztését. A reformok legfontosabb eleme az állandó,
egységes, könnyen, gyorsan bevethető haderő megteremtése volt. Korábban
ugyanis minden háborúhoz nagy számú zsoldost kellett toborozni, a
meglévő katonai alakulatokat pedig a városokban és falvakban szétszórva
tartották, és maguknak kellett gondoskodniuk az ellátásukról.</b></span> Addig
minden ezrednek külön szabályzata volt, annak alapján gyakorlatozott és
harcolt, még az egyenruhájuk sem volt egységes. Az új szisztémában a
csapatokat nagyobb egységekben, általában ezredenként együtt
állomásoztak, és az állam gondoskodott a központi ellátásukról.</p>
<p>
<b>Tragikus epizód</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nem mindenkinek vanna</span>k<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> azonban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">jó emlékei</span></span> a Mária Terézia-féle hadügyi
reformokról. A székelyeknek biztosan nem. A bécsi udvar már az ötvenes
évektől kísérletezni kezdett a birodalom peremén élő, lényegében nemesi
státusú népcsoport kiváltságainak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> megnyirbálásá</span>val. Adómentességük
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenére önkényesen kivetett adókat fizettetett </span>velük, majd amikor Mária
Terézia újraszervezte a határőrséget, az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erőszakos sorozás</span> az 1764-es
madéfalvi vérengzésbe torkollott. A császári katonaság <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lemészárolt</span> több
száz<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelyek" target="_blank"> székelyt</a>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mert</span> azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az ellenállás oka, hogy nem akarták elveszíteni addigi szabadságukat. E
szerint ugyan kötelesek voltak a hadi szolgálatra, de csak akkor, ha az
országot külső ellenség támadta meg, laktanyákba nem lehetett zárni
őket.</b></span></p>
<p>
A mészárlás után, amelyben felnőtt férfiak mellett, gyerekeket és
asszonyokat is legyilk<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span></span></span>oltak, a székelyek tömegestül vándorolt ki
Moldvába.</p>
<p>
<b>Erősnek gondolta magát, aztán elege lett</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hadseregreformjait követően Mária Terézia annyira erősnek érezte
magát, hogy reális esélyét látta a revánsnak, Szilézia
visszaszerzésének, amiből aztán</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>újabb, immár több földrészre kiterjedő,
XVIII. századi világégés lett – a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9t%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" target="_blank">hétéves háború</a></b></span>.
Az újabb alkalom, hogy az európai hatalmak elszámolhassanak egymással,
jól beleillett az kontinens hatalmi harcainak sorába, amely folyamatos
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>oda-vissza rendeződésekkel, ilyen-olyan szövetségek kialakulásával és
szétesésév</b></span>el járt.</p>
<p>
A bonyolult taktikai és stratégiai játszmák folyamatának kétségkívül
egyik legfontosabb szereplőjévé vált a nagyhatalmú királynő, de ez túl
sok életbe és vérbe, meg pénzbe került a birodalomnak, miközben a
kezdeti helyzeten nem sikerült változtatni.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A Habsburg uralkodó</b></span> ezért <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
későbbikben</b></span>, legalábbis háborúkkal már nemigen akart a status quo ellen
tenni, s<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okkal inkább békés fejlődésre vágyott. Célja nyilvánvalóan az
lehetett, hogy kimerült országai felvehessék a versenyt a
felvilágosodás, abszolutizmus, valamint a társadalmi és gazdasági
újítások által egyre inkább meghatározott korban.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Lassú reformokat indított el a közigazgatás, az oktatás és az egyházi
élet területén. Könnyített a jobbágyi terheken, kataszteri felmérést
rendelt el az örökös tartományokban, listákat vezettetett a besorozható
férfiakról, új törvényeket hozott és hivatalokat nyitott meg a polgári
származású hivatalnokok előtt. Hitvallása szerint az állam szolgálatára
és az emberek iránti gondoskodásra tette fel életét</b></span>.</p>
<p>
Utóbbihoz egyébként éppúgy hozzátartoztak a lakosságnak látványosságot
nyújtó hosszú kocsikázásai és ünnepségei Bécsben, mint a himlő elleni
oltás népszerűsítése vagy az uralkodó tulajdonát képező, v<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>adászat
céljából tartott vadak lelövetése és húsuk jutányos áron történő áruba
bocsátása <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az éhínség </span>idején.</b></span></p>
<p>
<b>Új pályára állította Magyarországot is</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egyértelművé vált, hogy Magyarország fejlődése is új pályára áll, Mária
Terézia alatt folyamatossá vált az anyagi és demográfiai gyarapodás,
valamint beindult az ország és az államirányítás korszerűsítése, a
rendek hatalmának visszaszorítása. Igaz, több ellentmondásos vagy
Magyarország számára hátrányos intézkedés is született.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104484.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="455" height="624"></p>
<p>
<i>Mária Terézia a koronázási dombon</i></p>
<p>
Fontos megjegyezni, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> politikáját nagyban meghatározták jó érzékkel
kiválasztott szakértői, újdonságnak tekinthető az uralkodót támogató
tekintélyes és képzett tanácsadói gárda</b></span> mérete. A fő helyet közöttük
Kaunitz herceg foglalta el, aki új vágányra terelte a külpolitikát is,
és a régóta fennálló franciaellenesség után tető alá hozta Franciaország
és Ausztria szövetségét. Kiemelkedő szerepe volt a belpolitikában is,
többek között ő dolgozta ki az uralkodónő magyarországi politikájának
alapelveit.</p>
<p>
<b>Másképp tanított</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Teréziának szívügye volt az oktatás, az ő uralkodása alatt
történt meg először – 1777-ben a Ratio Educationis nevű rendelettel –,
hogy az állam a saját irányítása alá helyezte és szabályozta a
területet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a
felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett, miszerint az
iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó
jogot formálhat az iskolarendszer, a tananyag, valamint a tanárok és
diákok feladatainak meghatározására.</b></span></p>
<p>
A Nagyszombati Egyetemet 1777-ben Budára helyeztette, növelte az állami
iskolák számát, erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban,
és kísérletet tett az egységes tananyag bevezetésére – elrendelte a
közhasznú tárgyak felvételét, gyakorlatiasabbá tette az iskolai
tananyagot. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A gimnázium megteremtésével összekötötte az elemi és a
felsőfokú oktatást, tanítóképzőket állított fel, bővítette az egyetemi
karokat, illetve újakat alapított.</b></span></p>
<p>
<b>Őrzött királynő, ellenőrzött papok</b></p>
<p>
Hálás lehet az utókor Mária Teréziának<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a magyar királyi nemesi
testőrség 1760-as megalakításá</b></span>ért is. Ennek fiatal tagjai több, a
szemléletüket vélhetően jelentősen formáló évet tölthettek a
magyarországi viszonyokhoz képest kulturálisan is igen fejlett
császárvárosban, amellyel a középnemességnek addig nem sok kapcsolata
volt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A nagy presztízsű elitalakulatban „nőttek fel” a modern magyar
irodalom alapjait lerakó testőrírók, mint Bessenyei György, Orczy
Lőrinc, Gvadányi József, Dugonics András vagy Pálóczi Horváth Ádám.</b></span></p>
<p>
Bár, a királynő elkötelezett, mélyen hívő katolikus volt, egyúttal
abszolutista uralkodóként is működött, aki nem csak a rendek hatalmát
akarta visszaszorítani, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az egyházat is igyekezett az állam
ellenőrzése alatt tartani. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével
lehetett kihirdetni, az egyházi bíróságok hatáskörét szigorúan egyházi
ügyekre korlátozta. A szerzetesrendek külföldön székelő főnökeinek a
birodalomba való látogatását megtiltotta, az egyházi ünnepek számát
csökkentette.</b></span></p>
<p>
<b>Birkahasonlat</b></p>
<p>
Ugyancsak nagy hatású törekvése volt az ország lakosságának és
gazdaságának döntő részét adó<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> jobbágyok helyzetének rendezése</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1767-ben
adta ki az úrbéri pátenst, amiben a földesurakkal szemben akarta
megvédeni a jobbágyokat, illetve azok adózóképességét. Ez azért volt
fontos, mert a magyar nemesek, osztrák társaikkal ellentétben az udvar
többszöri kísérlete ellenére is meg tudták őrizni az adómentességüket,
tőlük tehát pénzre nem számíthatott az udvar.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A földbirtokosok ráadásul
gyakorta túl nagy, már lázadásokat provokáló terheket raktak
jobbágyaikra, valamint, szintén az ő kárukra egyre jobban növelték saját
kezelésű, így tehermentes földjeik arányát</b></span>.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kincstár elemi érdeke volt tehát, hogy a jobbágytelkek ne
zsugorodjanak, és azok művelőit ne zsigerelhessék ki uraik, mert azzal
apasztanák az állami bevételek forrásait. „Etetni kell a juhot, ha
nyírni, fejni akarjuk” </b></span>– mondta a királynő.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az urbárium többek közt szabályozta a földesúr által igénybe vehető
robot és megkövetelhető ajándékok mértékét,</b></span> amit a rendelet a földbirtok
méretéhez és a föld nélküli zsellérek anyagi helyzetéhez igazított. A
rendelet továbbá azt is meghatározta, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a telkes jobbágyoknak 1
forint füstadót is fizetniük kellett. A királynő komoly terheket szabott
meg ugyan, de minimalizálta a földesúri visszaélések lehetőségét. Más
kérdés, hogy az újonnan bevezetett járandóságok nem mindenhol hoztak
könnyebbséget. </span></b>Például az agyonadóztatott felvidéki jobbágynál jelentős
enyhülésnek számított, több más vidéken azonban a terhek növekedését
jelentette a pátens.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104485.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C"></p>
<p>
<i>Mária Terézia magyar ruhában című festmény a Gödöllői Királyi
Kastélyban, az uralkodó egykori hálószobájában MTI Fotó: Földi Imre</i></p>
<p>
<b>Magyar ipar helyett magyar tenger</b></p>
<p>
Ennél rosszabb és egyöntetűbb volt a királynő által <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1754-ben bevezetett
kettős vámrendszer</b></span> megítélése, amely magyar szempontból, legalábbis az
iparfejlődés tekintetében rendkívül hátrányos volt. Az impérium nyugati
fele és a Magyarország közti munkamegosztást bebetonozó szabályok
alapján az itteni agrártermékekre a birodalmon belül – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ha csak az
osztrák vagy cseh tartományokig küldték az árut, és nem külföldre –
alacsony kiviteli vámot szabtak, a magyar iparcikkekre azonban annál
nagyobbat. Ezzel szemben a nyugati tartományokból Magyarországra érkező
ipari termékekre alacsony behozatali vámot kellett fizetni.</b></span></p>
<p>
Ezt az intézkedést azonban, bármily hátrányos is volt magyar
szempontból, vélhetően nem a magyarellenesség<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> motiválta, hanem a
birodalom önellátásának biztosítása, illetve a merkantilista szemlélet,
amelynek lényege, hogy olcsón kell vásárolni és drágán eladni, ezáltal
minél több aranyat felhalmozni. A drága áru az iparcikk, amiből tehát
minél többet kell eladni, olcsó a mezőgazdasági termék, amiből pedig
minél kevesebbet.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104486.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C"></p>
<p>
<i>Az uralkodónő olajfestménye Matthias de Visch flamand festő alkotásán 1749-ben</i></p>
<p>
Kicsit árnyalja csak az uralkodó Lajtán innenről nézve hátrányos
iparpolitikáját, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1776-ban elrendelte Fiume Magyarországhoz <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1779_aprilis_23_maria_terezia_magyarorszaghoz_csatolja_fiumet/" target="_blank">csatolását</a>,
amitől a magyar kereskedelem és gazdaság fellendülését várta. A
királynő abban is bízhatott, hogy a kikötőváros, amelyet Horvátországtól
a határ, Magyarországtól pedig Horvátország választott el, viszonylagos
önállóságra tehet szert, ami meggyorsítja majd a fejlődését, és így
több adót lehet tőle beszedni.</b></span></p>
<p>
A pénzek begyűjtésében egyébként Mária Terézia, illetve a pénzügyeket
vivő férje nagyon jó teljesítményt nyújtott. A házaspár rendbe tette az
államháztartást, és Ferenc István kitűnő üzletemberként hatalmas
magánvagyont is felhalmozott. Birtokain <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mintagazdaságokat, méneseket
létesített, fellendítette az állattenyésztést, pártolta az
ipartelepítést, manufaktúrákat szervezett. A magyarországi (ma
Szlovákiához tartozó) Holicson híressé vált kerámiaüzemet, Sasváron
textilgyárat alapított.</b></span></p>
<p>
<b>Kisebbségbe kerültek a magyarok </b></p>
<p>
Szintén évszázadokra meghatározó jelentőségűk volt, a már régebb óta
zajló, de Mária Terézia alatt még magasabb fokozatba kapcsoló
betelepüléseknek és betelepítéseknek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A XVIII. század középső
évtizedeiben újabb nagy hullámokban érkeztek a németek és románok az
országba, ami a többi idegen ajkú nép térfoglalásával együtt teljesen
átalakította a Magyar Királyság etnikai viszonyait.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A török idők
pusztításai során demográfiai mélypontra jutott magyarság félig üres
országába érkező betelepülőkkel </b><b>majdnem kétharmados többségre jutottak a
nem magyar népelemek. Ez a folyamat alapozta meg az ország későbbi,
talán legnagyobb problémáját, a nemzetiségi ellentéteket, és az abból
következő trianoni döntést.</b></span></p>
<p>
Ugyanakkor Mária Terézia nevéhez fűződik az is, hogy az akkor már
körülbelül nyolcvan éve zajló állami betelepítéseket 1773-ban
leállították Magyarországon, majd hamarosan a földbirtokosok ilyen
irányú tevékenységét is beszüntették.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> 1778-ban ugyancsak ő az, aki
megengedi, hogy a Bánság újból magyar fennhatóság alá kerüljön, és ott
magyarok is letelepedhessenek.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A cigányokról és zsidókról is rendelkezett</b></span></p>
<p>
Mária Terézia korában nem csak a betelepítés, hanem hangsúlyozottan a
letelepítés is fontos cél volt, ami elsősorban a vándorló cigányokat
célozta meg a korban kevéssé vitatott, ám nem túl eredményes
módszerekkel.</p>
<p>
A királynő 1761-ben kiadott <a href="http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/kortanc_sorozat/magyarorszagi_ciganyok/pages/004_maria.htm" target="_blank">rendeletében</a>
megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát, és az új
elnevezésüket tette kötelezővé – újlakosok, újmagyarok, újparasztok,
németül Neubauer. Ezzel együtt megkezdték a letelepítésüket a Bánságba,
de viszonylag kevés sikerrel. Ezt követően, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az 1767-ben meghozott újabb
és szigorúbb döntésével megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát,
valamint elrendelte, hogy a cigánygyermekeket vegyék el a szüleiktől, és
más nemzetbelieknek adják át őket nevelésre.</b></span></p>
<p>
Összességében elmondható, hogy ezzel a cigányok<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> erőszakos integrálása
és asszimilálása</b></span> kezdődött meg Magyarországon. Az intézkedések egyik fő
indoka az volt, hogy a <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>vándorló életmódot folytató emberek nehezen
ellenőrizhetők, adóztathatók és szankcionálhatók – ha valamilyen
bűncselekményt követnek el. Ráadásul nem csak a törvény alá, de az
oktatásba sem lehet bevonni őket, ami szembe ment az abszolutista,
központosuló állam érdekeivel.</b></span></p>
<p>
A buzgó katolikus királynő <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>zsidókat érintő szabályokat is hozott,
akiktől – akárcsak a protestánsoktól – vallási okokból kifejezetten
viszolygott. 1746-ban kitiltotta őket Budáról, és szintén a negyvenes
években úgynevezett türelmi adót vetett ki rájuk, aminek összege
folyamatosan emelkedett. Ezzel együtt a század közepétől változni,
enyhülni kezdett a központi kormányzat zsidókkal kapcsolatos
álláspontja. Mária Terézia például 1762-ben rendeletileg eltiltotta a
zsidó gyermekek erőszakos áttérítését.</b></span></p>
<p>
<b>Már-már idilli</b></p>
<p>
Minden vitatható, ellentmondásos, és – főleg mai szemmel – elítélendő
döntése ellenére, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az összkép egyértelműen pozitív a rendhagyó
uralkodóról, amiben a kortársak és az utókor is javarészt egyetért. A
kedvező imázshoz nagyban hozzájárult személyisége is, nőként való
helytállása. Az európai újkori történelem egyik első női „felső
vezetőjeként” működött, de családi élete, férjével való viszonya is
már-már idillinek mondható.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">A házaspár sikeresen működő feladatmegosztás szerint élt. Míg az
érzelmes, domináns és szigorúan vallásos, de nem bigott feleség a
minisztertanácsokon ült, diplomatákat fogadott, reformokat vezetett be
vagy éppen hadjáratot vezetett, addig a kissé ingatag, gyakran
flegmatikus szabadkőműves férj a gazdaságot és a pénzügyeket tette
rendbe.</span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/104487.jpg" alt="" class="m_-1589688719514322015gmail-kep m_-1589688719514322015gmail-C"></p>
<p>
<i>A teljes császári család 1763-ban a bécsi Hofburg palotában előadás
közben, az első sorban középen Mária Terézia, jobboldalán férje, I.
Ferenc császár Martin van Meytens festményén, Bécsi Szépművészeti Múzeum</i></p>
<p>
<b>A szörny is elismerte</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Terézia arra is hajlandó lett volna, hogy személyesen hadba
vonuljon, és megjelenjen a csatatereken, ám egymást követő terhességei
ezt nem tették lehetővé. Ennek ellenére „a porosz szörny”, Nagy Frigyes
is elismerte erényeit, egy alkalommal kijelentette: „Végre van a
Habsburgoknak egy férfijuk, és ez egy nő!”</b></span></p>
<p>
A házaspár életének jellemző epizódja volt a Ferenc István német-római
császárrá koronázást követő frankfurti városházi díszebéd. Ezen
hagyományosan a Német-Római Birodalom főméltóságai szolgáltak fel, és az
eseményen csak férfiak vehettek részt. Mária Terézia azonban – hetedik
hónapos terhesen – kierőszakolta a bejutást, és férje oldalán részt vett
a díszebéden.</p>
<p>
<b>Jobb, mint egy férfi</b></p>
<p>
A kortársak részéről nem sok bizodalommal megkezdett uralkodása során
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária Terézia végül bebizonyította, hogy egy nő épp olyan jó, vagy akár
jobb uralkodó lehet, mint egy férfi. A központosított állam alapjait
lerakó, és egy lassú, de minden téren előrevivő reformfolyamatot
beindító királynőt már ellenfelei is elismerték. „Dicsőséget szerzett
mind a trónnak, mind a nemének”</b></span> – jelentette ki szintén a nagy
vetélytárs porosz király.</p>
<p>
Történészi <a href="http://ujkor.hu/content/maria-terezia-okf-rendezveny" target="_blank">megítélés</a>
szerint tehát Márai Terézia úttörő volt saját területén és saját
korában.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Nem csak megújította birodalmát, hanem mondhatni, véghezvitte a
lehetetlent, és még a női egyenjogúság felé vezető úton is megtette az
első lépéseket.</b></span></p>
<p>
<b>„Tudod, hogy mindenben alá vagyunk rendelve”</b></p>
<p>
Ezzel együtt, az uralkodónő gondolkodása <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem tudott teljesen elszakadni
a korszellemtől. Ő is elfogadta, hogy a férfiak a nők fölött állnak,
amit természetesnek tartott. Férje és társuralkodója, Ferenc, annak
ellenére, hogy alig kapott szerepet a politikában, sosem érezhette úgy,
hogy ez a hierarchia megfordult volna. Mária Terézia, a lányainak írt
leveleiben hosszan oktatta őket erről. „Tudod, hogy mindenben alá
vagyunk rendelve férjünknek, engedelmességgel tartozunk neki, egyetlen
törekvésünk az kell, legyen, hogy kiszolgáljuk, hasznosak legyünk
számára, legjobb barátunkká tegyük” – írta 1766-ban Mária Krisztina nevű
gyermekének.</b></span></p>
<p>
<b>Szomorú is, vidám is</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Férje 1765-ös halála után Mária Terézia vigasztalhatatlan volt, hosszú
haját levágatta, drága ékszereit eladta vagy elosztogatta. Élete
hátralevő részében özvegyhez illő feketében járt. Az innsbrucki várnak
azt a szobáját, ahol Ferenc István meghalt, emlékkápolnává építette át,
és gyakran látogatta férje nyughelyét. Idős korában, amikor már nem
tudott lépcsőt járni, kötélre függesztett karosszékben eresztették le a
Császár-kriptába.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
A királynő visszavonult a társasági élettől, fiát, II. Józsefet vette
maga mellé társuralkodónak, de nézetkülönbségeik támadtak. A megfontolt
reformerként viselkedő Mária Terézia nem tudta elfogadni fia
reformeszméit, amelyeket túlzónak ítélt, például a vallási tolerancia
gondolatát is.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
1778-1779-ben egészsége megromlott, köhögési rohamok gyötörték, és egy
megfázás után már nem épült fel. Élete 1780. november 29-én ért véget
Bécsben, teste a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a
Kapucinusok kriptájában nyugszik férje oldalán.</b></span></p>
<p>
Mária Terézia ügyelt rá, hogy szerelmével közös végső földi állomása,
annak megjelenése összhangban legyen a múltjukkal, személyiségükkel,
ezért már jóelőre elkészítette nyughelyüket. A díszes, kettős márvány
szarkofág a házaspár egész alakos szobrát ábrázolja – vidám társalgás
közben.</p>
<div class="m_-1589688719514322015gmail-szerzo"><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a></div></div>