[Grem] 300 éve született Mária Terézia

[Levente Vihar]

https://eshop.posta.hu/storefront/belyeg/belyeg/300-eve-szuletett-maria-terezia/prod2017150030011.html



Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi
bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 300.
évfordulójáról. A bélyeget Svetlana Milijaševič szlovén képzőművész
tervezte és 60.000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben. A
bélyegblokk 2017. május 12-től vásárolható meg az elsőnapi postákon és a
Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházán
keresztül is.
A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két
királynő uralkodott, a XIV. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos leánya
és a XVIII. században Mária Terézia. Mária Terézia, magyar uralkodói nevén
II. Mária (németül: Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg;
Bécs, 1717. 5. 13. – Bécs, 1780. 11. 29.) a Habsburg-házból származó, III.
Károly király és Erzsébet Krisztina királyné második gyermekeként született
német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német
királyi hercegnő, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és
cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és
1765 között a német-római császárné. A Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”.
Magyarország egyik legnépszerűbb Habsburg uralkodója drámai körülmények
között került a trónra 1740. október 20-án: apja, a fiúörökös nélkül
elhunyt III. Károly halála után a birodalom oszthatatlanul szállt
legidősebb lányára, Mária Teréziára. A császár halálát követő hónapok
megmutatták, hogy a diplomáciai egyezségek keveset érnek, ha nincsen
mögöttük ütőképes erő, mert szinte egész Európa a trónjára támadt, kétségbe
vonván a Habsburgok nőági örökösödési jogát. A fiatal, alig 23 éves
királynő nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette trónjának
megtartását. A közel 9 évig vívott, és végül a birodalma egyik
legfejlettebb tartományának, Sziléziának elvesztésével járó örökösödési
háborút lezáró aacheni békeszerződést követően a Habsburg Birodalom
megőrizte egységét és a békés fejlődés korszakába lépett. Uralkodása első
huszonöt esztendejében gyakran tartott országgyűléseket, és hozzájárult a
magyar nádorok megválasztásához. Kedvezett a magyar rendeknek abban is,
hogy a déli és délkeleti országrészeken létrehozott katonai határőrvidék
területeit fokozatosan visszatagolta a magyar Helytartótanács és ezzel a
magyar vármegyei szervezet igazgatása alá. Magyarország számára is jelentős
hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek
között az 1754-ben hozott, a Magyarországot a Habsburg Birodalom
gazdaságába integrálni igyekvő kettős vámrendszer, a jobbágyi
szolgáltatásokat egységesen szabályozó úrbéri rendelet (1767), a kötelező
alapfokú oktatást előíró 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem
reformjai és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is.
Mária Terézia 1765-től a magyar rendiség mellőzésével, rendeletekkel
kormányzott, azonban uralkodása alatt folyamatosan látványos gesztusokkal
igyekezett magához kötni a „hű magyarjait”: 1749-ben a bécsi Theresianum
akadémián alapítványt létesített tíz magyar nemesi növendék képzésére,
kitüntetéseket alapított (1757-ben a Mária Terézia-, illetve 1764-ben a
Szent István-rendet) és létrehozta az őt szolgáló magyar nemesi
testőrséget. Nem csupán a magyar nemzet, hanem egy soknemzetiségű
államalakulat népeinek életét és sorsát egyengette, gyakorlati célokat
kitűző felvilágosult abszolutista uralkodóként lerakta a modernitás
alapjait és megteremtette a további fejlődés lehetőségét. (Források: Glatz
Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája (1995); Tóth István György (szerk.):
Millenniumi magyar történet, Budapest 2001; wikipedia.org) Az öt
postaigazgatás által közösen kiadott bélyegkép grafikájának alapjául a
bécsi Hadtörténeti Múzeumban (Heeresgeschichtliches Museum) őrzött, Mária
Teréziát ábrázoló, ifjabb Martin van Meytens stílusában alkotó ismeretlen
művész által festett, feltehetően a XVIII. század közepén készült festmény
szolgált. Az alkalmi borítékon a bécsi Mária Terézia emlékmű sziluettje, az
alkalmi bélyegzőn az uralkodónő aláírása látható.

ÜdvözletteL.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170512/24d9776e/attachment.html>