<div dir="ltr"><div><div><a href="https://eshop.posta.hu/storefront/belyeg/belyeg/300-eve-szuletett-maria-terezia/prod2017150030011.html">https://eshop.posta.hu/storefront/belyeg/belyeg/300-eve-szuletett-maria-terezia/prod2017150030011.html</a><br><img src="https://eshop.posta.hu/storefront/renderImage.image?imageName=Belyeg_2017%2F15_2017_MariaTerezia_Hun_blokk.jpg&width=240&padding=0" width="240" height="290"><br><br><br>Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi
 bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 
300. évfordulójáról. A bélyeget Svetlana Milijaševič szlovén képzőművész
 tervezte és 60.000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda 
Nyrt.-ben. A bélyegblokk 2017. május 12-től vásárolható meg az elsőnapi 
postákon és a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta 
internetes áruházán keresztül is.
<br>A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két 
királynő uralkodott, a XIV. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos 
leánya és a XVIII. században Mária Terézia.
Mária Terézia, magyar uralkodói nevén II. Mária (németül: Maria Theresia
 Walburga Amalia Christina von Habsburg; Bécs, 1717. 5. 13. – Bécs, 
1780. 11. 29.) a Habsburg-házból származó, III. Károly király és 
Erzsébet Krisztina királyné második gyermekeként született német-római 
császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi 
hercegnő, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh 
királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765
 között a német-római császárné. A Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”. 
Magyarország egyik legnépszerűbb Habsburg uralkodója drámai körülmények 
között került a trónra 1740. október 20-án: apja, a fiúörökös nélkül 
elhunyt III. Károly halála után a birodalom oszthatatlanul szállt 
legidősebb lányára, Mária Teréziára. A császár halálát követő hónapok 
megmutatták, hogy a diplomáciai egyezségek keveset érnek, ha nincsen 
mögöttük ütőképes erő, mert szinte egész Európa a trónjára támadt, 
kétségbe vonván a Habsburgok nőági örökösödési jogát. A fiatal, alig 23 
éves királynő nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette 
trónjának megtartását. A közel 9 évig vívott, és végül a birodalma egyik
 legfejlettebb tartományának, Sziléziának elvesztésével járó örökösödési
 háborút lezáró aacheni békeszerződést követően a Habsburg Birodalom 
megőrizte egységét és a békés fejlődés korszakába lépett. Uralkodása 
első huszonöt esztendejében gyakran tartott országgyűléseket, és 
hozzájárult a magyar nádorok megválasztásához. Kedvezett a magyar 
rendeknek abban is, hogy a déli és délkeleti országrészeken létrehozott 
katonai határőrvidék területeit fokozatosan visszatagolta a magyar 
Helytartótanács és ezzel a magyar vármegyei szervezet igazgatása alá. 
Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult 
abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott, a 
Magyarországot a Habsburg Birodalom gazdaságába integrálni igyekvő 
kettős vámrendszer, a jobbágyi szolgáltatásokat egységesen szabályozó 
úrbéri rendelet (1767), a kötelező alapfokú oktatást előíró 1777-es 
Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformjai és Budára helyezése,
 és Fiume Magyarországhoz való csatolása is. Mária Terézia 1765-től a 
magyar rendiség mellőzésével, rendeletekkel kormányzott, azonban 
uralkodása alatt folyamatosan látványos gesztusokkal igyekezett magához 
kötni a „hű magyarjait”: 1749-ben a bécsi Theresianum akadémián 
alapítványt létesített tíz magyar nemesi növendék képzésére, 
kitüntetéseket alapított (1757-ben a Mária Terézia-, illetve 1764-ben a 
Szent István-rendet) és létrehozta az őt szolgáló magyar nemesi 
testőrséget. Nem csupán a magyar nemzet, hanem egy soknemzetiségű 
államalakulat népeinek életét és sorsát egyengette, gyakorlati célokat 
kitűző felvilágosult abszolutista uralkodóként lerakta a modernitás 
alapjait és megteremtette a további fejlődés lehetőségét. (Források: 
Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája (1995); Tóth István György 
(szerk.): Millenniumi magyar történet, Budapest 2001; <a href="http://wikipedia.org">wikipedia.org</a>)
Az öt postaigazgatás által közösen kiadott bélyegkép grafikájának 
alapjául a bécsi Hadtörténeti Múzeumban (Heeresgeschichtliches Museum) 
őrzött, Mária Teréziát ábrázoló, ifjabb Martin van Meytens stílusában 
alkotó ismeretlen művész által festett, feltehetően a XVIII. század 
közepén készült festmény szolgált. Az alkalmi borítékon a bécsi Mária 
Terézia emlékmű sziluettje, az alkalmi bélyegzőn az uralkodónő aláírása 
látható.<br><br></div>ÜdvözletteL.<br><br></div></div>