[Grem] lengyel, magyar együtt ünnepli Bp-en a Fekete Madonna kegyképmásolat megkoronázását

[Emoke Greschik]

Lengyel–magyar koronázási ünnep és ifjúsági találkozó Budapesten
2017. június 30. péntek 20:12
http://www.magyarkurir.hu/hirek/lengyel-magyar-koronazasi-un
nep-es-ifjusagi-talalkozo-budapesten
Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilikában lévő częstochowai
Fekete Madonna-kegykép másolatát június 30-án szentmise keretében
megkoronázta, az eredeti kegykép koronázásának 300. évfordulóján.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8592.jpg>

*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

A kétnyelvű szertartáson jelen volt Kövér László házelnök,
Stanisław Karczewski, a lengyel szenátus elnöke és Soltész Miklós egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A bazilika már jóval a szentmise előtt *zsúfolásig megtelt lengyel és
magyar zarándokokkal, hazánkban élő lengyelekkel, hazájuk különböző
tájegységeinek népviseletébe öltözött fiataljaival, akik imádságukkal,
énekükkel köszöntötték a Szűzanyát.*

Amikor az asszisztencia és a koncelebráló papok után Erdő Péter bíboros,
Wiesław Lechowicz püspök, a Lengyel Püspöki Konferencia lengyel emigráció
lelkipásztori felügyeletéért felelős küldötte, valamint Snell György
esztergom-budapesti segédpüspök az oltárhoz vonultak, a főpásztor
köszöntötte az egyházi és világi méltóságokat, a megjelent lengyel és
magyar zarándokok népes csoportját és a fiatalokat. Mint mondta, azért
jöttek el ilyen sokan az ünnepre, hogy a częstochowai Szűzanya
megkoronázásának részesei lehessenek.* Azt a Szűzanyát ünnepeljük most* –
folytatta a bíboros –, *aki a lengyeleknek és a magyaroknak is királynéja,
ezért a két nép joggal érezheti egymást testvérének. * Hozzátette: *a
koronázás elismerése annak, hogy Máriát mindkét nép királynőjének tekinti,
aki nem csupán példaképünk, hanem lelki vezetőnk is. Éppen ezért mindkét
nemzet nyugodtan rábízhatja gondjait, kérheti közbenjárását.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8232.jpg>

A lengyel nyelven elhangzó szentleckét követően* magyarul és lengyelül
olvasták fel az evangéliumot, mely után Erdő Péter bíboros*
* mondta el homíliáját, melyet teljes terjedelmében közlünk:*
1. Örömmel koronázzuk meg a mai szentmisében a częstochowai Fekete Madonna
képének másolatát, a lengyel egyház és állam képviselőinek és a zarándokok
népes csoportjának jelenlétében.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8259.jpg>

2. *A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges típusához
tartozik: igazi szép, klasszikus Hodigitria-ábrázolás. Ez az egyik
legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján tartja a
gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő
gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy könyvtekercset
tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul, és akárcsak
Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk figyel.*

A Hodigitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az
úton. *Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos forráshoz kapcsolódik,
ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást találtak.* Az ő vezetőjük
volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, már* III. Mihály császár
(842–867) díszes templomot emelt azon a helyen, mely egészen 1453-ig állt,
amíg* *a törökök el nem foglalták **a várost. *Ebben a templomban őrizték
azt a Szűz Mária-ikont, amely az egész birodalom hadi jelvénye volt. Mert
mielőtt még a magyarok és más keresztény népek zászlójukra tűzték volna a
Boldogságos Szűzanya képét, *Bizáncban már a császárok hadjárataikra
magukkal vitték ezt a szent ikont, és a győzelem után, a városba való
ünnepélyes bevonuláskor Mária képét hordozták maguk előtt *(Vö. SCHMUCK,
N., *Hodegetria*, in *Marienlexikon*, hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, III,
St. Ottilien 1991, 220–221.).

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8185.jpg>

3. Ilyen történelmi előzmények után *nem csoda, hogy a lengyel királyok is
ide zarándokoltak, sőt Sobieski János 1683-ban, amikor a törököktől
ostromlott Bécs segítségére sietett, a czestochowai Szűz Mária képe előtt
imádkozott* (WITKOWSKA, A, *Czenstochau*, in *Marienlexikon*, hrsg. R.
Baumer – L. Scheffczyk, II, St. Ottilien 1989, 120.). Márpedig azt *a híres
győzelmet 1683. szeptember 12-én Bécs alatt a katolikusok egyértelműen Szűz
Mária közbenjárásának tulajdonították*.* Drámai idők voltak azok! *A
kortárs Csete István jezsuita 1691-ben leírta, hogy *Bécs ostroma idején*
egyes magyarok gúnyosan azt mondogatták: „most segítse meg Bécset Mária,
most vegyék hasznát a celli búcsúknak” (CSETE I, *Panegyrici sanctorum
patronorum Regni Hungariae, tudni-illik Nagy Asszonyról, magyar szentekről
és az Országhoz tartozandó kiváltléppen való innepekre jeles prédikatziók*,
Karsán 1754, 87. old.). Közben pedig* Lipót császár és apostoli király
éppen a Szűzanya segítségéért könyörgött. Amikor az egyesült európai
keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János lengyel király
első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert kételkedés nélkül a
Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a
szabadulást. *Erről megrendítő személyes beszámolót olvashatunk Szentiványi
Márton (1633–1705) jezsuita atyától, aki Kolonics Lipót titkáraként az
ostromlott Bécsben élte át ezeket a nehéz napokat. Ezt írja: „A felséges
Lipót császár kenyéren és vízen böjtölt szombatonként, és úgy kérte Passau
városában a Szűzanyát, hogy mentse meg Bécset. (…) Így történt, hogy a
barbár sokaságot Szűz Mária születésnapjának nyolcadában, vasárnap
szerencsésen kivetették táborából és elűzték a város alól. Hadseregünk ezt
Szűz Máriának tulajdonította, mert a városba bevonulva III. Jánossal,
Lengyelország felséges királyával együtt a vezérek először is a loretói
Szent Szűz templomába mentek, hogy hálát adjanak a győzelemért. *Ennek a
dolognak örök emlékezetéül szentatyánk, XI. Ince pápa az egész Egyházban
előírta Szűz Mária nevének zsolozsmáját ezen a napon. Nagyot művelt tehát
Mária karja erejével, szétszórt*a* a (szívük szándékában) gőgösöket”*
[(SZENTIVÁNYI MÁRTON), *Quotidiana pietetis excercitia sacerdotis catholici
pars secuna, continens Victorias Marianas et Scintillas Ignatianas singulis
diebus utiliter legendas*, Turnaviae 1752, 473–474.].

N*em sokkal ezután már a párkányi csata és Esztergom felszabadítása
következett. Három évvel később felszabadult Buda a 150 éves török uralom
alól, végül megszabadult az egész ország, visszatért a kereszténység, és
lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is.
Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz
közbenjárásának tulajdonította.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8469.jpg>

4. Częstochowa a mi újjászületésünk és szabadulásunk kezdetét is
jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa
összefogását a török ellen nem ismerték fel. Úgy gondolták, hogy a pogány
hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, de látványosan kudarcot
vallottak.* Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni
a szomszéd népeket. Anyai segítsége pedig ma is képes arra, hogy átvezessen
bennünket minden történelmi akadályon és nehézségen. Fontos, hogy reális,
igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi
értékeiről.* Fontos, hogy tudatában legyünk annak is, hogy a magyar
kultúra, amit ma ezen a néven ismerünk, nem valami homályos, pogány múlt
maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban
fejlődött azzá, amit ma látunk. *Ebből a hitből tudunk ma is erőt és
ideálokat meríteni megújuló életünkhöz. Ez a hit nem az elzárkózás vallása,
hanem a mások felé is megnyíló szereteté.* Képes arra, hogy a különböző
eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és
ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi
közösség, amit ma magyarságnak nevezünk.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8499.jpg>

5.* Amikor ma ünnepélyesen megkoronázzuk Szűz Máriát és a karjaiban
ábrázolt Kisjézust ezen az ősi kegyképen, akkor nyilvánosan megvalljuk
hitünket Szűz Mária anyai pártfogásában. Elismerjük őt nagyasszonyunknak és
királynőnknek. Kérjük a częstochowai Szűzanyát, hogy járjon előttünk a
történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye
nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá** csalódástól, kivándorlástól,
megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett **népeink életét.
Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Lengyelország Királynője,
Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! Ámen*.

** * **

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8316.jpg>

A szentbeszédet követően került sor az oltár mellett a* virágokkal
díszített kegyképmásolat megkoronázására
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/eletunkkel-koronazzuk-meg-a-szuzanyat-beszelgetes-bator-botonddal>,
ezután Erdő Péter bíboros imádkozott előtte, miközben a Fekete Madonnához
szóló hagyományos lengyel egyházi énekkel köszöntötték a jelenlévők a
Szűzanyát.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8364.jpg>

A záróáldást megelőzően Wiesław Lechowicz püspök köszönetet mondott *a
közös ünneplésért, ami a két nép barátságát mutatja. *Külön köszönetet
mondott Erdő Péter bíborosnak, hogy Magyarországon, a főegyházmegye
területén a lengyel kisebbség tagjai teljes értékűen anyanyelvükön
gyakorolhatják hitüket, ápolhatják vallási kultúrájukat.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8538.jpg>

A szentmise záróáldását követően a zarándokok közelről is megtekinthették a
megkoronázott Mária-képet, és imádkozhattak a Fekete Madonna közbenjárását
kérve.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8661.jpg>

A lengyel és magyar lobogóval díszített bazilika előtti téren ezután Kövér
László és Stanislaw Karczewski nyitotta meg a lengyel–magyar ifjúsági
találkozót. A házelnök a két nép történelmi barátságáról beszélt. Mint
mondta: *már Szent László, akinek édesanyja lengyel hercegnő volt, saját
személyében egyesítette a két nemzetet. A lovagkirály azért vált már
életében Európa-szerte elismert uralkodóvá, mert megszilárdította a rendet
Magyarországon, biztonságot adott az embereknek és megerősítette a
kereszténységet. *Stanislaw Karczewski köszöntőjében kiemelte a közös
keresztény gyökerek fontosságát.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8690.jpg>

A megnyitó után a tér a keresztény ifjúságé lett. Lengyel és magyar énekek
hangzottak el,* a két nép táncosai mutatták be az őseiktől örökbe kapott
tánchagyományt, de Csiszér László és barátai dalait is meghallgathatták a
fiatalok és az arra járó turisták, akik csodálkozva kérdezték, hogy milyen
ünnepe ez a magyaroknak és a lengyeleknek…*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8495.jpg>



*A lengyelországi Jasna Górán található zarándokhely féltett kincse a
Fekete Madonna kegyképe, mely évről évre a világ minden részéről zarándokok
többmilliós tömegét vonzza. A Czestochowa központjában található Jasna
Górán (Fényes hegy; 293 méter magas mészkőhegy) található a pálos templom
és kolostor, annak oltárán a kegyképpel. A pálosok 1934-ben innen
szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és
kolostorba. A Fekete Madonna-kegykép 1382-ben került Lengyelországba,
1717-ben XI. Kelemen pápa koronázta meg. A kegykép másolatát 2011-ben
ajándékozták a czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának.*
Fotó: Lambert Attila
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170702/a231e958/attachment.html>