<div dir="ltr"><h1 class="m_-5703901076246032724m_3967380797191601415m_-4515755835536743299gmail-cim">Lengyel–magyar koronázási ünnep és ifjúsági találkozó Budapesten </h1>
<div class="m_-5703901076246032724m_3967380797191601415m_-4515755835536743299gmail-datum">2017. június 30. péntek 20:12<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/lengyel-magyar-koronazasi-unnep-es-ifjusagi-talalkozo-budapesten" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/lengyel-magyar-koronazasi-un<wbr>nep-es-ifjusagi-talalkozo-buda<wbr>pesten</a><br></div>
<h3 class="m_-5703901076246032724m_3967380797191601415m_-4515755835536743299gmail-lead">Erdő Péter bíboros, prímás <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szent István-bazilikában 
lévő częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolatát június 30-án 
szentmise keretében megkoronázta</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az eredeti kegykép koronázásának 300. 
évfordulóján.</span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8592.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8592.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A kétnyelvű szertartáson jelen volt Kövér László házelnök, 
Stanisław Karczewski, a lengyel szenátus elnöke és Soltész Miklós 
egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős 
államtitkár.<br>A bazilika már jóval a szentmise előtt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>zsúfolásig megtelt lengyel és 
magyar zarándokokkal, hazánkban élő lengyelekkel, hazájuk különböző 
tájegységeinek népviseletébe öltözött fiataljaival, akik imádságukkal, 
énekükkel köszöntötték a Szűzanyát.</b></span> <br><br>Amikor az asszisztencia és a
 koncelebráló papok után Erdő Péter bíboros, Wiesław Lechowicz püspök, a
 Lengyel Püspöki Konferencia lengyel emigráció lelkipásztori 
felügyeletéért felelős küldötte, valamint Snell György 
esztergom-budapesti segédpüspök az oltárhoz vonultak, a főpásztor 
köszöntötte az egyházi és világi méltóságokat, a megjelent lengyel és 
magyar zarándokok népes csoportját és a fiatalokat. Mint mondta, azért 
jöttek el ilyen sokan az ünnepre, hogy a częstochowai Szűzanya 
megkoronázásának részesei lehessenek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Azt a Szűzanyát ünnepeljük most</b></span> – 
folytatta a bíboros –, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aki a lengyeleknek és a magyaroknak is 
királynéja, ezért a két nép joggal érezheti egymást testvérének. </b></span>
Hozzátette: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a koronázás elismerése annak, hogy Máriát mindkét nép 
királynőjének tekinti, aki nem csupán példaképünk, hanem lelki vezetőnk 
is. Éppen ezért mindkét nemzet nyugodtan rábízhatja gondjait, kérheti 
közbenjárását.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8232.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8232.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A lengyel nyelven elhangzó szentleckét követően<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> magyarul és lengyelül
 olvasták fel az evangéliumot, mely után Erdő Péter bíboros</b><b> mondta el 
homíliáját, melyet teljes terjedelmében közlünk:<br></b></span><br>1. Örömmel 
koronázzuk meg a mai szentmisében a częstochowai Fekete Madonna képének 
másolatát, a lengyel egyház és állam képviselőinek és a zarándokok népes
 csoportjának jelenlétében.<br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8259.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8259.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>2. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges 
típusához tartozik: igazi szép, klasszikus Hodigitria-ábrázolás. Ez az 
egyik legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján 
tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A 
karon ülő gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy 
könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra 
fordul, és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk 
figyel.</b></span><br><br>A Hodigitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe 
vezet minket az úton. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos 
forráshoz kapcsolódik, ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást
 találtak.</b></span> Az ő vezetőjük volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, 
már<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> III. Mihály császár (842–867) díszes templomot emelt azon a helyen, 
mely egészen 1453-ig állt, amíg</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a törökök el nem foglalták </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a várost. 
</b></span>Ebben a templomban őrizték azt a Szűz Mária-ikont, amely az egész 
birodalom hadi jelvénye volt. Mert mielőtt még a magyarok és más 
keresztény népek zászlójukra tűzték volna a Boldogságos Szűzanya képét, 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bizáncban már a császárok hadjárataikra magukkal vitték ezt a szent 
ikont, és a győzelem után, a városba való ünnepélyes bevonuláskor Mária 
képét hordozták maguk előtt </b></span>(Vö. SCHMUCK, N., <i>Hodegetria</i>, in <i>Marienlexikon</i>, hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, III, St. Ottilien 1991, 220–221.).<br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8185.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8185.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>3. Ilyen történelmi előzmények után <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem csoda, hogy a lengyel 
királyok is ide zarándokoltak, sőt Sobieski János 1683-ban, amikor a 
törököktől ostromlott Bécs segítségére sietett, a czestochowai Szűz 
Mária képe előtt imádkozott</b></span> (WITKOWSKA, A, <i>Czenstochau</i>, in <i>Marienlexikon</i>,
 hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, II, St. Ottilien 1989, 120.). Márpedig
 azt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a híres győzelmet 1683. szeptember 12-én Bécs alatt a katolikusok 
egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Drámai idők 
voltak azok! </b></span>A kortárs Csete István jezsuita 1691-ben leírta, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bécs 
ostroma idején</b></span> egyes magyarok gúnyosan azt mondogatták: „most segítse 
meg Bécset Mária, most vegyék hasznát a celli búcsúknak” (CSETE I, <i>Panegyrici
 sanctorum patronorum Regni Hungariae, tudni-illik Nagy Asszonyról, 
magyar szentekről és az Országhoz tartozandó kiváltléppen való innepekre
 jeles prédikatziók</i>, Karsán 1754, 87. old.). Közben pedig<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Lipót 
császár és apostoli király éppen a Szűzanya segítségéért könyörgött. 
Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a törököt, 
</span>Sobieski János lengyel király első útja a loretói Szűzanya kápolnájába 
vezetett, mert kételkedés nélkül a Boldogságos Szűz Mária segítségének 
tulajdonította a győzelmet és a szabadulást. </b></span>Erről megrendítő személyes 
beszámolót olvashatunk Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita atyától, 
aki Kolonics Lipót titkáraként az ostromlott Bécsben élte át ezeket a 
nehéz napokat. Ezt írja: „A felséges Lipót császár kenyéren és vízen 
böjtölt szombatonként, és úgy kérte Passau városában a Szűzanyát, hogy 
mentse meg Bécset. (…) Így történt, hogy a barbár sokaságot Szűz Mária 
születésnapjának nyolcadában, vasárnap szerencsésen kivetették táborából
 és elűzték a város alól. Hadseregünk ezt Szűz Máriának tulajdonította, 
mert a városba bevonulva III. Jánossal, Lengyelország felséges 
királyával együtt a vezérek először is a loretói Szent Szűz templomába 
mentek, hogy hálát adjanak a győzelemért. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek a dolognak örök 
emlékezetéül szentatyánk, XI. Ince pápa az egész Egyházban előírta Szűz 
Mária nevének zsolozsmáját ezen a napon. Nagyot művelt tehát Mária karja
 erejével, szétszórt</b></span>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a (szívük szándékában) gőgösöket”</b></span> [(SZENTIVÁNYI 
MÁRTON), <i>Quotidiana pietetis excercitia sacerdotis catholici pars 
secuna, continens Victorias Marianas et Scintillas Ignatianas singulis 
diebus utiliter legendas</i>, Turnaviae 1752, 473–474.].<br><br>N<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>em 
sokkal ezután már a párkányi csata és Esztergom felszabadítása 
következett. Három évvel később felszabadult Buda a 150 éves török 
uralom alól, végül megszabadult az egész ország, visszatért a 
kereszténység, és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a 
magyar kultúra is. Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a 
Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8469.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8469.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>4. Częstochowa a mi újjászületésünk és szabadulásunk kezdetét is 
jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa 
összefogását a török ellen nem ismerték fel. Úgy gondolták, hogy a 
pogány hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, de látványosan
 kudarcot vallottak.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben 
egybekapcsolni a szomszéd népeket. Anyai segítsége pedig ma is képes 
arra, hogy átvezessen bennünket minden történelmi akadályon és 
nehézségen. Fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, 
népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről.</b></span> Fontos, hogy tudatában 
legyünk annak is, hogy a magyar kultúra, amit ma ezen a néven ismerünk, 
nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény 
hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, amit ma látunk. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ebből a 
hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz. Ez a
 hit nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az elzárkózás</span> vallása, hanem a mások felé is megnyíló 
szereteté.</b></span> Képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen 
közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a
 török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma 
magyarságnak nevezünk.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8499.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8499.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>5.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Amikor ma ünnepélyesen megkoronázzuk Szűz Máriát és a karjaiban 
ábrázolt Kisjézust ezen az ősi kegyképen, akkor nyilvánosan megvalljuk 
hitünket Szűz Mária anyai pártfogásában. Elismerjük őt nagyasszonyunknak
 és királynőnknek. Kérjük a częstochowai Szűzanyát, hogy járjon előttünk
 a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, 
tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> csalódástól, kivándorlástól, 
megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>népeink életét. 
Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Lengyelország Királynője,
 Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! Ámen</b></span>.</p>
<p style="text-align:center"><b>* * *</b><br><a style="text-align:justify" title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8316.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8316.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szentbeszédet követően került sor az oltár mellett a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> virágokkal díszített <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/eletunkkel-koronazzuk-meg-a-szuzanyat-beszelgetes-bator-botonddal" target="_blank">kegyképmásolat megkoronázására</a>,
 ezután Erdő Péter bíboros imádkozott előtte, miközben a Fekete 
Madonnához szóló hagyományos lengyel egyházi énekkel köszöntötték a 
jelenlévők a Szűzanyát.</b></span><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8364.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8364.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A záróáldást megelőzően <span>Wiesław Lechowicz püspök köszönetet 
mondott <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a közös ünneplésért, ami a két nép barátságát mutatja. </b></span>Külön 
köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak, hogy Magyarországon, a 
főegyházmegye területén a lengyel kisebbség tagjai teljes értékűen 
anyanyelvükön gyakorolhatják hitüket, ápolhatják vallási kultúrájukat.</span><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8538.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8538.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szentmise záróáldását követően a zarándokok közelről is 
megtekinthették a megkoronázott Mária-képet, és imádkozhattak a Fekete 
Madonna közbenjárását kérve.<br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8661.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8661.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A lengyel és magyar lobogóval díszített bazilika előtti téren ezután 
Kövér László és Stanislaw Karczewski nyitotta meg a lengyel–magyar 
ifjúsági találkozót. A házelnök a két nép történelmi barátságáról 
beszélt. Mint mondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>már Szent László, akinek édesanyja lengyel 
hercegnő volt, saját személyében egyesítette a két nemzetet. A 
lovagkirály azért vált már életében Európa-szerte elismert uralkodóvá, 
mert megszilárdította a rendet Magyarországon, biztonságot adott az 
embereknek és megerősítette a kereszténységet. </b></span>Stanislaw Karczewski 
köszöntőjében kiemelte a közös keresztény gyökerek fontosságát.<br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8690.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><br><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8690.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A megnyitó után a tér a keresztény ifjúságé lett. Lengyel és magyar 
énekek hangzottak el,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a két nép táncosai mutatták be az őseiktől örökbe 
kapott tánchagyományt, de Csiszér László és barátai dalait is 
meghallgathatták a fiatalok és az arra járó turisták, akik csodálkozva 
kérdezték, hogy milyen ünnepe ez a magyaroknak és a lengyeleknek…</span></b></p>
<div class="m_-5703901076246032724m_3967380797191601415m_-4515755835536743299gmail-keretes">
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&img=o_IMG_8495.jpg" rel="lightbox['g79298']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79298&p=1&img=c_IMG_8495.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lengyelországi Jasna Górán található zarándokhely féltett kincse a 
Fekete Madonna kegyképe, mely évről évre a világ minden részéről 
zarándokok többmilliós tömegét vonzza. A Czestochowa központjában 
található <span>Jasna Górán (Fényes hegy;</span> 293 méter magas 
mészkőhegy) található a pálos templom és kolostor, annak oltárán a 
kegyképpel. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a
 Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. <br><br>A Fekete 
Madonna-kegykép 1382-ben került Lengyelországba, 1717-ben XI. Kelemen 
pápa koronázta meg. A kegykép másolatát 2011-ben ajándékozták a 
czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának.</b></span></p>
</div>
Fotó: Lambert Attila<br><br></div>