[Grem] Iszlámkutató: Hogyan gyűri maga alá a várost az iszlamizáció

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 31., K, 21:00:53 CET 

A radikális iszlám maga alá gyűri a várost
<http://migracio.mandiner.hu/cikk/20170131_abdesszamad_belhadzs_a_radikalis_iszlam_maga_ala_gyuri_a_varost>

http://migracio.mandiner.hu/cikk/20170131_abdesszamad_
belhadzs_a_radikalis_iszlam_maga_ala_gyuri_a_varost
 2017. január 31. 07:36

*Az iszlamizmus a városok perifériájára költözött sivataglakó népek
félurbánus terméke.* *Ha a város ellenáll,* *akkor az iszlamisták fegyvert
fognak, hogy megszállják. *

*Abdesszamad Belhadzs iszlámkutató, egyetemi tanár írása*

*Párhuzamos terek, párhuzamos társadalmak: migráció és a tér*

*A radikális iszlám maga alá gyűri a várost*

*A tér és az integráció*

Mára már elismert tény, hogy Európában kudarcot vallott a muszlim
közösségek integrációja, ám *még mindig nem látjuk át, *h*ogy a muszlim
közösségekre jellemző gondolkodás- és viselkedésmód – és az ezeket
megjelenítő kulturális intézmények és szimbólumok, amelyek* *elutasítják
vagy felülbírálják* *a befogadó társadalom értékrendjét *– milyen hatással
vannak a társadalmi beilleszkedésre, és *hogyan bomlasztják a társadalmi
kohéziót.*

A bevándorlók térhez való viszonya meghatározó ebben a folyamatban. Az
Európába újonnan érkező egyén vagy csoport gyorsan megtanulja, hogyan
igazodjon el a térben: felismeri a fizikai határokat, szállást keres,
megtudja, hogy hol érhet el bizonyos szolgáltatásokat, kapcsolatba lép a
helyi hatóságokkal, akik regisztrálják, stb. – ezek összessége kijelöli a
helyét a város lakójaként, akinek törvényes kötelezettségei és jogai
vannak. *Ha az egyén vagy a csoport elzárkózik a várostól, mert nem
hajlandó eleget tenni a kötelezettségeinek, vagy a város egy bizonyos
részét a sajátjának tekinti, akkor ezzel megtöri **a közös teret. *A
vandalizmust bünteti a törvény, mert a köztereket és épületeket rombolja.

*A város lakosaitól* *történő elzárkózás azonban* *a várost magát is*
*bomlasztja.* Í*gy jönnek létre az úgynevezett szürke zónák, *amelyek
számos fenyegetést és kihívást jelentenek a lakosok számára Nyugat-Európa
szinte minden nagyvárosában. *A mecsetek **építését *a rituális célokon túl
ezeken a helyeken* iszlamizációs folyamat kíséri. *A migráció következtében
a városban* eltűnnek a határok, csökken a közbiztonság és lendületet vesz a
radikalizálódás.*

*Urbanizáció és iszlamizmus a Közel-Keleten és Észak Afrikában*

Amit ma tapasztalunk, az nem más, mint a muszlim városokra jellemző
félurbánus struktúrák elterjedése az európai külvárosokban: a közel-keleti
és az észak-afrikai országok függetlenedése után a városokat elárasztották
a terméketlen területekről elköltöző tömegek. A metropolisszá váló
települések arculata mindenütt negatívan változott: „a város elveszítette a
lelkét”, a zöld területeket felszámolták, a városok többségében nincsenek
rendezett közterek a polgárok számára, nincs kultúra. A betelepülő népesség
a törzsi területek hagyományait és kapcsolatrendszerét egyszerűen
átköltöztette a városok perifériáira. A harmincas és a negyvenes években
ezeket a félig urbánus területeket árasztották el propagandájukkal az első
kommunisták, az arab nacionalisták és az iszlamisták azért, hogy
totalitárius elképzeléseikhez tömegbázist toborozzanak a fiatalokból.

*Az iszlamizmus a városok perifériájára költözött sivataglakó népek
félurbánus terméke.* Mi teszi az iszlamista mozgalmakat a kommunistáknál és
a nacionalistáknál sikeresebbé a városok peremén? Az iszlamizmus a városban
vagy annak környékén ver gyökeret, elég közel ahhoz, hogy hatással legyen
rá, de elég távol ahhoz, hogy elkerülje annak „tisztátalanságát”. Ezt *az
iszlám által meghatározott teret jótékonysági szervezetekkel, iszlám
iskolákkal, muszlim viselettel és imával tölti meg. Az iszlamista távolról
szemléli a várost, meg akarja hódítani, megtisztítaná az
erkölcstelenségektől, és helyén egy utópisztikus várost akar alapítani.
Európába települve kritizálja a nyugati materializmust, ugyanakkor uralni
akarja annak vívmányait.* *Ha a város ellenáll,* *akkor az iszlamisták
fegyvert fognak, hogy megszállják.*

*Importált külvárosok*

A Nyugat-Európába tartó migráció zömét adó Közel-Kelet és Észak Afrika
törzsi területei egytől egyig az államhatalom befolyásától független régiók
társadalmi és kulturális jegyeit mutatják. Ezek a kibocsátó peremterületek,
amelyek általában a hegyekben, a sivatag elzártságában helyezkednek el,
értéktelennek számítanak saját országuk gazdasági központjaihoz képest. Az
ugyanazon régióból származó bevándorlók nem szükségszerűen erőszakosak,
politikailag szakadárok vagy kulturálisan bomlasztók.

Ugyanakkor *tény, hogy a közel-keleti és észak-afrikai területekről érkező,
a szabályozott városi létformához nem szokott migránsok nem rendelkeznek az
urbanitás és az állam, a rend és a törvény társadalmi, politikai és
történelmi kultúrájával.* *Mivel általában megőrzik a saját családi és
törzsi társadalmi hagyományaikat és kapcsolataikat,* *attitűdjükben ott
lappang az erőszak *– az államtól és törvényeitől való függetlenedés, a
várostól való elzárkózás és *az autonóm perifériák kialakítása iránti
igény.* A közel-keleti és észak-afrikai országok kormányainak ösztönzésére
tömegesen elvándoroló népesség ezt a létmódot exportálja az európai
országokba.

A gyermekként elvándorolt vagy már Európában született *második generáció
tagjai között aggasztó méreteket ölt a bűnözés:* a városban *tudatosan
rongálnak, nőket támadnak meg, bandákat szerveznek, üzleteket rabolnak ki,
és lopnak*; ez már az 1980-as években is mindennapos probléma volt a
második generációs bevándorlók körében. A városok perifériáin az élet
komoly biztonsági kockázattal jár. Csupán egy példa erre: Xavier Raufer,
francia kriminológus 2000. március 28-án a francia szenátus
decentralizációs bizottsága előtt kijelentette, hogy a városban elkövetett
erőszakos cselekedetekért 3000-ből 2950 esetben bevándorlók vagy
bevándorlók leszármazottai a felelősek.

*A szürke zónák bűnözői a belvárost támadják*

Biztonság tekintetében a szürke zóna kisebb fenyegetést jelent a lakosaira,
mint a zónán kívüli területekre vagy az arra sétálókra. Tanulmányok szerint
azoknak a nagyvárosoknak a külvárosaiban, amelyekbe erős a migrációs
beáramlás, a központban nagyobb, a külvárosokban pedig – a betöréses
lopásoktól és az autórablásoktól eltekintve – kisebb a biztonsági kockázat; a
külvárosokban kevésbé kerül sor utcai támadásokra és zaklatásra. *A
történelmi központban, a belvárosban és a középosztály által lakott
városrészekben **magasabb a bűnözés*, mint a külvárosokban.

Másképp fogalmazva, a külvárosok nem jelentenek fenyegetést saját állandó
lakosaik számára, bár a kisebbséghez tartozó lakosait nem védelmezi.1 A
szürke zónából származó bűnöző más területeken „vadászik”, és keresi
prédáját.

*Perifériák és a térítés*

Az iszlamista térkultúra hatással van az európaira. *A városok perifériáján
a bevándorlók együtt élik mindennapjaikat az európaiakkal, üzleti és
társadalmi kapcsolatokon keresztül meg tudnak szólítani – és győzni –
egyeseket azzal, ahogyan ők látják az iszlámot. Sokan vannak azok, akik így
térnek át az iszlámra és annak is a radikális ágához.*

A statisztikák szerint* Irakban és Szíriában **a francia dzsihádisták
20-25%-a *nem született, hanem* áttért muszlim. *A szalafita csoportok
nagyon aktívan térítenek, *a misszionálás (da'wa) kötelességük*. Mivel erre
csak a „peremvidéken” van lehetőségük, a *marginalizálódott helyi emberekre
vannak hatással, vagyis azokra, akik a periféria vagy a szomszédos
kerületek „őslakosai”.* A periféria társadalmi-vallási átalakulása abban is
tetten érhető, hogy a külvárosokban élő helyi konvertiták a muszlimokkal
azonos társadalmi identitást alakítanak ki. Az iszlámra való áttérés
ugyanakkor megerősíti, és egyben fel is magasztalja marginalizált
helyzetĂĽket.

*Szegregáció és terrorizmus*

Azt a tényt, hogy az idegenség érzete fontos szerepet játszik az áttérésben
és a radikalizálódásban, jól szemlélteti egy nalcsiki férfi története.
Nalcsik Kabard- és Balkárföld fővárosa Oroszországban, a Kaukázus
hegységben, fontos szerepet játszott a csecsen háborúban. A 26 éves orosz
fiatalember már évek óta Belgiumban élt, ahol áttért az iszlámra. A férfi
áttérése valószínűleg az ott élő csecsen kapcsolatokkal kezdődött, akiknek
többsége háborús menekült volt.

A férfi tehát Oroszország peremvidékéről Belgium perifériájára költözött,
ahol ezek a menekültek élnek. Ezt követően Egyiptomban egy vallási
iskolában tanult, amely szintén a város peremén volt. Törökországon
keresztül Szíriába ment, egy szétrombolt országba, hogy csatlakozzon egy
csecsen egységhez. Végül pedig hazament, Nalcsikba hogy terrortámadást
készítsen elő a saját városában.* A terroristák életében figyelemre méltó
közös szál, hogy vágynak a városokba, és rendszeresen visszatérnek ezekbe,
de mindig a periférián maradnak.*

*A külváros maga alá gyűri a várost*

Az iszlamista térkultúra időben és földrajzilag is átjárja az európai
teret. A szabad mozgáshoz, a szabad vallásgyakorláshoz és a magánélet
tiszteletben tartásához való jog törvényessé teszi a terjeszkedést.

Németországban Petra Kuppinger, aki muszlimok által lakott területeket
tanulmányoz a német városokban, arra a megállapításra jutott, hogy az
iszlám által uralt terek már évtizedek óta szerves részei a huszonegyedik
századi német városképnek. *Az iszlám terjeszkedése fokozatos és
gazdaságilag a várostól függ, ezért nem alakíthatja át a város rendjét
egyik napról a másikra, és ez nem is áll érdekében.* *A helyiek csak akkor
tiltakoznak, ha észreveszik,* *hogy a terjeszkedésből megszállás lett*,
vagyis amikor azt látják, hogy már nem szívesen látják őket az iszlamizált
területen, hacsak nem fogadják el annak öltözködési és viselkedési
szabályait.

*Az iszlamizált terület azonban nem lesz a város része. A perifériák
dinamikája bomlasztja, és maga alá gyűri a várost *abban az értelemben,
hogy a külváros és a város között zéróösszegű játszma folyik: a külváros a
város kárára terjeszkedik; minél nagyobb teret hódít, annál kevésbé
életképes a város. Egyre kevesebb a befektető, a turista és azok száma is,
akik a környéken akarnak élni. Így a város adókat és forrásokat veszít,
beleértve a képzett munkaerőt is.

*A rituális tér és az elzárkózás*

*Európában a muszlim közösségek a szekuláris közegről tudomást sem véve
egyre több aktív társadalmi, gazdasági és politikai szerepkörökkel
felruházott mecsetet építettek. A mecset – vegyük most egy hivatalosan
elismert mecset esetét – létrehoz egy alapítványt, ami lehetővé teszi
számára azt, hogy tevékenységét kiterjessze az oktatásra, kereskedelemre,
jótékonykodásra, stb. Így már nem csupán egy mecset, hanem a közösség
társadalmi és gazdasági központja is.*

Nos, ha az egyesületnek törvény tiltja egy bizonyos tevékenységi típus
gyakorlását, mondjuk az oktatást, akkor a mecset attól még megszervezheti
azt „vallási tudatosságra ösztönző összejövetelnek” nevezve. A mecset
tevékenységeinek terjeszkedése megváltoztatja a teret. Például a mecset
közelében több arab nevű bolt lesz, mert a mecset megszenteli a körülötte
lévő teret, ez vonzza a vásárlókat, a bolt pedig támogatja a mecsetet és
tevékenységei bővülését.

Az is igaz, hogy* a mecsetépítés egy-egy adott területen általában
ütközetet jelent*: *a város lakosai ellenállnak *– néha sikerrel, néha
sikertelenül – saját * környékük* *iszlamizációjának.* A mecsetek miatti
harcok már sok európai várost megosztottak. Dalil Boubakeur, a CFCM (a
Francia Muszlimok Tanácsának) volt elnöke, ami a muszlimok legmagasabb
képviseleti szerve Franciaországban, a helyiek véleményével mit sem törődve
kijelentette: „2200 mecsetünk van Franciaországban, és 2 év alatt meg
akarjuk duplázni a számukat, mert nincs elég mecset Franciaországban a 7
millió muszlimnak”.

*A mecsetegyesület azonban sok esetben az iszlamisták trójai falova.
Kihasználják az európai társadalmak gyengeségeit, ahol a rituális hely
kialakítása szabadságjog. A mecsetépítés emellett az identitás megőrzését
is szolgálja. Először épül egy mecset a muszlimoknak, aztán egy másik már
csak a szunnitáknak és egy másik a síitáknak, majd egy mecset az
észak-afrikai szunnitáknak, aztán a tunéziaiaknak, majd az egyik tunéziai
régióból vagy egy afganisztáni tartományból érkezőknek, stb. Ez tovább
töredezi és rombolja **a társadalmi kohéziót.*

*Ki a felelős?*

*Az iszlamisták úgy tartják, hogy az egész föld Istené, aki azoknak adja,
akiket kiválaszt.*

*Ezt a folyamatot két tényező támogatja*: egyrészt *egyes nyugat-európai
politikai pártok törekvése szavazóbázisuk erősítésére, *másrészt *az
iszlamizmus igénye a terjeszkedésre.* Mindkét fél saját politikai céljának
megvalósításához egymás kölcsönös, hallgatólagos beleegyezésével
felhasználja a szürke zónákat. Ennek érdekében a nyugat-európai kormányok
bevándorláspolitikájukat összhangba hozták a muszlim közösségek párhuzamos
társadalmainak belső dinamikájával.

Ez egyidejűleg messzemenően szolgálja az iszlamizmus haszonelvűségét, arra
való készségét, hogy a helyi lehetőségeket teljes mértékben felhasználja
saját terjeszkedése érdekében. Sok muszlim azért él a szürke zónákban, mert
olcsóbbak és diszkrétebbek. Ugyanakkor sokan felismerik a gettósodás
torzító hatását és vannak, akik el is költöznek ezekből.

Bármely integrációs vagy radikalizálódást megelőző és kezelő erőfeszítés és
migrációs politika csak akkor lehet hatékony, ha az állam teljesen
ellenőrzése alatt tudja tartani ezeket a területeket.



*A cikk a Migrációkutató Intézet számára készített tanulmány rövidített
változata. Speidl Bianka fordítása.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170131/30c2f403/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról