<div dir="ltr"><div class="m_8377275579924295506gmail-title"><a href="http://migracio.mandiner.hu/cikk/20170131_abdesszamad_belhadzs_a_radikalis_iszlam_maga_ala_gyuri_a_varost" target="_blank">A radikális iszlám maga alá gyűri a várost</a><br><br><a href="http://migracio.mandiner.hu/cikk/20170131_abdesszamad_belhadzs_a_radikalis_iszlam_maga_ala_gyuri_a_varost" target="_blank">http://migracio.mandiner.hu/<wbr>cikk/20170131_abdesszamad_<wbr>belhadzs_a_radikalis_iszlam_<wbr>maga_ala_gyuri_a_varost</a><br></div>
<div class="m_8377275579924295506gmail-info"> 2017. január 31. 07:36
                                
</div>
                
<p class="m_8377275579924295506gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az iszlamizmus a városok perifériájára költözött sivataglakó
népek félurbánus terméke.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha a város ellenáll,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor az iszlamisták
fegyvert fognak, hogy megszállják.
</b></span></p><p></p> <p><i><b>Abdesszamad Belhadzs </b>iszlámkutató, egyetemi tanár írása</i></p> <p></p> <p><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Párhuzamos terek, párhuzamos társadalmak: migráció és a tér</span></b></p> <p><b>A radikális iszlám maga alá gyűri a várost</b></p> <p><i><b>A tér és az integráció</b></i></p><p>Mára
már elismert tény, hogy Európában kudarcot vallott a muszlim közösségek
integrációja, ám <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még mindig nem látjuk át, </b></span>h<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ogy a muszlim közösségekre
jellemző gondolkodás- és viselkedésmód – és az ezeket megjelenítő
kulturális intézmények és szimbólumok, amelyek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elutasítják vagy
felülbírálják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a befogadó társadalom értékrendjét </b></span>– milyen hatással
vannak a társadalmi beilleszkedésre, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogyan bomlasztják</span> a társadalmi
kohéziót.</b></span></p> <p>A bevándorlók térhez való viszonya meghatározó ebben a
folyamatban. Az Európába újonnan érkező egyén vagy csoport gyorsan
megtanulja, hogyan igazodjon el a térben: felismeri a fizikai határokat,
szállást keres, megtudja, hogy hol érhet el bizonyos szolgáltatásokat,
kapcsolatba lép a helyi hatóságokkal, akik regisztrálják, stb. – ezek
összessége kijelöli a helyét a város lakójaként, akinek törvényes
kötelezettségei és jogai vannak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha az egyén vagy a csoport elzárkózik a
várostól, mert nem hajlandó eleget tenni a kötelezettségeinek, vagy a
város egy bizonyos részét a sajátjának tekinti, akkor ezzel megtöri </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
közös teret. </b></span>A vandalizmust bünteti a törvény, mert a köztereket és
épületeket rombolja.</p> <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A város lakosaitól</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>történő elzárkózás
azonban</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a várost magát is</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bomlasztja.</b></span> Í<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gy jönnek létre az úgynevezett
szürke zónák, </b></span>amelyek számos fenyegetést és kihívást jelentenek a
lakosok számára Nyugat-Európa szinte minden nagyvárosában. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A mecsetek
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>építését </b></span>a rituális célokon túl ezeken a helyeken<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> iszlamizációs folyamat
kíséri. </b></span>A migráció következtében a városban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> eltűnnek a határok, csökken
a közbiztonság és lendületet vesz a radikalizálódás.</b></span></p> <p><b><i>Urbanizáció és iszlamizmus a Közel-Keleten és Észak Afrikában</i></b></p><p>Amit
ma tapasztalunk, az nem más, mint<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a muszlim városokra jellemző
félurbánus struktúrák elterjedése az európai külvárosokban: a
közel-keleti és az észak-afrikai országok függetlenedése után a
városokat elárasztották a terméketlen területekről elköltöző tömegek. A
metropolisszá váló települések arculata mindenütt negatívan változott:
„a város elveszítette a lelkét”, a zöld területeket felszámolták, a
városok többségében nincsenek rendezett közterek a polgárok számára,
nincs kultúra. A b</span>etelepülő népesség a törzsi területek hagyományait és
kapcsolatrendszerét egyszerűen átköltöztette a városok perifériáira. A
harmincas és a negyvenes években ezeket a félig urbánus területeket
árasztották el propagandájukkal az első kommunisták, az arab
nacionalisták és az iszlamisták azért, hogy totalitárius
elképzeléseikhez tömegbázist toborozzanak a fiatalokból.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
iszlamizmus a városok perifériájára költözött sivataglakó népek
félurbánus terméke.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mi teszi az iszlamista mozgalmakat a kommunistáknál
és a nacionalistáknál sikeresebbé a városok peremén? Az iszlamizmus a</span>
városban vagy annak környékén ver gyökeret, elég közel ahhoz, hogy
hatással legyen rá, de elég távol ahhoz, hogy elkerülje annak
„tisztátalanságát”. Ezt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az iszlám által meghatározott teret jótékonysági
szervezetekkel, iszlám iskolákkal, muszlim viselettel és imával tölti
meg. Az iszlamista távolról szemléli a várost, meg akarja hódítani,
megtisztítaná az erkölcstelenségektől, és helyén egy utópisztikus várost
akar alapítani. Európába települve kritizálja a nyugati materializmust,
ugyanakkor uralni akarja annak vívmányait.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha a város ellenáll,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor
az iszlamisták fegyvert fognak, hogy megszállják.</b></span></p> <p><b><i>Importált külvárosok</i></b></p><p>A
Nyugat-Európába tartó migráció zömét adó Közel-Kelet és Észak Afrika
törzsi területei egytől egyig az államhatalom befolyásától független
régiók társadalmi és kulturális jegyeit mutatják. Ezek a kibocsátó
peremterületek, amelyek általában a hegyekben, a sivatag elzártságában
helyezkednek el, értéktelennek számítanak saját országuk gazdasági
központjaihoz képest. Az ugyanazon régióból származó bevándorlók nem
szükségszerűen erőszakosak, politikailag szakadárok vagy kulturálisan
bomlasztók.</p> <p>Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tény, hogy a közel-keleti és észak-afrikai
területekről érkező, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szabályozott városi létformához </span>nem szokott
migránsok nem rendelkeznek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az urbanitás és az állam, a rend és a törvény
társadalmi, politikai és történelmi kultúrájával</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mivel általában
megőrzik a saját családi és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">törzsi társadalmi </span>hagyományaikat és
kapcsolataikat,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>attitűdjükben ott lappang az erőszak </b></span>– az államtól és
törvényeitől való függetlenedés, a várostól való elzárkózás és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
autonóm perifériák kialakítása iránti igény.</b></span> A közel-keleti és
észak-afrikai országok kormányainak ösztönzésére tömegesen elvándoroló
népesség ezt a létmódot exportálja az európai országokba.</p> <p>A
gyermekként elvándorolt vagy már Európában született <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>második generáció
tagjai között aggasztó méreteket ölt a bűnözés:</b></span> a városban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tudatosan
rongálnak, nőket támadnak meg, bandákat szerveznek, üzleteket rabolnak
ki, és lopnak</b></span>; ez már az 1980-as években is mindennapos probléma volt a
második generációs bevándorlók körében. A városok perifériáin az élet
komoly biztonsági kockázattal jár. Csupán egy példa erre: Xavier Raufer,
francia kriminológus 2000. március 28-án a francia szenátus
decentralizációs bizottsága előtt kijelentette, hogy a városban
elkövetett erőszakos cselekedetekért 3000-ből 2950 esetben bevándorlók
vagy bevándorlók leszármazottai a felelősek.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><i>A szürke zónák bűnözői <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a belvárost </span>támadják</i></b></span></p><p>Biztonság
tekintetében a szürke zóna kisebb fenyegetést jelent a lakosaira, mint a
zónán kívüli területekre vagy az arra sétálókra. Tanulmányok szerint
azoknak a nagyvárosoknak a külvárosaiban, amelyekbe erős a migrációs
beáramlás, a központban nagyobb, a külvárosokban pedig – a betöréses
lopásoktól és az autórablásoktól eltekintve – kisebb a biztonsági
kockázat; <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a külvárosokban kevésbé kerül sor utcai támadásokra és
zaklatásra. </span><b>A történelmi központban, a belvárosban és a középosztály
által lakott városrészekben </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>magasabb a bűnözés</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> mint a külvárosokban.</span></p> <p>Másképp
fogalmazva, a külvárosok nem jelentenek fenyegetést saját állandó
lakosaik számára, bár a kisebbséghez tartozó lakosait nem védelmezi.1 A
szürke zónából származó bűnöző más területeken „vadászik”, és keresi
prédáját.<br> <br><i><b>Perifériák és a térítés</b></i></p><p>Az
iszlamista térkultúra hatással van az európaira. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A városok perifériáján
a bevándorlók együtt élik mindennapjaikat az európaiakkal, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">üzleti és
társadalmi kapcsolatokon keresztül </span>meg tudnak szólítani – és győzni –
egyeseket azzal, ahogyan ők látják az iszlámot. Sokan vannak azok, akik
így térnek át az iszlámra és annak is a radikális ágához.</b></span></p> <p>A
statisztikák szerint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Irakban és Szíriában </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a francia dzsihádisták
20-25%-a </b></span>nem született, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> áttért muszlim. </b></span>A szalafita csoportok
nagyon aktívan térítenek, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a misszionálás (da'wa) kötelességük</b></span>. Mivel
erre csak a „peremvidéken” van lehetőségük, a <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">marginalizálódott helyi
emberekre vannak hatással, vagyis azokra, akik a periféria vagy a
szomszédos kerületek „őslakosai”</span>.</b> A periféria társadalmi-vallási
átalakulása abban is tetten érhető, hogy a külvárosokban élő helyi
konvertiták a muszlimokkal azonos társadalmi identitást alakítanak ki.
Az iszlámra való áttérés ugyanakkor megerősíti, és egyben fel is
magasztalja marginalizált helyzetüket.</p> <p><b><i>Szegregáció és terrorizmus</i></b></p><p>Azt
a tényt, hogy az idegenség érzete fontos szerepet játszik az áttérésben
és a radikalizálódásban, jól szemlélteti egy nalcsiki férfi története.
Nalcsik Kabard- és Balkárföld fővárosa Oroszországban, a Kaukázus
hegységben, fontos szerepet játszott a csecsen háborúban. A 26 éves
orosz fiatalember már évek óta Belgiumban élt, ahol áttért az iszlámra. A
férfi áttérése valószínűleg az ott élő csecsen kapcsolatokkal
kezdődött, akiknek többsége háborús menekült volt.</p> <p>A férfi tehát
Oroszország peremvidékéről Belgium perifériájára költözött, ahol ezek a
menekültek élnek. Ezt követően Egyiptomban egy vallási iskolában tanult,
amely szintén a város peremén volt. Törökországon keresztül Szíriába
ment, egy szétrombolt országba, hogy csatlakozzon egy csecsen egységhez.
Végül pedig hazament, Nalcsikba hogy terrortámadást készítsen elő a
saját városában.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A terroristák életében figyelemre méltó közös szál,
hogy vágynak a városokba, és rendszeresen visszatérnek ezekbe, de mindig
a periférián maradnak.</b></span></p> <p><b><i>A külváros maga alá gyűri a várost</i></b></p><p>Az
iszlamista térkultúra időben és földrajzilag is átjárja az európai
teret. A szabad mozgáshoz, a szabad vallásgyakorláshoz és a magánélet
tiszteletben tartásához való jog törvényessé teszi a terjeszkedést.</p> <p>Németországban
Petra Kuppinger, aki muszlimok által lakott területeket tanulmányoz a
német városokban, arra a megállapításra jutott, hogy az iszlám által
uralt terek már évtizedek óta szerves részei a huszonegyedik századi
német városképnek. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az iszlám terjeszkedése </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">fokozatos és gazdaságilag a
várostól függ, ezért nem alakíthatja át a város rendjét egyik napról a
másikra, és ez nem is áll érdekében.</span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>A helyiek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak akkor</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tiltakoznak</span>,
ha észreveszik,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a terjeszkedésből megszállás lett</b></span>, vagyis amikor
azt látják, hogy már nem szívesen látják őket az iszlamizált területen,
hacsak nem fogadják el annak öltözködési és viselkedési szabályait.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
iszlamizált terület azonban nem lesz a város része. A perifériák
dinamikája bomlasztja, és maga alá gyűri a várost </b></span>abban az értelemben,
hogy a külváros és a város között zéróösszegű játszma folyik: a külváros
a város kárára terjeszkedik; minél nagyobb teret hódít, annál kevésbé
életképes a város. Egyre kevesebb a befektető, a turista és azok száma
is, akik a környéken akarnak élni. Így a város adókat és forrásokat
veszít, beleértve a képzett munkaerőt is.</p> <p><b><i>A rituális tér és az elzárkózás</i></b></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Európában
a muszlim közösségek a szekuláris közegről tudomást sem véve egyre több
aktív társadalmi, gazdasági és politikai szerepkörökkel felruházott
mecsetet építettek. A mecset – vegyük most egy hivatalosan elismert
mecset esetét – létrehoz egy alapítványt, ami lehetővé teszi számára
azt, hogy tevékenységét kiterjessze az oktatásra, kereskedelemre,
jótékonykodásra, stb. Így már nem csupán egy mecset, hanem a közösség
társadalmi és gazdasági központja is.</b></span></p> <p>Nos, ha az egyesületnek
törvény tiltja egy bizonyos tevékenységi típus gyakorlását, mondjuk az
oktatást, akkor a mecset attól még megszervezheti azt „vallási
tudatosságra ösztönző összejövetelnek” nevezve. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">A mecset
tevékenységeinek terjeszkedése megváltoztatja a teret. Például a mecset
közelében több arab nevű bolt lesz, mert a mecset megszenteli a
körülötte lévő teret, ez vonzza a vásárlókat, a bolt pedig támogatja a
mecsetet és tevékenységei bővülését.</span></p> <p>Az is igaz, hogy<b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
mecsetépítés egy-egy adott területen általában ütközetet jelent</span></b>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a város
lakosai ellenállnak </b></span>– néha sikerrel, néha sikertelenül – saját <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
környékük</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>iszlamizációjának.</b></span> A mecsetek miatti harcok már sok európai
várost megosztottak. Dalil Boubakeur, a CFCM (a Francia Muszlimok
Tanácsának) volt elnöke, ami a muszlimok legmagasabb képviseleti szerve
Franciaországban, a helyiek véleményével mit sem törődve kijelentette:
„2200 mecsetünk van Franciaországban, és 2 év alatt meg akarjuk duplázni
a számukat, mert nincs elég mecset Franciaországban a 7 millió
muszlimnak”.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mecsetegyesület azonban sok esetben az iszlamisták
trójai falova.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span> Kihasználják<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u> a</u>z európai társadalmak gyengeségeit, ahol a
rituális hely kialakítása szabadságjog. </span>A mecsetépítés emellett az
identitás megőrzését is szolgálja. Először épül egy mecset a
muszlimoknak, aztán egy másik már csak a szunnitáknak és egy másik a
síitáknak, majd egy mecset az észak-afrikai szunnitáknak, aztán a
tunéziaiaknak, majd az egyik tunéziai régióból vagy egy afganisztáni
tartományból érkezőknek, stb. Ez tovább töredezi és rombolja </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
társadalmi kohéziót.</b></span></p> <p><b><i>Ki a felelős?</i></b></p><p><font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az iszlamisták úgy tartják, hogy az egész föld Istené, aki azoknak adja, akiket kiválaszt.</b></u></span></font></p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezt
a folyamatot két tényező támogatja</b></span>: egyrészt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyes nyugat-európai
politikai pártok törekvése szavazóbázisuk erősítésére, </b></span>másrészt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
iszlamizmus igénye a terjeszkedésre.</b></span> Mindkét fél saját politikai
céljának megvalósításához egymás kölcsönös, hallgatólagos
beleegyezésével felhasználja a szürke zónákat. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ennek érdekében a
nyugat-európai kormányok bevándorláspolitikájukat összhangba hozták a
muszlim közösségek párhuzamos társadalmainak belső dinamikájával.</span></p> <p>Ez
egyidejűleg messzemenően szolgálja az iszlamizmus haszonelvűségét, arra
való készségét, hogy a helyi lehetőségeket teljes mértékben
felhasználja saját terjeszkedése érdekében. Sok muszlim azért él a
szürke zónákban, mert olcsóbbak és diszkrétebbek. Ugyanakkor sokan
felismerik a gettósodás torzító hatását és vannak, akik el is költöznek
ezekből.</p> <p>Bármely integrációs vagy radikalizálódást megelőző és
kezelő erőfeszítés és migrációs politika csak akkor lehet hatékony, ha
az állam teljesen ellenőrzése alatt tudja tartani ezeket a területeket.</p> <p> </p> <p><i>A cikk a Migrációkutató Intézet számára készített tanulmány rövidített változata. Speidl Bianka fordítása.</i></p></div>