[Grem] A szegnyek orvosa lete, szent hzassga - Bold. Batthyny Strattman Lszl / Szkely J. psp. gynyr szentbeszde
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2017. Jan. 23., H, 16:05:23 CET
Úgy bánni az elesettel, mint egy királlyal – A szegények orvosára
emlékeztek Felbáron
2017. január 23. hétfő 14:30
Január 22-én, Boldog Batthyány-Strattmann László halálának évfordulóján
Székely János febianai címzetes püspök, az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye segédpüspöke mutatott be szentmisét a felvidéki felbári Szent
István-templomban.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0909.JPG>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*
Janik Gábor, a csallóközi település plébánosa számolt be Boldog
Batthyány-Strattmann László és Felbár kapcsolatáról. A lelkipásztor
kiemelte, hogy *László édesapja, Batthyány József 1878-ban** elhagyta
családját, és feleségül vette Kornis Antónia grófnőt.* *Elhagyott felesége,
Batthyány Ludovika betegségben halt meg 1882-ben, harminckilenc éves
korában. László ekkor tizenkét éves volt. Batthyány József 1882-ben
megvette a felbári kastélyt és a birtokot, s ide költözött. Az édesanya
halála után az árván maradt gyermekeket az anyai nagyapa, Batthyány
Zsigmond a Somogy megyei Csákányba vitte. Az apa azonban, aki ekkor már
Felbárott élt második feleségével, pert indított apósa ellen. Batthyány
Zsigmond elvesztette a pert. A gyermekek hiába kérték édesapjukat, hogy
nagyapjuknál maradhassanak, József gyermekeit Felbárra vitte. Így került
László is Felbárra, és itt töltötte az iskolai szüneteket körülbelül
1890-ig. László később mint orvos visszajárt Felbárra gyógyítani.*
Janik Gábor a szentmise elején köszöntötte Székely János püspököt. A
köszöntő szavak után Janik Gábor egy idézetet emelt ki Batthyány-Strattmann
László naplójából, amelyen keresztül rámutatott *a szegények orvosának
nevezett körmendi herceg hivatástudatának gyökerére: „A beteg megtanít,
hogy mindig jobban szeressem Istent, és a betegekben Istent szeretem. A
beteg Isten jóságából Cirenei Simonná tesz engem, mert segítek Krisztus
keresztjét hordozni, a felebarát keresztjét a felebaráti szeretet által.”*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0776.JPG>
Székely János püspök a szentmise bűnbánati szakaszát megelőző
elmélkedésében elmondta, miután *Szent Márton odaadta a köpenyét a didergő
koldusnak, különleges álmot látott. Látta Krisztust a szentek és az
angyalok között. A Megváltó az ő félbevágott katonaköpenyét viselte,
amelyet korábban a koldusnak adott. Krisztus Márton álmában azt mondta:
„Ezt a köpenyt Mártontól, a katekumentől kaptam.” Márton hatalmas örömmel
ébredt fel, és akkor elhatározta, hogy az egész életét Krisztusnak
szenteli. *Ezt az örömöt élte át újra és újra *Boldog Batthyány-Strattmann
László is, aki javait nem* *a maga hasznára* f*ordította, mint ahogy tették
és teszik ma is sokan a föld gazdagjai közül,** hanem vagyonában
lehetőséget látott arra, hogy adjon, s az adakozás gesztusán keresztül
szolgáljon. *Székely János szerint az Úristen minket is erre az útra hív: *az
életünk legfőbb feladata, hogy megtanuljunk szeretni és az életünket
odaajándékozni másoknak.*
Székely János szentbeszédében kifejtette, *Boldog Batthyány-Strattmann
Lászlónak* *nem volt **szép és könnyű gyermekkora*, *hiszen az édesapja
elhagyta **a családját*, *új házasságot kötött.* *László édesanyja a
halálos ágyánál még látni szerette volna a férjét: a meghívás mellett
biztosította arról, hogy nincsenek mögöttes szándékai, mindent megbocsátott
neki*.* Az édesapa mindezek ellenére nem ment el.* Székely János
rávilágított arra, hogy *a herceget a nehéz gyermekkor tette alázatossá,
érzékennyé az elesettek iránt.*
A szentéletű orvos életpéldája nyomán Székely János kiemelte a szenvedéssel
kapcsolatos három magatartásformát. A püspök álláspontja szerint vannak,
akik feladják a küzdelmet, úgy gondolják, hogy az életüknek nincs értelme,
a szenvedés megsemmisíti őket. Vannak, akik tüskéket növesztenek, hatalmas
falakat emelnek maguk köré a szenvedést megtapasztalva. Ezzel szemben
vannak, akiket a szenvedés alakít, nevel, nemesít: a legnehezebb
pillanatokban is képesek arra, hogy Krisztus fényét közvetítsék. Minél
inkább meg akarunk szabadulni a terhektől, azok annál nehezebbekké válnak.
Ha a nehézségeket el tudjuk fogadni, azok valódi keresztekké válhatnak,
tartást adhatnak – tette hozzá a főpásztor.
Székely János Batthyány-Strattmann László lelki örökségéből kiemelte azt a
mintát, *ahogyan feleségét és gyermekeit szerette. *Ennek kapcsán
rámutatott arra, hogy* Batthyány-Strattmann László életében, lelki
érésében, fejlődésében felesége, Coreth Mária Terézia milyen fontos
szerepet töltött be. A talpraesett, vidám, mélyen vallásos asszony mellett
Batthyány-Strattmann László megtalálta igazi önmagát, mellette vált
szentéletűvé.* Ezért Székely János sajnálatát fejezte ki, hogy nem együtt
avatták boldoggá a házaspárt. Székely János a feleség és az édesanya
hivatásának méltatását Vörösmarty Mihály soraival folytatta: „Kezedben a
gyermeknek álmai, / Tündérvilága lelkes ifjunak, / A férfi boldogsága;
játszani / Ily drága kincsek nem adattanak.”
Székely János *a Batthyány házaspár példaértékű mindennapjaiból kiemelte,
hogy délutánonként együtt imádkozták Szűz Mária kis zsolozsmáját. Amikor a
feleséget dicsérő részhez értek, a szegények orvosa felállt és mélyen
meghajolt hitvese előtt.*
Székely János figyelmeztetett arra, hogy* a házasság szépségének
megőrzése **mindig
a házastársakon múlik*: *az egység csodájának újrateremtéséhez érzékenység,
megbocsátás, nagylelkűség, fantázia, idő, új mézeshetek és új nászutak
kellenek. *Székely János egy ötgyermekes házaspár tanúságtételét idézte:
hetente egy este a gyerekek nélkül, havonta egy nap a gyerekek nélkül,
évente egy hétvége a gyerekek nélkül. Öt gyermekükkel ezt az alaptörvényt
egy életen át betartották. A gyermekek ezt nem érezték elrabolt időnek,
mert tudták, a szüleik boldogsága rájuk is átsugárzik.
Székely János a családról szóló elmélkedését folytatva kiemelte, hogy
*Batthyány-Strattmann
László és felesége nagylelkűen mondtak igent az életre, tizenhárom
gyermeknek adtak életet. *Székely János úgy fogalmazott,* a magyar nép **súlyos
problémája az, hogy egyre kevesebb gyermek születik 1981 óta*. Fontos
lenne, hogy a Batthyány házaspár példáját követve a mai fiatalok is
nagylelkűen mondjanak igent az életre. Székely János *a gyermekvállalás
kiemelt fontossága mellett Batthyány László életpéldáján keresztül
hangsúlyozta a hit és a kultúra átadásának elengedhetetlenségét a gyermekek
számára.*
*Székely János saját gyermekkorából felidézte a családi körben imádsággal,
énekkel, történetmeséléssel eltöltött adventi estéket. Ilyenkor azt érezte,
mintha egy titokzatos kéz felemelné a családjukat. A közös imádság, éneklés
után a testvéreivel arra kérték a szüleiket, hogy meséljenek: a
megismerkedésükről, a háborúról, az éhezésről, a nagyszüleikről. A püspök
családja számára meghatározó volt az édesanya példája, akinek mély
vallásosságából, hitéből merítettek erőt.*
A püspök *Batthyány Lászlót nemcsak mint jó férjet és családapát, hanem
mint gyógyítót és orvost *is példaként állította a hallgatóság elé: *e**gy
alkalommal egy idős férfi állt meg az ajtaja előtt. A férfi bevallotta
Batthyány Lászlónak, hogy soha életében nem volt olyan boldog, mint az
általa létrehozott kórházban, mert itt úgy bántak vele, mint egy királlyal.*
Székely János ezt követően egy* idős asszony tanúságtételé*t is megosztotta.
Az asszony férje rákos volt, nagy fájdalmai voltak, nehezen aludt, gyakran
átkozódott, szidta Istent és a feleségét. Egy reggel egy szintén rákos
beteg lány hívta telefonon, akivel férje a kórházban ismerkedett meg. A
lány templomba hívta őket, a közösségük által tartott imádságra. A feleség
szabadkozott, hogy férjének nagy fájdalmai vannak, és már régen nem jártak
templomban. A férj a lány kedves unszolására kötélnek állt. A férfi és a
felesége elmentek a közösség által tartott imádságra, ahol nagy szeretettel
fogadták őket, együtt imádkoztak a beteg férfiért. Amikor kiléptek a
templomból, a házaspár úgy érezte, hatalmas kövek esnek le a szívükről. A
férj nyugodtan töltötte a imádságot követő éjszakát. A lány másnap felhívta
őket, és érdeklődött a hogylétük felől. A lány nem titkolta, hogy ha az az
értelme a betegségének, hogy néhány betegtársát elvezesse Jézushoz, akkor
szívesen vállalja a keresztet.
Székely János *egy példázat*tal segítette a lelkiismeret vizsgálatot: *egy
bölcs megkérdezte a tanítványait, tudják-e mi a különbség a Genezáreti-tó
és a Holt-tenger között, hiszen mindkettőt a Jordán folyó vize táplálja. A
bölcs megadta a választ: a Genezáreti-tó azt a vizet, amelyet kap, újra és
újra bőkezűen továbbadja, a Holt-tenger viszont nem ad tovább semmit, csak
„magába falja” a Jordánból beléömlő vizet.* Székely János a példázat
kapcsán feltette a kérdést: *milyen az életünk?* *Továbbadjuk-e azt, amit
kaptunk: az időt, a szeretetet, a képességeket? **Vagy inkább a
Holt-tengerhez hasonlít az életünk, ahol nem adunk helyet a segítségünkre
szoruló embereknek?*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0938.JPG>
A szentmisét követően a Szent István-templom bejáratánál a Boldog
Batthyány-Strattmann László emlékére 2000-ben elhelyezett emléktáblánál *
Székely János püspök a szegények orvosának szentté avatásáért imádkozott. *Az
imádságot követően az emléktáblánál koszorút helyezett el Bugár Árpád
templomatya, Bodó István felbári polgármester, valamint Varga Eleonóra, a
helyi Batthyány-Strattmann László Alapiskola igazgatója és Felbár
testvérközségének képviselője, Valiczkó Mihály győrasszonyfai polgármester.
Fotó: Lambert Attila
Ikker Eszter/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170123/77fda710/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl