<div dir="ltr"><h1 class="m_1869099804035169172gmail-cim">Úgy bánni az elesettel, mint egy királlyal – A szegények orvosára emlékeztek Felbáron </h1>
<div class="m_1869099804035169172gmail-datum">2017. január 23. hétfő 14:30</div>
<h3 class="m_1869099804035169172gmail-lead">Január 22-én, Boldog Batthyány-Strattmann László
halálának évfordulóján Székely János febianai címzetes püspök, az
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke mutatott be szentmisét a
felvidéki felbári Szent István-templomban.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0909.JPG" rel="lightbox['g75048']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&p=1&img=c_IMG_0909.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>Janik Gábor, a csallóközi település plébánosa számolt be Boldog
Batthyány-Strattmann László és Felbár kapcsolatáról. A lelkipásztor
kiemelte, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>László édesapja, Batthyány József 1878-ban</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elhagyta
családját, és feleségül vette <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Kornis Antónia grófnőt.</span></b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Elhagyott
felesége, Batthyány Ludovika betegségben halt meg 1882-ben,
harminckilenc éves korában. László ekkor tizenkét éves volt. Batthyány
József 1882-ben megvette a felbári kastélyt és a birtokot, s ide
költözött. Az édesanya halála után az árván maradt gyermekeket az anyai
nagyapa, Batthyány Zsigmond a Somogy megyei Csákányba vitte. Az apa
azonban, aki ekkor már Felbárott élt második feleségével, pert indított
apósa ellen. Batthyány Zsigmond elvesztette a pert. A gyermekek hiába
kérték édesapjukat, hogy nagyapjuknál maradhassanak, József gyermekeit
Felbárra vitte. Így került László is Felbárra, és itt töltötte az
iskolai szüneteket körülbelül 1890-ig. László később mint orvos
visszajárt Felbárra gyógyítani.</b></span></p>
<p></p>
<p>Janik Gábor a szentmise elején köszöntötte Székely János püspököt. A
köszöntő szavak után Janik Gábor egy idézetet emelt ki
Batthyány-Strattmann László naplójából, amelyen keresztül rámutatott <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
szegények orvosának nevezett körmendi herceg hivatástudatának gyökerére:
„A beteg megtanít, hogy mindig jobban szeressem Istent, és a betegekben
Istent szeretem. A beteg Isten jóságából Cirenei Simonná tesz engem,
mert segítek Krisztus keresztjét hordozni, a felebarát keresztjét a
felebaráti szeretet által.”</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0776.JPG" rel="lightbox['g75048']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&p=1&img=c_IMG_0776.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p>Székely János püspök a szentmise bűnbánati szakaszát megelőző
elmélkedésében elmondta, miután <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Márton odaadta a köpenyét a
didergő koldusnak, különleges álmot látott. Látta Krisztust a szentek és
az angyalok között. A Megváltó az ő félbevágott katonaköpenyét viselte,
amelyet korábban a koldusnak adott. Krisztus Márton álmában azt mondta:
„Ezt a köpenyt Mártontól, a katekumentől kaptam.” Márton hatalmas
örömmel ébredt fel, és akkor elhatározta, hogy az egész életét
Krisztusnak szenteli. </b></span>Ezt az örömöt élte át újra és újra <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Boldog
Batthyány-Strattmann László is, aki javait nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a maga hasznára</b>
</span>f<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ordította, mint ahogy tették és teszik ma is sokan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a föld gazdagjai
közül,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem vagyonában lehetőséget látott arra, hogy adjon, s az
adakozás gesztusán keresztül szolgáljon. </b></span>Székely János szerint az
Úristen minket is erre az útra hív: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az életünk legfőbb feladata, hogy
megtanuljunk szeretni és az életünket odaajándékozni másoknak.</b></span></p>
<p></p>
<p>Székely János szentbeszédében kifejtette, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Boldog Batthyány-Strattmann
Lászlónak</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szép és könnyű gyermekkora</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiszen az édesapja
elhagyta </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a családját</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>új házasságot kötött.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László édesanyja a halálos
ágyánál még látni szerette volna a férjét: a meghívás mellett
biztosította arról, hogy nincsenek mögöttes szándékai, mindent
megbocsátott neki</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az édesapa mindezek ellenére nem ment el.</b></span> Székely
János rávilágított arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a herceget <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nehéz </span>gyermekkor tette
alázatossá, érzékennyé az elesettek iránt.</b></span></p>
<p>A szentéletű orvos életpéldája nyomán Székely János kiemelte a
szenvedéssel kapcsolatos három magatartásformát. A püspök álláspontja
szerint vannak, akik feladják a küzdelmet, úgy gondolják, hogy az
életüknek nincs értelme, a szenvedés megsemmisíti őket. Vannak, akik
tüskéket növesztenek, hatalmas falakat emelnek maguk köré a szenvedést
megtapasztalva. Ezzel szemben vannak, akiket a szenvedés alakít, nevel,
nemesít: a legnehezebb pillanatokban is képesek arra, hogy Krisztus
fényét közvetítsék. Minél inkább meg akarunk szabadulni a terhektől,
azok annál nehezebbekké válnak. Ha a nehézségeket el tudjuk fogadni,
azok valódi keresztekké válhatnak, tartást adhatnak – tette hozzá a
főpásztor.</p>
<p></p>
<p>Székely János Batthyány-Strattmann László lelki örökségéből kiemelte
azt a mintát, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ahogyan feleségét és gyermekeit szerette. </b></span>Ennek kapcsán
rámutatott arra, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Batthyány-Strattmann László életében, lelki
érésében, fejlődésében felesége, Coreth Mária Terézia milyen fontos
szerepet töltött be. A talpraesett, vidám, mélyen vallásos asszony
mellett Batthyány-Strattmann László megtalálta igazi önmagát, mellette
vált szentéletűvé.</b></span> Ezért Székely János sajnálatát fejezte ki, hogy nem
együtt avatták boldoggá a házaspárt. Székely János a feleség és az
édesanya hivatásának méltatását Vörösmarty Mihály soraival folytatta:
„Kezedben a gyermeknek álmai, / Tündérvilága lelkes ifjunak, / A férfi
boldogsága; játszani / Ily drága kincsek nem adattanak.”</p>
<p>Székely János <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a Batthyány házaspár példaértékű mindennapjaiból
kiemelte, hogy délutánonként együtt imádkozták Szűz Mária kis
zsolozsmáját. Amikor a feleséget dicsérő részhez értek, a szegények
orvosa felállt és mélyen meghajolt hitvese előtt.</b></span></p>
<p></p>
<p>Székely János figyelmeztetett arra, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a házasság szépségének
megőrzése </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mindig a házastársakon múlik</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egység csodájának
újrateremtéséhez érzékenység, megbocsátás, nagylelkűség, fantázia, idő,
új mézeshetek és új nászutak kellenek. </b></span>Székely János e<span style="background-color:rgb(255,242,204)">gy ötgyermekes
házaspár tanúságtételét idézte: hetente egy este a gyerekek nélkül,
havonta egy nap a gyerekek nélkül, évente egy hétvége a gyerekek nélkül.
Öt gyermekükkel ezt az alaptörvényt egy életen át betartották. A
gyermekek ezt nem érezték elrabolt időnek, mert tudták, a szüleik
boldogsága rájuk is átsugárzik.</span></p>
<p>Székely János a családról szóló elmélkedését folytatva kiemelte, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Batthyány-Strattmann László és felesége nagylelkűen mondtak igent az
életre, tizenhárom gyermeknek adtak életet. </b></span>Székely János úgy
fogalmazott,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a magyar nép </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>súlyos problémája az, hogy egyre kevesebb
gyermek születik 1981 óta</b></span>. Fontos lenne, hogy a Batthyány házaspár
példáját követve a mai fiatalok is nagylelkűen mondjanak igent az
életre. Székely János <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyermekvállalás kiemelt fontossága mellett
Batthyány László életpéldáján keresztül hangsúlyozta a hit és a kultúra
átadásának elengedhetetlenségét a gyermekek számára.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span>Székely János saját gyermekkorából felidézte a családi körben imádsággal, énekkel, történetmeséléssel eltöltött adventi estéket.</span> Ilyenkor
azt érezte, mintha egy titokzatos kéz felemelné a családjukat. A közös
imádság, éneklés után a testvéreivel arra kérték a szüleiket, hogy
meséljenek: a megismerkedésükről, a háborúról, az éhezésről, a
nagyszüleikről. A püspök családja számára meghatározó volt az édesanya
példája, akinek mély vallásosságából, hitéből merítettek erőt.</b></span></p>
<p><span>A püspök <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Batthyány Lászlót nemcsak mint jó férjet és
családapát, hanem mint gyógyítót és orvost </b></span>is példaként állította a
hallgatóság elé: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>e</b></span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>gy alkalommal egy idős férfi állt meg az ajtaja
előtt. A férfi bevallotta Batthyány Lászlónak, hogy soha életében nem
volt olyan boldog, mint az általa létrehozott kórházban, mert itt úgy
bántak vele, mint egy királlyal.</b></span></p>
<p></p>
<p><span>Székely János ezt követően <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> idős asszony tanúságtételé</span></b>t is
megosztotta<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Az asszony férje rákos volt, nagy fájdalmai voltak, nehezen
aludt, gyakran átkozódott, szidta Istent és a feleségét. Egy reggel egy
szintén rákos beteg lány hívta telefonon, akivel férje a kórházban
ismerkedett meg. A lány templomba hívta őket, a közösségük által tartott
imádságra. A feleség szabadkozott, hogy férjének nagy fájdalmai vannak,
és már régen nem jártak templomban. A férj a lány kedves unszolására
kötélnek állt. A férfi és a felesége elmentek a közösség által tartott
imádságra, ahol nagy szeretettel fogadták őket, együtt imádkoztak a
beteg férfiért. Amikor kiléptek a templomból, a házaspár úgy érezte,
hatalmas kövek esnek le a szívükről. A férj nyugodtan töltötte a
imádságot követő éjszakát. A lány másnap felhívta őket, és érdeklődött a
hogylétük felől. A lány nem titkolta, hogy ha az az értelme a
betegségének, hogy néhány betegtársát elvezesse Jézushoz, akkor szívesen
vállalja a keresztet.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span></span></p>
<p></p>
<p>Székely János <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy példázat</b></span>tal segítette a lelkiismeret vizsgálatot:
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy bölcs megkérdezte a tanítványait, tudják-e mi a különbség a
Genezáreti-tó és a Holt-tenger között, hiszen mindkettőt a Jordán folyó
vize táplálja. A bölcs megadta a választ: a Genezáreti-tó azt a vizet,
amelyet kap, újra és újra bőkezűen továbbadja, a Holt-tenger viszont nem
ad tovább semmit, csak „magába falja” a Jordánból beléömlő vizet.</b></span>
Székely János a példázat kapcsán feltette a kérdést: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>milyen az életünk?</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Továbbadjuk-e azt, amit kaptunk: az időt, a szeretetet, a képességeket? <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vagy inkább a Holt-tengerhez hasonlít az életünk, ahol nem adunk helyet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
segítségünkre szoruló embereknek?</span></b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&img=o_IMG_0938.JPG" rel="lightbox['g75048']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75048&p=1&img=c_IMG_0938.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szentmisét követően a Szent István-templom bejáratánál a Boldog
Batthyány-Strattmann László emlékére 2000-ben elhelyezett emléktáblánál <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Székely János püspök a szegények orvosának szentté avatásáért
imádkozott. </b></span>Az imádságot követően az emléktáblánál koszorút helyezett el
Bugár Árpád templomatya, Bodó István felbári polgármester, valamint
Varga Eleonóra, a helyi Batthyány-Strattmann László Alapiskola
igazgatója és Felbár testvérközségének képviselője, Valiczkó Mihály
győrasszonyfai polgármester. </p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Ikker Eszter/Magyar Kurír</p></div>