[Grem] Fricz T. cikk: - Bizakods s ktkeds a globalizmusellenes tborban

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 17., K, 20:32:23 CET 

A történelem vége nyomában

http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html
Valóban sikerült 2016-ban óriási rést, sőt réseket ütni a globalizmus
várfalán, de ne legyenek kételyeink: a globális erők erre válaszolni fognak.
2017. január 17. 10:22
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103952-A_tortenelem_vege_nyomaban.html#>

A globalizmus oldalán elképesztő pénzügyi, gazdasági, média- és sajtóbeli,
kulturális és szellemi erő halmozódott fel. Egy olyan transznacionális,
nemzetek feletti hálózat jött létre az elmúlt mondjuk két évtizedben,
amelynek az erejét egy pillanatra sem szabad alá-becsülni, mert ezzel
magunkat csapnánk be.

Az elmúlt évben olyan események történtek a világpolitikában – először a
Brexit, utána Donald Trump elnökké választása, majd az osztrák
szabadságpárti Norbert Hofer kiváló szereplése az osztrák elnökválasztáson
–, amelyek miatt sokan már arról írtak-beszéltek, hogy a globalizmus, a
neoliberalizmus és a politikai­lag korrekt beszédmód és ideológia korszaka
befejeződött.

Mások viszont, akik szintén a globalizmusellenes táborba tartoznak, azt
hangoztatják, hogy ne higgyünk a látszatnak: a világot uraló globális erők
csak játszanak velünk, a Brexit, Trump megválasztása arra jó, hogy a gőzt
leeresszék, elhitessék a kiszolgáltatott és alávetett tömegekkel, hogy
valódi változások következhetnek be politikában, gazdaságban, hogy
csökkenhet a távolság a világelit és az emberek léte, gondolkodásmódja
között.

Kétfajta szemlélet, kétfajta reakció azok körében, akik – teljesen
indokoltan – abban hisznek, hogy a globális uralommal és a
kozmopolitizmussal szemben a hagyományos intézményekre, a kereszténységre
és a szuverén nemzetállamokra épülő létmód az egyetlen, amely élhető, és
amely megőrzi az egyének és közösségek szabadságát.

Mind a kétféle megközelítés némileg finalista. De mi is a finalizmus? Olyan
gondolkodásmód, amely a természet és a társadalom, a történelem mozgásában
egyfajta céltudatosságot, irányultságot feltételez. Azt feltételezi, hogy a
politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok nem véletlenszerűek, nem
esetlegesek és nem is áttekinthetetlenek, hanem egy meghatározott cél,
végső beteljesedés, egyfajta finálé irányába mozognak, még akkor is, ha
nagyon sok esemény ennek ellentmondani látszik.

A kétkedők és a bizakodók finalizmusa természetesen alapjaiban eltér
egymástól. Előbbiek abból indulnak ki, hogy az évszázadok óta működő
globális uralom minden egyes történést képes ellenőrizni, irányítani, s
igazából nincs olyan politikai-történelmi esemény, amelyet ne ők szabnának
meg valamilyen mértékben.

Ezért nem szabad bedőlni olyan pozitívnak látszó fejleményeknek, mint
például a Brexit az Egyesült Királyságban vagy Donald Trump váratlan
megválasztása az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Mindezek mögött
tudatos számítás és megfontolás áll a globális elit részéről, semmi sem
véletlen; mindez porhintés nekünk, akik reménykedni szeretnénk a globális
uralom megrendülésében. Ezzel altatják el a figyelmünket, ezzel nyugtatnak
meg bennünket, miközben a világ egyenesen rohan előre az új világrend felé,
a finálé felé, amelyben megvalósul az emberek totális kizsákmányolása.

A bizakodók ezzel szemben a globális erőket ért 2016-os pofonokat úgy
értékelik, hogy egy korszak végéhez érkeztünk. Tavaly Trump és a Brexit, s
2017-ben mindez folytatódik: Hollandiában győz a Geert Wilders vezette
Szabadságpárt, Franciaországban Marine Le Pen megnyeri az
elnökválasztásokat, s mindennek betetőzéseképpen a német állampolgárok
végre észhez térnek, s leváltják a kancellári hatalomból az egyik
legnagyobb globalistát és kozmopolitát, az európai migránsválság legnagyobb
felelősét, egyben a felelőtlenség bajnokát, Angela Merkelt. (Sokan
reménykedünk ebben – teszem hozzá gyorsan.)

Az egyébként számomra szimpatikus bizakodók abban vetik el a sulykot, hogy
már eleve feltételezik: a neoliberalizmusnak, a PC-nek, az ostoba
migránspolitikának, a kozmopolitizmusnak stb. egyszer s mindenkorra
befellegzett, csak idő kérdése, hogy mikor zárul le ez a folyamat. Bár így
lenne! – mondhatnánk, de muszáj felhívni a figyelmet egy nem elhanyagolható
mozzanatra.

Arra mégpedig, hogy a másik oldalon – a globalizmus oldalán – elképesztő
pénzügyi, gazdasági, média- és sajtóbeli, kulturális és szellemi erő
halmozódott fel. Egy olyan transznacionális, nemzetek feletti hálózat jött
létre az elmúlt mondjuk két évtizedben, amelynek az erejét nem szabad egy
pillanatra sem alábecsülni, mert ezzel magunkat csapnánk be. Valóban
sikerült 2016-ban óriási rést, sőt réseket ütni a globalizmus várfalán, de
ne legyenek kételyeink: a globális erők erre válaszolni fognak, érzékelik a
veszélyt, tehát még hatványozottabban próbálják megtépázott hatalmukat
visszaszerezni, sőt, még a bosszú is vezetni fogja immáron őket.

Ezzel éppen nem azt akarom mondani, hogy a kétkedőknek van igazuk – „ezek,
bármit is tehetünk, mindig győzni fognak” –, hanem arra hívom fel a
figyelmet, hogy sem a túlzottan gyors örömünnep, a görögtüzek gyújtása, sem
a kissé túlzottan cinikus legyintés nem a megfelelő mód a világ jelenlegi
állapotának jellemzésére, ugyanis, bármilyen meglepő, mindkettő egyfajta
passzivitásra késztet-kényszerít bennünket.

A kétkedés azért, mert úgysem tehetünk semmit, tehát törődjünk bele és
várjuk a szomorú végünket, a túlzott bizakodás pedig azért, mert azt
sugallja, hogy most már minden megy magától, tehát túl sok teendőnk sincs
már.

Ezzel a két szemléletmóddal szemben szeretném hangsúlyozni a realista
megközelítés fontosságát. Miből indul ki a realizmus a finalizmussal
szemben? Abból, hogy a történelem valójában nem finalista: nincsenek benne
determinizmusok, egyirányú folyamatok, de annál inkább jelen vannak
alternatívák, opciók, forgatókönyvek, elszalasztott és megvalósított
esélyek, esetlegességek, véletlenek, kiszámíthatatlan emberi reakciók és
kalkulálhatatlan külső hatások.

A történelem nem tudatos, nem céltételezett, hanem egy olyan hömpölygő
folyamat, amelyet az embercsoportok, erőközpontok, hatalmak stb. közötti
konfliktusok formálnak és alakítanak, soha nem előre meghatározottan,
hiszen az emberi, társadalmi, politikai – egyben etnikai, vallási, nemzeti,
globális stb. – ellentétek és ütközetek kimenetele mindig kiszámíthatatlan
és soha nem egyértelmű. (Ha másban nem, a sportban, az emberek nagy
kollektív játékában mindez tökéletesen leképeződik.)

A konfliktusok újabb konfliktusokat szülnek, az egyik nagy törésvonal maga
alá temeti a többit, s egyik sem oldódik fel igazán a történelemben, hanem
alárendelődik, elporlad vagy új alakot ölt, s új konfliktusszerkezetek
jönnek létre – ismét és ismét.

S mindez korántsem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne a mi korszakunk
konfliktusának megoldása! A mi korszakunk kihívása a globális uralom és a
nemzeti lét közötti – immáron időnként véressé is váló – harc, küzdelem, s
ezt a küzdelmet meg kell vívni, győzelemre kell vinni. Csak az a lényeg,
hogy lássuk a konfliktus nyitottságát, opcionalitását, valódiságát, s ebbe
helyezzük bele magunkat százszázalékosan.

Azt hiszem, elég figyelmeztető példa Francis Fukuyama elhíresült mondása
1989-ben a liberális demokrácia győzelméről és a történelem végéről. Most
se beszéljünk se a globalizmus végső győzelméről, se végleges bukásáról.
Egyszerűen csak álljunk bele a dologba, és reménykedjünk.

Egyedül az ember erkölcsi megjavulásába vetett hit lehet az, ami végleges.

A most élő generációk ezért azzal tehetnek hozzá a történelem hömpölygő
haladásához, ha a globális uralmi rend ellen és a kiszolgáltatott
embertömegek érdekében lépnek fel.

*Fricz Tamás*

*A szerző politológus*
magyaridok.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170117/d856dc97/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl