[Grem] Böjte Cs. karácsonyi, újévi "receptje" (az előző interjúból)

[Emoke Greschik]

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/74682-ha-majd-kiko
nyoklok-a-mennyorszag-ablakan-beszelgetes-bojte-csabaval

*Karácsony után, újév előtt azt hiszem, mindenki megkérdezi Böjte atyától,
hogy mire is kellene leginkább odafigyelnünk? Mit csináljunk másképp? Miről
ne feledkezzĂźnk meg?*

*(Nevet.)* Persze, mindenki megkérdezi. És azt is tudom, hogy a *Maszol*
olvasĂłi sem bocsĂĄjtanĂĄk meg Ăśnnek, ha nem ezt tette volna fel utolsĂł
kĂŠrdĂŠskĂŠnt. Az *emberek szeretik a recepteket. *Mindenre van valamifĂŠle
receptünk. Olyan, amit örököltünk nagyszüleinktől, dédszüleinktől, olyan,
amit frissen kinézünk az internetről, és olyan, amit Csaba testvértől
hallottunk. De nincsen ezzel semmi gond. *A Főnököm (!) ezért küldött,
többek között ez az én dolgom. Hogy aztán ki mihez kezd a recepttel… *na,
ez az, ami miatt Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb csodaszerekre van szĂźksĂŠg. Mert elolvassuk,
zsebre tesszĂźk, megfeledkezĂźnk rĂłla, kimossuk a nadrĂĄgot, ĂŠs a
nadrĂĄgzsebben a receptet. *Na, de azĂŠrt mindig el kell mondani, hĂĄtha
megmarad: *az első és legfontosabb az, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy*
Isten bízik bennünk.* Főként a szülőktől kérdezem, hogy kire mernék rábízni
gyermekĂźket? Nem akĂĄrkire, ugye? * Isten rĂĄnk bĂ­zta fiĂĄt. ElkĂźldte hozzĂĄnk.
JĂŠzus megszĂźletett,* ĂŠs rĂĄmosolygott MĂĄriĂĄra meg JĂłzsefre. Olyan ĂŠrdekes,
hogy amikor kétezer évvel ezelőtt felmerült a kérdés, mire van szüksége a
vilĂĄgnak, a mennyei Atya egy gyermeket adott. *Ha megkĂŠrdeznĂŠk, hogy
szerintem mi lenne a gyĂłgyszer, amit ma a csalĂĄdjainknak, a nĂŠpĂźnknek
felĂ­rnĂŠk, akkor azt mondanĂĄm: egy gyermek. Mert a gyermekek jelentik az
egyetlen esĂŠlyt, hogy jobbak legyĂźnk, hogy felismerjĂźk, milyen jĂł dolog
jĂłnak lenni.*

JĂŠzus Krisztus azt mondta, legyĂźnk kovĂĄszok. Gondolkodott-e valaki mĂĄr
azon, hogy *mi tĂśrtĂŠnik a kovĂĄsszal, ha bedagasztjuk a kenyĂŠrtĂŠsztĂĄba? Nem
marad egyben, egy helyen. Amikor megkel a kenyĂŠr, akkor eltĹąnik benne. Ez
az életünknek is az értelme. *Én sem akarok valami fennmaradó, örök dolgot
csinĂĄlni. EgyszerĹąen* azt szeretnĂŠm megĂŠrtetni az emberekkel, hogy jĂł dolog
jónak lenni. Tehát ott, ahol vagy, nézz körül, bújj elő a csigaházadból,
vedd ĂŠszre, mennyi ĂŠrdekes ĂŠs ĂŠrtĂŠkes ember van kĂśrĂźlĂśtted, ĂŠs nyĂşjtsd a
kezed nekik. Biztosan viszonozni fogják a kézfogásodat.* És ezekben a
kĂŠzfogĂĄsokban az a szĂŠp, hogy bĂĄrmelyik a kezek kĂśzĂźl lehet segĂ­tsĂŠget
nyĂşjtĂł ĂŠs segĂ­tsĂŠget elfogadĂł, a szerepek vĂĄltozhatnak, *az ĂĄramkĂśrĂśk
oda-vissza mĹąkĂśdhetnek*. Ha valaki azt mondanĂĄ nekem, hogy szĂĄz ĂŠv mĂşlva is
ĂĄllni fog a DĂŠvai Szent Ferenc AlapĂ­tvĂĄny, nem ĂśrvendenĂŠk. Paradox mĂłdon,
azt szeretném, ha - az elkövetkező száz év alatt - eltűnnék  minden, amit
építettem. Úgy is találtam ki ezeknek a házaknak is a működését. Az a
nevelő, aki 15-20-25 évig dolgozik az alapítványnál, munkája fejében
megkaphatja majd azt a hĂĄzat, amelyben az ĂĄltala felnevelt gyerekekkel
lakott. Mert azt szeretnĂŠm, ha a felnevelt gyerekek visszajĂĄrhatnĂĄnak
hozzĂĄ, ĂŠs elhoznĂĄk oda sajĂĄt gyerekeiket is a vakĂĄciĂłkban, ĂŠs a kotlĂłmama
akkor már boldog nagyanyóként foglalkozhatna unokáival. *Én pedig, ha az
Úristen megengedné nekem, hogy kikönyököljek a mennyek országának egyik
ablakĂĄn, azt szeretnĂŠm lĂĄtni, hogy az emberek a jĂłsĂĄg gyakorlatĂĄban
eljutottak odĂĄig, hogy nem kell nagy ĂĄrvahĂĄzakat mĹąkĂśdtetni, mert a
szomszĂŠd oda tud figyelni a mĂĄsik hĂĄzban lakĂł gyerekre is, ĂŠs megkĂ­nĂĄlja
egy szelet kenyĂŠrrel, ha lĂĄtja, hogy ĂŠhes, vagy meghĂ­vja kirĂĄndulni, ha
lĂĄtja, hogy magĂĄnyos.Van-e szebb, nemesebb feladat egy ĂŠlet megmentĂŠsĂŠnĂŠl,
támogatásánál?* *Jézus Krisztus*  azonban nem kőkemény Caritas
szervezeteket akart lĂŠtrehozni,* nem **alapĂ­tvĂĄnyokban **gondolkodott,
hanem azt szerette volna, hogy mindnyĂĄjan szeretettel legyĂźnk egymĂĄs irĂĄnt.
Ha ĂŠn majd kikĂśnyĂśkĂślĂśk a mennyeknek ablakĂĄn, ĂŠs azt lĂĄtom, hogy a
gyermekeimnek a gyermekei és azoknak a gyermekei nem árvaházakban nőnek
fel, akkor azt fogom mondani, hogy jĂł kovĂĄsz voltam, ĂŠs nincs mĂĄr szĂźksĂŠg a
Szent Ferenc AlapĂ­tvĂĄnyra , mert a szeretet egy-egy cseppjĂŠt sikerĂźlt Ăşgy
szĂŠtszĂłrnom ebben a kicsi erdĂŠlyi vilĂĄgban, hogy az egyre tovĂĄbb ĂŠs tovĂĄbb
osztódik, az idők végezetéig*.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170106/d72355d1/attachment.html