[Grem] a PISA-botrny okai / szerz: pedaggus-filozfus

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 6., P, 14:39:34 CET 

Klasszikus műveltség és PISA

http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html
A nemzetközi felmérések elemzése kapcsán az oktatási szakemberek már
2002-ben a tudás megváltozott karakterére hívták fel a figyelmet.
2017. január 6. 08:36
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#>

Az újságokban úgy jelenik meg a* PISA-*botrány, mintha olyan hír lenne,
amely a jelenlegi kormány bűne. Holott *2000-ben jelentek meg először a
sokkoló eredmények, és azóta minden tesztmérés után megismétlődnek.* *A
probléma háttere,* *hogy a posztmodern liberális világ gondolkodásának
középpontjában a tömegek joga áll **a korábbi elitprivilégiumokkal *
*szemben*. Erre utal a nemzetközi vizsgálatok szemléletmódja is, ami
nyilvánvalóvá tette, hogy *a tömegek alacsony teljesítménye leronthatja az
ország átlagát.*

*A liberális humanizmussal összekapcsolódott posztmodern filozófia
áthatotta a XX. századot.* *Az oktatás, a művelődés korábban az elit
privilégiuma volt. *Ebben hozott változást a posztmodern, amely elismerte a
tömegoktatás létjogosultságát. Ugyanígy van ez más területeken is, az
elitkultúra mellé *a tömegkultúra állt (vizuális kultúra, filmművészet), az
elitművészet is tömegművészetté vált.* *A legtovább a felsőoktatás őrizte
meg elitjellegét.* *A posztmodern azonban megkérdőjelezte ezt a
privilégiumot is. Homogén iskolából heterogén iskola lett.* Jean-Francois
Lyotard posztmodern filozófus szerint* a tudás* nem esik többé az állam
hatáskörébe, eladható árucikké válik. *A tudás megváltozott státusa
megváltoztatta a módszereket, amelyekkel megszerezzük, tároljuk azt.*

A nemzetközi felmérések elemzése kapcsán az oktatási szakemberek már
2002-ben a tudás megváltozott karakterére hívták fel a figyelmet. Vajon mit
jelent ez? Emlékeznünk kell arra, hogy a legmarkánsabb vélemény az volt a
PISA-eredmények értékelésében, miszerint a gyenge eredményeket nem a romló
minőségű tanítás okozta, hanem az időközben *megváltozott
tanulásfelfogás. *Korábban
ismeret-központúság jellemezte, ami megfelel a mi oktatási
hagyományainknak. A tanulás egyenlő az ismerettel elve jellemzi a
kelet-európai országokat és a korábbi felméréseket. Az eredmény attól
függően alakul, hogy mit tekint tanulásnak az a szervezet, amelyik a
felmérést végezte. *Paradigmaváltás történt* tehát a világ nyugati felén,
és el kell döntenünk, hogy akarjuk-e követni. *Az oktatás nemzeti
sajátosságai, de az adott régió kulturális és történelmi hagyományai is
meghatározóak. Míg a távol-keleti és az angolszász országok matematika- és
természettudományi oktatása közismerten problémacentrikus, addig a kelet-
és közép-európai országok a lexikális elméleti tudást kérik számon.*

Láthatóan új trend alakult ki az oktatási követelmények terén. Az
ismeretekkel szemben* az a tudásfajta értékelődött fel, amelynek
elsajátítása természetes környezetben, életszerű tapasztalatok szerzésével
történik.* Ami a nagy nemzetközi felmérések tudásfelfogásában megjelent, az
a fejlett országok törekvéseit vázolja arról, hogy miféle tudást tartanak
fontosnak. Már 2000 óta világossá vált, hogy akik eddig megbecsültek
voltak, az amerikai szemléletmódú vizsgálat szerint ma gyengének
minősülnek. Több különböző területen dolgozó kutató egyetért abban,
hogy *hazánkban
az alacsonyabb iskolai végzettség szinte szükségszerűen együtt jár a
redukált kulturális és írásbeliségi szokásokkal. Másrészt az alacsony
iskolai végzettségű szülőktől származó gyerekek számára sem az intézményes
nevelés, sem más intézmény nem képes felzárkózást, kompenzációt
biztosítani. Nagyobb mértékű előnyt jelent a teljesítményben a jobb családi
háttér.*

Azt gondoljuk, hogy a „szabadság, egyenlőség, testvériség” liberális elvére
építkező világ nonszensz módon elvárja, hogy minden réteg egyenlően
teljesítsen, sőt a PISA-tesztekben egyenesen kiköveteli. Ám *mindig a
család kulturális tőkéje a meghatározó, amit** csak minőségromlással lehet
áthidalni úgy, hogy a tömeg is egyenlően jöjjön ki belőle. Így szorult
lassan háttérbe* *a klasszikus tudás* a világban, * helyét átvette a
tömegtudás,* a praktikus ismeret. A felsőoktatásban már korábban
észrevehető volt a *minőségromlás.*

A PISA-tesztekben rosszul szereplő országokban *láthatóan nem sikerült egy
szintre hozni a hátrányos helyzetű tömegeket.* A jól teljesítő gyerekek
esetében a titok kulcsa a kulturális tőke – amit „hajszálcsövesség” néven
emleget a szakirodalom –, ami szimbolikusan a láthatatlan hajszálcsöveken
keresztül cseppenként kerül be a gyerek vérkeringésébe a családban, ahová
születik. *A tömeg felemelésére, a hátrányok kiküszöbölésére a cigány
fiatalok oktatásának felzárkóztató programjait indították el hazánkban. A
Phare ’99-es program keretében pedig francia–magyar oktatási együttműködés
jött létre.* A hátrányos helyzetű fiatalok nevelése érdekében a francia
„kiemelt oktatás” megközelítés meghonosítása, adaptációja folyt. Cél volt a
francia modell alapján kiemelt oktatási körzetek és hálózatok létrehozása.
Azok a körzetek, ahol nagyszámú hátrányos helyzetű fiatal oktatása folyik,
kiemelt anyagi és oktatási gondoskodásban részesülnek mind a mai napig.
Nagy összegű pályázati pénzek folynak be manapság is ezekbe a régiókba.

*A mai jobbító szándékot – például a korábbi kis létszámú felzárkóztató
osztályokat, vagy a nyíregyházi görög katolikus kezdeményezést a roma
gyerekek felzárkóztatására *– azonban* gátolja a liberális
szegregációhisztéria.* *A lemaradás már az óvodában megkezdődik, a
liberalizált óvodakezdés azonban itt is gátló tényezőként lépett fe*l a
korábbi években.

*Konklúzióm, hogy a kulturális tőke meglétét vagy hiányát sohasem lehet
maradéktalanul kiegyenlíteni.* *A tömegoktatás, a tömegtudás lefelé köröző
spirálja okozza a minőségromlást. A másik kérdés, átvesszük-e a nyugati
oktatásfilozófiát, amely a klasszikus műveltségtől a „bunkóság” felé halad.
*Valójában *a gyakorlatiasabb oktatás beemelése, a kettő ötvözete és nem **a
cseréje **lenne megfelelő.*

*Pók Katalin*

*A szerző pedagógus-filozófus*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170106/02396933/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl