<div dir="ltr"><div class="m_-8449167523336854416gmail-cim">Klasszikus műveltség és PISA<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/<wbr>103828-Klasszikus_muveltseg_<wbr>es_PISA.html</a><br></div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-lead"><span class="m_-8449167523336854416gmail-text">A nemzetközi felmérések elemzése
kapcsán az oktatási szakemberek már 2002-ben a tudás megváltozott
karakterére hívták fel a figyelmet.</span></div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-megjelenes">
2017. január 6. 08:36
</div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-ikonok">
<div class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_toolbox m_-8449167523336854416gmail-addthis_default_style">
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_email m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="E-mail" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_print m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Nyomtat" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_twitter m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Twitter" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_gmail m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Gmail" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_google_plusone m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_-8449167523336854416gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_pinterest_share m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Pinterest" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_myspace m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="MySpace" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_favorites m_-8449167523336854416gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-8449167523336854416gmail-addthis_button_expanded m_-8449167523336854416gmail-at300m" title="Még több..." href="http://gondola.hu/cikkek/103828-Klasszikus_muveltseg_es_PISA.html#" target="_blank"><span class="m_-8449167523336854416gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-fb-share-button m_-8449167523336854416gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="m_-8449167523336854416gmail-leadkepblokk"><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/102322.jpg" alt="" class="m_-8449167523336854416gmail-kep m_-8449167523336854416gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="154" height="103"></div>
<p>
Az újságokban úgy jelenik meg a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> PISA-</b></span>botrány, mintha olyan hír lenne,
amely a jelenlegi kormány bűne. Holott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>2000-ben jelentek meg először a
sokkoló eredmények, és azóta minden tesztmérés után megismétlődnek.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
probléma háttere,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>hogy a posztmodern liberális világ gondolkodásának
középpontjában a tömegek joga áll </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a korábbi elitprivilégiumokkal
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemben</b></span>. Erre utal a nemzetközi vizsgálatok szemléletmódja is, ami
nyilvánvalóvá tette, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a tömegek alacsony teljesítménye leronthatja
az ország átlagát.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A liberális humanizmussal összekapcsolódott posztmodern filozófia
áthatotta a XX. századot.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az oktatás, a művelődés korábban az elit
privilégiuma volt. </b></span>Ebben hozott változást a posztmodern, amely elismerte
a tömegoktatás létjogosultságát. Ugyanígy van ez más területeken is, az
elitkultúra mellé <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a tömegkultúra állt (vizuális kultúra, filmművészet),
az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">elitművészet </span>is tömegművészetté vált.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legtovább a felsőoktatás
őrizte meg elitjellegét.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A posztmodern azonban megkérdőjelezte</span> ezt a
privilégiumot is. Homogén iskolából heterogén iskola lett.</b></span> Jean-Francois
Lyotard posztmodern filozófus szerint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a tudás</b></span> nem esik többé az állam
hatáskörébe, eladható árucikké válik. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tudás megváltozott státusa
megváltoztatta a módszereket, amelyekkel megszerezzük, tároljuk azt.</b></span></p>
<p>
A nemzetközi felmérések elemzése kapcsán az oktatási szakemberek már
2002-ben a tudás megváltozott karakterére hívták fel a figyelmet. Vajon
mit jelent ez? Emlékeznünk kell arra, hogy a legmarkánsabb vélemény az
volt a PISA-eredmények értékelésében, miszerint a gyenge eredményeket
nem a romló minőségű tanítás okozta, hanem az időközben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megváltozott
tanulásfelfogás. </b></span>Korábban ismeret-központúság jellemezte, ami megfelel a
mi oktatási hagyományainknak. A tanulás egyenlő az ismerettel elve
jellemzi a kelet-európai országokat és a korábbi felméréseket. Az
eredmény attól függően alakul, hogy mit tekint tanulásnak az a
szervezet, amelyik a felmérést végezte. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Paradigmaváltás történt</b></span> tehát a
világ nyugati felén, és el kell döntenünk, hogy akarjuk-e követni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
oktatás nemzeti sajátosságai, de az adott régió kulturális és történelmi
hagyományai is meghatározóak. Míg a távol-keleti és az angolszász
országok matematika- és természettudományi oktatása közismerten
problémacentrikus, addig a kelet- és közép-európai országok a lexikális
elméleti tudást kérik számon.</b></span></p><div id="m_-8449167523336854416gmail-billboardbanner"><span class="m_-8449167523336854416gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Láthatóan új trend alakult ki az oktatási követelmények terén. Az
ismeretekkel szemben<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az a tudásfajta értékelődött fel, amelynek
elsajátítása természetes környezetben, életszerű tapasztalatok
szerzésével történik.</b></span> Ami a nagy nemzetközi felmérések tudásfelfogásában
megjelent, az a fejlett országok törekvéseit vázolja arról, hogy miféle
tudást tartanak fontosnak. Már 2000 óta világossá vált, hogy akik eddig
megbecsültek voltak, az amerikai szemléletmódú vizsgálat szerint ma
gyengének minősülnek. Több különböző területen dolgozó kutató egyetért
abban, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hazánkban az alacsonyabb iskolai végzettség szinte
szükségszerűen együtt jár a redukált kulturális és írásbeliségi
szokásokkal. Másrészt az alacsony iskolai végzettségű szülőktől származó
gyerekek számára sem az intézményes nevelés, sem más intézmény nem
képes felzárkózást, kompenzációt biztosítani. Nagyobb mértékű előnyt
jelent a teljesítményben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jobb családi háttér</span>.</b></span></p>
<p>
Azt gondoljuk, hogy a „szabadság, egyenlőség, testvériség” liberális
elvére építkező világ nonszensz módon elvárja, hogy minden réteg
egyenlően teljesítsen, sőt a PISA-tesztekben egyenesen kiköveteli. Ám
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mindig <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a család kulturális tőkéje</span> a meghatározó, amit</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> csak
minőségromlással lehet áthidalni úgy, hogy a tömeg is egyenlően jöjjön
ki belőle. Így szorult lassan háttérbe</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a klasszikus tudás</b></span> a világban, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
helyét átvette a tömegtudás,</b></span> a praktikus ismeret. A felsőoktatásban már
korábban észrevehető volt a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minőségromlás.</b></span></p>
<p>
A PISA-tesztekben rosszul szereplő országokban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>láthatóan nem sikerült
egy szintre hozni a hátrányos helyzetű tömegeket.</b></span> A jól teljesítő
gyerekek esetében a titok kulcsa a kulturális tőke – amit
„hajszálcsövesség” néven emleget a szakirodalom –, ami szimbolikusan a
láthatatlan hajszálcsöveken keresztül cseppenként kerül be a gyerek
vérkeringésébe a családban, ahová születik. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tömeg felemelésére, a
hátrányok kiküszöbölésére a cigány fiatalok oktatásának felzárkóztató
programjait indították el hazánkban. A Phare ’99-es program keretében
pedig francia–magyar oktatási együttműködés jött létre.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A hátrányos
helyzetű fiatalok nevelése érdekében a francia „kiemelt oktatás”
megközelítés meghonosítása, adaptációja folyt.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>Cél volt a francia modell
alapján kiemelt oktatási körzetek és hálózatok létrehozása. Azok a
körzetek, ahol nagyszámú hátrányos helyzetű fiatal oktatása folyik,
kiemelt anyagi és oktatási gondoskodásban részesülnek mind a mai napig.
Nagy összegű pályázati pénzek folynak be manapság is ezekbe a régiókba.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mai jobbító szándékot – például a korábbi kis létszámú felzárkóztató
osztályokat, vagy a nyíregyházi görög katolikus kezdeményezést a roma
gyerekek felzárkóztatására </b></span>– azonban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> gátolja a liberális
szegregációhisztéria.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A lemaradás már az óvodában megkezdődik, a
liberalizált óvodakezdés azonban itt is gátló tényezőként lépett fe</b></span>l a
korábbi években. <br></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Konklúzióm, hogy a kulturális tőke meglétét vagy
hiányát sohasem lehet maradéktalanul kiegyenlíteni.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tömegoktatás, a
tömegtudás lefelé köröző spirálja okozza a minőségromlást. A másik
kérdés, átvesszük-e a nyugati oktatásfilozófiát, amely <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a klasszikus
műveltség</span>től a „bunkóság” felé halad. </b></span>Valójában <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a gyakorlatiasabb
oktatás beemelése, a kettő ötvözete és nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a cseréje<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>lenne megfelelő.</b></span></p>
<p>
<i>Pók Katalin</i></p>
<p>
<i>A szerző pedagógus-filozófus</i></p></div>