[Grem] Boticelli: 'Dante pokla' / dokfilm az Uránia moziban

[Emoke Greschik]

 2017. februĂĄr 22. szerda 14:10
http://www.magyarkurir.hu/hirek/-szornyu-elbeszelni-mi-van-
ottan-botticelli-dante-pokla-dokumentumfilmen
A „Botticelli: Dante pokla” című dokumentumfilm a firenzei reneszánsz
művész egy kevésbé ismert festményének ered a nyomába. Az olasz–német
koprodukcióban készült ismeretterjesztő alkotást az Uránia Nemzeti
FilmszĂ­nhĂĄz tĹązte mĹąsorĂĄra.

A *Vénusz születése* vagy a *Tavasz* – a három gráciával – sokak számára
ismert festmények, a firenzei Uffizi képtár féltve őrzött kincsei.
Botticelli leghíresebb nőalakjai a földi boldogság, az életöröm
megtestesítői. Azonban *a nagy reneszánsz festő nemcsak a mulandó élet
szépségeit ábrázolta, hanem az életre és a halálra vonatkozó végső
kĂŠrdĂŠseket is feltette*. MadĂĄch *Az ember tragĂŠdiĂĄjĂĄ*ban Ă­gy fogalmazott:
„Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni!”, Botticelli pedig Dante *Isteni
szĂ­njĂĄtĂŠk*ĂĄnak Pokla alapjĂĄn kereste a vĂĄlaszokat ezekre a kĂŠrdĂŠsekre.

Az UrĂĄnia Nemzeti FilmszĂ­nhĂĄz *A mĹąvĂŠszet templomai* cĂ­mĹą legĂşjabb
ismeretterjesztő sorozatában *a reneszánsz egyik legismertebb alkotója,
Sandro Botticelli (1445–1510) munkásságának egy kevéssé ismert részébe
enged betekintĂŠst. A Botticelli: Dante pokla cĂ­mĹą dokumentumfilm olyan,
mintha egy izgalmas krimit lĂĄtnĂĄnk, nem ĂŠppen kĂśnnyĹą feladat kiderĂ­teni,
hogy mi is történt úgy nagyjából ötszáz évvel ezelőtt Firenzében.*

*Vajon hogyan jĂśtt lĂŠtre Botticellinek a Pokol tĂŠrkĂŠpe (Inferno) cĂ­mĹą, nagy
mĂŠretĹą, kĂŠzzel festett lapja, amely a pokol** mĂŠly bugyrait* *ĂĄbrĂĄzolja,*
szintenkĂŠnt ĂŠs kĂśrkĂśrĂśsen, mintha csak egy hatalmas spirĂĄl lenne? Hamar
kiderĂźl, ez csak egy rajz a sok kĂśzĂźl, a feltevĂŠsek szerint* Botticelli
nagyjĂĄbĂłl 102 lapot kĂŠszĂ­tett illusztrĂĄciĂłkĂŠnt Dante mĹąvĂŠhez*. *MĂĄra ezek
kĂśzĂźl nyolcvan-egynĂŠhĂĄny darab maradt fenn, amelyeket a legkĂźlĂśnfĂŠlĂŠbb
helyeken talĂĄlhatunk meg, mint pĂŠldĂĄul a VatikĂĄnban vagy Berlinben.*

*Az oknyomozó filmből megismerhetjük a 15. századi Firenzét, Botticelli
szülővárosát: azt, hogy hogyan nézett ki a város, vagy miként működött a
híres Ponte Vecchio híd ebben az időben.*

Titkosnak hitt, páncélajtókkal védett archívumokban őrzik a Vatikán
dokumentumait, leveleit, ĂŠrtĂŠkes grafikai gyĹąjtemĂŠnyĂŠt. Innen hoztĂĄk ki a
Pokol tĂŠrkĂŠpĂŠt is a film kedvĂŠĂŠrt. Nagy teljesĂ­tmĂŠnyĹą szkennerrel
digitalizĂĄltĂĄk ezt a kĂźlĂśnleges grafikĂĄt, ezĂĄltal olyan rĂŠszleteket is
megnĂŠzhetĂźnk rajta, amelyeket szabad szemmel alig lĂĄthatnĂĄnk.

Az utĂłbbi ĂŠvtizedben a VatikĂĄni KĂśnyvtĂĄr munkatĂĄrsai igyekeznek minĂŠl tĂśbb
könyvet, nyomatot, iratot digitalizálni és az érdeklődők rendelkezésére
bocsátani – hallhatjuk a dokumentumfilmben a Vatikán egyik illetékesétől.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&img=o_botticellidantepokla1.jpg>

*A „cselekmény” több szálon fut, szép lassan bontakozik ki a történet:
részleteket látunk a Pokol térképéből, erős nagyításban látjuk a sokszor
csak nyolc-tíz milliméteres figurákat, szenvedőket, kárhozottakat,
bĹąnĂśsĂśket; kĂśzben pedig halljuk, illetve olvassuk a vĂĄsznon Dante szĂśvegĂŠt,
Babits MihĂĄly fordĂ­tĂĄsĂĄban.*

Eközben *a dokumentumfilm készítői az utca emberét is megkérdezik: mit is
gondol a pokolrĂłl, hogyan vĂŠlekedik egy mai fiatal a tĂşlvilĂĄgrĂłl, a
sĂĄtĂĄnrĂłl.*

*LĂĄthatjuk azt a firenzei helyszĂ­nt is, ahol Lorenzo Pierfrancesco de
Medici felkérte Botticellit Dante művének illusztrálására. A mester először
talĂĄn fel sem mĂŠrte, milyen ĂłriĂĄsi feladatra vĂĄllalkozott. Lorenzo Medici
tulajdonkĂŠppen egy hatalmas kĂŠpeskĂśnyvet rendelt meg a quattrocento egyik
legnagyobb festőjétől. A filmből megtudhatjuk, hogy Botticelli tíz évig
dolgozott rajta, mivel időnként megszakította az alkotást, hogy más
megbĂ­zĂĄsoknak is eleget tudjon tenni. 1480 ĂŠs 1490 kĂśzĂśtt munkĂĄlkodott a
mester ezen a művészettörténetben egyedülálló művön – vagy ahogy manapság
mondanĂĄnk: kĂŠpregĂŠnyen.*

Botticelli fémpálcákkal rajzolt, először ezüstvesszővel vázolta papírra
figurĂĄit: embereket, ĂśrdĂśgĂśket, szĂśrnyeket, sĂĄrkĂĄnyokat ĂŠs magĂĄt az
emberevő Lucifert is. Később, amikor elkészült a vázlatokkal, tollal
átrajzolta azokat, véglegesítve ezzel a lapokat.* A színes festést későbbre
hagyta, ĂŠs mint lĂĄthatjuk a filmben, vĂŠgĂźl csak nĂŠhĂĄny lapot festett meg
teljesen, a grafikĂĄk tĂśbbsĂŠge szĂ­nezĂŠs nĂŠlkĂźl maradt. ValĂłszĂ­nĹąleg nem
maradt rĂĄ elĂŠg ideje a mesternek.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&img=o_botticellidantepokla2.jpg>

„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz Ăştat nem lelĂŠm.
Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan,
s milyen e sĹąrĹą, kusza, vad vadon:
már rágondolva reszketek legottan.”

*(Isteni színjáték, I. ének – A sötét erdőben)*

*Dante művében a Pokol egy fokozatosan szűkülő tölcsér. Bejárata Jeruzsálem
mellett, a Golgota hegyĂŠnĂŠl talĂĄlhatĂł, aljĂĄn, a FĂśld kĂśzĂŠppontjĂĄban jĂŠgbe
fagyva Ăźl a hĂĄromfejĹą Lucifer, hĂĄrom szĂĄjĂĄban JĂşdĂĄssal, Brutusszal ĂŠs
Cassiusszal. A Pokol legmĂŠlyebb pontjĂĄtĂłl felfelĂŠ lehet haladni a
PurgatĂłrium hegyĂŠnek irĂĄnyĂĄba.*

Úgy látszik, a* dokumentumfilmek új korszaká*hoz érkeztünk, hiszen a
hétköznapi néző számára nem éppen könnyen befogadható témákat dolgoznak fel
mostanĂĄban az olasz, nĂŠmet vagy ĂŠppen spanyol alkotĂłk. *Ilyen volt a
nemrĂŠgiben vetĂ­tett Bosch: A gyĂśnyĂśrĂśk kertje, illetve a mĂşlt hĂłnapban a
Pápai bazilikák című ismeretterjesztő film is. Remek aláfestő zenével
kísért, drámai hangvételű, elemző, kutató, az újabb felfedezéseket és
összefüggéseket bemutató alkotások ezek, melyek ugyanakkor közérthetők, a
témában talán kevésbé járatos néző számára is élvezetesek.*

MÊszåros Ákos/Magyar Kurír

KĂśvesse a Magyar KurĂ­rt a Facebookon is!
<http://www.facebook.com/magyarkurir>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170223/8d2c77db/attachment.html