<div dir="ltr"><h1 class="m_7208041227538109706m_5637513750859235805gmail-cim"></h1>
<div class="m_7208041227538109706m_5637513750859235805gmail-datum">2017. február 22. szerda 14:10<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/-szornyu-elbeszelni-mi-van-ottan-botticelli-dante-pokla-dokumentumfilmen" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/-szornyu-elbeszelni-mi-van-<wbr>ottan-botticelli-dante-pokla-<wbr>dokumentumfilmen</a><br></div>
<h3 class="m_7208041227538109706m_5637513750859235805gmail-lead">A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Botticelli: Dante pokla” című dokumentumfilm</span> a
firenzei reneszánsz művész egy kevésbé ismert festményének ered a
nyomába. Az olasz–német koprodukcióban készült <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ismeretterjesztő alkotást
az Uránia Nemzeti Filmszínház tűzte műsorára.</span></h3><p></p>
<p>A <i>Vénusz születése</i> vagy a <i>Tavasz</i> – a három
gráciával – sokak számára ismert festmények, a firenzei Uffizi képtár
féltve őrzött kincsei. Botticelli leghíresebb nőalakjai a földi
boldogság, az életöröm megtestesítői. Azonban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a nagy reneszánsz festő
nemcsak a mulandó élet szépségeit ábrázolta, hanem az életre és a
halálra vonatkozó végső kérdéseket is feltette</b></span>. Madách <i>Az ember tragédiájá</i>ban így fogalmazott: „Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni!”, Botticelli pedig Dante <i>Isteni színjáték</i>ának Pokla alapján kereste a válaszokat ezekre a kérdésekre.</p>
<p>Az Uránia Nemzeti Filmszínház <i>A művészet templomai</i> című
legújabb ismeretterjesztő sorozatában <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a reneszánsz egyik legismertebb
alkotója, Sandro Botticelli (1445–1510) munkásságának egy kevéssé ismert
részébe enged betekintést. A <i>Botticelli: Dante pokla</i> című
dokumentumfilm olyan, mintha egy izgalmas krimit látnánk, nem éppen
könnyű feladat kideríteni, hogy mi is történt úgy nagyjából ötszáz évvel
ezelőtt Firenzében.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vajon hogyan jött létre Botticellinek a <i>Pokol térképe (Inferno)</i>
című, nagy méretű, kézzel festett lapja, amely <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a pokol</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mély bugyrait</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ábrázolja,</b></span> szintenként és körkörösen, mintha csak egy hatalmas spirál
lenne? Hamar kiderül, ez csak egy rajz a sok közül, a feltevések szerint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Botticelli nagyjából 102 lapot készített illusztrációként Dante
művéhez</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mára ezek közül nyolcvan-egynéhány darab maradt fenn, amelyeket
a legkülönfélébb helyeken találhatunk meg, mint például a Vatikánban
vagy Berlinben.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az oknyomozó filmből megismerhetjük a 15. századi Firenzét,
Botticelli szülővárosát: azt, hogy hogyan nézett ki a város, vagy miként
működött a híres Ponte Vecchio híd ebben az időben.</b></span></p>
<p>Titkosnak hitt, páncélajtókkal védett archívumokban őrzik a Vatikán
dokumentumait, leveleit, értékes grafikai gyűjteményét. Innen hozták ki a
Pokol térképét is a film kedvéért. Nagy teljesítményű szkennerrel
digitalizálták ezt a különleges grafikát, ezáltal olyan részleteket is
megnézhetünk rajta, amelyeket szabad szemmel alig láthatnánk.</p>
<p>Az utóbbi évtizedben a Vatikáni Könyvtár munkatársai igyekeznek minél
több könyvet, nyomatot, iratot digitalizálni és az érdeklődők
rendelkezésére bocsátani – hallhatjuk a dokumentumfilmben a Vatikán
egyik illetékesétől.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&img=o_botticellidantepokla1.jpg" rel="lightbox['g75798']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&p=1&img=c_botticellidantepokla1.jpg" alt="" height="174" width="256" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A „cselekmény” több szálon fut, szép lassan bontakozik ki a történet:
részleteket látunk a Pokol térképéből, erős nagyításban látjuk a
sokszor csak nyolc-tíz milliméteres figurákat, szenvedőket,<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
kárhozottakat, bűn</span>ösöket; közben pedig halljuk, illetve olvassuk a
vásznon Dante szövegét, Babits Mihály fordításában.</b></span></p>
<p>Eközben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a dokumentumfilm készítői az utca emberét is megkérdezik: mit
is gondol <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a pokolról,</span> hogyan vélekedik egy mai fiatal a túlvilágról,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
sátánról.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Láthatjuk azt a firenzei helyszínt is, ahol Lorenzo Pierfrancesco de
Medici felkérte Botticellit Dante művének illusztrálására. A mester
először talán fel sem mérte, milyen óriási feladatra vállalkozott.
Lorenzo Medici tulajdonképpen egy hatalmas képeskönyvet rendelt meg a
quattrocento egyik legnagyobb festőjétől. A filmből megtudhatjuk, hogy
Botticelli tíz évig dolgozott rajta, mivel időnként megszakította az
alkotást, hogy más megbízásoknak is eleget tudjon tenni. 1480 és 1490
között munkálkodott a mester ezen a művészettörténetben egyedülálló
művön – vagy ahogy manapság mondanánk: képregényen.</b></span></p>
<p>Botticelli fémpálcákkal rajzolt, először ezüstvesszővel vázolta
papírra figuráit: embereket, ördögöket, szörnyeket, sárkányokat és magát
az emberevő Lucifert is. Később, amikor elkészült a vázlatokkal, tollal
átrajzolta azokat, véglegesítve ezzel a lapokat.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A színes festést
későbbre hagyta, és mint láthatjuk a filmben, végül csak néhány lapot
festett meg teljesen, a grafikák többsége színezés nélkül maradt.
Valószínűleg nem maradt rá elég ideje a mesternek.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&img=o_botticellidantepokla2.jpg" rel="lightbox['g75798']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75798&p=1&img=c_botticellidantepokla2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:left;margin-left:210px">„Az emberélet útjának felén <br>egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,<br> mivel az igaz útat nem lelém. <br>Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan,<br>s milyen e sűrű, kusza, vad vadon:<br> már rágondolva reszketek legottan.”</p>
<p style="text-align:left;margin-left:210px"><i>(Isteni színjáték, I. ének – A sötét erdőben)</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Dante művében<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a Pokol </span>egy fokozatosan szűkülő tölcsér. Bejárata
Jeruzsálem mellett, a Golgota hegyénél található, alján, a Föld
középpontjában<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> jégbe fagyva ül a háromfejű Lucifer, három szájában
Júdással, Brutusszal és Cassiusszal. A Pokol legmélyebb pontjától</span>
felfelé lehet haladni a Purgatórium hegyének irányába.</b></span></p>
<p>Úgy látszik, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a<b> dokumentumfilmek új korszaká</b></span>hoz érkeztünk, hiszen a
hétköznapi néző számára nem éppen könnyen befogadható témákat dolgoznak
fel mostanában az olasz, német vagy éppen spanyol alkotók. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ilyen volt a
nemrégiben vetített <i>Bosch: A gyönyörök kertje</i>, illetve a múlt hónapban a <i>Pápai bazilikák</i>
című ismeretterjesztő film is. Remek aláfestő zenével kísért, drámai
hangvételű, elemző, kutató, az újabb felfedezéseket és összefüggéseket
bemutató alkotások ezek, melyek ugyanakkor közérthetők, a témában talán
kevésbé járatos néző számára is élvezetesek.</b></span></p>
<p>Mészáros Ákos/Magyar Kurír</p>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" class="m_7208041227538109706m_5637513750859235805gmail-fblink" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p></div>