[Grem] Magyar Hírlapból:

Rita Kunsay-Sipos ritakunsay at gmail.com
2017. Feb. 10., P, 21:17:52 CET


*http://magyarhirlap.hu/cikk/79442/Gyalazatos_beke*
<http://magyarhirlap.hu/cikk/79442/Gyalazatos_beke>

GyalĂĄzatos bĂ©keA diadalmas hĂĄborĂșnyertes nagyhatalmak semmit sem tanultak
korĂĄbbi hibĂĄikbĂłl: Ășjabb Trianont erƑltettek MagyarorszĂĄgra

Babucs ZoltĂĄn
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=153>
–
2017.02.10. 03:42
Éppen hetven esztendeje, 1947. februĂĄr 10-Ă©n Gyöngyösi JĂĄnos
kĂŒlĂŒgyminiszter alĂĄĂ­rta a pĂĄrizsi Luxembourg palotĂĄban a mĂĄsodik
vilĂĄghĂĄborĂșt lezĂĄrĂł bĂ©keszerzƑdĂ©st, amely a „bƱnös nemzettel” szemben a
Szovjetunió politikai, gazdasågi és anyagi törekvéseit érvényesítette, és a
szovjet Ă©rdekszfĂ©rĂĄba kerĂŒlt MagyarorszĂĄgnak mĂ©g a trianoni bĂ©kediktĂĄtumnĂĄl
is sĂșlyosabb feltĂ©teleket szabott. Ezen bĂ©keszerzƑdĂ©s a mai napig
meghatĂĄrozza mozgĂĄsterĂŒnket a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben.

[image: 08o-Foto]
<https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=46e5124cfc&view=fimg&th=15a28a159f4c0d83&attid=0.1&disp=emb&attbid=ANGjdJ9e1kipLrtdh2QiMOdd7QWrgzUYYHU9XtPQCUTk03j2VuZ0UfKkTY7O2aVTpCz_7idrEfCQvamU3WX-tURhwr-8K3heGEsCHQ36h7MBA4K1XtvaPTGc25RuwoQ&sz=s0-l75-ft&ats=1486756075863&rm=15a28a159f4c0d83&zw&atsh=1>Gyöngyösi
JĂĄnos magyar kĂŒlĂŒgyminiszter nem tehetett mĂĄst, alĂĄĂ­rt (FotĂł: MH)
Az EgyesĂŒlt Nemzetek Ă©s az egykori nĂ©met szövetsĂ©gesek – MagyarorszĂĄg,
RomĂĄnia, BulgĂĄria Ă©s FinnorszĂĄg – 1947. februĂĄr 10-Ă©n Ă­rtĂĄk alĂĄ a pĂĄrizsi
bĂ©kĂ©t. A bĂ©keszerzƑdĂ©st a magyar orszĂĄggyƱlĂ©s az 1947. Ă©vi XVIII.
törvénycikk elfogadåsåval iktatta be, amely 1947. szeptember 17-én lépett
Ă©letbe, Ă©s fĂŒggelĂ©kĂ©ben helyet kapott az Atlanti Charta, valamint az 1945.
januĂĄr 20-i szovjet–magyar fegyverszĂŒnet szövege. MagyarorszĂĄgnak
kötelezettsĂ©get kellett vĂĄllalnia, hogy az emberi jogokat Ă©s az alapvetƑ
szabadsĂĄgjogokat minden, magyarorszĂĄgi ĂĄllampolgĂĄr szĂĄmĂĄra biztosĂ­tja, a
faji alapon és az antifasiszta tevékenységek ellen hozott rendelkezéseit
negligĂĄlja, s ilyeneket a jövƑben sem fog hozni. HabĂĄr a bĂ©keszerzƑdĂ©sben
szerepelt a hĂĄborĂșs bƱnösök felelƑssĂ©gre vonĂĄsa Ă©s a fasiszta, nacionalista
szervezetek betiltĂĄsa, a hĂĄborĂșs jĂłvĂĄtĂ©tel megfizetĂ©se, MagyarorszĂĄg – a
szovjet szuronyok ĂĄrnyĂ©kĂĄban – mĂĄr 1945-ben megkezdte a jĂłvĂĄtĂ©tel
fizetĂ©sĂ©t, a bƱnösök felelƑssĂ©gre vonĂĄsĂĄt, s betiltotta a szĂ©lsƑjobboldali
és revizionista szervezeteket.

A bĂ©keszerzƑdĂ©s hivatalos megfogalmazĂĄsĂĄig sokan bĂ­ztak abban, hogy
MagyarorszĂĄg a hatĂĄrok meghĂșzĂĄsĂĄnĂĄl igazsĂĄgosabb elbĂ­rĂĄlĂĄsban rĂ©szesĂŒl,
mint az elsƑ vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄn. Ám ezen illĂșziĂł a kĂŒlĂŒgyminiszterek
tanĂĄcsĂĄnak ĂŒlĂ©sĂ©t követƑen vĂ©gleg szertefoszlott, Ă­gy a hatĂĄrok
tekintetĂ©ben visszaĂĄlltak az 1938. januĂĄr 1-je elƑtti ĂĄllapotok. Ám ez nem
fedte a teljes valĂłsĂĄgot, ugyanis a csehszlovĂĄkok hĂĄrom olyan falut is
megkaptak tƑlĂŒnk, amely 1938 elƑtt hozzĂĄnk tartozott. Így kerĂŒlt
HorvĂĄtjĂĄrfalu, OroszvĂĄr Ă©s DunacsĂșn odaĂĄtra, csehszlovĂĄk fennhatĂłsĂĄg alĂĄ,
azon indokkal, hogy ĂĄltaluk a pozsonyi hĂ­dfƑ jobban vĂ©dhetƑvĂ© vĂĄlik.
Trianonban 93 073 négyzetkilométerre zsugorodott össze Magyarorszåg
terĂŒlete, huszonhĂ©t esztendƑ mĂșltĂĄn PĂĄrizsban pedig 93 011
nĂ©gyzetkilomĂ©terre. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșt lezĂĄrĂł bĂ©keszerzƑdĂ©s nem csak
terĂŒleti alapon haladta meg Trianont, hanem a kisebbsĂ©gvĂ©delem tekintetĂ©ben
is. AmĂ­g a trianoni bĂ©keszerzƑdĂ©s tartalmazott kisebbsĂ©gvĂ©delmi
rendelkezĂ©seket, addig a pĂĄrizsi bĂ©keszerzƑdĂ©s emlĂ­tĂ©st sem tett azokrĂłl.

A csonka hazĂĄn kĂ­vĂŒl rekedt magyarok milliĂłit csupĂĄn az alapvetƑ emberi
jogok illettĂ©k meg, Ă©s a szomszĂ©dos ĂĄllamok jĂłindulatĂĄra bĂ­ztĂĄk Ƒket, ĂĄm
jĂłindulat helyett rendre mĂĄsodrangĂș ĂĄllampolgĂĄrokkĂ©nt bĂĄntak velĂŒk.

A jĂłzanabbul gondolkodĂłk mĂĄr a bĂ©keszerzƑdĂ©s alĂĄĂ­rĂĄsa elƑtt sejtettĂ©k, hogy
a gyƑztesek nem fognak kesztyƱs kĂ©zzel bĂĄnni velĂŒnk. Így BibĂł IstvĂĄnnak sem
voltak illĂșziĂłi, amikor Ă­gy Ă­rt: „Ezt a bĂ©kekötĂ©st, ma mĂĄr tudjuk,
Magyarorszågon nemcsak, hogy örömujjongås nem fogja fogadni, hanem még az a
csendes fellélegzés sem, ami a bizonytalansåg megszƱnését még egy kevésbé
elƑnyös bĂ©keszerzƑdĂ©s esetĂ©ben is kĂ­sĂ©rni szokta (...) szembe kell nĂ©znĂŒnk
annak a ténynek a lélektani hatåsåval, hogy egy nagy mértékben morålis és
demokratikus cĂ©lkitƱzĂ©sek jegyĂ©ben lefolytatott hĂĄborĂș gyƑztesei nem tudnak
okosabbat, mint a kezdet minden nehĂ©zsĂ©gĂ©vel kĂŒszködƑ magyar demokrĂĄcia
terhére öt község erejéig tovåbb rontani egy olyan hatårvonalat, melynek
indokolatlan rosszasåga és a magyarsåg politikai és európai
elhelyezkedĂ©sĂ©re gyakorolt vĂ©gzetes hatĂĄsa ma mĂĄr vilĂĄgszerte közismert.”

A hĂĄborĂș ĂĄltal tönkretett orszĂĄgnak sĂșlyos jĂłvĂĄtĂ©telt kellett fizetnie,
amelynek összege hĂĄromszĂĄzmilliĂł, 1938-as vĂĄsĂĄrlóértĂ©kƱ dollĂĄr volt. EbbƑl
kĂ©tszĂĄzmilliĂł a SzovjetuniĂłt illette meg, a fennmaradĂł szĂĄzmilliĂłn –
paradox mĂłdon – CsehszlovĂĄkia Ă©s JugoszlĂĄvia osztozkodott. A SzovjetuniĂł
mĂ©g azt is elĂ©rte, hogy a korĂĄbban nĂ©met tulajdonban lĂ©vƑ Ă©rdekeltsĂ©gekre,
vagyontĂĄrgyakra a gyƑztesek jogĂĄn rĂĄtegye a kezĂ©t. A bĂ©keszerzƑdĂ©s
rendelkezett a hadifoglyokról, hiszen elƑírta, hogy a „magyar hadifoglyok,
mihelyt lehetsĂ©ges, hazaszĂĄllĂ­tandĂłk”. A szovjetek azonban nem siettek
hazabocsåtani azt a több szåzezer honvédet és magyar civilt, akit
rabszolgamunkĂĄra kĂ©nyszerĂ­tettek a SzovjetuniĂł ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben,
råadåsul a moszkovita kommuniståk a hatalom megszerzésének egyik hatåsos
eszközét låttåk honfitårsaik hazahozatalånak kérdésében.

KĂŒlönös mĂłdon az 1947-es bĂ©keszerzƑdĂ©s a hadsereg tekintetĂ©ben bizonyult a
legenyhĂ©bbnek, mivel annak lĂ©tszĂĄmĂĄt hetvenezer fƑben ĂĄllapĂ­totta meg,
engedélyezte nehézfegyverek tartåsåt és vadåsz-, valamint
szĂĄllĂ­tĂłrepĂŒlƑkbƑl ĂĄllĂł lĂ©gierƑ felĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt. Atomfegyverek, rakĂ©tĂĄk,
bombåzógépek, torpedók, tengeri aknåk és tengeralattjårók (!) hadrendben
tartĂĄsĂĄt viszont szigorĂșan tiltotta. A bĂ©keszerzƑdĂ©s alĂĄĂ­rĂĄsĂĄval a
SzövetsĂ©ges EllenƑrzƑ BizottsĂĄg magyarorszĂĄgi mƱködĂ©se megszƱnt, Ă©s arrĂłl
is rendelkezett, hogy a SzovjetuniĂł vonja ki csapatait magyar terĂŒletrƑl, s
csupĂĄn akkora kontingenst ĂĄllomĂĄsoztasson MagyarorszĂĄgon, amekkora az
ausztriai szovjet megszĂĄllĂł erƑk összeköttetĂ©sĂ©hez elengedhetetlen. BĂĄr
orszågunk a nemzetközi jog értelmében visszanyerte szuverenitåsåt, a
valósågban azonban ekkor vette kezdetét Magyarorszåg évtizedekig tartó
„törvĂ©nyes” szovjet megszĂĄllĂĄsa.

MagyarorszĂĄg – amely 1944–1945-ben rendkĂ­vĂŒli hĂĄborĂșs kĂĄrokat szenvedett
el, a szovjet csapatok pedig módszeresen kifosztottåk és elvitték megmaradt
javait – joggal vĂĄrhatta, hogy a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșt lezĂĄrĂł bĂ©keszerzƑdĂ©s
igazsĂĄgosabban fog vele bĂĄnni, nem Ășgy, mint a Nagy HĂĄborĂș utĂĄni trianoni
békediktåtum. Ám a békecsinåló nagyhatalmak semmit sem tanultak koråbbi
hibĂĄikbĂłl: Ășjabb Trianont erƑltettek MagyarorszĂĄgra, Ă©s mĂ©g a Harmadik
Birodalom „utolsĂł csatlĂłsa” bĂ©lyeget is rĂĄsĂŒtöttĂ©k. HazĂĄnk mĂ©g annak a
lehetƑsĂ©gĂ©t is elveszĂ­tette, hogy az 1938 Ă©s 1941 között visszatĂ©rt, magyar
többsĂ©gƱ orszĂĄgrĂ©szeket megtarthassa, Ă©s a hatĂĄrokon kĂ­vĂŒl rekedt magyar
nemzetrészek érdekeit képviselje.
Ebben az idƑben KözĂ©p- Ă©s Kelet-EurĂłpĂĄban jelentƑs szovjetizĂĄlĂĄsi
folyamatok zajlottak, a vasfĂŒggöny legördĂŒlt Ă©s a bĂ©keszerzƑdĂ©s nem
nyĂșjtott vĂ©delmet a szovjet expanziĂł ellen, az emberi jogokrĂłl Ă©s a nemzeti
szuverenitĂĄsrĂłl szĂłlĂł cikkelyek pedig ĂŒres frĂĄzisok maradtak. A pĂĄrizsi
bĂ©keszerzƑdĂ©s csak azt hozta, hogy KözĂ©p-EurĂłpa tovĂĄbbra is nemzeti
Ă©rdekellentĂ©tektƑl Ă©s konfliktusoktĂłl feszĂŒlt tĂ©rsĂ©g maradt, a feszĂŒltsĂ©gek
felszínre törését 1989-ig a szovjet katonai megszållås és az addig regnåló
kommunista rendszerek akadĂĄlyoztĂĄk meg.
------------------------------

*MagyarorszĂĄgot nĂ©hĂĄny Ă©v alatt a SzovjetuniĂł gyarmatĂĄvĂĄ zĂŒllesztettĂ©k*
*A kommunista hatalomåtvétel*

JelentƑs szerepĂŒk volt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄni idƑszak magyar
történelmében a megszålló szovjet csapatoknak. Ott ålltak a Magyar
Kommunista PĂĄrt (MKP) mögött. A SzövetsĂ©ges EllenƑrzƑ BizottsĂĄg
folyamatosan nyomĂĄs alatt tartotta a a magyar bel-Ă©s kĂŒlpolitikĂĄt Az
Ășgynevezett felszabadult terĂŒleteken megrendezett ideiglenes nemzetgyƱlĂ©si
„vĂĄlasztĂĄsokon” 1944 decemberĂ©ben jĂłl Ă©rzĂ©kelhetƑ volt a szovjet befolyĂĄs
növekedĂ©se. ElkĂ©pesztƑen gyorsan nƑtt a kommunista pĂĄrt taglĂ©tszĂĄma – 1945
februárjában 30 ezer, októberben már 500 ezer tagja volt. A párt vezetƑi
mindenben a szovjet Ă©rdekeknek megfelelƑen cselekedtek. 1945. november 4-Ă©n
még demokratikus vålasztåsokat tartottak Magyarorszågon, ennek eredményei
vilĂĄgosan megmutattĂĄk, hogy a magyarok polgĂĄri demokrĂĄciĂĄt akarnak. Az
abszolĂșt gyƑzelmet elĂ©rƑ (57,3 szĂĄzalĂ©k) FĂŒggetlen KisgazdapĂĄrt (FKGP)
azonban – szovjet nyomĂĄsra – koalĂ­ciĂłs kormĂĄnyt volt kĂ©nytelen alakĂ­tani,
melyben a fontos, stratégiai tårcåkat a kommuniståk szerezték meg (így a
belĂŒgyet, közlekedĂ©sĂŒgyet).

A kisgazdĂĄk ĂĄltal irĂĄnyĂ­tott tĂĄrcĂĄk (kĂŒlĂŒgy, hadĂŒgy, pĂ©nzĂŒgy,
földmƱvelĂ©sĂŒgy ) a szovjet hadsereg jelenlĂ©te, az ĂłriĂĄsi inflĂĄciĂł Ă©s a
földreform miatt sĂșlytalannĂĄ vĂĄltak, rĂĄadĂĄsul a gazdasĂĄg irĂĄnyĂ­tĂĄsa a
kommunista vezetĂ©sƱ GazdasĂĄgi FƑtanĂĄcs megalakulĂĄsĂĄval vĂ©gleg kicsĂșszott a
Tildy ZoltĂĄn, majd a Nagy Ferenc vezette kormĂĄnyok kezĂ©bƑl. Az 1946.
mårcius 5-én megalakult Baloldali Blokk célja a kisgazdåk hatalomból
kiszorĂ­tĂĄsa volt.

A „B-lista” rendszerĂ©vel több mint hatvanezer közalkalmazottat tĂĄvolĂ­tottak
el az ĂĄllamszervezetbƑl, elkezdƑdött a katolikus Ă©s mĂĄs egyhĂĄzi szervezetek
feloszlatĂĄsa, a civil tĂĄrsadalom önszervezƑdĂ©seinek megsemmisĂ­tĂ©se.
KöztĂĄrsasĂĄg-ellenes összeeskĂŒvĂ©s vĂĄdjĂĄval, a BelĂŒgyminisztĂ©rium
ÁllamvĂ©delmi OsztĂĄlyĂĄnak (ÁVO) irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄval megkezdtĂ©k a kisgazdĂĄk felsƑ
vezetƑinek letartĂłztatĂĄsĂĄt. 1947. februĂĄr 25-Ă©n a SzovjetuniĂłba hurcoltĂĄk
KovĂĄcs BĂ©lĂĄt, a FKGP fƑtitkĂĄrĂĄt. 1947 mĂĄjusĂĄban lemondĂĄsra Ă©s emigrĂĄciĂłba
szorítottåk Nagy Ferenc miniszterelnököt. Az 1947. augusztus 31-i
vålasztåsok mår a megmutattåk, milyen is kommunista demokråcia: a kék
cédulåk ( a szín az ållandó lakóhely helyett måshol leadható szavazat
megjelölése volt) segítségével a MKP emberei több helyen adtak le voksot
pårtjukra , csalåsukkal 22,3 szåzalékkal megnyerték a vålasztåst.


*Dippold PĂĄl*
------------------------------

*PĂĄrizs, 1947*

MĂĄr egĂ©szen korĂĄn megĂ©rintett az Ă©lƑ törtĂ©nelem. OdaĂĄt, a trianoni hatĂĄr
szatmĂĄri tĂșloldalĂĄn, nagyszĂŒlƑknĂ©l nyaralva, estelente mindig tĂĄtott
szĂĄjjal hallgattam a felnƑttek beszĂ©lgetĂ©sĂ©t – nem mese ez, gyermek! – a
nagy hĂĄborĂșkrĂłl s azokrĂłl a furcsa bĂ©kekötĂ©sekrƑl, amelyekkel e hĂĄborĂșkat
lezĂĄrtĂĄk.

GyermekkĂ©nt is Ă©reztem, hogy valami szörnyƱ igazsĂĄgtalansĂĄg törtĂ©nt velĂŒnk,
s nem Ă©rtettem azt sem, rokonaimnak miĂ©rt kell mindig romĂĄnul beszĂ©lniĂŒk,
ha a néptanåcshoz mennek vagy jegyet våltanak az ållomåson, amikor az
irodistĂĄk Ă©s a vasutasok is magyarok – egyedĂŒl a milic nem az.

Anyai nagyapĂĄm mindig azzal a „rongy emberrel”, a vörös grĂłffal kezdte
törtĂ©neteit, s KĂĄdĂĄrral meg az elhĂ­resĂŒlt marosvĂĄsĂĄrhelyi beszĂ©ddel fejezte
be. „Eladtak bennĂŒnket! NĂ©gy boldog Ă©vĂŒnk volt csak, amikor Ășjra magyarok
lehettĂŒnk” – mondta, keserƱen legyintve.

Apai nagyapåm meg, aki négy ållam hadseregének volt tényleges katonåja,
rendszerint aprĂł törtĂ©netekkel szĂ­nesĂ­tette a fƑ szĂĄlat: hogyan soroztĂĄk be
„önkĂ©ntesnek” a Piave poklĂĄbĂłl nagy nehezen hazatĂ©rƑ bakĂĄt Kun BĂ©lĂĄĂ©k, vagy
hogyan akartak belƑle Ƒrmestert kreálni a román királyi hadseregben, s már
póttartalékosként hogyan is építették az Árpåd-vonalat Horthy idejében.

KitörölhetetlenĂŒl, egy Ă©letre megjegyeztem magamnak 1920. jĂșnius 4-Ă©t, a
magyar történelemnek Mohåcsnål és Vilågosnål is sötétebb dåtumåt, s még
inkĂĄbb 1947. februĂĄr 10-Ă©t, amikor – Ășgy tƱnik, immĂĄr egyszer s mindenkorra
– bevĂ©geztetett.

Mesélnek-e ma unokåiknak az öregek? Gyermekeink honnan ismerhetik meg a
magyarsĂĄg legĂșjabb kori igaz törtĂ©netĂ©t? IdeolĂłgiĂĄkkal ĂĄtitatott
tankönyvekbƑl, ilyen-olyan szemlĂ©letƱ törtĂ©nelmi munkĂĄkbĂłl? Aligha! A
hatvannĂ©gy vĂĄrmegyĂ©sek pĂĄr Ă©ve mĂ©g szent hevĂŒlettel tĂŒntettek
Versailles-ban, a Kis Trianon palota elƑtt – mert így tanulták! – a Nagy
Trianon helyett. TĂ­z Ă©ve meg, Ă©ppen a pĂĄrizsi bĂ©keszerzƑdĂ©s 60.
évfordulójån, arról beszélt a rådióban egy neves történész asszony, hogy a
Luxembourg palotában írták alá az okmányt, holott, amint azt a „munkásruhás
szemtanĂș”, IllyĂ©s Gyula megörökĂ­tette: a vilĂĄgtörtĂ©nelem e fertĂĄlyĂłrĂĄs
intermezzĂłjĂĄra a kĂŒlĂŒgyminisztĂ©rium ÓratermĂ©ben meg az abbĂłl nyĂ­lĂł
szalonban kerĂŒlt sor, XV. Lajos asztalĂĄnĂĄl.

MĂĄr csak abban bĂ­zom, hogy egyre több, törtĂ©nelmĂŒnk irĂĄnt Ă©rdeklƑdƑ fiatal
olvassa majd Tormay Cécile 1919-es, Illyés, Cs. Szabó Låszló és Mårai
SĂĄndor 1947-es naplĂłjegyzeteit, hogy tisztĂĄbban lĂĄsson mĂșltat s jövendƑt.

*OzsvĂĄth SĂĄndor*
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/79442/Gyalazatos_beke#
sthash.p60Sbduv.dpuf
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170210/2d83f5ed/attachment.html 
--------- következő rész ---------
Egy nem text tĂ­pusĂș csatolt ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
Név: 08oFoto.jpg
TĂ­pus: image/jpeg
Méret: 114448 bytes
LeĂ­rĂĄs: nem elĂ©rhetƑ
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170210/2d83f5ed/attachment.jpg 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról