[Grem] Adalék ehhez: Attila és Árpád nyelve Őstörténetünk vitatott kérdései Mikor és hol tanultak ...

2017. Dec. 31., V, 11:14:14 CET

 Trixivel és Baják Lászlóval értek egyet.

Jópár évvel ezelött részt vettem egy hasonló őstörténeti vitában a "Madjar vagyok turista" című blogon, ahol Dr Photon néven futottam (http://csk.blog.hu/2009/02/12/madjar_vagyok_turista). Mondhatni az ősmagyar állatorvosi ló majd minden tünetét mutattam, de szelíd és racionális úton kikúrálódtam a tünetek többségéből. A végén még egy blog találkozót is szerveztünk egy pesti kávéházban, ahova még a Felvidékről is jöttek résztvevők. A lényeg az, hogy van olyan, hogy nyelvrokonság, kulturális rokonság, genetikai rokonság, stb és ezek külön-külön akár egész különböző rokonsági hálózatokra vonatkozhatnak. Felesleges egyiket vagy a másikat erőltetni a másik rovására. Az összeset tudomásul kell venni, nincs olyan, hogy kizárólagos rokonság.

Üdv:

Karcsi

-----Original Message-----
From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
To: grem <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
Sent: Sat, Dec 30, 2017 3:51 pm
Subject: Re: [Grem] Adalék ehhez: Attila és Árpád nyelve Őstörténetünk vitatott kérdései Mikor és hol tanultak ...

Kedveseim!

Irgalom! Tudományos érvelésben eredeti nyelvű forrásokat használunk, mert a fordítás mindig értelmezés is (ld. a gens kétféle értelme). Ráadásul ezt Priszkosz rhétornál elég nehéz megtenni, mert a görög nyelvű műve nem maradt fent, csak Iordanes Getica c. művében vannak latinra fordított részletek belőle. Ez már egy csavar, ha a szöveg magyar fordítását használjuk, az már kettő.
Azt sem árt tudni, hogy a görögök és nyomukban a rómaiak és a később a bizánciak minden sztyeppei népet szkítának neveztek, Hérodotosz óta. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ellentétben az újkorban kialakult és a 19. században megszilárdult lineáris időszemlélettel az ókorban körkörös időszemlélet volt uralkodó. Ezen a keresztény középkor is csak annyiban változtatott, hogy a történelemnek célt adott (üdvtörténet), és ettől az idő spirális lett, vagyis miközben körbe fordul, előre is halad. Ráadásul a tekintélytisztelet miatt sem változtattak az alapvető értelmezési kereten, legfeljebb néhány friss információt hozzátettek. Hogy érthetőbb legyen: Hérodotosz szerint a szkíták - akik barbárok, vagyis érthetetlen nyelven beszélnek (blabla) - házakat nem építenek, a pusztákon céltalanul bolyonganak lovaikkal és szekereikkel, a tüzet nem ismerik (ez a civilizáció hiányának biztos jele a görögöknél), viszont olyan gazdagok, hogy maguk sem tudják, mennyi vagyonuk van, előkelőik talpig aranyban járnak. Ez a kép öröklődött a sztyeppei népekről évszázadokig. A magyarok - akik ugye szkíták - ezért ették volna a nyereg alatt puhított húst, hiszen a tüzet, mint Hérodotosztól tudjuk, nem ismerték. Az a krónikásokat kevéssé zavarta, hogy egyébként a gyújtogatásaikról szólt a legtöbb híradás. Ami az aranyos ruhákat illeti, ez tényleg igaz, és éppen az életformával függött össze. A letelepedett népek építkeztek, a sztyeppei nagyállattartók viszont magukon hordták a vagyont. Erről a jelenségről még I. Ottó császár krónikái is megemlékeztek a lengyel fejedelem és kísérete leírásánál. A lengyelek ugyanúgy a sztyeppe egyik utolsó nyúlványán éltek, mint a Kárpát-medencei hunok, avarok, magyarok, és a 10. században kb. ugyanúgy is néztek ki.

A magyar krónikahagyomány szintén nem problémamentes. Anonymus eléggé magában áll, sem nyelvileg, sem műfajilag nincs köze Kézaihoz, akire azután az összes többi krónika visszavezethető. Az ősgesta, illetve a László-kori gesta feltételezése elég ingatag lábakon áll. Valamilyen szöveg biztosan volt Kézai előtt is, de az nem rekonstruálható. Elemei sejthetők, ezeket már Hóman Bálint összeszedte, de pontos szöveg nincs és nem is lehet. A Tárih-i Üngürüsz, bármennyire csábító, nem azonosítható a korai krónikával. Sudár Balázs szerint, aki legutóbb foglalkozott részletesen a szöveggel, kézirat jellegzetes oszmán udvari krónika, amelynek alapja Turóci János krónikája volt. Ezt 1488-ban Rogerius mester tatárjárásról szól leírásával egybekötve adták ki, ezért kerülhetett a Tárih-i Üngürüszbe a tatárjárás részletes leírása, amely Turócinál hiányzik. A török - és általában a középkori - hagyomány a fordítás alatt nem azt értette, mint amit ma értünk alatta. Minden fordítás egyben átdolgozás is, a főbb tartalmi elemek megtartása mellett a tágabb szövegkörnyezet és a célközönség függvényében nemcsak stiláris, de tartalmi változtatások (rövidítések vagy betoldások) is megengedettek voltak.
Természetesen nem kell egyetérteni a történészekkel (ők se szoktak egymással), de ha már cáfolat meg újdonság, ezeket ugye nem újságírótól fogadjuk el csont nélkül?

Boldog és békés új évet!

Trixi

2017. december 30. 22:03 Károly Ambrus írta, <ambruskarcsi at gmail.com>:

Kedves Barátaim az Úrban!

Ha valakinek van erre másfél órája:

https://www.youtube.com/watch?v=S6FKd21ldlY

Felsorol néhány forrást, amelyek alapján más megvilágításba kerül néhány belénk sulykolt, történelemként oktatott esemény.

Kíváncsi lennék a cáfolatokra, illetve a cáfolatok bizonyítékaira.

ambruskarcsi

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171231/253f300e/attachment.html>