[Grem] Interjú Gál Kinga magyar EP-képviselővel

[Emoke Greschik]

Európának nagyobb biztonságra van szüksége – Gál Kinga a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20171201_gal_kinga_interju>
2017. december 1. 14:33
*Írta: Gacsályi Sára*

*„A legtermészetesebb dolog, hogy meg kellett adnunk a határon túli
magyaroknak az állampolgárságot, ezzel pedig a választójogot is, hiszen ők
is a nemzethez tartoznak” –* mondja *Gál Kinga* a Mandinernek.* A fideszes
néppárti képviselőt, aki régóta a nemzeti kisebbségi jogok szószólója,*
aktuális európai ügyektől faggattuk, az ukrán vitáktól a külhoni magyarokon
át a migrációig. Nagyinterjúnk.

*A minap találkozott az ukrán oktatásügyi miniszterrel. Milyen volt az a
beszélgetés? *

Érdekes volt, mert *a néppárti frakció külügyi munkacsoportjában történt a
meghallgatás, ahová alapvetően nem szoktak minisztereket, különösképpen
nem-tagállami minisztereket meghívni*, hiszen ezek az ülések a plenáris
munkáját készítik elő. Úgy hiszem, annak reményében hívták meg a miniszter
asszonyt, hogy ad majd néhány jó választ és ezzel le is tudhatják a
kérdést. Ehhez képest mind a találkozó szervezői, mind a miniszter asszony
meglepődhetett, ugyanis* a képviselők határozottan léptek fel az oktatási
törvény elfogadhatatlan paragrafusa ellen. Mindenkit – azokat is, akik
eleinte nem a nyelvtörvényt tartották elsődlegesen tisztázandónak Ukrajna
kapcsán – felháborítottak a miniszter asszony általános propagandaválaszai,
és egyértelművé vált, hogy ezekkel a semmitmondó, valóságot ferdítő
feleletekkel nem megy semmire. *

*Hogyan reagált az ukrán miniszter asszony? *

*Próbált magyarázkodni, hogy félreértik. Elmondta a szokásos propagandát,
hogy „Nem úgy van…”, „Nem az lesz…” meg „Nem úgy gondolja”. *Még
önellentmondásba is keveredett. Egyértelmű volt, hogy nem ezen az ülésen
születik döntés, de az kiderült: mindenki elvárja, hogy legyen valamilyen
módosítás, ami rögzíti a szerzett kisebbségi jogokat*. Nagyon örülök, hogy
előbb a románok és a magyarok, majd a német képviselők is kimondták, hogy
egy ilyen oktatási törvénnyel, ennek a kifejezetten rossz 7-es
paragrafusával nem lehet továbbmenni, muszáj változtatniuk, ha azt
szeretnék, hogy partnerként tekintsék őket*. Szerintem ez egy nagyon fontos
üzenet volt, sok képviselőtől, amivel szembesülnie kellett az ukrán
miniszter asszonynak.

*Magyarország számíthat az EU támogatására ebben az ügyben? *

Az EU mögöttünk áll, mert ez nem csak egy magyar-ukrán ügy.

Itt sok uniós ország és a*z uniós alapelvek is érintettek. Az Uniónak ebben
ki kell állnia, vagy ha nem, akkor már nem lehet a szőnyeg alá seperni a
kettős mércéket. *

*Mit tehet az EU az ukrán törvény ellen? *

Hivatalos vétóval természetesen nem élhet az ukrán törvényalkotással
szemben, de *az elképzelhető, hogy olyan politikai nyomást gyakorolnak
rájuk, aminek hatására az ukránok kénytelenek lesznek változtatni, ha
további is tárgyalni szeretnének az EU-val. *

*Ez kilátásban van? *

Szerintem az eddig tapasztalt együttes tagállami fellépés és határozott
kiállás előbb-utóbb jobb belátásra kell, hogy bírja az ukrán vezetést.
Ráadásul nem egy olyan kérdésről van szó, amit nem lehetne megoldani,
hiszen politikai akarat kérdése a dolog. Én mindenesetre abban reménykedem,
hogy lesz egy erősebb kiállás az Unió részéről. Egyelőre még mindenki várja
a Velencei Bizottság döntését, e testületet pedig akármilyennek is
ismerjük, de a szerzett jogokat eddig legalább védték.

*Vereckei-hágó, Kárpátalja*

*Tavaly azt nyilatkozta, hogy a kisebbséget ért jogsértések nem találnak
visszhangra a Bizottság részéről. Az ukrán oktatási törvény ügyét most
ellenpéldának tartja? *

Nem, mert *a Bizottság részéről automatikusan most sem talált visszhangra a
dolog. *Mi erről leveleket írtunk már a jogszabály előkészítő fázisában,
mikor még csak a veszélye látszódott ennek az egésznek. Gyakorlatilag
addig, amíg nem volt egy erőteljes tagállami fellépés; *amíg a magyar, a
román és a bolgár külügyminiszter nem írtak együttes levelet, amíg nem
került kimondásra, hogy ez így nem mehet tovább, addig most sem történt
igazából semmi. Számomra ez a példa inkább azt igazolja, hogy** csak erős
politikai kiállással lehet valamit elérni,  *valamint hogy szerencsésebb,
ha minél többen tudjuk ezt tenni.* Szóval az ukrán példa sem azt
bizonyítja, hogy a Bizottság önmagától bármit tenne a kisebbségvédelem
területén. *

*Ha már a kisebbségi jogok védelméről és az erős fellépésről beszélünk, mit
gondol a katalán ügyről? *

A katalán ügy nagyon érdekes, mert az EU semmilyen kérdést nem akar
felvetni, hivatkozva arra, hogy ez tagállami ügy – szerintünk pedig ez
kettős mérce. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a katalán kérdés nem egy
leegyszerűsíthető dolog, nem csupán annyiból áll, ami az elmúlt egy
hónapban zajlott. Óvatosnak kell lennünk az egész ügy megítélésében, hiszen
sokan nem látunk tisztán. *Szerintem sokkal összetettebb dologról van szó,
mintsem csak a kisebbségek jogai, mert a dolog elment egy politikai
kérdésbe. *

*Mi az EU álláspontja az ügyben? *

A központi állásfoglalás egyértelmű: ez Spanyolország belügye. Viszont
ahogy mondtam, véleményem szerint nem feltétlenül csak a katalánok
kisebbségi jogairól van itt szó. Innen nézve nem olyan egyértelmű ez a
dolog – és nem is csak katalán kérdés.

*A határon túli magyarság és a katalán kisebbség ügye között állítható
párhuzam? *

Én ezt semmiképpen nem vetném fel és szerintem maguk a katalánok sem, hiszen*
úgy tartják, ők nem nemzeti kisebbség, hanem egy nép. Messze másról
beszélünk például a Székelyföld és Katalónia ügyében. *

*A határon túli magyarságnál maradva; újra előkerült a külhoni magyarok
választójogának kérdése. Mi ennek a szavazati jognak az alapja?*

*Szerintem a legtermészetesebb dolog, hogy meg kellett adnunk a határon
túli magyaroknak az állampolgárságot, ezzel pedig a választójogot is,
hiszen ők is a nemzethez tartoznak*. Ez már réges-rég törlesztendő
adósságunk volt. Ha valaki nem az anyaországban él, nincs bejelentett
lakcíme, egy szavazatot ad le listára, nem pedig kettőt. De mégis van egy
aktív, élő, oda-vissza ható kapcsolat az anyaország és a határon túl élő
magyarság között. *Sok kemény időszak van mögöttünk Trianon óta, sok
megpróbáltatás* – *ezt kellett egyszer és mindenkorra rendezni, hogy ne
érezze azt egy határon túli magyar, hogy nem kell az anyaországnak. *

*Azt mondta, hogy más az értéke ennek a szavazatnak. Abban lát
ellentmondást, hogy ugyanannyit ér egy erdélyi magyar szavazata, mint egy
Argentínában élő magyaré? Az utóbbinak vélhetőleg kevésbé befolyásolja
mindennapjait a magyar kormányzás. *

Nem. *Minden külhoni magyar állampolgár szavazatának ugyanolyan értéke van.*

*Mit gondol arról, ami az MTA és az MCC közös ifjúságkutatásából látszik,
hogy a határon túli magyar fiatalok nem az anyaországba, hanem inkább
tőlünk nyugatra költöznének? *

Nem mondhatunk addig erről a témáról semmit, amíg nem tudjuk, hogy a
fiatalok tanulni vagy dolgozni mennek ki, és visszajönnének vagy véglegesen
települnének ki. Különbséget kell tenni a kivándorlás ügyében a szerint,
hogy a fiatal végleg elveszett-e a szülőföldje számára, vagy csak
időlegesen költözött el. *Köztudott, hogy van ma Európa-szerte egy
jövés-menés, de a fontos az, hogy valaki a szülőföldjét érezze otthonának,
a gyermekét ott akarja nevelni és magyarnak nevelje. Ez az, amiben tud a
magyar kormány segíteni. *

*A migrációnál maradva beszéljünk a dublini egyezmény reformjáról. Mit
gondol a jelenlegi tervezetről? *

*Egészen elképesztő ez a javaslat. A Parlament álláspontja, valamint azok a
jelek, amiket mi látunk, nem sok jót ígérnek. Ha ez így megy tovább,** a
reformban foglaltakat meghívóként értelmezhetik a migránsok.*

Én el sem tudom így képzelni Európa jövőjét. *Már most akkora a baj, hogy
csak reménykedni tudok, hogy a Tanácsban meglesz a józan ész, és megállítja
ezt az ámokfutást.*

*Mit tart elképesztőnek?*

*Számunkra elképesztő, hogy nem Európa határain kívül létesítünk
menedékközpontokat. Véleményünk szerint ott kellene kiválogatni, kik azok,
akik valóban menedékstátuszra jogosultak –* akik az eddig tapasztaltak
szerint kis töredéket képeznek, hiszen a többség gazdasági bevándorló –, és
kik a gazdasági menekültek. Az utóbbiaknak ott kellene megmondani, hogy így
nem jöhetnek be Európába, később ugyanis nagyon problémás a
visszaküldésük. *Igen,
ez pénzbe kerülne, de mentesítenénk Európát egy olyan tehertől, amit utána
nem tudna kezelni. *

*Ezen túl egészen elképesztő a biztonsági ellenőrzés tervezete is, * hiszen
most csak megnéznénk az útlevelét annak, aki bejön, hogy nem keresték-e
ezelőtt. *Ha nincs útlevele, ránézésre döntenénk, hogy beengedésének
lehet vagy nem lehet biztonsági kockázata – hiszen sokkal többet nem tudunk
első körben mondani –, majd szétkennénk Európán. Így az a tagállam, ahová
bejött, nem lesz érdekelt abban, hogy megfelelően védje a határait, ugyanis
úgyis szétosztják a bevándorlókat.*

*A szétosztás pedig arról szól, hogy ha a migránsnak van családja vagy
rokona valamelyik országban, akkor oda kerül; ha nincs, de tanult vagy
dolgozott valamelyik országban, akkor oda. Ha ezek közül egyik ilyen
feltétel sem él, akkor megnéznénk, hogy melyik négy tagállam az, amelyik
épp a legkevesebb menekültet fogadta be ahhoz képest, amit számára
kiszámoltak, majd a migráns ezek közül választhat. Ha pedig a tagállam nem
hajlandó menekülteket befogadni, vagy kevesebbet fogad be, mint amennyit
neki kellene, akkor szankciókkal próbálnák ösztökélni. Számomra ez egy
meghívó. *

*Hogyan működhet együtt ez a rendszer a szintén a minap megszavazott,
szigorúbb külső határvédelemmel? *

*Mára azt elfogadja Európa, hogy nagyon fontos a biztonság.* Sok mindent
megéltünk az elmúlt években és egyértelműbbé vált, hogy nagyobb biztonságra
van szükség.* Nem igazán tudjuk, hogy kik jönnek be a határon, hogy
harcoltak-e korábban, radikalizálódtak-e.*
*Van egy igény az európaiakban, hogy szeretnék tudni*, *kiket engedünk be.*

Éppen emiatt, akik vízummentes országokból jönnek, át kell, hogy menjenek
egy automatikus szűrőn, mielőtt elindulnak*, ki szeretnénk szűrni azokat,
akik biztonsági kockázatot jelenthetnek*.* Ezzel szemben a menedékjogot
kérők bejöhetnek anélkül, hogy képesek lennénk leellenőrizni őket. Ez az
egésznek az önellentmondása. Tények, amik azt mutatják, hogy az Unió nem
tudta megfelelően átgondolni a bevándorláspolitikát. *

*Elképzelhető, hogy az Európai Tanács változtat annyit ezen a reformon,
hogy Magyarország számára egy elfogadható, jó tervezet legyen? *

*A mostani álláspont nem sok jót ígér, **de a Tanács is megosztott*. Számos
ország látja a problémát,* a kérdés csak az, hogy lesznek-e a visegrádiak
elég erősek ahhoz, hogy a többieket is rávegyék, hogy ismerjék be a
probléma létét. Továbbá kérdés, hogy a számos európai országban erősödő
ellenérzés lesz-e olyan nyomással a saját döntéshozóikra, hogy azok
változtassanak álláspontjukon.* Mi itt különösen érezzük, hogy a
közvélemény jó ideje nem feltétlenül követi a döntéshozói célt. Kérdés,
hogy hol lesz egy olyan pont, ahol ez módosul, és esetleg változik az
álláspont.

*Mikorra várható, hogy a tervezett reformok a gyakorlatban is
megjelenjenek? *

Maga a jelentéstevő október 19-én azt mondta, hogy ez egy hosszú folyamat,
szerinte* 2019-ig, az európai parlamenti választások időpontjáig is
elhúzódhat.* Mindamellett soha nem lehet tudni, hogy mi lesz a politikai
cél, hogy mit akarnak éppen egymásra erőltetni a tagállamok. Érdekes
időszak lesz, amiben *egyértelműen ki kell állnunk álláspontunk mellett és
meg kell küzdenünk érte.*

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171203/3d1afa70/attachment.html>