<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0237/236947_gal_kinga.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="236" height="117"></div>
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171201_gal_kinga_interju">Európának nagyobb biztonságra van szüksége – Gál Kinga a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. december 1. 14:33</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><b>Írta: Gacsályi Sára</b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„A legtermészetesebb dolog, hogy meg kellett adnunk a
határon túli magyaroknak az állampolgárságot, ezzel pedig a
választójogot is, hiszen ők is a nemzethez tartoznak” –</b></span> mondja <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gál Kinga</b></span></u>
a Mandinernek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> A fideszes néppárti képviselőt, aki régóta a nemzeti
kisebbségi jogok szószólója,</b></u></span> aktuális európai ügyektől faggattuk, az
ukrán vitáktól a külhoni magyarokon át a migrációig. Nagyinterjúnk.
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
<div id="gmail-zone4695188" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div><div id="gmail-zone1681123_4695188" class="gmail-goa-inserterScript-4695188 gmail-goa-embedded"><div><div id="gmail-adform_326740" style="margin-top:0px;margin-bottom:0px;overflow:hidden;width:auto;height:auto"> </div>
</div></div>
</div></div></div>
<div class="gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A minap találkozott az ukrán oktatásügyi miniszterrel. Milyen volt az a beszélgetés? </strong><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></span></p>
<p>Érdekes volt, mert <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a néppárti frakció külügyi munkacsoportjában
történt a meghallgatás, ahová alapvetően nem szoktak minisztereket,
különösképpen nem-tagállami minisztereket meghívni</b></span>, hiszen ezek az
ülések a plenáris munkáját készítik elő. Úgy hiszem, annak reményében
hívták meg a miniszter asszonyt, hogy ad majd néhány jó választ és e<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span>zzel
le is tudhatják a kérdést. Ehhez képest mind a találkozó szervezői,
mind a miniszter asszony meglepődhetett, ugyanis<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a képviselők
határozottan léptek fel az oktatási törvény<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elfogadhatatlan paragrafusa
</span>ellen. Mindenkit – azokat is, akik eleinte nem a nyelvtörvényt tartották
elsődlegesen tisztázandónak Ukrajna kapcsán – felháborítottak a
miniszter asszony általános propagandaválaszai, és egyértelművé vált,
hogy ezekkel a semmitmondó, valóságot ferdítő feleletekkel nem megy
semmire. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Hogyan reagált az ukrán miniszter asszony? </strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Próbált magyarázkodni, hogy félreértik. Elmondta a szokásos propagandát, hogy <em>„Nem úgy van…”</em>, <em>„Nem az lesz…”</em> meg <em>„Nem úgy gondolja”. </em></b></span>Még
önellentmondásba is keveredett. Egyértelmű volt, hogy nem ezen az
ülésen születik döntés, de az kiderült: mindenki elvárja, hogy legyen
valamilyen módosítás, ami rögzíti a szerzett kisebbségi jogokat<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Nagyon
örülök, hogy előbb a románok és a magyarok, majd a német képviselők is
kimondták, hogy egy ilyen oktatási törvénnyel, ennek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a kifejezetten
rossz 7-es paragrafusával </span>nem lehet továbbmenni, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">muszáj változtatniuk, </span>
ha azt szeretnék, hogy partnerként tekintsék őket</b></span>. Szerintem ez egy
nagyon fontos üzenet volt, sok képviselőtől, amivel szembesülnie kellett
az ukrán miniszter asszonynak. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Magyarország számíthat az EU támogatására ebben az ügyben? </strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az EU mögöttünk áll,</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> mert ez nem csak egy magyar-ukrán ügy.</span></p>
<p>Itt sok uniós ország és a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>z uniós alapelvek is érintettek. Az Uniónak
ebben ki kell állnia,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> vagy ha nem, akkor már nem lehet a szőnyeg alá
seperni a kettős mércéket. </span></b></span></p>
<p><strong>Mit tehet az EU az ukrán törvény ellen? </strong></p>
<p>Hivatalos vétóval természetesen nem élhet az ukrán törvényalkotással
szemben, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az elképzelhető, hogy olyan politikai nyomást gyakorolnak
rájuk, aminek hatására az ukránok kénytelenek lesznek változtatni, ha
további is tárgyalni szeretnének az EU-val. </b></span></p>
<p><strong>Ez kilátásban van? </strong></p>
<p>Szerintem az eddig tapasztalt együttes tagállami fellépés és
határozott kiállás előbb-utóbb jobb belátásra kell, hogy bírja az ukrán
vezetést. Ráadásul nem egy olyan kérdésről van szó, amit nem lehetne
megoldani, hiszen politikai akarat kérdése a dolog. Én mindenesetre
abban reménykedem, hogy lesz egy erősebb kiállás az Unió részéről.
Egyelőre még mindenki várja a Velencei Bizottság döntését, e testületet
pedig akármilyennek is ismerjük, de a szerzett jogokat eddig legalább
védték. </p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2017/11/karpatalja_ukrajna.jpg" style="margin-right: 0px;" width="296" height="148"></p>
<p style="text-align:center"><em>Vereckei-hágó, Kárpátalja</em></p>
<p><strong>Tavaly azt nyilatkozta, hogy a kisebbséget ért jogsértések
nem találnak visszhangra a Bizottság részéről. Az ukrán oktatási törvény
ügyét most ellenpéldának tartja? </strong></p>
<p>Nem, mert <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>a Bizottság<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> részéről automatikusan most sem talált
visszhangra a dolog</span>. </b></span>Mi erről leveleket írtunk már a jogszabály
előkészítő fázisában, mikor még csak a veszélye látszódott ennek az
egésznek. Gyakorlatilag addig, amíg nem volt egy erőteljes tagállami
fellépés; <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">amíg </span>a magyar, a román és a bolgár külügyminiszter nem írtak
együttes levelet, amíg nem került kimondásra, hogy ez így nem mehet
tovább, </span>addig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">most sem történt igazából semmi.</span> Számomra ez a példa
inkább azt igazolja, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> c<u>sak erős politikai kiállással lehet valamit elérni, </u></b></span><u><b></b></u>valamint hogy szerencsésebb, ha minél többen tudjuk ezt tenni.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Szóval
az ukrán példa sem azt bizonyítja, hogy a Bizottság önmagától bármit
tenne a kisebbségvédelem területén. </b></span></p>
<p><strong>Ha már a kisebbségi jogok védelméről és az erős fellépésről beszélünk, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mit gondol a katalán ügyről?</span> </strong></p>
<p>A katalán ügy nagyon érdekes, mert az EU semmilyen kérdést nem akar
felvetni, hivatkozva arra, hogy ez tagállami ügy – szerintünk pedig ez
kettős mérce. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a katalán kérdés nem egy
leegyszerűsíthető dolog, nem csupán annyiból áll, ami az elmúlt egy
hónapban zajlott. Óvatosnak kell lennünk az egész ügy megítélésében,
hiszen sokan nem látunk tisztán. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem sokkal összetettebb dologról
van szó, mintsem csak a kisebbségek jogai, mert a dolog elment egy
politikai kérdésbe. </b></span></p>
<p><strong>Mi az EU álláspontja az ügyben? </strong></p>
<p>A központi állásfoglalás egyértelmű: ez Spanyolország belügye.
Viszont ahogy mondtam, véleményem szerint nem feltétlenül csak a
katalánok kisebbségi jogairól van itt szó. Innen nézve nem olyan
egyértelmű ez a dolog – és nem is csak katalán kérdés. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A határon túli magyarság és a katalán kisebbség ügye között állítható párhuzam? </strong></span></p>
<p>Én ezt semmiképpen nem vetném fel és szerintem maguk a katalánok sem,
hiszen<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> úgy tartják, ők nem nemzeti kisebbség, hanem egy nép. Messze
másról beszélünk például a Székelyföld és Katalónia ügyében. </b></span></p>
<p><strong>A<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> határon túli magyarságnál maradva; újra előkerült a külhoni
magyarok választójogának kérdése. Mi ennek a szavazati jognak az
alapja</span>?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem a legtermészetesebb dolog, hogy meg kellett adnunk a határon túli magyaroknak az állampolgárságot, ezzel pedig a választójogot is, hiszen ők is a nemzethez tartoznak</b></span>.
Ez már réges-rég törlesztendő adósságunk volt. Ha valaki nem az
anyaországban él, nincs bejelentett lakcíme, egy szavazatot ad le
listára, nem pedig kettőt. De mégis van egy aktív, élő, oda-vissza ható
kapcsolat az anyaország és a határon túl élő magyarság között. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sok
kemény időszak van mögöttünk Trianon óta, sok megpróbáltatás</b></span> – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ezt
kellett egyszer és mindenkorra rendezni, hogy ne érezze azt egy határon
túli magyar, hogy nem kell az anyaországnak. </b></span></p>
<p><strong>Azt mondta, hogy más az értéke ennek a szavazatnak. Abban lát
ellentmondást, hogy ugyanannyit ér egy erdélyi magyar szavazata, mint
egy Argentínában élő magyaré? Az utóbbinak vélhetőleg kevésbé
befolyásolja mindennapjait a magyar kormányzás. </strong></p>
<p>Nem. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Minden külhoni magyar állampolgár szavazatának ugyanolyan értéke van.</b></span></p>
<p><strong>Mit gondol arról, ami az MTA és az MCC közös
ifjúságkutatásából látszik, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a határon túli magyar fiatalok nem az
anyaországba, hanem inkább tőlünk nyugatra költöznének? </span></strong></p>
<p>Nem mondhatunk addig erről a témáról semmit, amíg nem tudjuk, hogy a
fiatalok tanulni vagy dolgozni mennek ki, és visszajönnének vagy
véglegesen települnének ki. Különbséget kell tenni a kivándorlás ügyében
a szerint, hogy a fiatal végleg elveszett-e a szülőföldje számára, vagy
csak időlegesen költözött el. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Köztudott, hogy van ma Európa-szerte egy
jövés-menés, de a fontos az, hogy valaki a szülőföldjét érezze
otthonának, a gyermekét ott akarja nevelni és magyarnak nevelje. Ez az,
amiben tud a magyar kormány segíteni. </b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A migrációnál maradva beszéljünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a dublini egyezmény reformjár</span>ól. Mit gondol a jelenlegi tervezetről? </strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>E<span style="background-color:rgb(234,209,220)">gészen elképesztő ez a javaslat. A Parlament álláspontja, valamint
azok a jelek, amiket mi látunk, nem sok jót ígérnek. Ha ez így megy
tovább,</span></b></span><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a reformban foglaltakat meghívóként értelmezhetik a migránsok.</span></b></p>
<p>Én el sem tudom így képzelni Európa jövőjét. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Már most akkora a baj,
hogy csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">reménykedni tudok, hogy a Tanácsban meglesz a józan ész, és
megállítja </span>ezt az ámokfutást.</b></span></p>
<p><strong>Mit tart elképesztőnek?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Számunkra elképesztő, hogy nem Európa határain kívül létesítünk
menedékközpontokat. Véleményünk szerint ott kellene kiválogatni, kik
azok, akik valóban menedékstátuszra jogosultak –</b></span> akik az eddig
tapasztaltak szerint kis töredéket képeznek, hiszen a többség gazdasági
bevándorló –, és kik a gazdasági menekültek. Az utóbbiaknak ott kellene
megmondani, hogy így nem jöhetnek be Európába, később ugyanis nagyon
problémás a visszaküldésük. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Igen, ez pénzbe kerülne, de mentesítenénk
Európát egy olyan tehertől, amit utána nem tudna kezelni. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezen túl egészen elképesztő a biztonsági ellenőrzés tervezete is, </b></span>
hiszen most csak megnéznénk az útlevelét annak, aki bejön, hogy nem
keresték-e ezelőtt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha nincs útlevele, ránézésre döntenénk, hogy
beengedésének lehet vagy nem lehet biztonsági kockázata – hiszen sokkal
többet nem tudunk első körben mondani –, majd szétkennénk Európán. Így
az a tagállam, ahová bejött, nem lesz érdekelt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">abban, hogy megfelelően
védje a határait,</span> ugyanis úgyis szétosztják a bevándorlókat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szétosztás pedig arról szól, hogy ha a migránsnak van családja vagy
rokona valamelyik országban, akkor oda kerül; ha nincs, de tanult vagy
dolgozott valamelyik országban, akkor oda. Ha ezek közül egyik ilyen
feltétel sem él, akkor megnéznénk, hogy melyik négy tagállam az, amelyik
épp a legkevesebb menekültet fogadta be ahhoz képest, amit számára
kiszámoltak, majd a migráns ezek közül választhat. Ha pedig a tagállam
nem hajlandó menekülteket befogadni, vagy kevesebbet fogad be, mint
amennyit neki kellene, akkor szankciókkal próbálnák ösztökélni. Számomra
ez egy meghívó. </b></span></p>
<p><strong>Hogyan működhet együtt ez a rendszer a szintén a minap megszavazott, szigorúbb külső határvédelemmel? </strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mára azt elfogadja Európa, hogy </span>nagyon fontos a biztonság.</b></span> Sok
mindent megéltünk az elmúlt években és egyértelműbbé vált, hogy nagyobb
biztonságra van szükség.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Nem igazán tudjuk, hogy kik jönnek be a
határon, hogy harcoltak-e korábban, radikalizálódtak-e.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Van egy igény az európaiakban, hogy szeretnék tudni</b></span>, <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>kiket engedünk be.</b></span></div>
<p>Éppen emiatt, akik vízummentes országokból jönnek, át kell, hogy
menjenek egy automatikus szűrőn, mielőtt elindulnak<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>, ki szeretnénk
szűrni azokat, akik biztonsági kockázatot jelenthetnek</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ezzel szemben a
menedékjogot kérők bejöhetnek anélkül, hogy képesek lennénk
leellenőrizni őket. Ez az egésznek az önellentmondása. Tények, amik azt
mutatják, hogy az Unió nem tudta megfelelően átgondolni a
bevándorláspolitikát. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Elképzelhető, hogy az Európai Tanács változtat annyit ezen a
reformon, hogy Magyarország számára egy elfogadható, jó tervezet
legyen? </strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mostani álláspont nem sok jót ígér, </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>de a Tanács is megosztott</b></span>.
Számos ország látja a problémát,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b> a kérdés csak az, hogy lesznek-e a
visegrádiak elég erősek ahhoz, hogy a többieket is rávegyék, hogy
ismerjék be a probléma létét. Továbbá kérdés, hogy a számos európai
országban erősödő ellenérzés lesz-e olyan nyomással a saját
döntéshozóikra, hogy azok változtassanak álláspontjukon.</b></u></span> Mi itt
különösen érezzük, hogy a közvélemény jó ideje nem feltétlenül követi a
döntéshozói célt. Kérdés, hogy hol lesz egy olyan pont, ahol ez módosul,
és esetleg változik az álláspont. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Mikorra várható, hogy a tervezett reformok a gyakorlatban is megjelenjenek? </strong></span></p>
<p>Maga a jelentéstevő október 19-én azt mondta, hogy ez egy hosszú
folyamat, szerint<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span>e<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> 2019-ig, az európai parlamenti választások
időpontjáig is elhúzódhat.</b></span> Mindamellett soha nem lehet tudni, hogy mi
lesz a politikai cél, hogy mit akarnak éppen egymásra erőltetni a
tagállamok. Érdekes időszak lesz, amiben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyértelműen ki kell állnunk
álláspontunk mellett és meg kell küzdenünk érte.</b></span></p>
</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>