[Grem] !!! a Mátraverebély- Szentkúti Nemzeti Kegyhely

[Emoke Greschik]

Engesztelődjünk ki Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal – Interjú
Orosz Lóránt ferencessel
2017. augusztus 14. hétfő 12:11
http://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-orosz-lorant-ferences-szerzetessel
A közelmúltban Dobszay Benedek ferences tartományfőnök Orosz Lóránt
ferences szerzetest nevezte ki a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely
igazgatójává és házfőnökévé. Vele beszélgettünk.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7017.jpg>

*– Eredetileg gépészmérnöknek tanult, és csak az egyetemi diploma
megszerzése után két évvel kezdte meg a ferences noviciátust. Hosszú
istenkeresés eredménye volt ez, vagy hirtelen, egyik pillanatról a másikra
vált világossá az Ön számára, hogy az Úr szólítja?*

– A szüleim pedagógusok voltak. Nem kaptam hitbeli nevelést, a rendszeres
szentségi életre nevelés a hatvanas-hetvenes években nem volt egyszerű.
Érettségi után Miskolcra kerültem az egyetemre, s itt kezdtem el hittanra
járni. A megtérésem nem revelációszerű volt, folyamatosan zajlott a
lelkemben, a hivatástudatom lassan érlelődött. Az, hogy ferences szerzetes
szeretnék lenni, az egyetem elvégzése után két évvel vált egyértelművé a
számomra.

*– S miért pont ferences lett?*

– Vidéken nőttem fel, így különösen magragadott Assisi Szent Ferenc
lelkülete, az, ahogyan a természethez és az emberekhez viszonyult. Nagy
hatással volt rám Franco Zeffirelli* Napfivér, Holdnővér* című filmje,
emellett több könyvet is olvastam Ferencről. Korábban nem ismertem
ferenceseket. Szent Ferenc személye, az egyszerűsége, a radikalitása, az
Isten iránti szeretete mindmáig vonzó a számomra.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6893.jpg>

*– A nemzeti kegyhely igazgatójaként és házfőnökeként milyen főbb
elképzelései vannak?*

– A házfőnököt a ferences szóhasználatban gvárdiánnak nevezik. A kifejezés
a latin *őr* szóból származik, a gvárdián tehát a testvéreinek az őre, aki
vigyáz rájuk. Számomra ez a négyfős közösség, akik itt vagyunk, az alap.
Ferences közösségként, csapatmunkában látjuk el a kegyhely szolgálatát. A
mi feladatunk megteremteni mindazon feltételeket, amelyek lehetővé teszik,
hogy az emberek részesüljenek azokban az élményekben, amelyekért idejönnek,
hogy ünnep legyen számukra a búcsúkon való részvétel, a gyónás, a
lelkigyakorlat. Ezek mellett ott van még a vendéglátás is, amely az utóbbi
években egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A biztató eredmények mellett
is sok még a tennivaló ezen a területen. Vannak újabb elképzelések is a
kegyhely fejlesztésére.

*– Mire gondol?*

– Családbarát körülményeket szeretnénk kialakítani. Sokan jönnek hozzánk
kisgyerekekkel, számukra szeretnénk játszóteret létrehozni, és fontosnak
tartjuk, hogy legyenek padok, tűzrakóhelyek, illetve minél több olyan
apartman, ahová a családok el tudnak vonulni a gyerekeikkel. Ez a
fejlesztéseink egyik fő vonulata. Emellett nagyobb figyelmet szeretnénk
fordítani a tájépítészetre is, sokkal több fára lenne szükség. Régebben
rengeteg fa volt itt, hiszen az emberek lovas kocsival érkeztek a
kegyhelyre, és az árnyékot keresték a lovak számára. Most
személygépkocsival jönnek, és ugyanúgy az árnyékot keresnék, ha lenne, de
nincsen, mert sok fát kivágtak. Több száz facsemetét kellene elültetnünk.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7024.jpg>

*– Az elmúlt években jelentős felújítások történtek a nemzeti kegyhelyen.
Mennyiben segítik elő ezek az idelátogatók lelki elmélyülését?*

– A kegyhely szép, és ami szép, az Istenre utal, mert Isten maga is szép.
Aquinói Szent Tamás mondja, hogy a kegyelem a természetesre épül, így
ahhoz, hogy a kegyelem áradni tudjon, az embernek ki kell aludnia magát, és
jót kell ennie. Ha ez a kettő megvan egy ferences helyen, akkor biztos,
hogy ott a kegyelemnek nem állhatnak útjában mesterséges akadályok. Ebben
nagyon sokat segít a kegyhely felújítása.

*– A mátraverebély-szentkúti kegyhely létrejötte egy Szent Lászlóhoz fűződő
csodához kapcsolódik: a kunok elől menekülő király lovával átugratott egy
szakadék fölött. Ahol a ló patája földet ért, ott víz szivárgott a földből.
László király a bárdjával kiszélesítette a patanyomot, és csodálatos módon
forrás tört elő azon a helyen. Az idei esztendő Szent László emlékéve.
Miben látja az lovagkirály jelentőségét, mához szóló üzenetét?*

– A szentkúti kegyhely alapító eseménye egy néma pásztorfiú gyógyulása
volt: egy tölgyfa koronájában megjelent előtte a Szűzanya, és azt mondta
neki, hogy a fa gyökerénél ásson, s igyon az onnan felfakadó vízből. A fiú
így is tett, és azon nyomban megszólalt, elmúlt a némasága. Szent László
itteni legendája arra emlékeztet, hogy gyermekkorától kezdve élő
kapcsolatban állt Istennel. Felnőve a katolikus hitért küzdött bátor,
rettenthetetlen lovagkirályként, védelmezte a gyengéket, a szegényeket és
mindig szem előtt tartotta az igazságot. Ezekre a lovagi erényekre
napjainkban is nagy szükségünk volna.

*– Évente hány hívő zarándokol el Mátraverebély-Szentkútra?*

– Kétszázezer körüli a számuk, ebben benne vannak azok is, akik többször
visszatérnek. Csíksomlyóval ellentétben nálunk nem egy nagy búcsú van,
hanem pünkösdtől Kisboldogasszonyig több, s ezek mellett vannak kisebb
búcsúink is.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6927.jpg>

*– Hogyan készülnek az augusztus 11–15-ei Nagyboldogasszony-főbúcsúra? A
program szerint lesz többek között cigányok áhítata, Ön pedig megáldja a
családokat…*

– Ez minden évben így történik. A cigány hívek már napokkal a búcsú előtt
felverik a sátraikat a környéken, esznek, isznak, mulatnak. Az elmúlt
években Kármán Peregrin atya ment közéjük beszélgetni, a vajdájukkal is
találkozott. Rendszerint eljön vele egy csapat imádkozni a kegyhelyen, én
pedig megáldom őket. Ez spontán módon szokott történni, liturgikusan
kevésbé szabályozottan. A szentkúti kegyhely nagyon fontos a cigányság egy
része számára. Úgy érzik, az imáikkal megtették azt, amit a Jóisten felé
meg kell tenniük. Nagyboldogasszony ünnepe az idén azért különösen fontos a
számunkra, mert egyrészt a főbúcsú ideje, másrészt pedig Dominik Duka
domonkos szerzetes, prágai bíboros érsek lesz a vendégünk. Ő elég sűrűn jár
Magyarországon, idén tavasszal például Sopronba, júniusban pedig
Sárospatakra látogatott el. Úgy látszik, szereti a magyarokat, a mi
meghívásunkat is elfogadta. Már készülünk a szeptemberi
Kisboldogasszony-napi búcsúra is. Akkor Szent László ereklyéi érkeznek majd
hozzánk, és Stanisław Dziwisz bíboros, nyugalmazott krakkói érsek lesz a
vendégünk.

*– Vajon a mai korban, amikor szinte minden az üzletről, az anyagi
haszonról szól, mennyire lehetséges megőrizni a zarándoklatok
bensőségességét?*

– Sok múlik azon, hogyan állunk hozzá ehhez a kérdéshez, mi az, amit fő
célként kitűzünk magunk elé, és mi az, amit szeretnénk a zarándokoknak
átadni. Egyértelművé kell tenni, hogy a legfontosabb a lelkiség. Az
elsődleges célunk az, hogy aki eljön közénk és eltölt nálunk néhány órát
vagy napot, az Istennel, saját magával és embertársaival kiengesztelődve
úgy távozzon el tőlünk, hogy utána jobb ember tudjon lenni, kicsit
türelmesebb, nagyvonalúbb, megbocsátóbb. Annak, hogy mennyit költ, vagy nem
költ itt, nincs különösebb jelentősége. Igényes kegytárgyakat kínálunk az
ide látogató zarándokoknak, az ételeink pedig olcsók, de finomak. A
lelkiség és az esetleges anyagi haszon nem zárja ki egymást, de nem az
utóbbi a lényeg. A kegyhelyünkön össze sem hasonlítható az adományokból,
illetve az üzleti tevékenységből befolyt összegek mértéke, az utóbbi
ugyanis csupán tört része az előbbinek.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7060.jpg>

*– Vannak-e visszajelzések azzal kapcsolatban, hogy az ide látogató
zarándokok közül egyesek megtértek vagy éppen visszataláltak Istenhez?*

– Egy kegyhely küldetése az, hogy aki ott jár, egy kicsivel közelebb
kerüljön a Jóistenhez. A megtérésen azt értjük, amikor valaki hirtelen
rátalál Istenre. Az apró lépéseket nem szoktuk megtérésnek nevezni, pedig
nyugodtan lehetne. Konkrét ismereteink vannak arról, amikor egyesek a
kegyhelyünkön átélt lelki élmény hatására váltak hívővé, vagy találták meg
újra a hitüket. Több olyan munkatársunk is van, aki korábban nem gyakorolta
a vallását, vagy meg sem volt keresztelve. Természetesen vannak megtérések,
ahogy csodák is. A lourdes-i barlang mellett lévő hálatáblákon olvashatók a
köszönetnyilvánítások, egészen frissek is akadnak közöttük. Ezek mind azt
fejezik ki, hogy valakinek az életében egy kisebb csoda történt, amit
szeretne megköszönni a Szűzanyának. A legtöbb imameghallgatás gyerekkel
kapcsolatos. Fiatal házasok, akik nagyon szerettek volna kisbabát, de
hiába, eljöttek ide egyszer vagy többször is, imádkoztak a Szűzanya
közbenjárására, és Isten meghallgatta a kérésüket. Ugyanígy történnek testi
gyógyulások is. Nemcsak katolikusok fohászkodnak, legutóbb például egy
református asszony számolt be arról, hogy imádkozott a szentkúti
Szűzanyához, és a gyógyíthatatlan betegnek tartott gyereke meggyógyult.
Eredetileg egyházjogász vagyok, ezért is szoktam arra gondolni, hogy jó
lenne ezeket az eseteket gyorsan jegyzőkönyvbe venni, és mellékelni
hozzájuk a csoda előtti, illetve utáni orvosi igazolásokat. Ez azonban nem
olyan egyszerű, mert a nagybúcsúk idején nincs erre idő, utána viszont a
hívek már nem jönnek el a hivatalos iratokkal, nekik ugyanis érthető módon
csak az számít, hogy a kérésük meghallgatásra talált. A jövőben azonban
szeretnénk jobban dokumentálni ezeket a történéseket, hiszen a csodás
megtérések, a lelki és testi gyógyulások a kegyhely működésének gyümölcsei.
Ha ezek nem volnának, nem zarándokolnának ide az emberek. Gyümölcseiről
ismerszik meg a fa.

*– Egyes vélemények szerint a lelki gyógyulás, az, amikor egy teljesen
kiégett, reményvesztett ember odafordul Istenhez, nagyobb csoda, mint a
gyógyíthatatlannak hitt, testileg beteg ember felépülése.*

– Ez kicsit olyan, mint amikor az urológián két beteg azon vitázik, hogy
melyiküknek fáj jobban. Nyilván mindketten úgy érzik, hogy a kínjaik
elviselhetetlenek. Ugyanígy van, akinek a testi gyógyulás a fontosabb, és
van, akinek a lelki. Nehéz különbséget tenni köztük, és nem is érdemes.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel


*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. augusztus 13-i számában
jelent meg. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170815/a42b74e3/attachment.html>