<div dir="ltr"><h1 class="m_6325992137767928340gmail-cim">Engesztelődjünk ki Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal – Interjú Orosz Lóránt ferencessel </h1>
<div class="m_6325992137767928340gmail-datum">2017. augusztus 14. hétfő 12:11<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-orosz-lorant-ferences-szerzetessel" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/interju-orosz-lorant-<wbr>ferences-szerzetessel</a><br></div>
<h3 class="m_6325992137767928340gmail-lead">A közelmúltban Dobszay Benedek ferences tartományfőnök 
Orosz Lóránt ferences szerzetest nevezte ki a Mátraverebély-Szentkúti 
Nemzeti Kegyhely igazgatójává és házfőnökévé. Vele beszélgettünk.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7017.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7017.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Eredetileg gépészmérnöknek tanult, és csak az egyetemi 
diploma megszerzése után két évvel kezdte meg a ferences noviciátust. 
Hosszú istenkeresés eredménye volt ez, vagy hirtelen, egyik pillanatról a
 másikra vált világossá az Ön számára, hogy az Úr szólítja?</b></p>
<p>– A szüleim pedagógusok voltak. Nem kaptam hitbeli nevelést, a 
rendszeres szentségi életre nevelés a hatvanas-hetvenes években nem volt
 egyszerű. Érettségi után Miskolcra kerültem az egyetemre, s itt kezdtem
 el hittanra járni. A megtérésem nem revelációszerű volt, folyamatosan 
zajlott a lelkemben, a hivatástudatom lassan érlelődött. Az, hogy 
ferences szerzetes szeretnék lenni, az egyetem elvégzése után két évvel 
vált egyértelművé a számomra.</p>
<p><b>– S miért pont ferences lett?</b></p>
<p>– Vidéken nőttem fel, így különösen magragadott Assisi Szent Ferenc 
lelkülete, az, ahogyan a természethez és az emberekhez viszonyult. Nagy 
hatással volt rám Franco Zeffirelli<i> Napfivér, Holdnővér</i> című 
filmje, emellett több könyvet is olvastam Ferencről. Korábban nem 
ismertem ferenceseket. Szent Ferenc személye, az egyszerűsége, a 
radikalitása, az Isten iránti szeretete mindmáig vonzó a számomra.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6893.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A6893.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– A nemzeti kegyhely igazgatójaként és házfőnökeként milyen főbb elképzelései vannak?</b></p>
<p>– A házfőnököt a ferences szóhasználatban gvárdiánnak nevezik. A kifejezés a latin <i>őr</i>
 szóból származik, a gvárdián tehát a testvéreinek az őre, aki vigyáz 
rájuk. Számomra ez a négyfős közösség, akik itt vagyunk, az alap. 
Ferences közösségként, csapatmunkában látjuk el a kegyhely szolgálatát. A
 mi feladatunk megteremteni mindazon feltételeket, amelyek lehetővé 
teszik, hogy az emberek részesüljenek azokban az élményekben, amelyekért
 idejönnek, hogy ünnep legyen számukra a búcsúkon való részvétel, a 
gyónás, a lelkigyakorlat. Ezek mellett ott van még a vendéglátás is, 
amely az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A biztató
 eredmények mellett is sok még a tennivaló ezen a területen. Vannak 
újabb elképzelések is a kegyhely fejlesztésére.</p>
<p><b>– Mire gondol?</b></p>
<p>– Családbarát körülményeket szeretnénk kialakítani. Sokan jönnek 
hozzánk kisgyerekekkel, számukra szeretnénk játszóteret létrehozni, és 
fontosnak tartjuk, hogy legyenek padok, tűzrakóhelyek, illetve minél 
több olyan apartman, ahová a családok el tudnak vonulni a gyerekeikkel. 
Ez a fejlesztéseink egyik fő vonulata. Emellett nagyobb figyelmet 
szeretnénk fordítani a tájépítészetre is, sokkal több fára lenne 
szükség. Régebben rengeteg fa volt itt, hiszen az emberek lovas kocsival
 érkeztek a kegyhelyre, és az árnyékot keresték a lovak számára. Most 
személygépkocsival jönnek, és ugyanúgy az árnyékot keresnék, ha lenne, 
de nincsen, mert sok fát kivágtak. Több száz facsemetét kellene 
elültetnünk.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7024.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7024.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Az elmúlt években jelentős felújítások történtek a nemzeti 
kegyhelyen. Mennyiben segítik elő ezek az idelátogatók lelki 
elmélyülését?</b></p>
<p>– A kegyhely szép, és ami szép, az Istenre utal, mert Isten maga is 
szép. Aquinói Szent Tamás mondja, hogy a kegyelem a természetesre épül, 
így ahhoz, hogy a kegyelem áradni tudjon, az embernek ki kell aludnia 
magát, és jót kell ennie. Ha ez a kettő megvan egy ferences helyen, 
akkor biztos, hogy ott a kegyelemnek nem állhatnak útjában mesterséges 
akadályok. Ebben nagyon sokat segít a kegyhely felújítása.</p>
<p><b>– A mátraverebély-szentkúti kegyhely létrejötte egy Szent 
Lászlóhoz fűződő csodához kapcsolódik: a kunok elől menekülő király 
lovával átugratott egy szakadék fölött. Ahol a ló patája földet ért, ott
 víz szivárgott a földből. László király a bárdjával kiszélesítette a 
patanyomot, és csodálatos módon forrás tört elő azon a helyen. Az idei 
esztendő Szent László emlékéve. Miben látja az lovagkirály jelentőségét,
 mához szóló üzenetét?</b></p>
<p>– A szentkúti kegyhely alapító eseménye egy néma pásztorfiú 
gyógyulása volt: egy tölgyfa koronájában megjelent előtte a Szűzanya, és
 azt mondta neki, hogy a fa gyökerénél ásson, s igyon az onnan felfakadó
 vízből. A fiú így is tett, és azon nyomban megszólalt, elmúlt a 
némasága. Szent László itteni legendája arra emlékeztet, hogy 
gyermekkorától kezdve élő kapcsolatban állt Istennel. Felnőve a 
katolikus hitért küzdött bátor, rettenthetetlen lovagkirályként, 
védelmezte a gyengéket, a szegényeket és mindig szem előtt tartotta az 
igazságot. Ezekre a lovagi erényekre napjainkban is nagy szükségünk 
volna.</p>
<p><b>– Évente hány hívő zarándokol el Mátraverebély-Szentkútra?</b></p>
<p>– Kétszázezer körüli a számuk, ebben benne vannak azok is, akik 
többször visszatérnek. Csíksomlyóval ellentétben nálunk nem egy nagy 
búcsú van, hanem pünkösdtől Kisboldogasszonyig több, s ezek mellett 
vannak kisebb búcsúink is.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6927.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A6927.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Hogyan készülnek az augusztus 11–15-ei 
Nagyboldogasszony-főbúcsúra? A program szerint lesz többek között 
cigányok áhítata, Ön pedig megáldja a családokat…</b></p>
<p>– Ez minden évben így történik. A cigány hívek már napokkal a búcsú 
előtt felverik a sátraikat a környéken, esznek, isznak, mulatnak. Az 
elmúlt években Kármán Peregrin atya ment közéjük beszélgetni, a 
vajdájukkal is találkozott. Rendszerint eljön vele egy csapat imádkozni a
 kegyhelyen, én pedig megáldom őket. Ez spontán módon szokott történni, 
liturgikusan kevésbé szabályozottan. A szentkúti kegyhely nagyon fontos a
 cigányság egy része számára. Úgy érzik, az imáikkal megtették azt, amit
 a Jóisten felé meg kell tenniük. Nagyboldogasszony ünnepe az idén azért
 különösen fontos a számunkra, mert egyrészt a főbúcsú ideje, másrészt 
pedig Dominik Duka domonkos szerzetes, prágai bíboros érsek lesz a 
vendégünk. Ő elég sűrűn jár Magyarországon, idén tavasszal például 
Sopronba, júniusban pedig Sárospatakra látogatott el. Úgy látszik, 
szereti a magyarokat, a mi meghívásunkat is elfogadta. Már készülünk a 
szeptemberi Kisboldogasszony-napi búcsúra is. Akkor Szent László 
ereklyéi érkeznek majd hozzánk, és Stanisław Dziwisz bíboros, 
nyugalmazott krakkói érsek lesz a vendégünk.</p>
<p><b>– Vajon a mai korban, amikor szinte minden az üzletről, az 
anyagi haszonról szól, mennyire lehetséges megőrizni a zarándoklatok 
bensőségességét?</b></p>
<p>– Sok múlik azon, hogyan állunk hozzá ehhez a kérdéshez, mi az, amit 
fő célként kitűzünk magunk elé, és mi az, amit szeretnénk a 
zarándokoknak átadni. Egyértelművé kell tenni, hogy a legfontosabb a 
lelkiség. Az elsődleges célunk az, hogy aki eljön közénk és eltölt 
nálunk néhány órát vagy napot, az Istennel, saját magával és 
embertársaival kiengesztelődve úgy távozzon el tőlünk, hogy utána jobb 
ember tudjon lenni, kicsit türelmesebb, nagyvonalúbb, megbocsátóbb. 
Annak, hogy mennyit költ, vagy nem költ itt, nincs különösebb 
jelentősége. Igényes kegytárgyakat kínálunk az ide látogató 
zarándokoknak, az ételeink pedig olcsók, de finomak. A lelkiség és az 
esetleges anyagi haszon nem zárja ki egymást, de nem az utóbbi a lényeg.
 A kegyhelyünkön össze sem hasonlítható az adományokból, illetve az 
üzleti tevékenységből befolyt összegek mértéke, az utóbbi ugyanis csupán
 tört része az előbbinek.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7060.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7060.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Vannak-e visszajelzések azzal kapcsolatban, hogy az ide 
látogató zarándokok közül egyesek megtértek vagy éppen visszataláltak 
Istenhez?</b></p>
<p>– Egy kegyhely küldetése az, hogy aki ott jár, egy kicsivel közelebb 
kerüljön a Jóistenhez. A megtérésen azt értjük, amikor valaki hirtelen 
rátalál Istenre. Az apró lépéseket nem szoktuk megtérésnek nevezni, 
pedig nyugodtan lehetne. Konkrét ismereteink vannak arról, amikor 
egyesek a kegyhelyünkön átélt lelki élmény hatására váltak hívővé, vagy 
találták meg újra a hitüket. Több olyan munkatársunk is van, aki 
korábban nem gyakorolta a vallását, vagy meg sem volt keresztelve. 
Természetesen vannak megtérések, ahogy csodák is. A lourdes-i barlang 
mellett lévő hálatáblákon olvashatók a köszönetnyilvánítások, egészen 
frissek is akadnak közöttük. Ezek mind azt fejezik ki, hogy valakinek az
 életében egy kisebb csoda történt, amit szeretne megköszönni a 
Szűzanyának. A legtöbb imameghallgatás gyerekkel kapcsolatos. Fiatal 
házasok, akik nagyon szerettek volna kisbabát, de hiába, eljöttek ide 
egyszer vagy többször is, imádkoztak a Szűzanya közbenjárására, és Isten
 meghallgatta a kérésüket. Ugyanígy történnek testi gyógyulások is. 
Nemcsak katolikusok fohászkodnak, legutóbb például egy református 
asszony számolt be arról, hogy imádkozott a szentkúti Szűzanyához, és a 
gyógyíthatatlan betegnek tartott gyereke meggyógyult. Eredetileg 
egyházjogász vagyok, ezért is szoktam arra gondolni, hogy jó lenne 
ezeket az eseteket gyorsan jegyzőkönyvbe venni, és mellékelni hozzájuk a
 csoda előtti, illetve utáni orvosi igazolásokat. Ez azonban nem olyan 
egyszerű, mert a nagybúcsúk idején nincs erre idő, utána viszont a hívek
 már nem jönnek el a hivatalos iratokkal, nekik ugyanis érthető módon 
csak az számít, hogy a kérésük meghallgatásra talált. A jövőben azonban 
szeretnénk jobban dokumentálni ezeket a történéseket, hiszen a csodás 
megtérések, a lelki és testi gyógyulások a kegyhely működésének 
gyümölcsei. Ha ezek nem volnának, nem zarándokolnának ide az emberek. 
Gyümölcseiről ismerszik meg a fa.</p>
<p><b>– Egyes vélemények szerint a lelki gyógyulás, az, amikor egy 
teljesen kiégett, reményvesztett ember odafordul Istenhez, nagyobb 
csoda, mint a gyógyíthatatlannak hitt, testileg beteg ember felépülése.</b></p>
<p>– Ez kicsit olyan, mint amikor az urológián két beteg azon vitázik, 
hogy melyiküknek fáj jobban. Nyilván mindketten úgy érzik, hogy a 
kínjaik elviselhetetlenek. Ugyanígy van, akinek a testi gyógyulás a 
fontosabb, és van, akinek a lelki. Nehéz különbséget tenni köztük, és 
nem is érdemes.</p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Bodnár Dániel</p>
<p><i>Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. augusztus 13-i számában jelent meg. <br></i></p></div>