<div dir="ltr"><h1 class="m_6325992137767928340gmail-cim">Engesztelődjünk ki Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal – Interjú Orosz Lóránt ferencessel </h1>
<div class="m_6325992137767928340gmail-datum">2017. augusztus 14. hétfő 12:11<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-orosz-lorant-ferences-szerzetessel" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/interju-orosz-lorant-<wbr>ferences-szerzetessel</a><br></div>
<h3 class="m_6325992137767928340gmail-lead">A közelmúltban Dobszay Benedek ferences tartományfőnök
Orosz Lóránt ferences szerzetest nevezte ki a Mátraverebély-Szentkúti
Nemzeti Kegyhely igazgatójává és házfőnökévé. Vele beszélgettünk.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7017.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7017.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Eredetileg gépészmérnöknek tanult, és csak az egyetemi
diploma megszerzése után két évvel kezdte meg a ferences noviciátust.
Hosszú istenkeresés eredménye volt ez, vagy hirtelen, egyik pillanatról a
másikra vált világossá az Ön számára, hogy az Úr szólítja?</b></p>
<p>– A szüleim pedagógusok voltak. Nem kaptam hitbeli nevelést, a
rendszeres szentségi életre nevelés a hatvanas-hetvenes években nem volt
egyszerű. Érettségi után Miskolcra kerültem az egyetemre, s itt kezdtem
el hittanra járni. A megtérésem nem revelációszerű volt, folyamatosan
zajlott a lelkemben, a hivatástudatom lassan érlelődött. Az, hogy
ferences szerzetes szeretnék lenni, az egyetem elvégzése után két évvel
vált egyértelművé a számomra.</p>
<p><b>– S miért pont ferences lett?</b></p>
<p>– Vidéken nőttem fel, így különösen magragadott Assisi Szent Ferenc
lelkülete, az, ahogyan a természethez és az emberekhez viszonyult. Nagy
hatással volt rám Franco Zeffirelli<i> Napfivér, Holdnővér</i> című
filmje, emellett több könyvet is olvastam Ferencről. Korábban nem
ismertem ferenceseket. Szent Ferenc személye, az egyszerűsége, a
radikalitása, az Isten iránti szeretete mindmáig vonzó a számomra.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6893.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A6893.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– A nemzeti kegyhely igazgatójaként és házfőnökeként milyen főbb elképzelései vannak?</b></p>
<p>– A házfőnököt a ferences szóhasználatban gvárdiánnak nevezik. A kifejezés a latin <i>őr</i>
szóból származik, a gvárdián tehát a testvéreinek az őre, aki vigyáz
rájuk. Számomra ez a négyfős közösség, akik itt vagyunk, az alap.
Ferences közösségként, csapatmunkában látjuk el a kegyhely szolgálatát. A
mi feladatunk megteremteni mindazon feltételeket, amelyek lehetővé
teszik, hogy az emberek részesüljenek azokban az élményekben, amelyekért
idejönnek, hogy ünnep legyen számukra a búcsúkon való részvétel, a
gyónás, a lelkigyakorlat. Ezek mellett ott van még a vendéglátás is,
amely az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A biztató
eredmények mellett is sok még a tennivaló ezen a területen. Vannak
újabb elképzelések is a kegyhely fejlesztésére.</p>
<p><b>– Mire gondol?</b></p>
<p>– Családbarát körülményeket szeretnénk kialakítani. Sokan jönnek
hozzánk kisgyerekekkel, számukra szeretnénk játszóteret létrehozni, és
fontosnak tartjuk, hogy legyenek padok, tűzrakóhelyek, illetve minél
több olyan apartman, ahová a családok el tudnak vonulni a gyerekeikkel.
Ez a fejlesztéseink egyik fő vonulata. Emellett nagyobb figyelmet
szeretnénk fordítani a tájépítészetre is, sokkal több fára lenne
szükség. Régebben rengeteg fa volt itt, hiszen az emberek lovas kocsival
érkeztek a kegyhelyre, és az árnyékot keresték a lovak számára. Most
személygépkocsival jönnek, és ugyanúgy az árnyékot keresnék, ha lenne,
de nincsen, mert sok fát kivágtak. Több száz facsemetét kellene
elültetnünk.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7024.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7024.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Az elmúlt években jelentős felújítások történtek a nemzeti
kegyhelyen. Mennyiben segítik elő ezek az idelátogatók lelki
elmélyülését?</b></p>
<p>– A kegyhely szép, és ami szép, az Istenre utal, mert Isten maga is
szép. Aquinói Szent Tamás mondja, hogy a kegyelem a természetesre épül,
így ahhoz, hogy a kegyelem áradni tudjon, az embernek ki kell aludnia
magát, és jót kell ennie. Ha ez a kettő megvan egy ferences helyen,
akkor biztos, hogy ott a kegyelemnek nem állhatnak útjában mesterséges
akadályok. Ebben nagyon sokat segít a kegyhely felújítása.</p>
<p><b>– A mátraverebély-szentkúti kegyhely létrejötte egy Szent
Lászlóhoz fűződő csodához kapcsolódik: a kunok elől menekülő király
lovával átugratott egy szakadék fölött. Ahol a ló patája földet ért, ott
víz szivárgott a földből. László király a bárdjával kiszélesítette a
patanyomot, és csodálatos módon forrás tört elő azon a helyen. Az idei
esztendő Szent László emlékéve. Miben látja az lovagkirály jelentőségét,
mához szóló üzenetét?</b></p>
<p>– A szentkúti kegyhely alapító eseménye egy néma pásztorfiú
gyógyulása volt: egy tölgyfa koronájában megjelent előtte a Szűzanya, és
azt mondta neki, hogy a fa gyökerénél ásson, s igyon az onnan felfakadó
vízből. A fiú így is tett, és azon nyomban megszólalt, elmúlt a
némasága. Szent László itteni legendája arra emlékeztet, hogy
gyermekkorától kezdve élő kapcsolatban állt Istennel. Felnőve a
katolikus hitért küzdött bátor, rettenthetetlen lovagkirályként,
védelmezte a gyengéket, a szegényeket és mindig szem előtt tartotta az
igazságot. Ezekre a lovagi erényekre napjainkban is nagy szükségünk
volna.</p>
<p><b>– Évente hány hívő zarándokol el Mátraverebély-Szentkútra?</b></p>
<p>– Kétszázezer körüli a számuk, ebben benne vannak azok is, akik
többször visszatérnek. Csíksomlyóval ellentétben nálunk nem egy nagy
búcsú van, hanem pünkösdtől Kisboldogasszonyig több, s ezek mellett
vannak kisebb búcsúink is.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A6927.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A6927.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Hogyan készülnek az augusztus 11–15-ei
Nagyboldogasszony-főbúcsúra? A program szerint lesz többek között
cigányok áhítata, Ön pedig megáldja a családokat…</b></p>
<p>– Ez minden évben így történik. A cigány hívek már napokkal a búcsú
előtt felverik a sátraikat a környéken, esznek, isznak, mulatnak. Az
elmúlt években Kármán Peregrin atya ment közéjük beszélgetni, a
vajdájukkal is találkozott. Rendszerint eljön vele egy csapat imádkozni a
kegyhelyen, én pedig megáldom őket. Ez spontán módon szokott történni,
liturgikusan kevésbé szabályozottan. A szentkúti kegyhely nagyon fontos a
cigányság egy része számára. Úgy érzik, az imáikkal megtették azt, amit
a Jóisten felé meg kell tenniük. Nagyboldogasszony ünnepe az idén azért
különösen fontos a számunkra, mert egyrészt a főbúcsú ideje, másrészt
pedig Dominik Duka domonkos szerzetes, prágai bíboros érsek lesz a
vendégünk. Ő elég sűrűn jár Magyarországon, idén tavasszal például
Sopronba, júniusban pedig Sárospatakra látogatott el. Úgy látszik,
szereti a magyarokat, a mi meghívásunkat is elfogadta. Már készülünk a
szeptemberi Kisboldogasszony-napi búcsúra is. Akkor Szent László
ereklyéi érkeznek majd hozzánk, és Stanisław Dziwisz bíboros,
nyugalmazott krakkói érsek lesz a vendégünk.</p>
<p><b>– Vajon a mai korban, amikor szinte minden az üzletről, az
anyagi haszonról szól, mennyire lehetséges megőrizni a zarándoklatok
bensőségességét?</b></p>
<p>– Sok múlik azon, hogyan állunk hozzá ehhez a kérdéshez, mi az, amit
fő célként kitűzünk magunk elé, és mi az, amit szeretnénk a
zarándokoknak átadni. Egyértelművé kell tenni, hogy a legfontosabb a
lelkiség. Az elsődleges célunk az, hogy aki eljön közénk és eltölt
nálunk néhány órát vagy napot, az Istennel, saját magával és
embertársaival kiengesztelődve úgy távozzon el tőlünk, hogy utána jobb
ember tudjon lenni, kicsit türelmesebb, nagyvonalúbb, megbocsátóbb.
Annak, hogy mennyit költ, vagy nem költ itt, nincs különösebb
jelentősége. Igényes kegytárgyakat kínálunk az ide látogató
zarándokoknak, az ételeink pedig olcsók, de finomak. A lelkiség és az
esetleges anyagi haszon nem zárja ki egymást, de nem az utóbbi a lényeg.
A kegyhelyünkön össze sem hasonlítható az adományokból, illetve az
üzleti tevékenységből befolyt összegek mértéke, az utóbbi ugyanis csupán
tört része az előbbinek.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&img=o_398A7060.jpg" rel="lightbox['g80164']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80164&p=1&img=c_398A7060.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Vannak-e visszajelzések azzal kapcsolatban, hogy az ide
látogató zarándokok közül egyesek megtértek vagy éppen visszataláltak
Istenhez?</b></p>
<p>– Egy kegyhely küldetése az, hogy aki ott jár, egy kicsivel közelebb
kerüljön a Jóistenhez. A megtérésen azt értjük, amikor valaki hirtelen
rátalál Istenre. Az apró lépéseket nem szoktuk megtérésnek nevezni,
pedig nyugodtan lehetne. Konkrét ismereteink vannak arról, amikor
egyesek a kegyhelyünkön átélt lelki élmény hatására váltak hívővé, vagy
találták meg újra a hitüket. Több olyan munkatársunk is van, aki
korábban nem gyakorolta a vallását, vagy meg sem volt keresztelve.
Természetesen vannak megtérések, ahogy csodák is. A lourdes-i barlang
mellett lévő hálatáblákon olvashatók a köszönetnyilvánítások, egészen
frissek is akadnak közöttük. Ezek mind azt fejezik ki, hogy valakinek az
életében egy kisebb csoda történt, amit szeretne megköszönni a
Szűzanyának. A legtöbb imameghallgatás gyerekkel kapcsolatos. Fiatal
házasok, akik nagyon szerettek volna kisbabát, de hiába, eljöttek ide
egyszer vagy többször is, imádkoztak a Szűzanya közbenjárására, és Isten
meghallgatta a kérésüket. Ugyanígy történnek testi gyógyulások is.
Nemcsak katolikusok fohászkodnak, legutóbb például egy református
asszony számolt be arról, hogy imádkozott a szentkúti Szűzanyához, és a
gyógyíthatatlan betegnek tartott gyereke meggyógyult. Eredetileg
egyházjogász vagyok, ezért is szoktam arra gondolni, hogy jó lenne
ezeket az eseteket gyorsan jegyzőkönyvbe venni, és mellékelni hozzájuk a
csoda előtti, illetve utáni orvosi igazolásokat. Ez azonban nem olyan
egyszerű, mert a nagybúcsúk idején nincs erre idő, utána viszont a hívek
már nem jönnek el a hivatalos iratokkal, nekik ugyanis érthető módon
csak az számít, hogy a kérésük meghallgatásra talált. A jövőben azonban
szeretnénk jobban dokumentálni ezeket a történéseket, hiszen a csodás
megtérések, a lelki és testi gyógyulások a kegyhely működésének
gyümölcsei. Ha ezek nem volnának, nem zarándokolnának ide az emberek.
Gyümölcseiről ismerszik meg a fa.</p>
<p><b>– Egyes vélemények szerint a lelki gyógyulás, az, amikor egy
teljesen kiégett, reményvesztett ember odafordul Istenhez, nagyobb
csoda, mint a gyógyíthatatlannak hitt, testileg beteg ember felépülése.</b></p>
<p>– Ez kicsit olyan, mint amikor az urológián két beteg azon vitázik,
hogy melyiküknek fáj jobban. Nyilván mindketten úgy érzik, hogy a
kínjaik elviselhetetlenek. Ugyanígy van, akinek a testi gyógyulás a
fontosabb, és van, akinek a lelki. Nehéz különbséget tenni köztük, és
nem is érdemes.</p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Bodnár Dániel</p>
<p><i>Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2017. augusztus 13-i számában jelent meg. <br></i></p></div>